Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-21 / 38. szám

f £ VI. é«. Zalaegerszeg, 1905 szeptember 21. ' > ' 38. szám. S\d&ntéd ár: Ify érr« 4 korona, fit érr. 8 koron* atfy«d érri 1 kor. X(jm Hám 8 fillér. Hiidetíffk dija megegyezés szerint. Nyilttér Bora 1 kor e. kiadóhivatal: Wlassics-ntcw Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK HETENKÉNT CS"Ű"TÖRTOK;Ö3SR ESTE. A gázgyárak és a magyar ipar, A magyarországi gázgyáraknak egy nagy része külföldiek kezében áll. Ezek azok a gyárak, melyek külföldi igazgatók vezetése alatt állanak s különféle ürtigy alatt elkerülik a magyar ipart és előszeretettel vásárolják magyar polgártársaink pénzén a külföldit. E miatt tesz panaszt az alábbi levél, melyet egyik magyar város világítási kezelője a magyar ipart páltoló hatóságokhoz intézett. A level szószerint igy szól: : A magyar kormány szakminiszterei évrőlévre, már évtizedek óta, megújított rendeletekben, utasítják alatfas hatóságaikat és hivatalaikat a külföldivel veisenyképes hazai iparezikkek vételére. Az iskolák, intézetek és testületek figyelmét is felhívják esetről esetre erxe. Az iskolákban a kultusminister rendeletére, néhol külön előadásokat tartanak az ipaipártolás gyakorlati ágából. A kereskedelmi minister részéről szeretetteljes figyelemben, gondban és védelemben részesül a hazai ipar. Ennek daczára előfordul, bogy bevándorlott idegenek, magyar ipar érdekekkel, rendelettel nem törődve, előszeretettel, a kü földi ipart támogatják, s a magyart különböző ürügyek alatt, néha teljesen mellőzik. Magyarországon rég idő óta készítenek gázmérő órákat. A magyar készítésű órák versenyképesek árak és kiállítás tekinteteben is. Ennek daczára &z itteni gázgyár, mely külfö'di társaság tulajdona, igazgatója is külföldről bevándorlott, a gázórákat kizárólag külföldről szerzi be. Midőn eziránt ez év elején hivatali kötelességemből kifolyólag az igazgatót megkézdeztem, ugy nyilatkozott, hogy a magyar gyár nem készit a nálunk beállított csöveknek megfelelő csavarmenetü órákat. Végére jártam e kifogásnak. Meggyőztek arról, hogy budapesti gyárban bármilyen csavarmenetű órát kiszitenek, de a legtöbb helyen, a ho* a gázgyár igazgatók bevándorlott idegenek, tartózkodnak a magyar iparczikkek vételétől. Ismételt kérdésemre azt a felvilágosítást nyertem a gyár igazgatósága részéről, hogy alkalmaztak ugyan próbakópen magyar órákat, de ezek nem váltak be. A főkapitányság nem régiben egyenkint felvétette az órákat ós — nem talált köztük egyetlen hazai készítmény üt sem. Már pedig csak évekre terjedő használat során lehet véleményt alkotni a gázóra jóságáról. De talált 885 óra között 551 hitelesítetlent, ezek között össze-vissza fokozottat, köztük 143 olyan órát, mely az 1874. évi 9334. sz. ren deletnek megtelelőíeg 31 óv óta még nincs átalakítva. Adatokat szereztem azután be, at országnak légszeszszel világított városaiból, ahol teljesen magyar készitmónyü órát használnak. A budapesti gázgyár igazgatóságon kezdve, különböző helyekről arról értesítettek, hogy a magyar készítmények teljesen versenyképesek a külföldivel. Ekkor azt hangoztatták ami gázgyárunkban, hogy a magyar készítmény kevésbé jó és tartós fémből készül. Erre személyesen jelentem meg a budapesti gázmérő készítő műhelyben 8 arról győződtem meg, hogy a külföldi fó mekkel azonos anyngból készül itthon is, s minden darabja az órának hazai munkások által s lehetőleg hazai anyagból állíttatik elő. Az üzemben levő ezer gázmérő a most lenyomott árak mellett is — mintegy 58—60 ezer korona értéket képvisel. S miután eddig a javítást is, utolsó d rabig külföldön végeztették, 6 ezer koronára tehető az a külföldre dobott olyan tőke, mely joggal a magyar ipart illetné. Hiszen, ha magunk nem vesszük, a küifö! divel egyenlő készítményeinket, azok a hozott áldozattal c*ak ideig-óráig képesek fentaitani a versenyképessegeí. Ha hibái lennének is a magyar készítményeknek, akkor sem az a rendje, hogy teljesen mellőzzük, hanem az a kötelesség, hogy a hibákra, ugy a készítő, mint ezükség esetén az országos iparegvl^t, iparkamarák, keresk. mu/eum figyelmet felhívjuk, a melyek, ha szükséges, a kereik, miiiieternél is eljárnak h'gy a kedvezmények megvonásával is birja rea a gyárat a versenyképes készítésre. A város, 35 év előtt kötött hézagos gáz8zei2Ődésnól fogva ez irányban, sajnos, semmitsem tehet. A t. testületet kérem fel ennélfogva, hogy a hazai ipar eme súlyos sebére méltóztassék felhívni a nagyméltóságú Keresk. Mirister figyelmét. Hisz a keresk. Minister csak nem résibeti elrendelte, hogy még kőszenet is hazait használjanak a gázgyárak.. Sajnos, ez mi gyárunk a magvsr ipar mellőzésével n&m'álleegyedtíj-. IJyenek az állatpoíökjiibh helyen, máp hazai városokban is, ahol külföldiek kezében, a magyar ipart lépten-nyomon lecsepülő bevándorlottak igazgatása ailatt állanak a gyáiak. Ily módon m. e. 26 gyér és kellő közvilágítási telep csatornáin milliók vándorolnak kü'döldre. Ez mind iparunk rorvasztását czólozza és munkásainknak tömeges kivándorlását segifi elő. Méltóztassék azért a keresk. Minister urat felkérni, hogv : 1. városunk hatóságait, hivatalait, intézeteit hazai készitmónyü gázórák beállítására hívja fel. 2. a világítási felszerelések egyéb tárgyainak behozatala különös figyelem tárgyát képezze, s ha a külföldivel versenyképes egyes tárgyak készítésére itthon létesül berendezés, azt védeni a kormánynak s az iparvédelemre alakult testületek vállvetett befolyásának legyen elég erejük. Különösen felhívom a figyelmet arra a c-a'ásra, me'yeí megvesztegetésül űznek. Egyes külföldi gyárak gázóráik czimhpján ugyanis : Berlin, Bécs, Budapest feliratot tettek, holott kutatásaim rendjén rájöttem, hogy a berlin bécsi cégeknek gyártelepe Budapesten az előző időben nem volt s igy Budapesten egyetlen órát sem készítettek. ~ (Aláírás.) Eddig tart a levél. Öiülünk annak, ha akad városi hivatalnok, aki megkezdi a tieztogatást és igyekszik a figyelem ráirányításával a külföldi szemet portékákat kisöpörtetni, A magyar iparczikkek közül azok. amelyek versenyképescégre törekesznek, többnyire állami támogatás mellett allitta'iisk elő. Ha tehát, az ilyen tárgyak nem váinának be, nem az a feladat, hogy mellőzzük, hanem az a kötelesség, hogy jelentést tegyünk az iparkamaranái, mely módját ejti annak, hogy az illető ipa;czikk előállítója kifogástalan czikkek előállítására szoríttassák. Bz—6. Ázsia belsejében.*) I rta : Zrínyi Béla. VII. Szíves vendéglátóimat itt nem jellemzem, még egyszer az európai Törökországnál elmondtam, hogy milyen ember a török. Csak egyet említek meg. Azt az észrevételemet, mely felfedezésnek mondható: hogy az ember mindenhol ember. Itthon mily rettegéssel gondolunk egy ázsiai falu beDlakóira, például a kurd rablókra, a beduinokra, afgánokra, hindukra. Európai ember megoorzad a gondolattól, hogy neki egyszer egy éjszakát ilyen társaságban kellene eltöltenie. Pedig mondom, az ember mindenütt olyan, mint nálunk. Van köztük jó, vau rossz, kedélyes vagy mogorva, engedékeny vagy erőszakos. Ha ismerjük a gyengéket, szokásaikat, ép ugy megélhetünk mellettük, mint a legműveltebb európaiak társaságában. De hát persze ismerni kell őket. Én megismertem Ázsia lakóit és magam is hozzájuk alkalmazkodtam. Ott nem Zrinyi Béla voltam, hauem buzgó mohamedán, ki turbánt viseltem ésnapokon átájtatósan hajtogattam: »Allah,illallah«. Mert ekkor már törökül jól beszéltem és olyan kész török pap voltam, hogy a török imádságokat jobban tudom a Miatyánknál. " •) Jog fentartva. Zr. B. Ázsiában délnek tartottam. Hosszú uton lementem Arábiába, Bagdádig, aztán ismét felfelé visszajöttem és ugy vágtam át Perzsiába. Mig Arábiáig lejutottam, mondom, mindenütt igen jól ment a dolgom. Herczegeknél vendégeskedtem, pasákkal paroláztam. Említésre méltóbb városok ezen az uton Eszkisér, hol — tisitesség ne essék mondván — villamos világítás van, de azért a város képe csak olyan, mint a többi ázsiai városoké.* Először is rengeteg sok beteg kutya, az utczán élö, vagy döglött állapotban. Bocsássák meg, hogy aonyit emlegetem a beteg kutyát, de igazán, ha Ázsiára gondolok, mindig ez jut az eszembe, mert ez jellemzi ezt a földrészt. Mikor én azt mondom, hogy sok a beteg, rühe« kutya, akkor önök nagyot akarnak gondolni és azt hiszik, hogy Eszkisérben például van 2000 beteg kutya. Nem, tisztelt közönség, még 2000 is több van. Hogy honnan került igy egybe ez a töméntelen sok undor állat, az máig is rejtély előttem. A házak minden ázsiai városban lapos tetejüek, a tetőn gaz nö. A szegények házain ablak sincs, csak egy szük lyuk, melyen ki-be járnak. Ezért aztán némely város ugy néz ki, mintha házai nem is lennének, csak egy végtelen nagy kerités. Igy hatott rám egy téli este egy kisebb ázsiai város. Sötét és hideg volt, mikor odaérkeztem *) Egerszeg nem jutott eazébe? Sz. és mikor körültekintettem, a legnagyobb kétségbeesésemre nem láttam mást, mint egy végtelen falat, melynek a vége a messzességbe veszett. Erre már gyaurnak, kutyának hívják a keresztényt és bizony uem a legbarátságosabban bánnak vele. Voltam Kónyán, hol 2000 darab török pap lakik és ahol annyi a mecset, a török templora, hogy se szeri, se száma. Itt látom a naplómban, hogy itt egy zsandár rosszul bánt velem és ezért a mudér őt egy évre lezáratta. Biz' erre már nem emlékszem. Karamán még tele van régi török hadi emlékekkel. Alagutakkal, földalatti vízvezetékekkel, minden házon lőrés, hatalmas bástyák, tornyok mindenfelé. Valamikor nagy erősség lehetett, de ma már iszonyúan el van hanyagolva, mint minden török katonai erősség. Eregliben a zsandár, kit őrizetemre mellém adtak, ellopta a tárczámat, amin azonban nincs mit csodálkozni. Másnap a község pénztárából 20 fontot fizettek ki érte nekem. Bozantinál jéghegyek között jártam és mikor leereszkedtem a hegy lábához, ki Írhatná la gyönyörűségemet, előttem feküdt délszaki pompájában, pálma ligetektől övezve a föld egy