Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-08 / 49. szám

2 MAGYAR PAIZS 1904. deczeiíiber 8. Ezzel a rendszerrel szakit az ipartörvény előkészítő munkálata, a mit bizonyít a most megjelent III. kötet is. Ipa'testületeknek, kongresszusoknak, kamaráknak és szakembereknek évtizedes panaszai, kívánságai és javaslatai vannak ebben a kötetben feldolgozva. A feldolgozás módszerére itt is meg keli valamit jegyeznünk. Amint az első két kötetben már a joganyag is abba a tervezett keretbe volt szorítva és részek szerint feldolgozva, a mi már a végleges törvényjavaslatnak kontúrjait mutatja, ugv a kívánságok és javaslatok is ebben a rendszerben kerültek csopoitoaitás és feldolgozás alá. írdemi'eg az ezen kötetben közrebocsátott kívánságok ós javaslatoknak az a rendkívüli jelentősége is van, hogy a töivényelőkész.ités czéljából összegyűjtött kivonatsk és pmpozicziók közül azok, a melyek ebben a gyűjteményes munkában fel vannak véve és az ipaitörvény tervezeit keretébe beillesztve, a lehetőseg szerint ügyelembe is fognak vetetni. Ez tehát miudazoknak, a kik a saját javaslatukat ebben a munkában feltalálják, nemcsak megnyugtatására fog szolgálni, de egyúttal biztositékát is képezi annak, hogy az uj ipartörvény egy igazi eleven jogforrás lesz, a mely a mi viszonyaink és helvzetiinK gondos figyelembevételével a mindennapi életnek készfii és a gyakorlat és a tapasztalat eredményével is okosan számol. A feldolgozott anyag az iparűzés, iparoktatás, munkásvédelem, ipari szervezetek, ipari bíráskodás és a büntető határozatok czimei alatt van rendezve. Érdekes megemlíteni az ipaiűzési jog mtgszerzésare vonatkozólag, hogy általános kívánság majdnem minden ipainak a képesi'éshez való kötése. Az bizonyos, hogy a képesítés kérdésévé! az uj törvény megalkotásánál számolni kell, mert tény hogy ennek a szigcru de igazságos rendezésével az ipari elet megszabadni a kontároktól és az ipari elet egyéb kalózaitól, a kik a magyar ipar szolidságát, megbízhatóságát és kereset kepessegét a mai rendezetlen ós bizonytalan állapotokkal visszaélve alaposan tönkre t t'ék. Becses anyagot szolgálta^ e kötet a förvényelőkészités munkájához, de egyúttal abból a sztmpomból ís érdekes, hogy képét adja annak, mily irányban kívánja az iparosság az ipartörvény módosítását. A most megjelent harmadik kötet nemcsak az érdekeltség törekvésénél és óhajairól, hárem ha>ai iparunk állapotáról is tanulságos képet nynjt. Rendkívül tanulságos adatokat meríthetünk a most megjelent kötetből a vásározás hátrányai felől, végel&dú-okkal és a tisztességtelen verseny egyéb eszközeivel elkövetett visszaélésekről, az inas-oktatás hiányairól és azokról a szükségletekről, melyek az inas- és a munkasügy megfelelő ujabb rendezésére nézve az ipar fejlődése és a korszellem folytán felmerültek. A köte' a reájuk adott szakvéiemenyekkel együtt közli azokat a törvénytervezeteket is, melyeket a kereskedelemügyi kormány a tisztességtelen verseny és a magántisztviselők es kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyának szabalyozása iránt, az ipartöivény általános revízióját megelőzőleg, készített és a nyilvánosság elé bocsátott. A kötet „Iparüaés* czim alatt közli mindazon kívánságokat, illetve javaslatokat, melyek az iparűzési jog általános feltételeire, a képesítéshez, engedélyhez és t< lepengedélyhez kötött iparokra, házi és vándor iparra, az iparűzés bejelentésére és a telepengedelyezésí eljárásra, továbbá az ipar gyakorlására, üzleti helyiségekre és czégekte, az engt délyhez kötöf és uem kötött iparok gyakorlására, valamint a vásározás, megrendelésgyűjtés, thz'ességtelen verseny, végeladások és árverések es az iparűzési jog megszűnésé.e vo- i natkoznak. Az Iparoktatás czim afatt az iparos (kereskedő) tanonezok oktatására, valamint a . szakoktatásra vonatkozó kívánságok vannak egybeállítva. A „Munkásvédelem" czim magában foglalja mindazon javaslatokat é.s kívánságokat, melyek az iparos tanulók, segédek és gyári munkások, valamint a kereskedelmi a'kalmazottak szelgálati viszonyára és a munkarendre; a gyermekek, fiatal munkások munkaidejére, a vasárnapi munkaszünetre és a kereskedelmi üzletek záróórájára, az egeszség és a testi épség védelmére és a felügyeletre, a munkaközvetítésre és a szírájkügyre felmerültek. A negyedik czimben az ipari szervezetre vonatkozó anyag van egybeállítva, ipar' és kereskedelmi (estületek, jparí nyilvántaitások munkásképviselet és iparosszövetkezetek alczimek alatt. Az ötödik czim az ipari bíráskodásra, nevezetesen az ipartestületi békéltető bizottságokra, illetve az ipari és kereskedelmi választott bíróságok intézményére vonatkozó kívánságokról ós javallatokról ad számot, mig a hatodik czim a büntető határozatok, hatóságok ós hatósági eljárás, valamint a vegyes és átmene'i intézkedések körébe csoportosított kívánságokat ós javaslatokat tar. talraazza és ez utóbbiak között vannak részletes ismertetéssel ellátva a leiryencz és házaló ipar . zdbalyozására nézve felmerült óhajok is. Fel vannak dolgozva ebben a kötetben a különböző iparos- ós mnnkáskongresszusok összes határozatai, a folyó évben tartott ily gvülósek anyagával együtt, a mi lehetővé teszi, hogy a bírálat teljes pártatlansággal és feltétlen tárgyilagossággal vegye kezébe az egész anyagot. Ugy tudjuk, hogy a kereskedelemügyi minisztérium ipari szakosztályában serényen fo'ynak a további munkalatok, melyek során mo*t már a külföldi anyag közzétotele következik. Ez év végére vagv jövő év elejére ez is nyilvánosságra kerür. ugy hogv a jövó évre maga ai uj ipartörvény tervezete következhetik. Hazai I. Községi és körjegyzők nyugdíj-szabályzata Baranyában. A hány ház annyi szokás. Ugy vagyunk a nyugdj szabályzatokkal is. Lássuk például a baranyavármegyei községi és körjegyzői nyugdíj szabályzatot, kivonatolva, hogy mennyire elüt a zalavármegyeitől. A megválasztott községi, kör, al, vagy segédjegvző megválasztatása napjától üví ti'.etésének 10% ával köteles a nyugdíj alaphoz hozzájárulni. Ugyancsak tartoznak nőslllési pótlék czimén fizetésük 5%-val es pedig tekintet nélkül arra, vájjon hivatali alkalmazásokban nőattltek-e meg. vagy választá.vuk idején, illetőlej ezen nyugdíj szabályrendelet életbe léptekor már nősek voltak. Akik választásuk napján 40 ik életéviiket már betöltötték a 10%-os rendem ós 5% nősülési pótlékon íelül korpó'lck czimén még további 10, tehát összesen 22°/^-ot tartoznak egyszer s mindenkorra az alap javára befizetni; még további 30°/o ot tartoznak az emelkedés után befi/etni azok. a kiknek rendszeresített javadalma ásuk törvény hatóságilag jóváhagyott képviselőtestületi ha'ározattal felemeltetett. A belepesi 10°/o vagyis az alapjárulék azon év vegéig befizetendő, amelyben megválasztattak ; a nősülési százalék (5°/'o) a nősülés napjától, amennyiben pedig már a megválasztáskor nősek voltak, a megválasztástól számítva hat hónap alap; a többi járulékok (a 10% s a 30%) egy összegben fizetendők. A nyugdíjazás és segélyezés a férjeket illetőleg ugyanaz, mint az állami tisztviselők nyugdija ós segélyzése. Ami azonban az özvegyeket és árvákat illeti, ismét igen eltérő a többi jelenleg érvényben lévő nyugdij szabályzatoktól. A tiz évi vagy ennél több szolgálati idővel rendelkező férj elhunytával özvegye, a férjét megilletett nyugdij felében részesítendő, a mely azonban 600 koronánál kevesebb nem lehet. Ezen kivül az özvegynek minden életben lévő gyermeke után, nevelési pótlékra van igénye, mely fejenkint 120 koronában állapíttatott meg s a nyugdíjjal egyidejűleg az özvegy anya kezéhez fizetendő. Ezen pótlók megszűnik : a.) ha az árvák 18 éves korukat betöltötték; kivételt képeznek azok, akik tanulmányaikat jó sikerrel folytatják, az ez esetben 24 éves korukig folyónittatik; b.) ha a leány 18 éves kora előtt férjhez megy: ez esetben azonban kiházasitási járulék, színén a 18 éves koráig számitható nevelési pótlók részére egyszerre tolyóvá tétetik. Tóth J. Kereskedés. I. A mosdoszappan, fogkefe é« fogtiaititisaer. Kedves Olvasóim! Ne méltóztassanak megijedni e czim olvasásakor attól, hogy hosszú lére eresztve ilyen mesét mondok - Elmentek ezek vándorolni. Útközben a fogkefe addig dürüzgölte a szappant, amig az elfogyott, amin a fogtisztitószer tubusa olyant nevetett, hogy kipattant az oldala. Nem, nem igy törtónt. Útra kerekedett a Lajthán túlról egy vígécz Táskájában példás békességgel vonta meg magát a mosdószappan mellett a fogkefe és „Kalodont." Jött a vigécz, hogy üzletet kössön. Végre i? ő nem oka annak, hogy szerte e hazában gyökeret, akarom mondani magyart vert az a Lajthán tuli portéka, hiszen neki csak akkor adnak fi.etést, ha sok rendelést mutat fel. Czélját elérte. Az egyik faluban mosdószappant, a másikban — bajuszpedrő gyanánt — „Kalodont" ; a városban pedig temérdek fogkefét rendeitete t. Mint a hógörgeteg, ugy nőtt a rendelés napról-napra. Aki — taláu hazafiságból — nem akart rendelni,, azt levette a lábáról azzal az. érvvel: hát azok, akik e légiót rendelték, mind rosz hazafiak ? Gondolkodóba eset', a göcseji kereskedő. Ilidd nézzem, rendelt-e a Spitzer sógor V H it a Schlesinger koma, meg a BlatnenMd bátyám ? Mindegyiknek a neve ott volt vagy a szappan, vagy a „Kalodont", vagy a fogkefe rubrikájában. Mert ugy van az kóiem, hogy a sógor a koma után, a bátya a két első példája után igazodik. Ennek a módnak tudóm be, hogy a mi fóvárosunkban egyetlen üzletben sem található a fajbeli magyar ipaiczikk. Ha a Fenyvesi ur üzletében kutatok, mosolygó arczczal adja tudtomra a segéd, hogy Zalaegerszegen olyant nem kapok; hanem itt van ez a fajta, amin csak a felirá3 nem magyar. A szerencsétlen elfelejti meglátni azt a „Turul" üldösS kétfejű madarat a szappan és fogkefe irásoa oldalán, ós a fogtisztitóval telitett tubust, mint egyedüli gyártmányt a világon, olv nyugodt lélekkel adja, mintha azt elkerülhetetlenül meg kellene venni. Hát kérem ez már több a hazafiatlanságnál. Velem senki el nem hiteti, hogy hazánkban ne akadjon vállalkozó ama nagy foigalom kielégítésére, ami a mosdószappan, fogkefe ós fogtisztitószer elárusitásánál kínálkozik. Azt pedig hiába mondja bárki, hogy igaz hazafi előtt kedvesebb az idegen felírás a magyarnál. Azt mondta már több kereskedő, mintegy panaszkodva, hogy hiába venné meg azt a magyar felírású magyar gzártmányt, a kiknek ajánlja, azok mint abszolút rosszat wsszautasitják. Ne higyjünk a kiokodil könyeknek. K cselekvések nyitja abban áll, hogy a kereskedők zöménél a a hazaíiság — mint a tubusból a fogtisztitószer — egy nschuacher drukkra" a kínálkozó Ragyobh haszon fejeben eltávozik. Lengyel Ferenci. A vidéki nyomdalulajdonosok mozgalma. A vidéki oyomdatulajdonosok országos szövetsége nem régiben tartott gyűlésén nagy emlékiratot készített a kereskedelmi miniszternek cziraezve, melyben 639 vidéki nyotndafulajdonosnak sorsa jobbrafordulását remélik, ha t. i. a folyamodás meghallgattatásra talál. A kérés teljesítése méltányos és igazságos. Sok sérelmet panaszolnak fel a memorandumban s azokra orvoslást kérnek. A panaszok között kettő a legfontosabb. Egyik az, hogy a fővárosi nyomdák a nyomdai munkákat elhalásszák még a vidékről is, az állam az ő nyomtatvány-szükségleteit megvonta a vidékiektől. Leszedik a tejfelt a központban. E miatt deczentralizálást kér a \idékieli szövetsége. A másik baj pedig az, hogy az 1872. ipartörvény a szabad iparűzés elve alapján a nyomdaipart a féktelen verseny közprédájául dobta oda, s az 1884. ipartörvény iidvös intézkedései közé a nyomdaipart nem vette fel: a képesített iparágak közé nem soioiták. A s/abad verseny féktelen szárnyat kapott, megindult a kontárkodás. A szabad ipar nemes eszméje nálunk szabadosság lett. — Kéri tehát a szövetség, hogy a nyomdaipart sorozza a kormány az engedélyhez kötött iparágak közé s kösse képesítéshez és létszámhoz. — Különben a nyomdaipar ki van szolgáltatva mindenféle szédelgésnek a a legfurfangosabb kijátszásoknak. ;— A szakértelem nélküli egyének elpusztulással fenyegetik a hajdan virágzó nyomdaipart. Kéri továbbá a szövetség, hogy a megrendelések gyűjtésének a tilalmát terjesszék ki a nyomdaiparra is, mert erre nem terjesztették ki. — Mindezek ós más hasonló feljajdulásai a szövetségnek meghallgattatásra várnak ; mert kötelezettségeket rónak a nyomdaiparra is, tehát némi jogban is kell részesiteui.