Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-13 / 28. szám
1905 ju ni as 2 9. magyar paizs 5 Vasúti menetrend. Érvényes 1905 májas 1-től. Zalaegerszegről indul Gzelldömölk-Budapest felé: reggel 5 ói a 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 58 perez, este 5 óra 58 perez. Zalaszentivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 óra 54 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délután 2 óia 33 perez Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Délután 5 óra 9 perez. Csatlakozás S'ombatheíy felé. Este 8óra40 perc. Csatlakozás Kanizaa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölk felől: reggel 8 óra 43 perez; delutáu 5 óta 54 perez, este 9 óra 47 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 13 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre . reggei 7 óra 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Terjesszétek a „Magyar Pamt!" Távoliak. „Az ember" A múltkori ilyen czimii czikkünkkel kapcsolatban, — a szabadkai Kosztics esetnek bővebb históriáját közli a Nemzeti Iskola. Dr. Rrizner Lajos ügyvéd kivitte az ügyet a nyilváuosságra. Javaslata alapján a városi képviselő testület felír a közoktatásügyi miniszterhez. Platz Bonifácz főigazgató nyilatkozik, melynek az a veleje, hogy Koszticsnak latin irásbeiije határozottan elégtelen s hogy a kerületben 13 iskola van felügyelete alatt s 13 év alatt csak ez az egyetlen eset volt botrányos. A hiba t^hát nehezen van ő benne. B ge György szaktanár is nyilatkozik s azt mondja: «Igaz, hogy én mint szaktanár a dolgozatot a benne levQ hibák miatt j elégtelennek Ítéltem, de viszont hivatkozva az 1 ifjúnak nyolez évi minden tantárgyból való jeles j előmenetelére, kegyelemre ajánlva, elégségesnek minősítettem" — Dr. Reizner a birói útra is át j akarja terelni a dolgot s egy nagyon sértő nyi- } atkozatot is adott ki Platz Bonifácz ellen. A magyarbolyi ág. hitv. ev. egyházközség )r. Berzsenyi Jenő fel'igyelő-egyh. kiküldött eüiök- ; etével lelkés'jelölő közgyűlést tartott, a mely j alkalommal a hívek egyhangú lelkesedéssel Vértesi Zoltán volt pü8köki káplánt, helybeli adminisz- j trátort jelölték. A gödöllői m. kir. állami méhészeti gazdaságban a í. évben szeptember hava 15-én meg- \ íezdődő két eves méhészmunkás tanfolyamra jályázat hirdettetik. Felvétetik hat olyan egyén, rik 18. életévüket betö'töttók, de 35. eletévüket még •ul nem haladták. A felvételt kérő és egy ikoronás bélyeggel ellátott folyamodványokat a m. kir. földmiveiésügyi miniszterhez (Budapes*, ? V., Országház tér 11. sz.) folyó évi julius hó 31-ig a következő okmányokkal felszerelve kell benyújtani: születési, IV. elemi iskolai, orvosi, íatonai bizonyítvány s szülői engedély Le a dualisu usos czimjelzessel! Czim alatt Veörös Jenő győri ügy ved nyomtatott felhívást bocsátott szét, melyben megrójja azt a dualismust, mely egyúttal germanismus is, hogy Magyarországon aki czimjelzóses levélpapiit, boiitekot vagy czimtáblát használ, t. i. fele magyart, fele németet. Magyarországon elég magyarul hirdetni bármit. — Tiszta beszéd az kérem, csak azt jegyezzük meg, hogy e/. a dualismusos germanismus csak a nyugati határszélen van igy s az is inkább a kereskedőknél; persze nekik sok összeköttetésük van a nyugati németekkel. Az még utálatossabb, hogy sok magyar kereskedőnek csak német czim jelzése van. Uj gyárak. Breznóbányán uj aczélárugyárat akarnak létesíteni Takács ós Fodor vállalkozók. — Uj czipőgyárat akar felállítani Schier János bécsi czég Pápán. — Rózsahegy varos villám világítást kér. Irodalom. Művészet — Miért üldözik a klasszikus nyelveket ? Irt x dr. Urbanek Káioly. A ki elolvassa ezt az ily czimü értekezést, s kivált ha figyelmesen olvassa, rájön, mint én, hogy a klasszikus-ellenesek, már t. i. az öntudatosok: .,természettudományosok" s a „szabadgondolkozásuak", a latin-ellenesség czégére alatt a vallástalanságot dajkálják s a mi ennél is nagyobb, egy füst alatt a kö'mopolitizmust, a hazátlanságot és nemzetcólküli8éget. Tessék elolvasni ezt az értekezést. Még pedig figyelmesen. A zalaegerszegi állami főgimnáziumnak ez évi Éitesitőjeben jelent meg s dr. Urbinek Károiv irta, a göiog és latin nyelv tanára. Hivatásában és hivatalában, de egyúttal hatalmában is van, hogy védelmezze a klasszikus nyelveket, s védelmezi is nagy tanulmánnyal, jó ítélő tehetséggel ós szeretettel. Hogy véleményt mondjak róla, nem akadályoz engem abban sem a kollegaság, sem a barátság. A kollegaságnak s barátságnak annyi köze van hozzá, hogy talán egy kissé figyelmesebbé tett, mig.ha más irja, megeshetik, hogy talán el sem olvasom. Ugy hozzá vagyunk szoktatva a szalmacséplóshez. De moudhatom, hogy az író nevét csak a czimben olvastam, aztán eitünt az Urbanek név is, a koilega is, a barát is, s csak az argumentumokkal társalogtam, vitatkoztam, barátkoztam, verekedtem s aztán meggyőzettem. Én is nyelvészettel foglalkozom s köztük a klasszikus nyelvészettel s a görög nyelvet és homéri prézist nagy mértékben szeretem is: hanem azért nem tudtam kardoskodni a klasszikusság mellett, mert mindig fájt, hogy az egyoldalú ós tulkapott klasszicismus a mi Vörösmartynkat, Petőfinket és Aranyunkat eltörpíti az ifjúság lelkében az ezek mellett csakugyan apróságos Horatiusokkal és Ovidiusokkal. Ámde az Urbanek értekezése nem egyoldalú szeretete a klasszicismusnak. Adjuk meg mindennek a magáét. Nem bánja tehát, ha Petőfit, Aranyt tízszeres mértékben tanítjuk, az igazság kedvéért s a hazafiasság kedvéért is, — de nem engedheti félrelökni Horatiust sem, mert a nagyobbakkal, a VergiJiusokkal, Homerosokkal, Liviussal, Thukydidessel, Tacitussal, Damosthenessel s Ciceróval is együtt nagy eszmének a záloga, vehető szellemnek a részese. A klasszikus világ: a görög ós római nemzet a mai európai számbavehető nemzeteknek vérbeli édesanyja; a magyarnak nem, de a mint a mai világműveltségémek, akként a magyar műveltségnek is tejet adó emlője a görög-római szellem, melyet tehát ha félrelökünk, legalább is a szülő iránti tiszteletlenségnek s a jóltevő iránti háládatlanságnak esünk a bűnébe. Dr. Urbanek azonban nemcsak ennyi elmélettel áll elé. Szorgalmas méhként gyűjti garmadába a rengeteg erveket a gyakorlati életből, a tudomány világából a azokat logikus rendben csoportosítva hol játszi tréfával, ho! komoly haraggal zúdítja a fejünkre, hogy kénytelenek vagyunk meghajolni, mindenesetre tiszte'etet adni az erős küzdő félnek. Ujabb időben nagy áramlat indult meg a görög ós római műveltség ellen, oh, nem a műveltség ellen, azt nem bánná senki, csak a megszerzése ellen. Hogy fáradni ne kelljen, az iskolából dobják ki a tanulását. Ez ellen az áramlat ellen köt kaidot dr. Urbanek s nagy erőve! veri vissza. Nem hallottam s nem láttam, hogy valaki ugy felfegyverkezett volna ez áramlat ellen, mint ebben a czikkben Uibanek teszi. Két nagy részből áll a dolgozata. Az első részben a laikus közönséggel s *z iskolás fiuk szülőivel besző 1, akik részint kicsinyességől, részint önzésből, de mindé .képen alaptalanul ellenzői a görög és latin nyelvnek. Ezek a jóhiszemű ellenzők. Kimutatja £.z értekezés, hogy e tárgyak köuynyebbek a reális tárgyaknál, főleg a számtannál, a latin nehéz ugyan, de irodalmi történelmünknél elengedhetetlen, tehát praktikusan hasznos is, a görög uem annyira hasznos, de igen könnyű és a költészete gyönyörű. Általában pedig nem is a vagyoni élet hasznosságáért vannak ezek, hanem a szellem gimnasztikálásáért, a jellemképzéséért, az életnek szebbé tételéért. A mathematika az emberiségnek az esze, a görög-római nyelvnek a gazdagsága s költészetének a szépsége pedig a szív ós a lélek. Egyik nélkül sem teljes az ember. És itt sok gyakorla'i példát, útmutatást ad a szülőknek, kiknek ajánlja c is, olvassuk el ezc a valobm józan nemes jóakaratú figyelmeztetést. (Ha teiünk engedi, ezt a kisebb könnyebb lészt e lapban is közöljük.) A másik rész a veszedelmesebb táborral, a tudományoskedok táborával küzd, a „Társadalomtudományi Társasággal ' s a „Szabadgondolkozók Egyesületével" s ezeknek egyes névszerinti tagjaival. Ezek a rosszakaratú ellenségek. Ezek nviltan csak a görög s latin ellen iditottak hadjáratot, de burkoltan a vallás ellen, sőt a hazafiasság ellen is. E'.ekkel erős polémiába Pz.íll az értekezés szerzője. Itt fejti ki a görög-római szellem érdekében a positiv védelmet, magyarázva a nyelveknek képző erejét. Az úgynevezett humarisztikus műveltség általános. Ha nem kell a görög idealismus, dobjuk ki az iskolából a heti öt órát s gazdagabbak leszünk heti öt órával, de szegényebbek leszünk egy egész világgal. Dobjuk el a klasszikizmust s magunk fogjuk érezni és fájlalni a sivárságot, s magunk fogjuk feléleszteni másodszor is a renaissancet. Hiszen tele van az élet, a nem d ákműveltségü emberek is tele vannak diákműveltséggel, közvetve is átvették a többiektől, akaratlanul is. Ki nem szereti használni pi. ezt a szót: idea, ideál, idealismus? S hogy hozzáértése mellett milyen belemé'yedéssel és lelkes szeretettel dolgozott tárgyán a szerző, ideiktatom pár sornyi befejezését. „Az egységesített középiskola pedig csak ugy kell, ha abban a klasszikus nyelvek is méltó helyet kaphatnak. Különben pedig legyen a középiskola két irányú, az egyik humanistikus irányú, mint eddig, a másik p-dig tei mészettudományos aiapu. Mi álljuk a versenyt, de félek, hogy ők nem mernek belemenni. A képesítésre vonatkozólag pedig a gimnáziumnak se legyen külön privilégiuma, képesítsen mindenre a másik iskola is. Az egyetem majd próbái a tesz,i ki-ki tudományát ! A latint tehát nem engedhetjük, a görögöt pedig ezeretjük. Ha pedig — quod Deus averat! —az ellenség a távoli, vagy a. közel jövőben az egész vonalon mégis diadilt aratna ne essünk kétségbe, ne adjuk fel a reményt; nem lehet az tartós diadal, megjo majd egy uj »renaiasance«, s a művelt lélek — sivársága érzetében — újból sóvárog lelkének másik fele, az örökké szép, üditő poézis és idealizmus után, mert bizonyos, hogy a mikor az óvilág utolsó római katonája honának végpusztulása közben barbár gyiP-osa előtt átadta testét az anyatöldneK, lelke a klasszikus világ géniuszának kíséretében c-ak ez örökké igaz szavakkal szállhatott a halhatatlanságba : „Exegi monumentum aere perennius /" Különfélék. Árlejtések magyar iparra. A közölt árlejtésekre vonatkozó kSzelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m, kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A veszprémi állami építészeti hivatalhoz jul. 29-ig paplak helyreállítására. — Az aranyos maróthi áll építészeti hív. jul. 26 ig templom és paplak helyreállítására, továbbá utisze^ek és és eszközök beszerzésére. — A debreczeni járásbírósághoz szept. 7 ig fiizifa beszerzésére. — Az aradi áll. építészeti hív. jul. 20-ig mázolási munkákra. — A gyulafehérvári, törv. elnökéhez jul. 17-ig könyvkötői munkák biztosítására es tűzifa szállítására. — Az ungvári áll. építészeti hív. jul. 20 ig korlát munkákra. — A nagyváradi törvényszékhez julius 25-ig építési munkákra. — A kereskedelemügyi m. kir. miniszter segédhivatalainak főigazgatójához julius 20 ig atalakitásí munkákra. — A m. kir. állami vasutak budapestjobbparti üzletvezitöségehez julius hó 18igporszén eladására. — A monori járásbírósághoz aug. 10-ig tűzifa szállítására. — A misko/czi áll. építészeti hív. jul 31-ig lelkészlak helyreállítására. —• A temesvári áll. építészeti hív. jul. 3l-ig szivókut munkáira. — A kiskőrösi járásbírósághoz augusztus 16 ig pirszen szállítására. — A nagy körösi, debreczeni és a székesfehérvári méntelep parancsnokságához augusztus 13 ig különfélek azállitására. — A ráczlcevei kir. járásbírósághoz julius 29-ig fabi'.tositására. — A zalaegerszegi állami építészeti hivatalhoz julius 22-ig kórnáz építésére. — A temesvári törv. elnökéhez jul. 23 ig pipir és egyóbo'rodii szerek szállítására. — Az aranyosmaróti áll. építészeti hiv. jul. 26-ig műtárgyak helyreállítására. — A szombathelyi áll. építészeti hiv. jul. 17-ig átereszek es betonátereszek építésére. — Az eperjesi törvényszékhez jul. 29 ig h-ílyreáliitási munkákra. — A nagyhikindai törvényszékhez jul. 18-ig tűzifa, szállitásara. — A nyitrai áll. építészeti hiv. jul 17-ig hid helyreailitasára. — Az esztergomi áll. építészeti hiv. ju 1. 17 ig faátereszek epite-ére e.s vastartós hidra. — A nagykárolyi áll. építészeti hiv. jul. 18 ig műtárgyai építésére. — A topolyai járásbírósághoz aug. 28 ig gyertyánfa, szailitasára.
