Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-30 / 48. szám

_j> taadó nyilvános szóbeli árverésen elíog adatni. 1. Külön árverés alá kerül a Biró Márton utcza nyugati oldaltin levő 2665. b. In-számmal jelölt 132 négyszögöl terület az árokig, melynek kikiáltási ára 300, azaz háromszáz koroua és külön az ároktól a villám telepig illetve az uj utczáig terjedő 2665. a. hrszámmal jelölt 315 négyszögöl ut terület, melynek kikiáltási ára 400, azaz négyszáz korona. 2. Tarto?nak árverezők a kikiáltási ár 10°/*-át készpénzben az árverés megkezdése, előtt letenni. Az adásvétel vevőre nézve az árverés befejeztével azonnal, eladó városra pedig csakis felsőbb hatósági jóváhagyás után válik kötelezővé. 4. A teljes vételár az adásvételnek a képviselőtestület által történt jóváhagyása után 15 nap alatt a városi pénztárba befizetendő. 5. Összes bélyeg költségek és illetékek a vevőt terhelik. Zalaegerszegen, 1905. évi november 24-éu a városi tanács. Várhidy Lajos sk., polgármester. EE e-bi ]? ± a. o a . Búza 16.20 Rozs i t 1340 Árpa 1360 Zab mm. 12-40 Burgonya i ti-— Zsir ' ' 1 2-40 Bab 26-28 Kukoricza 13 30 Terjesszétek a Magyar Paizst! Megyeiek. Uj pezsgőgyár van Csáktornyán „Muraközi pezsgőgyár" czimen. Strahia és Társa czég alatt. Meg keil mutatni, hogy olasz limonádi, franczia pezsgő és osztrák sör nélkül sem halunk meg szomjan. Politikai értekezlet. A zalai egyesült ellenzék tagjai gyűlést tartottak a napokban Keszthelyen Nedeczky Jenő elnökletével. Elítélték azt a nem telen támadást, melyrvk gr. Apponyi ki volt téve Pécsett s üdvözlő süigönyt küldöttek Apponjinak éz Kosuthnak. Gr. Battháuyi Pál a 60 as bizottság elnöke jelentette, hogy a közelebbi gyűlésükön 5 peicz alatt 45 ezer kcronát iitak alá a tagok a tisztviselők kártalanítására. Egyutlal a közönség figyelmébe ajánlotta az ipaivédő Egyletet. Bezerédy Lajos fbirtokos, megyebizottsági tag meghalt Bpesten szívbajban Halála megyeszerte nagy részvétet kelt. Cepanec Jankó muraközi káplán. Muraköz pedig vallásilag a zágrábi érsekség alait van. Cepanecről megírtuk annak idejében, hogy rendkívül érdekes ember \zí szokta mond mi, hogy a mngyar nem is s/Ühtik, hanem lük. Nem beszé', hantin bfg stb. Egy Ki zelák nevű erdőőrt csunyául megtámodott volt, mert Kiszelák egyenruháján a magyar czimer is rá volt varrva. Kiszelák persze alaposan elnadrágolta Cepanecet. Most a kanizsai törvényszék egy évi államfogházra ós 100 korona pénzbüntetésre ítélte ezt a szerencsétlen Cepanec Jankót. Eljegyzés. Tó(h Pál alsólendvai tanitó eljegyíési ünnepélyt tartott llalápy Juliska újpesti kiaasszonynyal. Keszthelyről Halász Gizella polg. isk. tanítónőt áthelyezték Miskolczra. Sümegről C/.uczor János segédttlekkönyvvezetőt kinevezték Nezsiderre telekkönyvvezetőnek. Panasz a türjeí vasnti tisztviselőre. Tudósítónk írja, hogy a türjei vasúti állomáson van egy fiatal tiszt, aki ellen az utasoknak nagy része panaszol. Ez az ifjú tiszt ugylálszik igen fiatal még, jobban mondva igen kicsiny s épen ezért igen nagynak tartja magát. Kelletlenkedik az utasokkal. Annál rosszabb ez, hogy a főnök néha helyettercitteti vele magát s ilyenkor még nagyobb lesz az ifjú óriásnak a hatalma. Az is megesett már, hogy a kocsikat nem eresztette az állomás elé a szokott helyre, hanem féli óbb állíttatta s felüIó8kor az utasok mit sem sejtve lemaradtak s azután veszekedésnek vala szintere a váróterem. Felhívjuk a főnök figyelmét, oktassa ki embereit, hogy nem a tisztviselőkért születtek az utaiok. Hatósági mészárszéket sürget Keszthelyen is a Balatonsidek. Anyakönyvezető kinevezése. Perényí Ödön helyettes körjegyzőt a dobronaki anyakönyvi kemagyar paiz

s rületbe anyakönyvvezetővo a belügyminiszter kinevezte. Névváltoztatás. Maschauzker Ignácz Nagykauizsán „Szigeti"-re, Ljubics József Stridón „Szigeti" re változtatta a nevét. Vasúti menetrend Érvényes 1905 október 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest feló: reggel 5 óra 50 perez, delelőt'. 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 pírcz. Csáktornya feló: reggel 4 óra 58 perez, estf 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perc* Csatlakozás Kanizsa-Szombathely feló. Délben 11 óra 51 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathelj feló. Délután 2 óra 33 perez Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8 óra 40 perc. Csatlakozás Kanizsa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk, felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 54 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, esti 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre . reggei 7 óra 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. , Csak oly magyar felírású portékát vásárolja (ok, melyről meggyőződést szerestek, hogy az haza gyártmány". Távoliak. A József ktrályi herczeg Szanatorinn Egyesület első igazgatósági ülése nagy érdeklődés mellett tartatott me?, a melyen a mi vidékünk is képviseive volt. Az igazgatósági ülésen örvendve vették tudomásul, hogy az első népszanatorium száz beteg számára épül és a jövő év ősszén megnyílik, hogy oda az egesz országból fognak vinni egyenesen betegeket. Még jobban megörült az igazgatóság, ho*y mihelyt az első népszanatorium fölépült azonnal megindítja az akcziót arra, hogy a Dél-Francziaországban annyira bevált tüdőbetegeket gyógyító koloniákat fog szervezni az egylet és pedig többet, mert a kolonia rendszer olcsóbb, kisebb költséggel megy. (Egy ilyen koloniának a megfelelő hely is ko mbináczióban van már a Felvidéken. Szóval : az egyesület komoly törekvéssel országos ügyet munkál és hála az egyesület iránt való érdeklődésnek, a sikernek sok reményével. Gyász. Derék munkatársunkrak. Szentkirályi (Hugautt) Edének jó édesanyja meghalt NagyCzenken 75 éves korában. Irodalom. Művészet. Magyar Vértanuk Könyve cz diszalbnm A Magyar Vértanuk Könyve az 1848—49 i szabadeágharcz alatt és utána 1850, 51, 62 ós 1853 ban történt borzasztó kivégzéseket mind leírja és legnagyobbrészt szemtanuk egykorú rajzai és festményei nyomán készült — az ereklye-muzeumban levő — képekkel illusztrálja. A kivégzéseket, nők és iskolásgyerroekeknek az osztiák katonák által történt megkorbácsoltatását stb. 63 egész oldal nagyságú képpel és 12 szines műlappal illusztrálja, ezenkívül 164 arczképet ad az elitélte! ről. Ennél kegyeletesebb, meghitób ós rettenetesebb munka magyar nyelven nem jelent meg. A könyv szerzője dr. Kacziány Géza tanár, ki művét gr. Kreitli Bélának, az ereklye-muzeum alapitójának ajánlja. Nyomtatja Vas József, ki az egész ekő kiadásnak jövedelmét az 1848-49 i Kossulh-muzeum fentartására ajánlotta fel. (Jövőszámban bővebben ismertetjük.) Mi is történt a városházán? (Felelet dr. Csák Károlynak és többeknek). Gyakrabban esett már tudomásomra, hogy a városi közügyek terén való szereplésemet többen, egyéniségemnek és a tiszta valóságnak meg nem felelöleg több ízben éles bírálat tárgyává tették' Vádoltak feltűnési viszketeggel, népszerűség kereséssel, botrány hajhászással, személyeskedéssel stb. stb. Sejtettem, kik az illetők, de tiiiíem mi

Qd ez ideig. Szóbeszéd az egész — gondoltam magarn1905. november 30. ban — ilyesmi miatt pedig éveken át tartott jó baráti viszonyokat kár volna megbolygatni. A »Zalamegye« legutóbbi 6zámubau azonban a föntebb emiitett vádak egyike-másika nyomtatásban is megjelent. Mindenki előtt természetes tehát, ha a támadásokkal szemben most már védelemmel élek és a legutóbb történt megleczkéztoté»emre is terjedelmeseu válaszolok. A legalsó vádra, a föltünéai viszketegre ki se térek. Aki csak ismer, mindenki tudhatja, hogy ünnepeltetésre soha sem vágytam. Ami a második vádat a népszerűség keresést illeti, hát igaz, hogy szeretek mindenkivel jó barátságban lenni. Tisztelek is mindenkit kor, személy és rangkülönbség nélkül, csak munkás és becsületes embernek tudjam. Nem tesz előttem különbséget, hogy az első, hetedik vagy tizenegyedik rangosztályba van-e sorozva az illető és hogy virilis jogon tagja-e a főrendiháznak, vagy xcsak hazátlan bitang« kómiives-segéd-e ? Egyenlő előttem mindegyik : ember egyformán. Ha ezt a nézetemet s azt, hogy se a saját önérzetemet sértő megalázkodással, se pedig a más önérzetét sérthető gyűlöletes leereszkedéssel, ellenkezőleg — nem sima hizelgésböl, de Isten adta természetemet követve mindig és mindenekkel szemben egyként szerényen barátságos igyekszem lenni: «zt hiszem ez még nem népszerűség keresés. De meg hát mondja meg a Szerkesztő Ur, mit adhat nékem az a népszerűség, hogy akkorán tűrjem magamat utána. Elvégre is nem akarok lenni se viezíspán, se képviselő, se árvaszéki eluök; üzletem sincs, hogy vevőket keressek ez uton, se lapom, hogy prenumeransokat. Független tanár ember vagyok. Állásomnál magasabbat nekem már nem adhat senki, s azt — a jó Istenen kívül el sem veheti senki. Botrány hajhászás és a polgármester ur eilen irányuló személyeskedés a vádak betetözöi. Ezekre térek ki leginkább. Tény az, hogy engem a városi polgárság a legutóbb megejtett képviselőtestületi tagválasztástáskor megtisztelt azzal, hogy a testületbe beválasztott. Ettől fogva, ha egyéb elfoglaltságaim engedték, minden pereznyi időmet a városi ügyek tanulmányozásának szenteltem. Az a véleményem u. i., hogy, ha a polgárság megtisztel valakit a bizalmával, hát feleljen meg az illető a kötelességének, ahogyan csak tud, akár jár értté fizetés, akár nem. Az meg aztán megint a véleményem, hogy, ha a város ügyeinek szemlélése közben valami, nézete szerint helytelen,, vagy nem indokolható dolognak nyomára jő a képviselő, vagy ha a város kormányzása egy — más iránybaD, szerinte, nem egyezik meg a polgárság érdekeivel: ezt senki iránt való tekiutetböl ne hallgassa agyon, hanem sxótaljon föl és kérjen fölvilágosítást a polgármestertől. Elvégre is nem gondolom, hogy a polgárság azért választja a képviselőtestületi tagokat, hogy azok a polgármesternek mindig és mindenben engedelmesen fejet bólintsanak és idöközönkint neki kórusban bizalmat szavazzanak, hanem igenis, hogy öt a váres kormányzatában ellenőrizzék, esetleg felelősségre is vonják. S mikor aztán én ebben az irányban és legjobb lelkiismeretem szerint a köz- és magánosok egybehangzó érdekeinek szemmeltartásával a legnagyobb buzgalommal Igyekszem városi képviselői tisztemnek megfelelni, akkor elő áll dr. Csák Károly ás egyszerűen kimondja a szentencziát, hogy személyeskedem. Egy szóval, akik nem zengik örökké a polgármester urnák dícséretit, hanem hébe-korba előállnak a maguk, illetve a köz igazával, azok — különbség nélkül — botrány hajhászó személyeskedik, — mint amilyen személyeskedök voltak Udvardy Ignácz és Csertán Károly, vagy amilyenek Faragó Béla és Udvardy Vincze. Pedig a Szerkesztő ur e dolgokban egy kissé téved. Megmondom miért? Azért, mert nem ismeri kellően az emberi természetek különbségét. Nem tudom, kire szabja a mértéket a tekintetes Szerkesztő ur, s vele egj/ütt mások is, de ugylátszik, sokaknak épen nem megy sehogvse a fejükbe, hogy vannak olyan emberek is, akiknek elemök az igazságokért való harcz, s akik e téren mégannyira is meg tudnak feledkezni magukról, hogy a hatalom polczán állóknak is koronként frontot mernek csinálni. Mert például magam is elismerem ugyan, hogy rendkívül eszélyes és kényelmes dolog s a mellett önmagukra nézve felette haszonhajtó politika lehet az, hogy a hatalmon állókkal szemben