Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-28 / 52. szám

6 MAGYAR PAIZS 1905. deczember 14. készpénzben fizetendő, hanem a belépő tagok az általuk jegyzendő részjegyek (egyenkint hatvan korona) éltékéig adóslevéllel készfizetői kezessé­get vállalnak és garantálják az ezeu összeg után járó 6 százalékos kamatot. Ezen 6 százalék ga­rantálása azonban csak névleges, mert hisz a csak 6 százalékos kamat mellett a szövetkezet tagjainál elhelyezést nyerne és igy az egyik tétel kiegyenlítené a másikat. A vállalat létesítéséhez szükséges tő'íót olykép­pen vélem megszerezhetni, hogy külföldi bankok vagy pénzcsoportok felszólittatnának, hogy a vál­lalat finanszírozására az országban 200 millió korona tőkével bankot alapítsanak, ennek elle­nében a jegyzett részjegyek 60 millió korona értéke után garantáljuk nekik a 4—5 százalé­kos kamatot, mely kamat lehetővé teszi nekik a koezkázat nélküli alapítást. A nagytőkések éidckeit azáltal vélnők kielé­gíthetni, "hogy ezen vállalat, melynek prosperi­tása ab ovo biztosítva van, nagyon jól fogja ka­matoztatni a befektetett tőkét. Ennek eredménye az lesz, hogy azon nagy tőkéseink, kiknek pénze százalékos kamatoztatásra van elhelyezve ós milliói a' kis txisztencziák köze ma el nem jut­nak, jegyezni fognak nagyobb számú részjegyeket. Ha még tekintetbe vesszük, hogy a szövetkezet által a közvetítésekéit beszedendő dijakból rész­jegyenkint 5—8 százalékos osztalék esik, meg­állapíthatjuk, hogy a befizetett tőke 12—14 százalékot jövedelmez. Székeli/ I aj<>< Magyar nyelv. — KTy-el-w^Taoxi. él a nemzet. — Apróságok, hanyagságok. (XXXII) Kies Károly sümegi kollegám figyelmeztet néhauy hanyagságra valló, tehát lelkiisme; etlen kifejező.re. Sérti a íülit, s méltán, ha a megirt levelet igy ajánljuk : N. N. úrhoz. Nak-nek, hoz-höz ragok rokonok, mert véghatá­rozók. de nem kell hozzá nagyon élesszem meg lát­nunk köztük a különbséget: almát adok a gyermek nek, s a falhoz állítom a leczet; mondd meg neki, hogy nem megyek el hozzá; IdVdnák a világot rá'dísnak, szeretőmet még sem adnám másnak — s szólok hozzád egyet, ket :őt, de azt sem ugy, mint azelőtt. Epen most jön egy példa: Udvardv Yincze 3 koronát juttat ltuz-ics Károiyné őnagyságához, de nem «eki, hanem a szegények­nek, ezek/j<?£ a számukra. Világosan látható az igen­igen nag} különbség. A )ia&-nak bensőséges tulajdonító ereje van, a hoz-hez c?ak helyhatáiozó. Árnbár hogy van egy megcsontosodott kifejezésünk, mely első tekintetre nem egészen helyes: férjhez megy a lányom. De mégis azért jó igy, mert a magyarok házasságában az egyenjogúságot bizonyítja. Azt mondja Éiee, hogv ez sem jó: A tanév elejéhez. (Cselkó József egyik czikkének a czime). Azt hiszem, itt téved Kies barátom, mert szerin­tem az a czim szerényen azt akarja kifejezni, hogy: adat, eszme, gondolat a tanév elején mon­dottakhoz, vagy gondoltakhoz. Ilyen foima ez is: .Adatok a kuruez költészet történél éhez stb. Igen érdekes feljegyzéseket tesz továbbá Éles, melyeket Sümegen hall a MIOM emberektől. Kocsit, lovat veszünk de a . n;<gi ur a cselédet is veszi, mintha a régi rabszolga világban vo'nánk. A magyar nép száján padig fogadjuk a cselédet. Aztán kézhez veszi, kapja a levetet. Még jó, hogy nem „beim Fusse! u=ZaWos. Én a fővárosiakról, akik könyvből fordítja* a beszedet, azt in tudom, hogy igy beszélnek: szárnyast vett magához! Szent borzalom! Ember ezt meg nem értheti. Mi a zöld menykőt csinált? Pedig csak egyszerűen csirkehúst evett. Méltán megbotránkozik Éles a következő laza lelkiismeretű beszédeken: A gyimái voltam. Holott benne voltam, ott dolgoztam; voltam a Sárgacsikónál s a Falurosszánál. — Éa igy ezt sohnaem hallottam. Az bizonyos, hogy az ilyen beszélőnek neitc-ak hogy nincs érzéke,'.de nem is akarja, hogy legyen. A féiigmeddig mc.;;magyarosodott városi embe­reknek a lustasága, v-t ke közönyössége, hanyag­sága ez Ccupán a magyar beszéddel szemben. „Szombatom f> János vitéz ment'''. Azt mondja Éles, hogy ezt a Magyar Paizs irt i igy. Lehet. Akkor sem helye?. Köszönöm a figytítHezte-é.st. Néha a vén Homérosz b szundikál. Hát céak ébreszd meg olyankor. Borbély György. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Decz. hó Barm. m/m reggel Hó'ms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 22 23 24 25 26 27 28 769 772 771 774 768 766 760 0 1 0 0 3 h 3 h 1 h bor. bor. ragy. bor. ragy. ragy. der. dk köd köd köd köd köd köd Időjárásunk csendes, derült napokkal halad mers. éjjeli fagyok járják, nappal olvadás, regge­lenkint köd. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Taliy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. KÖHÖGÉS alkalmával saját maga ellen vétkezik, ££ ha nem használ 8 KÉI* mellczukrot. g X (3 fenyő védjegy.) K X Orvo-ilag kipróbálva ésajánlva köhögés, X X rekedtség, hurut és elnyálkásodás ellen. ££ k 0^' ' n t' bizonyítvány ££ igazolja biztos hatását. ^ Csomagja 20 ús 40 fillér ££ X Schmidt Győző cznkrászatában, Zalaegerszeg- X X 8-20 X XXXXXXXXXXXXXXXXX 9)5. kig. 1906 Hkdetmén^. Zalaegerszeg r. t város tanácsa közhírré teszi, hogy a város lulajdonát képező téglá­gyárban részint péppel, részint kézzel készült első minőségű czikkek a következő árban kaphatók : Kézi faiazó tégla . . 22 (hnszonketíő) korona Géppel készült falazó tégla 26 (hnszonhat) „ Horony zsindely . . 64 (hatvannégy) „ Lapos zsindely . . 28 (huszonnyolcz) „ Kongó tégla (klinker) . 22 (huszonkettő) „ {5 cm, beliö átm. 30 (harmincz) „ e-3 oo oO M | I 6.6 „ „ „ 40 (negjen) § t? ! 8 ii >> i) -J eo t, 46 (negyvenhat) „ 10 „ „ „ 80 (nyolczvan) Az itt jelzett árak 10U0 darab után számít­tatnak. A vételár a városi pénztárnál fizetendő. Zalaegerszegen, 1905 junius 28-án tartott tanácsülésből. Várhidy Lajos sk. polgármester. afa valamint a báli idényre & ^ bőr-, kötött, selyem czérna kez­tyük, nadrágtartók, harisnyakötők, finom pipere czikkek, illatszer, szappanok G. Tausig és Kielhau­ser csász. és királyi szállítóktól. Raktáron mindennemű kötszerek, betegápolási czikkek, gummi kü­lönlegességek stb. A n. 6. közönség pártfogását kéri HÖFhE K. utóda STEFÁN JAKAB 2—2 Bolthelyiség z és lakás s ,jó forgalmú helyen, előnyös fel­tételek mellett 3000 koronáért I Bővebbet a kiadóhivatalban. biztos bérjöve­delmet hozó jó _ fekvésű várost házakra töriesziéses kö.csön nvujtatik az alábbi feltételek mellett: 4 °/o kamatra 50 évi törlesztéssel 4 / 2 °/o „ 40 Vs és 30 „ 4 a/4 o/o „ 25 és 15 „ A 5 : / o - 1 0.. ;: A töke a kamatfizetéssel együtt félévi részletekben törlesztetik. á kölcsön készpénzben fizeííeíik ki Magasabb kamata kölcsönök convertáltatnak Kölcsön ajánlatokat elfogad és minden fel­világosítással készséggel szolgál HorvátliLajos Zalaegerszeg, Körmendí-utcza 38. sz. XXKKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ** Jf Az 1904 évi soproni iparklállltáson kitüntetést nyert. ­KASZÁS JÓZSEF bognármester miihelye Zalaegerszegen, Alsó-utcza 11. (saját ház) Ajánlom kccsi munkáimat a legszebb kivitelben. 1894. évben létesítettem műhelyemet, " ££ 1"'' tn !0Vi d , ldíí ala U *ok elismerő nyilalkozatokkal ludom igazolni, hogy kocsi munkáim X 0 1 1' : < -ságia, mint külcsinosságra nézve a mai kornak teljesen megfelelne.-. 1904. évben X a pror; iparművészeti kiállításon bronz értmmel lett munkám kitüntetve. Ezek után v. dr vagyok, hogyha bárki megtisztel becses megrendelésével, pontosan és lelkiismere- O a « -ví-.n ínrrnni bínr,^!^.; I ~ : 11.. i ^^ Hazafiúi tisztelettel Vf KASZÁS JÓZSEF, bognármester. X te,; a fogom kiszolgálni. — Ez alkalommal l vei: Jzabad a nagyrabecsült kocsimeg­ifjidélő urak becses palfogását kérnem. io__o X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom