Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-28 / 52. szám

1905. deczember 14. magyar paizs keknsk, egyiket Szabó János irta s Bethlehemi bakter a cime; a másikat Jólsvay Gá'ooi irta s Karácsonyi pásztorjáték a ezime Horváth eljátszottatta egyiket deczember 24. 25. és 26-án az egész község közönsége előtt még pedig igen nagy érdeklődéssel. A másikat e hó 31-én adatja elő a buzgó és fáradhatatlan főtanitó. Ajándékok a múzeumnak ReischI Venczel Keszthely történetére vonatkozó érdekes nyomtatványokat ajándékozott a Balatoni Muzeumnak. Keszthely város közönségének 1871-ben szerkesztett emlékirata is a nyomtatványok között van. Az emlékirat a képviselőház 2 l-es bizottságából kiküldött 9 es albizottság azon javaslata elllen érvel, mely a keszthelyi gazdasági tanintézetet megakarta szüntetni. A nyomtatványok köüil kiemeljük még Kőnigmíjer Károly emlék beszédét, melyet Deák Ferencz fölött mondott 1876 ban tartott gyássmiséjében. Alig van ház, amelyben ne lenne egy-egy régi iiás, nyomtatvány könyv, kere?sük ezeket eiő, és küldjük a Balatoni Muzeumba. Garai Sándor 1767-ben nyomott érdekes könyvet ajándékozott a Balatoni Muzeumnak. Kovács Pál szen'.páteruri jegyző „I. K. 1801" felírással ellátott szépen díszített rézfokost ajándékozott. A magyaros világnak ez a kiváló hírmondója állítólag Inkey Kázméré volt. — Hajdú János takács-szövőipar egyik szerszámát: c?é vél őt ajándékozott. A muzeum ugvanis összegyűjti a hanyatló szövőipar szerszámait és mintakönyveit, mely utóbbiakból Markó János ajándékozott egy példányt. - Vermei Gyula kereskedő egy felszerelési tárgyat ajándékozott. — Dr. Skublics Ödön néprajzi tárggyal gyarapította a muzeumot. — Lányi Nándor mérnök már harmadízben juttat érdekes régiségeket a muzeumhoz. Ezúttal Angonkorbeií saikaníyut és zablatöredéket küldött. Borzas.iö eset egy tanítóval. A teljes névnek és illetőségnek a hiányával kaptuk a birt, hogy a Csáktornyái járásban Clement nevű tani tót elragadták a lovak, a tanító a fejére esett, agyrázkódást szenvedett, s néhány óra múlva meghalt. A Balaton mallől. Badacsonyból irják: A mostani uj borokon látszik csak meg, hogy mije Badacsony Magyarországnak? Az idei borok szé pen tisztulnak, erejük cngy és a zamat felséges. Minő óborok lesznek ezek idővel ? Mert azok lesznek a iLOStani gyér gyér megrendelés mellett kitünőségük mellett is. Mit Ígérnek most a badacsonyi bérért, bel fogyasztásra ? 18—20—24 kit. literenként; vagyis 40 korona a legjobb badacsonyi bor; a külföldre pedig egyáltalán alig van rendelés; Budapestre leginkább, Bécsba is kevés. Ped:g kár, mert hasonló bort ritkán kapnak. Így van ez Szt György, Tomaj, Ábrahám, Fülöp és a többi hegyeken. A pusztulások után óiiás beruházások minden felé, melyek ma alig kamatoznak ! Megakad minden! Pang minden! Az aggódó hazafiak még tán bort sem isznak ? ! . . Anyakönyvi kinevezés. Az ügyvivő belügyminiszter Zala vármegyében a besenvői anyakönyvi kerületbe Lova3 Gyula tegédjegyzőt anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. Széthasogatlak a tejéi. Góri Ferencz keszthelyi pékmester két segéde a 23 éves Horvá h János és a 17 éves? Siabó István a munkában éjnek idején ös&z \es2ett egymással. A gyengébb Szabó István nem mert az erősebb társával kikezdeni. Megvárta, mig a reggeli munka után pihenőre tér. Horváth a kemencze tetejére feküdt. Szabó fejszót kerített, s ezzel Horváth János fejére hét vágást tett. A szerencsét/en embernek orrát ketté vágta, a fejét a szószoros értelmében összehasogatta ugy, hogy a félszeme kiesett a helyéből. Midőn Szabó a rettenetes bcazuját kitöltötte, jelentkezett a rendőrségnél. Horváth János napi irtózatos szenvedés után meghalt. Novai gyöngyélet. A nc-vai vásár hirhedt a megyében. A most f. hó 18-án tartott vásáron is a csendőrök két aszsonyt fogtak el, akik már jól megrakodtak lopott áruval. Egy zsebmetezés ia fordult elő Szelestev József barabásszegi gazda eladta ökreit, bement a korcsmába egy kis áldomásra. De ez szomorúan végződött, mert az ökrök árát 840 koronát valami ügyes zsebmetsző elvitte. A csendőrség széleskörű nyomozást indított meg, de ez még eredményre nem vezetett. Ha pedig a zalaegerszegi rendőri naplóba tekintünk, ott is novai illetőségű cselédlányok neveit látjuk, akik lopnak, s kárt csinálnak az embernek, mint a tüzes istennyila. Szégyen dolog, utálatos dolog ez és csudálatos is; hiszen a magyarnak nem jellegző tulajdonsága a lopás. Lopni a czigány, meg az oláh szokott. Nyoma veszett. Országos vásár volt az ünnep előtt Szentgróton s a Koronába szállott egy kereskedő és egy bizonytalan kereskedő. A bizonytalan kereskedő ellopta az igazitól a lajbit a benne levő 280 koronával együtt. A 6000 korona a harisnyájában volt kötve s ez megmaradt, a többinek nyoma veszett. Vasúti menetrend. Érvényes 1605. október 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58" perez, este 5 óra 58 perez. * Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Iíanizsa-Szom'oathely felé. Délben 11 óra 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Este 8 óra40 parc. Csatlakozás Kanises. felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk, felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 54 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 84 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 7 óra 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Ü^g

5- Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze ae szükségletét! Csak honi terméket használjunk Sugár Ottó, Bécs beszélt czim alatt irt czikket. Gyárfás Oszkár egy czikkében a közszállitási viszonyokat ecseteli. A karácsonyi szám főérdekessége az, hogy a lap szerkesztője Beszéljen az ipar czim alatt a jelenlegi politikai krízis alatt első izben a nagyipar képviselőit szólaltatja meg. Vagy 30—40 nagygyáios nyilatkorik arról a hatásról, melyet a politikai viszonyok az iparra gyakorolnak. Mondhatjuk érdekesebbnél érdekesebb válaszokat olvasunk, melyek a kérdés közgadasági részét a legérdekesebben világítják meg. Lehetetlen felsorolni azokat a szakezikkeket, melyekkel az egyes iparágak legelőkelőbb képviselői saját szakmájuk helyzetét ecsetelik, röviden elmondhatjuk, hogy ez a kötetnyi terjedelmű, illusztrácziókkal gazdagon díszített szám az ipar egész helyzetét tárja fel az olvasó előtt. A Honi Ipar ma az iparpártolási mozgalom vezető lapja, i^aly nélkülözhetetlen az iparfejlesztési és közgazdasági kérdések iránt érdeklődőknek. A lap előfizetési ára 16 korona. Kiadóhivatala Budapesten, VI., Király-utcza 34. szám alatt van. Különfélék. Igen tisztelt vendégeimnek és jó barátaimnak Boldog uLj évet Tosch Károly, szállodás. Távoliak. A vakokat gyámoliló országos egylet ipaii kép/ő- és foglalkoztató telepének gondnokságától elkésve kaptuk a kaiácsonyi felhívást, hogy adományainkkal szerezzünk karácsonyi ötömet a vakoknak is. Azonban a vakoknak való adakozás sohasem késő, vagyis jó az Karácsony után is. Ajánljuk tehát a közönség figyelmébe. A gondnokság c/.ime: Bpest, VII. Hungáiia-köiüt 16. Terjesszétek a Magyar Paizst! Ariejtések magyar iparra. A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az ilető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A m. kir. áll. vasutak miskolczi üzletvezetőségének általános osztálya főnökéhez jan. 15 ig kavics szállítására. — Budapest székesfőváros tanácsa II. ügyosztályánál•• vezetőjéhez jan. 3-ig csatornavitás,- csatornaépítés- és vízépítési munkákra. A szerk. levele í. L. Nagykanizsa. Egyfelől ez már későn jött, máifelöl van is mar onnan több tudósítónk. Érdeklődését köszönj ilk. A vers amúgy sem volna alkalmas. Irodalom. Művészet, j Földmivelés. Állattenyésztés. Magyar Vértanuk Könyve cz diszalbum. (III). Dr. Kacziany Géza tíz évi tanulmány és kutatás után irta meg o könyvet. Nem túlozott. Nem volt rá szüksége. A legnagyobb higgadtság és objektivállással irta le az összes vértanuk történetét Nem magyar az, aki osztrák-párti tud lenni e könyv elolvasása után is. A könyv ára diszkötéfben 6 kor. 80 fii!. Az 1848—49-i muzeumjavára készültek díszpéldányok is 10 és 20 kor. árban, a melyek igen finom, vastag papírra vannak nyomva és nagyon díszesen — selyem- és bőrkötésben — kiállítva. Megrendelhető a Magyar Paizs szerkesztőségétől egyszerű levelezési-lapon is. A Budapasti Dávid Ferencz Egyletnek IV. Évkönyvét kaptuk 1905-ről, melyet Józan Miklós tepert* állított ö&utí. Az évkönyv hét fölolvasó lilédnek az előadásait tartalmazza. Igen szép czikkek vannak benne-tudományosak és költőiek, előkelő Íróktól vaiiásukra való tekintet nélkül. Értekezések : a keresztény renaiseanceról, Tolstoj és a szabadelvű egyházak. A nép lelke, Az evangéliumi békesség, Channing és Iienan. — Előadók : Ürmössy Miklós, Stromp Lászió, Perczelné-Kozma Flóra, Haypál Benő, Bodnár Zsigmond, Ferencz József püspök, özv. Bogyay Kálmánná, s a poéták közül Benedek Elek, Szabolcska Mihály éa Józan Miklós. A Honi Ipar karácsonyi száma reudkivül érdekes tartalommal jelent meg. A számot Szterénvi József államtitkár érdekes czikke nyitja meg, ki tőle megszokott alapossággal világítja meg azokat a szolgálatokat, melyeket a magyar kereskedelem és a magyar társadalom az iparfejlesztés ügyének tehet. Lánczy Leó főrendiházi tag, a budapesti kereskedelmi kamara elnöke a kiviteli memorandumot biráija, mig Weisz Berthold udvari tanácsos az adatok zömével igazolja, hogy Magyarország ipara es kereskedelme milyen szivósággal í álictta az utolsó éven politikai viharait. Gelléri I Mór, az Iparegyesület igazgatója, az iparpártolási kérdésnek s?ente! érdekes czikket. Kunz József, az Orake alelnöke, a jelenlegi politikai válság gazdasági okait kutatja. A lap felelős szerkesztője, A kié a föld azé az ország! Kisbirtokosok országos gabonaérlekesitő szövetkezete. A kisgazdák érdekeit szolgáló bank keretében létesiteni kellene egy országos szövetkezetet avval a czélzattal, hogy a kisgazdák termésükre tavaszszal olcsó hitelt kapjanak előlegként olyformán, hogy az aratás u^án a gazdák termésüket a szövetkezetnek szállítják be, mely azt a napi áron vagy megveszi, vagy egy további koczkázat nélküli kölcsön adásával beraktároztatja, esetleg a gazdánál hagyja, mig a gazda számlásának megfelelő magas árban értékesítheti gabonáját és a szövetkezetet az eladással megbízza. Ezen szövetkezet igen sok előnyt nyújtana a kisgazdáknak. Első sorban a gazda az áremelkedésnek hasznát maga élvezné. Nemzetgazdasági szempontból még az az előnye is megvolna ezen szövetkezetnek, hogy az eladás alá kerülő nagybirtokokat összevásárolhatná és a kisgazdák között parcellázhatná. Kellő biztosítók mellett iparvállalatokat létesíthetne. A szövetkezet még igen sok előre neca látható anyagi haszonnal járna és olyan alapon volna létesíthető, hogy a nagytőkések érdekeit is teljes mértékben képviselné. A szövetkezet létesítésére alábbiakban ismertetem tervezetemet. A bank által a szöveckezet részére megállapított kamatláb és a kölcsön-élvezők által fizetendő magasabb kamat d>ft-reneziája, továbbá a szövetkezet által az eladásért beszedendő csekély közvetítési dij fedezné a vállalat regiejét, a fenmaradó összeg pedig a jegyzett részjegyek arányában a tagok kö ött lenne kiosztandó. Kibocsátandó volna egy milló részjegy egyenkint 60 korona értékben, melyből 10 korona esnék az alapitóknak és akviiácziós költségekre, 50 korona pedig a részjegy értékére. Ezen egymillió részjegy részben előre szerzendő, részben pedig a kölcsönkérők álfa! jegyzendő aláírások utján nyerne elhelyezést. Hogy lehető sok előjegyzést kapjunk, a tagok gyűjtését ugy tervezem, hogy a részjegy értéke nem lenne