Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-30 / 48. szám

1905. november 30. mayar paizs «oha, semmiben ellentétes véleményt ne nyilvánítsunk, hogy- a a helyzettel mindig bölcsen megalkudjunk s tekintetekből mindent agyonhallgassunk, de ez mégsem az én természetem. Ámde lá6suk, mik is voltak azok a polgármester ur ellen irányuló interpellácziók ! Meddig és miért késünk az alispán urnák elhatározott elégtételadással ? Csertán Károly városi képviselőt az 1904. évszep'ember hóban tartott képviselőtestületi ülésen a polgármester élesen megtámadta. A polgármestert e viselkodéseért a jelen volt képviselőtestületi tagok elitélték és fölháborodásuknak Lányi Kálmán és Udvardy Ignácz szóval is kifejezést adtak. Csertán Károly a polgármester indokolatlanul sértő viselkedése miatt képviselő tagságáról ez ülésen szóval és október 3-án Írásban is lemondott. Csertán Károly e lemondó levelét 1905 február havában, tehát 4 hó múlva tárgyalta a tanács, mely tanácsi javaslatra ujabb 5 hó múlva, v. i. julius 15 én a képviselőtestület egyhangúlag azt határozta, hogy testületileg fogja fölkérni Csertán Károlyt, hogy lemondását vonja vissza és kimondotta azt is, hogy a menendő testületet a polgármester vezesse. E határozat óta ismét 4 hó és 8 nap mult el és ez az ügy még mindig cs

ak — határozat. Az a vétkem, hogy e határozat sürgős végrehajtását indítványoztam. Az igaz. hogy a város 70 képviselője közül megtehette volna valaki más is ezt az indítványt, eszébe juthatott volna másnak is, hogy mi az illendősőg és tisztesség követelményeinek még mindig adósai vagyunk. Ha hiszi, ha nem a Szerkesztő ur, tény, hogy azért vártam 4 hó és 8 napig, mert éreztem, hogy helyén valóbb lett volna, ha ez ügyben nem én, hanem nálamnál rátermettebb, befolyásosabb egyén, például akár Szerkesztő ur, aki megyei árvaszéki ülnök is. interpellált volna. Mert azt talán elhiszi a Szerkesztő ur is, hogy az a tény, hogv a képviselőtestületi határozat 4 hó 8 nap alatt végrehajtva nem lett, nem illendő dolog. Ha ezt tekinti, belátja azt is, hogy ezen az összes képviselők nevében és terhére elkövetett illetlenség nem Csertán Károly érdemeiből von le, akihez hasonló jellemes férfiakat más városok ünnepelnek, és nem Csertán Károlyt kisebbíti, aki ugy magán életében, mint hivatalos pályáján szerzett népszerűségével a mainál nagyobb a képviselőtestület megjelenése után sem lehet, hanem kisebbíti azt a képviselőtestületet, amely 4 hó 8 nap múlva sem tudott érvényt szerezni határozatának. Csertán Károly, aki nem szorul az én szerény tollam dicsőítésére, nem szolgált reá és velem együtt bámulhat azon, hogy Szerkesztő ur nemcsak nem érzett kötelességszerű hivatást ez ügy mibenlétének kipuhatolására, de — sőt — személyeskedéssel vádolja csekélységemet, hogy 4 hó 8 nap elteltével, mialatt Ön és annyi más is hallgatott, bátorkodtam ez ügyben interpellálni a polgármester urat. Csak kuriózumként említem föl, hogy interpellácziomra a polgármester ur azt a diplomatikus választ adta, hogy »semmi hivatalos tudomása sincs arról, hogy a képviselőtestület már ezelőtt négy hónappal elhatározta az alispán ur megkérlelését. Ö ners tud erről a dologról semmit!« Egyúttal aztán felhozatta az arról az ülésről vezetett jegyzőkönyvet, melyben nem az áll, hogy a képviselőtestület a polgármesternek kötelességévé teszi, hanem csak hogy sóhajtaná,«* hogy ő vezesse az. alispán úrhoz a deputácziót. ó azonban ezennel kijelenti, hogy ennek az óhajnak egy — más okból nem hajlandó eleget tenni. S mivel ezt az ál

1 á-pontját rögtön egészen helyesen megokolta, magam is azonnal kijelentettem, hogy: »helyes! hát vezesse a képviselőtestületet a városi főjegyző, csak az a fő, hogy a tisztességnek már egyszer megfeleljünk s adjunk elégtételt annak a férfiúnak, a kit az összes városi polgárság minden érdektől ment nagyrabecsülése és szeretete küldött a képviselötostü!etbe.« Ebben állott az én személyeskedésem (!) a polgármester ur ellen. Pár szó a jegyzőkönyvek vezetéséről. Az év folyamán két ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére küldettem ki. Tapasztaltam, hogy a jegyzökönyvekben oly részletek is foglaltatnak, *) Nem igy volt. Hangsúlyozottan mondták ki és hozták rá a határozatot, hogy az egész testület és csak a polgármester vezetése mellett menjen. Igy tudjuk mi, nem képviseleti tagok, de a kik ott voltunk a gyűlésen. B. Gy. melyek a valóságnak meg nem felelnek. Igy p. o. a május 31-én tartott ülésről vezetett jegyzőkönyvnek a téglagyár bérbeadására vonatkozó pontjára hozott határozatban az áll, hogy: »azért sem ajánlja a képviselőtestület a téglagyár bérbeadását, mert a városnak ez a vállalata azóta, amióta házilag kezeltetik, évenként átlag 348 K 48 fillérrel több jövödelmet hozott, mint 1902. év előtt, amikor bérbe volt adva.« Erről pedig a képviselőtestületi ülésen szó sem volt. Nem pedig azért, mert ezt e gyűlést megelőző délután mutattam ki számadatokkal az illetékes tényezőnek, hogy — az ő számítását véve alapul — nem évi 340 K haszonnal, hanem 900—1000 K évi vesztességgel záródott a téglagyár üzeme. E kimutatásom hatása alatt jelentette ki Brenn jegyző ur az ülésen azt, hogy: svalami számítási müvelet is volt — úgymond — de miután rájöttek, hogy az hibás, visszavonatott.® E kijelentésben azonban arról, hogy a hibás számítási műveletek miről szóltak és mily ősszegről, szó sem volt. A jegyzőkönyvbe azonban belevétetett az ugy, amint fönebb irtam, tehát a valóságtól eltérőleg. Nem gondolja e a Szerkesztő ur, hogy e valótlanságokat tudva nemcsak jogom, de mint a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldöttnek a közgyűlés iránt tartozó kötelességem is volt figyelmeztetni a polgármester urat, hogy a jegyzőkönyvek Írására nagyobb gond fordittassék, anélkül, hogy e ténykedésemmel a személyeskedés vádját kiérdemeljem. Vagy tán az is személyeskedés, ha a jegyzökönyvet, melynek hitelesiltésére kiküldettünk, nem irjuk alá láttatlanba, hanem át is olvassuk ? Hisz ez föltétlen kötélesség! Másként az egész »hitelesités« megmosolyogni valá alakiság volna! Interpelláció a vendéglősökkel való egyezkedés ügyében. A tavaszszal a polgármester intézkedésére a korcsmárosok és borelárusitók a pénzügyőrök által felütvizsgáltattak. Ezek május havában beadott kérvényükben azt kérték a képviselőtestülettől, hogy ugy, amint a magánosokkal, velük ís ogyezzen ki a város. A képviselőtestület ez ülésen elhatározta, hogy akivel a város és az illetők károsodása nélkül ki lehet egyezni, meg kéíl az egyezséget kötni. Ezen határozat foganatosítva maíg sincs. Ismeretes, hogy deczemberben kezdetét veszi az 1906. évre terjedő egyezkedés a termelőkkel és fogyasztókkal. Mint városi képviselőnek nem volt e kötelességem, hogy ez ügyben is interpelláljak és lehetővé tegyem, hogy e 40—50 adófizető polgártárs legalább az 1906. évben ne fosztassák meg törvény és képviselőtestület adta jogától. Van e szükség a fogyasztási ellenőri állásra? Mult év október havában állította fel a város a fogyasztási ellenőri állást. Kimondatott az is, hogy amennyiben látjuk, hogy nem jön be az állás szervezésével remélt haszontöbblet, beszüntetjük az állást. Minthogy ma, 13 hó múlva azt látjuk, hogy a remélt sok haszon még a pénzügyőrök közbenjárásával sem éretett el, vájjon személyeskedés számba megy-e, ha a város és a polgárság anyagi érdekeit is szivén hordó városi képviselő kötelességének tartja azt, hogy ennek a fölöslegesnek kizonyult állásnak beszüntetése iránt fölhívja a polgármestert. Nyert-e városunk a készen levő helyszíneién munkálatokkal f Ez év folyamán kiküldött a képviselőtestület egy bizottságot, hogy a helyszinelési és lejtmérezésí munkálatokat vizsgálja át és tegyen jelentést. Tekintettel arra, hogy ezen munkálatok ugy a város, mint az egyes érdekelteknek tetemes és az előirányzatnál mintegy 4—6000 koronával többe, válami 19000 koronába kerültek és tekintve azt, hogy a — közbeszéd szerint — e helyszinelési munkálatok nem érnek semmit, mert azokat a kir. törvényszék nem akarja hitelesíteni, vájjon nem érezhettem-e jogot, sőt kötelességet, hogy fölhívjam a polgármestert arra, miszerint ezen ügy mibenlétéről adjon fölvilágosítást és a szálongó hírekkel szemben engem és más száz és száz polgártársamat, akik bizony keservesen fizetjük pótlékainkat, megnyugtasson. * Ezen ügyek körül mozogtak nagyjában azok az indítványok, melyekkel az elmúlt közgyüléseu föllépni bátorkodtam. Kérdem bárkitől is: nem volt.e kötelességem az, hogy ezen ügyekben igazságom tudatában a köz- és magánosok jogos érdekeit szemmel tartva, a közgyűlésen felszólaljak ? * Végül pedig még egyet! Megvallom őszintén, nagyon elbámultam, midőn barátaimtól értesültem, hogy a »Zalamegye<t bennünket (Faragó Bélát és engem) megleczkéztetett. Eljárásáért nem vádolom, értté nem haragszom, sőt helyeslem azt. Tisztelve-becsülve az ellenkező irányt követőket, mindig az volt a véleményem, hogy egy vidéki újságnak — különösen ha az politikai jellegű — nem lehet kizárólag az a rendeltetése, hogy a lefolyt eseményekről száraznál szárazabb krónikákat hozzon; vitás ügyek felett még a pithiai orákulomot is megszégyenítő se hideg - se meleg sumákolással térjen napirendre; genyes természetű dolgoknak pedig igyekezzék se tudója — se látója lenni, hanem igenis, hogy a helyi viszonyokat egy vagy más szempontból bonczkés alá vegye, azokban nyíltan valamiként állást foglaljon, a közügyek terén szereplő egyéneket pedig e működésük körében, ha kell, bírálatnak vesse alá. Igy tisztulnak az eszmék s fokozódik a közügy iránt való érdeklődés, annak szeretete. Magam részéről állom a bírálatot, megfelelek a maga oi igazáért mindenkor. De — s ez szól namcsak a »Zalamegyé«-nek, hanem másoknak is — meggyanusittatni magamat nem engedem se a föltünés vágyával, se személyeskedéssel, mert egyik se volt cseiekedeteini rugója soha. Ugy hivatalos pályámon, mint aprólékos megbízatásaimban és közszereplésemben, vagy ahárhol, ahova sorom csak állított mindig az volt a jelszavam: legyünk tevékenységűnkben lelkiismeretesek s az igazságkeresésben ne ismerjünk fáradtságot, ne kíméljünk időt, s ha — nézetünk szerint — megtaláltuk, akkor ne hallgassuk azt agyon senki kedvéért. Mert végtére is: » Vesszen a világ, de győzzön az igazság.« Udvardy Vincze. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Nov. hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 24 755 1 bor. — e3Ő12mm. 25 760 2 bor. — „ 3 „ 26 766 1 h bor. — » 1 » 27 760 0 bor. d. — 28 762 3 bor. — eső 10 mm. 29 759 5 bor. d. eső ny. 30 762 4 bor. dk. eső 2 mm. Időjárásunk ködös, esős szakadatlanul. Az időjárás képe f. nov. 28-én reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 3 fok meleg, Árvaváralján 0, Budapesten 4, Kolozsváron 0, Bukarest 2 h. Prága 3, Krakkó 5, Szenpétervár 5 h, Moszkva 2 h, Bécs 3, Berlin 2, Pária 1, Róma 12, Fiume 11, Szerajevó 4, Konstantinápolyban 12 fok volt a meleg. Bk. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az AlapítóNyomatéit Tahy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. KÖHÖGÉS x X X I X X X alkalmával saját maga ellen vétkezik, ha nem használ K« meiiczukrot. (3 fenyő védjegy.) Orvosilag kipróbálva ésajánlva köhögés, rekedtség, hurut és elnyálkásodás ellen. O közj. hit. bizonyítvány Jf igazolja biztos hatását. ^ csomagja 20 ÓS 40 £Llló:c X Schmidt Gyözö cznkrászatában, Zalaegerszeg. X Jf 4-20 ^ Qxxxxxxxxxxxxxxxy