Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-24 / 34. szám
1905. augusztus 24. magyar paizs 3 kereskedők ne árulhassanak czipőt, a cipőkereskedők ne készíthessenek mértékvé'el után czipőt és javítási munkát sem Végeladást csak 5 év óta fennálló ü .let 6 havi időtartam alatt tarthat. Csak leltárilig bejelentett áruk adhatók el. Oly községekben, ahol 30 szakmabeli tanoncz van, ott vasámaponkint szakrajztanitás rendeztessék egy szaktanító vezetése alatt. Az ipartestületek felál'itása és azoknak igazolvány elnyerése végett leendő megkérdezése kötelező legyen. Az iparhatóság feje es annak helyettese iparhatósági biztos ne lehessen. Ezt a határozati javaslatát ügyesen megindokolta. A határozati javaslat kapcsán megindult vitában részt vettek: Nagy Gyula, Dráncz Káro'v, Kohn Adolf, Gábor József, Éles Isván és Báclh József. Bádh azt indítványozta, hogy csak az kaphasson „mester" cürnet, a ki mestervizsgát tett, vagy mester-tanfolyamot végzett. Ezt az indítványt egyhangúlag elfogadták. Kedden 15-én d. e. 8 órakor a napirend 7 ik pontjával kezdődött a gyűlés. „Az önálló vámterület melletti állásfoglalás és szükségessége" czimén tartott e'őadást Molnár László. Molnár a következő határozati javaslatot terjesztette elő: mondja ki a nagygyűlés, hogy az önálló vémterület Létesítéséhez feltétlenül ragaszkodik s azt, mint a kisipar megmentésére, valamint közgazdaságunkra egyedüli üdvöset követeli. Miután az 1899 évi 30. t.-c?. világosan ümondja. hogy ha Ausztria és Magyarország köpött a kiegyezés törvéuyhozás utján létre nem jöhet, akkor 1907. évre a vámsorompók feláliitandók, tehát ennek a törvénynek megtartá-át minden kormánytól követeli. A gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Éles István „Az iparkamarának a kereskedelmitől való különválasztásáról" tartalmas előadást tartott Előadásához többen helyeslőleg hozzászóltak. „A szakoktatás fejlesztése és államosítása" czimü tétel előadója Stempel Ferencz volt. Határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a szakoktatás fejlesztése, ipariskolák és több szakiskola fölállítása által szorgalmaztassák. Határozati javaslatához Gódh József szaktanító pótjavaslator, terjesztett elő r-zen tartalommal: a mostani 2 szaktanító helyett alkalmazzon az állam 10 et, a vándortanitá»" kitérj -isztessék, hogy olyan faluba is eljusson a vándortanító, ahol 5 mester dolgozik. A javaslatot többek hozzászólása urán egyhangúlag elfőgadták. Fejes György „a vasárnapi általános munkaszünetet" tárgyalta előadásában. Határozati javaslatot nyújt bi, melynek tárgya, hogy a fanonczok vallási- és erkölcsi neveléséről jobban Ázia belsejében.*) Irta : Zrinyi Béla. V. Minthogy még Görögországnál vagyok fővárosáról Athénről megemlítek annyit, hogy "igén szép, tiszta város, sok olasz la,-ja. Hogy sok a régisége és hogy mik ezek a régiségek, azt tudják önök is. Itt meglátogattam Ralli miniszterelnököt, igen szívesen fogadott és családjának is bemutatott. Bezzeg nem igy a mi konzulunk, kinek talán még az a helyes közjogi tudása sincs meg, hogy Magyarország nem Ausztria és Ausztria nem Magyarország. Mondhatom, a mi külügyi képviseletünk igen alkalmas formája annak, hogy bennünket teljesen elsikkasszanak a világ szeme elöl. Némely konzul, sőt nagykövet, mint a kons tantinápolyí Calice báró már ab ovo ellenségem volt azért, mert bátor voltam magyarnak születni. Kémekkel vett körül és bizonyára legjobban szeretett volna bazatolonczoltatni. A nemes báró azonban mit sem árthatott nekem, naert az én pártfogóim a pasáktól a nagyvezirig bizony csak nagyobb urak voltak öméltóságánál. Görögországot ismerik önök hölgyeim és uraim, eléggé szebb, az enyémnél alaposabb útleírásokból, igy hát nem részletezem tovább. Megjártam minden nagyobb városát, voltam a Parnasszuszon, voltam a Termophilei szorosbau és igazán dobzódtam a klasszikus hangulatban, és bizony kellemetlen felébredés volt erre, mikor e szép földről áthajóztam Törökországba és kikötöttünk Szalonikiben. Útközben a tengeren virradt ránk a hajnal és mikor a hajnal rózsás fényénél egyre távolodni láttam a Pireuszt, ugy éreztem, hogy gyönyörű álomból ébredek csúnya valóságra. Útközben hajónk egy zitonyra jutott kisebb hajót megmentett. 1903 október 15-én török földre tettem a lábamat. *) Jog fentartva. Zr. B. gondoskodjanak, vasárnap ne tanuljanak, menjenek temp'omba. Az iparosoknál a vasárnapi munkaszünet 24. a gyáraknál 36 óráig tartson. A szeszes italokat kimérd üzletek vasár-és ünnepnapokon zárva legyenek, Abban állapodtak meg, hoyy húsvét, pünkösd, karácsony ünnepnapjain legyen munkaszünet. Boctlik Imre indítványozza: a czipész és csizmadia szak egyesítését. Az indítványt elfogadták. Krazsóf János elnök, miután a gyűlés elvégezte a kitűzött anyagát, köszönetet mondott szaktársai buzgó fáradozásaiért. Köszönetet mondott a kereskedelmi miniszternek az államsegélyért, Majorossy polgármesternek, a kíseskedelmi és iparkamara elnökéne' 1-', titkárának, végül Virág Ferencz házigazdának. A feik öszöntö'tek elismerésüket fejezték ki érdekeik tárgyalásáért. Fatér E. Heti hirek. Helyiek. A megyei állandi választmány ülései, Hertelendy Ferencz, Ztlavármegye főispánja és az állandó választmány elnöke értesíti a megfe állandó választmányi tagjait, hogy „a folyó évi szeptember hó 11-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre az 1906. évi m°2yei költségvetés megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett az állandó válasz'mány ülése az 1886 évi XXI-ik t. cz. 17, § a értelmében folyó évi augusztus hó 28-án ugyan a fent kitett közgyűlésen felveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 4-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyülásteruiében fog megtartatni." Gyüj tsünk a Csány szoborra! N. N 50 fill. Mai gyűjtésünk 50 fill. Hozzáadva a múltkori (608 K. 711) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 809 K. 11 fill A Zi'aegers^egi áll. íigimaiziumban a felvételi, pótló- és magánvizsgálatok aug. 29-én a javító vizsgál ltok aug. 30. 31-én, a beiratások p ;.d ;g szept. 1 , 2 és 3-án lesznek. Szept. 4-én az iskolai év ünnepélyes megnyitása, 5-én délelőtt órarendközlés, délután megkezdődnek az előadások. Török földön voltam. Bizony ezt nem konstatálhattam oly hidegen, mint mikor például Szerbiába értera. Mert Szerbiát megjártam 5 nap alatt, de törökföldre lépni egyértelmű volt azzal, hogy csaknem 8 hónapig azon is maradok. Mert óriási birodalom ez, különösen reám hatott ugy, ki nem politikai határokat néztem, hanem inkább néprajzi határokat igyekeztem megállapítani Igy tehát előttem nem Perzsiánál végződik az Ozmán birodalma, hanem valahol messze Afganisztánon tul, mert méu erre is túlnyomó többségben törökök vannak. Viszont Ázsiát sem Haíder pasától számítom, hanem Konstantinápolytól- Mert ahol török lakik, az már Ázsia. A török jó ember, érdekes ember. Olyan, a milyennek öt itthon képzelik. Szegény, de kénvelemszerető, degenerált testű és lelkű. Európában még csak ragadt valami rá a mi czivilízácziónkból, de Ázsiában még megvan a maga érdekes eredetiségében. Reggeltől estig a kereveten üt keresztbetett lábbal, ópiumo". szív, sok feketekávét iszik, szeretkezik és Ázsiában néhol vadász is; ily módon telik el minden valamire .való török élete. Valóságos áloméletet élnek, melyet a valóságtól még jobban eltávolít a végtelen vallási fanatizmus. Meséket hallgat és fiuk tánczában gyönyörködik. Szemének fénye bágyadt, ajkán pedig egész nap ott ül az a kedélyes vonás, melyet Dante sdolcse rizónak« nevez. Az édes mosoly. Nem férfiak ezek a mi felfogásunk szerint. Nem, mintha nem lenne elég testi erejük, de ez az erö parlagon hev>;r és elvész az ö semmittevő, buja életmódjuk melett. És hát ilyen emberek milyen társadalmat és milyen politikai szervezetet tudnak fentartani ? Ez képzelhető. Züllött viszonyok azok, melyek ott lenn uralkodnak. Aki egyszer ott járt, az nagyon közel látja ennek a rothadó szervezetnek a végleges bomlását. Az a sok nagy ur, az nem jóra vezet. A nagyvezírnek is elegendő, hogy a padisah csak egy ujjal intsen neki és ő abban a pillanatban kész az öngyilkosBeiratásuál minden tanuló személyesen szülőj* vagy gyámja kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. A felvételnél bemutatandók : 1. születési bizonyítvány; 2. a népiskola IV. osztályáról, ilí. a II.—VIII. osztálvba való felvételkor a megelőző osztályról szóió legalább elégséges fokú étesitőkönyvecske, iíl osztálybizonyitvány; 3 az ujraoitásról frzóió orvosi igazolvány; 4. a Rend és fegyelem-szabályok, ha a jelentkező az előző évben már tanu !ója. volt az ínté'etnek. Születési bizonyítványt. csak azoknak kell hozni, akik először iratkoznak be gimnáziumunk bármely osztályába. Az a tanuló, aki az elemi iskoláról bizonyítványt felmutatni nem tud, csak felvételi vizsgálat alapján irható be az I. osztályba; e vizsgá'at dija 20 korona. Minden tanuló köteles a beíráskor a következő dijakat fizetni: a) felvételi dij czimén 8 koronát; b) ifjúsági könyvtárra 2 koronát; c) évi nvomtatott értesít,őre 2 koronát; d) énektanítás dija 2 korona; e) tintadij 30 ill. 20 fillér. Az egész évi tandíj 60 korona, mely négy részletben is űzethető; az első részlet legkésőbben okt. 15-ig. Szegénysorsu, jóelőmenetelü és jó magaviseletű tanulók szept. 15ig az igazgatósághoz tandíjmentességért folyamodhatnak s a beiratkozásnál ingyen tankönvveket kérhetnek. Figyelmeztetjük a t. szülőket é3 a tanu'ókat, hogy légibb kiadású, rongyos és telefirkált könyveket ne vásároljanak, mert ily könyveket az isko'ában haszná'ni nem szabad, továbbá arra is fig>e!mázfcetjük a vidéki szülőket, hogy gyermekeiket csak az igazgatóságnál bejelentett és elfogadott szálláson helyezhetik el. Iskolai értesítés. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál az 1905/6. évi beiratások s a rendes naagáDtanulók felvétele f. évi szeptember hó 1,2, 3., 4. és 5. napján délelőtt 8—12 óráig az igazgatósági irodában és a tanácsteremben történik. Szept. 1-én a javító-, pót- és felvételi vizsgák délután 2 órakor tartatnak meg. A magántanulók vizsgálata augusztus 31-éa reggel 8 órakor lesz. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 6-án reggel 8 órakor »Veni Sancte«-val veszi kezdetét; utána az iskolai törvények felolvasása s a heti óraterv leíratása következik. Ugyanaznap délután 2 órakor az ingyen tankönyvek és Írószere < kiosztása lesz. A rendes előadások szeptember 7-én reggel 8 órakor kezdődnek. A felvétetni kivánó tanuló szülei, gyámja, vagy ságra, viszont minden kajmakémnak, minden falusi bírónak több hatalma van, mint nálunk a főispánnak. 11a minden jogtalanság, melyet a nagy birodalomban naponta elkövetnek, csak kicsiny röggé válna, nem sok, csak egy esztendő alatt ezek olyan hegyet alkotnának, melynek az orma az égig ér. Méreg és baksis, a borravaló, ez a kettő kormányoz a nagy birodalomban, ez nyit meg minden ajtót és ez szerez meg minden hivatalt. Az a korrupezió elképzelhetetlen. Ha megkérdezünk egy törököt: mi fizetése van a nagyvezírnek, az lesz a válasz: háromszázezer forint évente es kétszer annyi, amit összelop. Lop, veszteget és sikkaszt odalent mindenki. Én tőlem a hivatalok büntetéspénzeket ugy vettek át, hogy még csak egy sor írást sem adtak és azt sem láttam, hogy ezt a bevételüket valahová bejegyezték volna. Elvándorolt biz' az a derék kajmakám bügyogója zsebébe. »Etl'endim, mondtam egynek, — hogy az. elefánt trombitáljon a bendőjébe, kié lesz a piaszter? — A derék b.ró nyugodtan vetette ég felé a szemeit: »ki tudná azt megmondani édes fiam ? Azért a padisah, nőjön meg a szakála, csak jól érzi magát a Jildiz kioszkban.« — Ilyen kedélyesen gazdálkodnak a mennyei birodalomban. Hát még Ázsiában! Még csak ott van az egyszer linóm uri mód. Akiuek ott egyszer a válipasah megfogja a nyakát, az nem eszik több piláfot. Uraim és hölgyeina, igy jellemzőm én ma a jószivü, gyermek kedélyű mohamedánt, ki huszonhat felesége társaságában élvezi azt ami jó. De mondhatom, hogy valaki Törökországot megismerje, nem kell annak végig barangolni a nagy birodalmat. Az első tárgy, amelyet az első török város utczáin meglát, eléggé jellemző. Ez az első tárgy ped g — a döglött kutya, mely ha él, mint — bocsánat a szóért — mint rühes kutya kóborol Konstantinápoly, Szaloniki utczáin ép ugy, mint Szmyrnában, vagy Bagdadban, (Folyt, köv.)
