Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-08 / 49. szám

V. év Zalaegerszeg, 1904. deczember 8. / f - * J 49. szám Ktöfiaetési ár: Egy é»r« 4 koron*. íé\ évre 2 koron*. JUgyed évr« 1 kor. Egyes axim 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint, Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal : Wl&ssics-utcza 25, Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS M: E G J E L £! N I E HETENKÉNT C S "Ü T Ö K T O IC Ö :N* ESTE Csányi László szobra. Én nem tudom, de egy pesti lap mondja, hogy Csányi Lászlónak a szobrára valamikor kezdettek pénzt gyűjteni s valamennyicske össze is gyűlt, aztán minden elhallgatott. Nem az úgynevezett piszkálódásért kell a szónak ezt a fonalát tovább fonnunk, mintha valami gyanús tünettel volna bajunk. Ha kezdette valaki, bizonyosan meg is vau a kezdet sértetlenül. S ha senki sem kezdette, akkor még bizonyosabb, hogy a nem levőt nem lehetett rossz helyre tenüi. De akár kezdette valaki, akár nem: a mostani alapot a semmivel egyenlő. Már pedig nem haszontalan tárgy a Csányi László emlékéről beszélni. Ha kezdette valaki s félbemaradt: folytatni kell; ha senki sem kezdette: meg kell kezdeni. A miilt nem halál s a halál nem enyészet. Csak a hátunk mögé szorult levegő s a föld alá rejtőzködött gyökér. Az életnek feltétele ez is, az is. Szívunk ebből és táplálkozunk abból. Gyökér a rnult, a nemzet élet-fájának a gyökere, melyet az emlékezésnek a könynyeivd kell öntöznünk, hogy a fa el ne száradjon. Első sorban gyökeréből táplálkozik a fa. Múlton épül a jövő. „A lelkes eljár ősei sirlakához s gyújt régi fénynél új szövétneket." Meg kell becsülni a multat, hogy érdemeljük meg a övöt. Csányi László egyik fényes alakunk a históriai nagy alakok között. A 48-as zivataros napokban szerepelt s szerepe nem volt az utolsó szerep magyar fajunknak ébrentartására. Nem vitte azt a szerepet, amit Kossuth Lajos vitt, mert azt csak egy ember vihette. De nézzük meg a felbivó szózatjait, melyeket az égő szenvedelem lángja hevített. Magyar hazájához és nemzetéhez szító láng hevítette szózatjait. Nem hidegebb láng, mint a többi magyar nagy hősöknek és vértanuknak a szivét. Állítsunk emlék-szobrot róla. Becsüljük a multat, hogy megérdemeljük a jövőt. Áldozzunk a múltnak, hogy ne átkozzon meg minket a jövő. Nézzünk hátra is, hogy láthassunk előre. Állítsunk szobrot az emlékének, mely iskola legyen a gyermeknek, s templom az öregnek ; hol a csendes emlékezésnek könyével áldozzon a vén, s repülő képzeletet teremtsen az ifjú; szobrot, melyhez elzarándokoljunk, hogy századoknak róla visszaverődött lénysugara felvillanyozza a már már szunnyadó erőnket; szobrot, hol a művészet a hideg kőből is meleg lángot löveltet ránk, a fajszeretetnek édesen pezsgő, forró hevületét. Állítsunk szobrot róla, egy Csányi képet itt a nyugati Magyarországon, mely oly közel van a nyugati idegenekhez. Határkövet állítunk akkor. Borbély György. Zalavármegye népgyülése A megye székhelyén, Zalaegerszegen nagy népgyűlést tartottak e hó 6 án, kedden a szövetkezett ellenzékiek s tiltakoztak a nov. 18-iki parlam nti szavazás fölött. A népgyűlés d. e. V2II—12 óráig tartott, melynek elnöke Gr. Batthyány Ernő volt és társelnök Nedeczky Jenő, ki a megnyitó és bezáró beszédet tartotta. A létrehozóban pedig Bosnyák G. Szentmihályi D. Dr. Kele A. Nagy László, Eitner Sándor stb elsőrendű párttagok í.uadoztak. Jelenvolt öt orsz. képviselő is, kik beszédeket tartottak : Holló Lajos, Gr. Zichy Aladár, larkas Józset, Eitner Zsigmond, és Dr. Darányi, Ferencz. Mindnyájan erős szavakkal ítélik meg és helytelenítik a nov. 18-iki eljárást. A főtéien hheíett 4—5 ezer ember a vármegye előkelő ferfiainak az élen a körűi az ablakokból is sokan hallgatták a beszédekeket. A közönség lelkesen fogadta ós tapsolta mindenik képviselőt, főleg Holló mellett hatalmasan tüntetett. A népgyűlés a nov. 18-ikiDániei féie javaslat megszavazását erőszakosan létrejöttnek s igy semmisnek nyilvánítja ; az ellene való küzdelmében 'ámogatja a szövetkezett ellenzékieket, sőt telkeii őket az alkotmány védelmére. Ilyen értelemben egyfelől tiltako?ó s másfelől buzdító írásbeli nyilatkozatokat küldöttek be a népgyülésie a következő tá\oiabb eső községeknek is a lakosai : Kustyán. Gyülevész, Karmae3, Vindornyalak, Háshágv^ Saiomvár, Aisöpá'nok, Felsopáhok, Bókaháza, Szentandrás. Zalaszántó, Csány, Páka, Nagygörbő, Döbrőcze, Zalamihálifa, Kisvásárhely, ühid, Sz.lapa, Felsőrajk, Komárváros, Pacsa, Hottó, Kiskomárom. Zalapataka, Galambok, Zalamindszent, Zalaszentbatazs, Budafa, Magyai szerdahely. Vaspör, Gutorföld, Nemetfalu, Pölöskefő, Kilimán. Gelse, Keményfa, Cséb, Börzöncze, Bocska, Kaczorlak. A bizottság több helyről vár még. A népgyűlés végeztével 12 órakor di.szes társaság vonult, a Korona vendéglőbe, hol fejér asztalnál foljtatódott az eszmecsere. Lehettek a közös ebéden százan. Az ismeitebb neveket följegyezzük: Iloiló Lajos, Gr. Zichy Aladár, Eitner Zsigmond, Farkas József, dr. Darányi Ferencz orsz. képviselők, továbbá Nedeczky Jenő, Gr. Batthyány Ernő, Gr. Batthyány József, Bosnyák Géza, id. Taráuji Ferencz, Szentmihályi Dezső, Bezeiédy Lajos, Csertán László, Nagy László, Vizlendvay Sándor, Kacskovits Géza, ifj. Tarányi Ferencz, Oltay Guidó, Bogyay János, dr. Kele Antal, dr. Obersohn Mór. Königmayer János, Rohonczy István, Dervaiics Imre, id. Thassy Imre, Dervarits Ákos, Háry Dezső, Sélley Pál. Hertelendy József, Malatinszky Ferencz, Eitner Sárdoi, ifj. Thassy Imre, Tánczos Lajos^Hayden Sándor, Tóth S., Törzsök Vilmos, Vidi*Tőzsef, Vida János, Oszterhuber Lajos, Udvardy Imre, Kiosetz Jánor, id. Nyáry Kálmán. Zathureczky Márton, Kaiser Vilmos, ifj. Nyáry Kálmán, Zathuieczky Elemér, Stachó István, Kreika Ferencz, dr. Petrik Gyula, Kovács| Sándor, Farkas Gábor, Babos Áimio, Csirisznyák József, Táncsics József, Tolnav Kornél, Danesecs J4nos, Sibrik Adóiján, Sibrik Dezső, ilj. Sibrik Adorján, Vizy Géza, Küffer Béla (Budapest) Vörös Gyula, Sebestyén József, Szondy László, Egyed Kálmán, Kaszás Kálmán, Major Vendel, Kovács Győző, Tivolt János, Kovács Géza, Sebestyén Géza, Talabér László, Németh Gábor pléb. dr. Hajdú Gyula, Angler Mihály, Aczél Ádám, Molnár István, Börzsönyi Endre. Domokos Ignácz vendéglősnek páratlan finum konyhájához, jó boraihoz, nó meg a nemes hangulathoz igen talált a magasztos nóta, melyre rázendített Horváth Jóska zenekara, —,a Nagy Bercsényi Miklós . . . Nedeczky Jenc mondta az első felköszöntőt a szövetkezett ellenzék vezet lő bizottságára. Holló Lajos Gi. Zichy Aladárhoz szólva hangsúlyozz* a magyar fajnak a szeretetét, találó jellemzésében üdvözli Zalavármegye közönségét, mely nem hevülékeny, jól megfontolt, de erő.-, ha megindul. — Gr. Zichy Aladár szép beszédben Nedeczky társelnököt elteti. — Dervarics Imre Holló Lajost köszöntötte. — Szentmihályi Dezső Gr. Batthyány Ernőre űrit poharat, aki nagynevű elődjéhez méltó hazafiságot tanúsít. — Gr. Batthyány Ernő a zalai vezetőket, Bosnyák Gézát, Szentmihályit stb. élteti. — Dr. Darányi Ferencz a hazafias papokért emel poharat. — Holló Lajos másodszor az apró válaszfaltk ledöntését sürgeti, mikor egy nagyobb szent ügyéit, a hazáért kell egyesülni. — Dr. Hajdú Gyula Nagykanizsát képviselve tartalmas beszédet mond a szólásszabadság sérthetetlensegére s Gr. Zichyt élteti. — Eitner Zsigmond Csertán Lászlót köszönti s felhívja, a zalaiakat, egy erős párt szervezésére. — Tóth Sándor förgeteghez hasonlítja a nép megmozdulását, mely elsöpri, aki útjába ál

1. Az egyesült ellenzeket élteti. A leikes beszédek sora tovább is tartott még d. u. 3-ig. Látó. Az ipartörvény módosítása. Még alig hangzott el a kritikának utolsó szava az ipartörvény módosítása tárgyában a keresKetielroi minisztérium által konebocsáto't két köteles tartalmas munka felett, a mely a törvényelőkészités kiinduló pontjául a teljes hazai joganyagot dolgozta fel, máris ezen hatalmas munkának ujabbi eredményéről számolhatunk be. Most bocsátotta közre a kereskedelmi miuiszter ezen munkának második részét „Kívánságok és Javaslatok" czim alatt. Az első két kötetben, a mely a „Hazai anyag" első részét képezte, nálunk szokatlan alapossággal, tágyszereteitel és szakismerettel összegyűjtve és feldolgozva találta a szakközönség az összes ipari törvényeket, végrehajtási rendeleteket, bírósági döntvényeket és elvi jelentőségű határozatokat. Emelte ezen két kötetes munkának az értékét a gyakorlati használhatóságon kivul különösen az, hogy már <z anyag csoportosítása is tájékozást nyújt az alkotandó ipai törvény tervezetének kereteire nézve. A hazai anyagot feldolgozó munkálatnak ezen első részét már a lapokban megjelenése idején birálták. A második rész „Kívánságok és Javaslatok" megjelenése alkalmából csak ismételhetjük azt, a mit már az első rész megismerése utáu írtak, hogy a miniszter ur igazán szeiencsesen választotta a feladat megoldására maga mellé munkatársul Szferényi Józsefet, a ki teljesen átértvén miniszterének az ipartörvény megalkotásánál irányelvekül szolgáló közgazdasági és szoeziálpolitikai iutenczióját, a saját bámulatos munkaerejével és nemes ambiczióból olyan törvényelőbészitési munkálatokat végez, a mi méltán meglephet mindenkit, azon egyszerű okból, mert mi az ilyen munkához szokva nem vagyunk. Nálunk a szokásos törvényelőkészítőid munka egészen más. A legtöbb törvényünk keletkezése száraz aktamunka csak és az életnek, a gyakorlatnak, ha nem is figyelembevétele, de legtöbbször ismerete nélkül készülnek a törvények. Az önálló kutatás, önálló anyagfeldolgozás nagyon szükkörü. Innen van az, hogy sok olyan törvényünk van, a melyeknek csak a betűszerinti értelme magvar, de a szelleme külföldi, a legtöbb esetben német. Az élet pedig, a melyik sablon munkát meg nem tür, lópteu-nyomoQ érzi a mi viszonyainknak meg nem felelő, a mi sajátosságainkat nem ismerő magyarul irt idegen szellemű törvényeinknek fogyatékosságát és hiányát.