Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-24 / 34. szám

6 MAGYAR PAIZS 1905. szeptember 21. Vágyakozás és szeretet. Koiunk sokkal több, mint azon kor, amelyet a történetemben a reformác ió korszakának neveinek. Mit jelent ma az egyház, mit az állam, mit a társadalom, jog, szentesített szokás ? Az ember kezében minden egy jobban vagv rosszabbul alakítható érdes agyag. melyet formába gyúr, liogy igy szellemét, lelkét s életét mintegy beleöntse. Ezen mindent felölelő életieform szel'eme, amely számtalan olyan kérdésben, mint a nő kérdés es munkások kérdése ; továbbá mint nemzeti és nemzetközi szociális kérdés a mai emberiség sziveben él és működik e3 még látnoki jellemet is kölcsönöz korunknak. Szivefen üdvözö'nők e'en nagy mozgalmakban az emberiség egy uj tavaszát, mely világosságával meíegével legyőzné a telet és életet, örömöt hozna az országokba. Örömes

f látnám én is ezen moz gaimakban a pünkösd egy uj napját a mely i.«mét beteJjetülne, midőn az igazság szeretet és szabad ság szentlelke szállna meg az embereket és őket az emberiség m.igasabb c^éljai és nagyobb feladatai felé vezetne. Jól tudom, hogv ezen mozgalmakban nagy elemi életerők fognak kifejlődni, sőt ki is kell fejlődniök ; jól tudom, hogv itt szó van az uj emberi alakitmán) okról, uj kulturális és társadalmi formákról, világnézetekről, és morális életnezetek ről és hogv ezen eletei ők az egyes embert magukkal ragadják; még akarata ellenére is! Azotibtn a mi élet fejlődésünk összeségének ezen megfigvélésénél mégis kikerülhetik figyelmünket az é'etnek egyes, különös részei . . . A hol emberi osztályok s embertömegek állnak egymással szemben és kü denek egymás ellen, továbbá a hol világmozgató eszratk megrendítik az ezer éves hagomanyokat 03 szokásokat, hogy azokat alapjukban me^dönts^k : ott könnyen kjrt szenvtdhet az egyes emberi leiek. De azért ezen lélek megsem esik kétségbe, mtrt szivében marad a szeretet embertársai iránt és lelkeben a vágy, hogy azoknak hasznára lehe<-sen. Ezen vágyakozás megőrzi a szeretetet azon veszedelme ellen: nehogy az elvakuljon ós az igazság bátorságát és erejet kölcsönözi neki; beledönti a szivet a kétségbeesés küzdelmeibe, ha az, akit szeretünk meg nem tartja igéretét, ha kevesebbnek, kiiebbnek bi/onjul min*- a hogv rola föltételeztük és ezen küzdelemben méais megszerzi a hit győzelmét, a mely hit lölemelkedik az errber minden kicsinysége es alacsonyi-aga föle é-> azon meggyőződésre jut, hrgv az soha meg nem s/un Éppen azért minden szeretet mir magaban véve is oly vágyakozás, a mely egész erővel a valóságra törekszik. A kinek kebeléből kihalt a vágvakozás: az olyan embernek szeretete nincsen ; és ha azon megelégedést akarunk biztosítani egy embernek, a melyet legszebb, legbo'dogabb sorsának dicsőítenek: akkor eiőbb meg kell fojtanunk szivét és a kebeléből kitépnünk, mert a mig csak ezen sziv meg nem sziinik verni a kebelben és véresével nem nyitvánvitja a szeretet utáni olthatlan szomjuhozását: addig fogja kebelében hoidani és eredni is a vágyakozást is a mely nem engedi, hogy szivének verese megszűnjön. És éppen azért élet is a vágjakozás, az ember valódi élete, AZ ernber. aki csak a jelennek él, még nem is él tulajdonképpen. Ezen nagy vágyakozás, ezen szenvedő és imádó vágyakozás: ez több, m nt minden bölcsesége a bölcseknek. Ez. ama szent anyai öl, a melvbői csak egy igazi, becsületes, élet születhetik. Csak a ki ezen vágyakozásunkat ismeri, csak az képes megérteni, miié irányul szeretetünk; mentsük meg tehát, ezen vágjakozásunkat, őiizz''ik meg szeretetül,ket mindenben a mi szép, nemes és igazságos. Cselkó József. Iparuiik jövője. — A czipész kisiparotok gyűlése Pécsett. — Az országos czipészkongreszzus folyó hó 13., 11. és 15-en nagy ünnepéllyel folyt le Pécsett. Egy hónappil ezelőtt üdvözöl'ük Pécsett a magyar nemzeti szdlem hsrezosait, most pedig a magvar ipar Kikes csapatát fogadtuk epeu oly ötömmel es szeretettel. A bíz kat nemzeti és a város sárga-kék f zii ii z.ás laja díszítette, a me y figyelmeztette a,: emb r-k«t a nagy ünnepre. Több ezerie menő ember varta a vendégeket. Mintegy diad-lmenet vonult a nép'ömeg az állomásról a városba, eltelve a magyar ipar küzdő katonáit. 13-án vasárnap d. e. 8 órakor kezdődött a gyűlés a kath. legényegylet dísztermében. A diszterem bejaratát ezek a jelszavak ékesítik: „Munka éa vidámság." „I«teu áldja a tisztes ipart." „Vallás és erény." Ezen jelszavak körül mozgott a gjüés megnyitási ünnepsége Bottlík Imre, az előkészítő bizottság elnöke a magjelent 130 kongresszusi tajot üdvözölte. Krazsóf János, az orsz. czipés'.szövetség elnöke — egy derek magyaj ipaios — zamatos mrayarsággat üdvözölte a kongresszust. Különösen üdvözölte Andor Endre drt, a keiH-kedi-imi miniszter kiküldöttjét; megköszönte Mijoro^y Imn: polgármesternek szives uir-gjelenóaet; üdv izöl'e Soltész. Adolf dr. titkárt, az orsz. iparegyesület kiküldöttjót; Rít/.l Pétéit a pécsi ipartestület elnökét; Wlassics Gvula dr. védnök képviseletében megjelent Egry Béla dr. országgvűlési képviselő'; az ipar és kereskedelmi kamarát, annak jelenlevő elnökét és titkárát; végül Virág Ferenczet a kaih. legényegylet elnökét és mint házigazdát. Andor Endre dr. az elnöki üdvözlést viszonozta. Egy régi közmondás szerint az iparosnak három kellék szükséges, hogy boldoguljon/értsen iparához, tudjon számolni, azaz legyen kereskedő is és legyen józan és takarékos. Ehhez szerinte kell még az egyetértő?, összetartás a szaktáisak közt, igy aztán minden kívánságuk teljesedni fog, mely természetesen nem ütközik más fontos tényezők érdekkörébe. Majorossy Imre polgármester kijelenti, hogy szívesen jött, mert az ipar törekvés-ét támogatni kötelessége. Visszapilantást vet a kisipar történetére és a kieip rossz helyzetét annak tulajdonítja, hogy a czéhrendszer kiküszöbölése után átmenet nélüiil túlságos sz.abad ipartörvényt alkottak. ^Vagvisaza baj, hogy tossz az ipartörvényünk.) Üdvözölte a kongresszust ós áldást kért a tanácskozási a és a kiállításra. Üdvözlő beszédet mondott még Egry Béla ar. védnökhelyettes és Soltész Adolf dr. az országos íparegyesűlet elnöke. Krazsóf János elnök indítványára diszelnökkó választották : dr. Andor Endre min. titkárt-, Majorossy Imre kir. tanácsos polgármestert, Kindl Józsefet a pécsi ipar és kereskedelmi kamara elnökét ós Ritzl Pétert a pécsi ipartestület elnökei. Disztagokká választottak: dr. Záray Károly kamarai titkárt, Hö.'fier János bőrgyárost, Dobszay Jáno3 volt ipn testületi jegyzőt, Orf Gáspár pécsi czipészt és Virág Ferencz kápiáit, mint házigazdát. Farka* Jenő ezipész-3zövetségi titkár jelentése nyomtatásban jelent meg, amelyet fölolvasotmak tekintettek. A jelentésből kitűnik, hogy a s.'övetség az 1903 iki kongresszuson a külön vámterület mellett nyilatkozott. A miniszter többszörös kérelmezés után 3000 koronát folyósított a debreczeni kongresszus é3 kiállítás költségeire. Krazsóf elnök lemondott tisztéről, de egyhangúlag újból megválasztották. Az elnök megemlekezett a szövetség alapítójáról néhai Kvintovics Lajosról, kinek áldásos működése felejthetetlen marad Hétfőn, 14-ón d. e. 8 órakor folytatták a gyűlést. Paár János a következő határozati javaslatot terjesztette a gyűlés elé: képesítéshez kötött ipart jogi személy se üzletvezetővel, se bérlővel ne gyakorolhasson. Csak az kaphasson iparigazolványt, aki az ipart tanulta. A i örvény 6., 7., 8. es 101. §-ait törüluetni kívánj A, mert az ipari szakoktatást illu^ónussá teszik. Szatócsok, veg\e»Igaz gyöngyök. Összegyűjtötte: Vajda József. Haszontalan, c-el nrjküli e'iet — korai halál. (Göthf) * A mig szerencsés vagy, sok hsrátot fogsz számlálni; mihelyt az idő boiusra foidu', egyedül ler-zsz. (O idiui-) Aki mindenkinek barátja, az egyáltalán nem az eriyém. (Moliere) * Tisztára tragédia annak az élet, aki igazán érez, e3 annak, aki gondolkodik, puszta komédia. (Rákosi V.) * A bgjobb erobíT sem emlékezik szívesen arra az időre, mehben mások segítségére szorult. (B. Eötvös) * Minden a mi él, égyen'ő soká él. a százados fa fi egy r.rpos rovar. Öiü , .szeret s elbukik, midőn vágyait betölté. (Madích) * Minél tü/enbb a boldogítani igéiő szerelem, annál gyorsabban és könnyebben válik gyűlöletté ! (La. Rechefaucault) * Az aranyat a tüz, az asszonyt az arany, ós a férfit az asszony teszi próbára. Vájjon melyik az eiősebb próba (Chillcn) * A szabadság a nemzeteknek ötök ifjúsága. * Az életnek valamennyi öröme és élvezete — csak rövid álom. (Petrarka) * Mindent legtőz a szerelem, mindent elér az arany, mii dent bevégez a halál, és mii dent elnyel az idő. (Spanyol köz.mondás) * Ha mc'ghal bennünk a fiatalság és a «/épért való lelkesedés, kegyetlenebb halai az, mint a vénség halála. (Voltaiíe) * Egyetlen egy embeit, kinek igazságos az erzése, többre keil becsű ni tízezer vakmerőnel. * Nem az idő vénit meg bennünket, hanem élményeink. (Gjulai Pál) * Nagy idők alkalmával, a legnagyobb események rendszerint egy sohasem isméit senkin multanak. (B. Napoleon). * Jaj annak a nemzetnek, mely lakhelyéből kiüldöztetetf, jajabb annak, mely ősi nyelvétől fosztatott meg. (Kölese}) * A földi életben csak egy erkölcs van és ez az igazság, valamint csak egy nyomorúság es ez a hazugság. * Vannak dolgo'rf, melyeket csak az érez, kinek esze van s vannak olyanok, melyeket csak az ért, kinek szive van. (Báró Eötvös) * Angyalt, ördögöt megismerni könnyű, embert, férfit, nőt nehéz ; ifja leányt lehetetlen. (Jókai) * Egyik átka a semmivé lett nagyságoknak látni azt, hogy a kicsiny emberek megmaradtak akkoráknak, amekkorák voltak. (Jókai.) * (!?!) Tudni, mit kelljen elhallgatni s tudni mit kelljen kimondani; e?.t nevezzük jó ízlésnek, helyes tapintatnak. (Bal/.ac.) * Dcéid az asszony kec^eit', a férfi nagy eszét, boldogulsz és kedvis lész az emberek közölt, (Fáy Ai drás.) * Az úgynevezett művelt világ, ha durvsságot Iát feljajdul, de az előkelő aljasságot csak megmosolyogja (Auerbach.) * Politikai páitok hasonlítanak a mágneshez, van egy olda'uk, mely vonz ee egy, mely eltaszít. (Andrássy G}uia gróf.) * A jegot, melyet az erőszak elveszen, viasza lehet -szerezni, de az veszve van, a miről a nemzet maga lemondott. (Kossuth.) * Ha a nagy ur vétkezik, azt mondja a világ: ember; ha a szegény ember vétkezik, azt mondja gazember. (Kisfaludy K ) * A férjben nincs más ember, a férjes asszonyban ellenben három dolog van: ember, anya és nő. (Balzac.) * Akit gyűlöltünk, arra rendesen tovább emlékezünk, mint arra, akit valaha igazán szerettünk, (Armand Desperes.) * A barátság kapcsa erősebb, mint a rokonságé, mert a barátokat magunk választjuk meg, a roko~ nokat a sors rendeli ki. (Folytatása következik.)