Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-17 / 46. szám

17 MAGYAR PAIZS 1904. deczeiíiber 8. A Nap. Ez a nap a hírlapirodalom szenzációja. A fővárosi zsurnalisztikának olyan szenzációjáról van 82Ó, amely érdekli a vidék közönséget is. A hírlapirodalom elismert erőinek közremüködésevel indu! meg novemben 26 ikán a főváros uj napilapja: A Nap. Független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása lesz a napnak s már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. Reggel olvashatjuk kimerítő közlései sorában a napnak egész történetét ós kritikáját: a teljes országgyűlést, a politikai informácziókat, a külföld s a vidék hireit, színházi, törvényszéki, sport ós és egyéb eseményeket, továbbá a pontos és teljes tőzsdejegy?óseket. A Nap felelős szerkesztője: Braun Sándor, főmunkatársa : Ábrányi Emil. Politrkai czikkirói ólén Dr. Vázsonyi Vilmos ós Ábrányi Kornél, a magyar publicisztika kitűnőségei állanak. Belső dolgozótársai: Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Btódy Mihály, Csergő Hugó, Cholnoky Viktor, Fel Aurél, Gergely István, dr. Hajdú Miklós, Holló Márton, Kemény Simon, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, dr. Vázsonyi Vilmos. Ez a névsor — élén Braun Sándor szerkesztővel — kész programm. Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben nj ez az újság. Kü'ön szenzácziója, hogy a legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egyes szám ára 2 krajczár, előfizetési ára egész évre 16 K., fél evre 8 K., negved évre 4 K., egy hónapra 1 K. 40 fillér. Az érdeklődőknek A Nap kiadóhivatala (Budapest, VIII. Rökk Szilárd-utcza 9.) készséggel küld mutatványszámot. Leharapták az orrát Devecserben Stogmeister János bányásznak, amint ittasan ment haza a szemléről. A kocsmában ittak, veszekedtek, verekedtek és kínjukban orrot harapdáltak. Papválasztás lesz Körmenden e hó 16-án az ág. helv. egyházban. — Terestyénszecsődiben pedig 20 ig pályázatot hirdettek az ev. rev. egyházban a papi állásra. „Menjünk hát!" Ictuk már, hogy ha ebben érezzük a gúnynak erős nyilát: menjünk hát. Most felmutatjuk egy hónapnak a statisztikáját. Útlevelet kaptak hazánkból 1899. ezfptemberóben 5612 drbot. .1900. szeptemberében 5425 drbot. 1901. szeptemberében 5583 drbot. 1902. szeptemberében 6941 drbot. 1903. szeptemberében 9966 drbot. 1904 szeptemberében 17 890 drb Ez még CEak útlevél. De az uti társakkal a kivándorló': fzáma 22 948 És ez csak egy hónapnak, szeptembernek a vérvesztesége. Mennek levél nélkül is, hamisítványokkal is; szöknek, surrannak Rrémán át, Hamburgon át. Szökni ugyan mm szükséges. Egész oldalas újság reklámok hirdetik, hogy Erre, Erre! Csak erre! Itt az élet! Menjünk hát. üj gyárak. Villamos világítást akarnak bevezetnr Mezőtúr városába, Orosháza r.agyközségbe. Beregszász, Siklós, Nagykikinda, Veszprém ós Kiskunfélegyháza városokba, Orosházán gőzmalom van készülőben. Kendergyár és fafaragó iskola. Mindakettő Papán alakul és nem Zalaegerszegen. Pedig itt meginkább elkelne. Agyár részvényeken alapsx.ik. Kendermagot a gyár ad az egyeseknek. Szükséges 800 hold föld. 400 • ölnél nagyobb területen kell dolgozni egy gazdának. A gyár a kendert beváltja mótermázsánként 4 50 koronáért. Egy hold átlag 35—50 mótermázsát terem — Fafaragó iskolát Zinderman Miksa nyit Pápán. A tanfolyamra, melyet a tanács — nagyon helyesen — némi anyagi támogatásban fog részesíteni, eddig 11 en jelentkeztek. — Mindezek igen kellenének Zalaegerszeg vidékére is. fi^f Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét I Gsak honi terméket hasznaijetik! ^Wg Irodalom. Művészet. „Petőfi Regék". Petőfi Sándor eltűnt a segesvári csa'ában 1849. julius 31-en. Halálát senki sem látta, temeteséu sem volt magyar ember. Az eltűnés titokzatossága gyönyörű alakban támasztja fel i'etőbt a népmesékben, melyeket Péterfi, Tamás fiatal irónk gyűjtött össze. Most öt ÖV után második kiadás jelent meg a Petőfi Regékből. A könyv csmosan kötve, színes kopekkel díszítve 60 fillérért megrendelhető az írónál. (Budapest, IX., Köztelek). Az összeg levéljegyben is beküldhető. ,Csak oly magyar felírású portékát v-ísároljátok, melyről meggy ösödést szerestek, hogy as hazai gyártmány Különfélék. Szégyelje magát a következő magyarfaló czég: MARIENFELDER REISSTROHBESEN-FABRIK GEORG KREUTER NAGY-TEREMIA (Marienfeld, Sttdungarn) Bigenbau von Reisstroh und Landesprodacten. Ez a czég kolozsvári magyar emberek megkereséseire német nyelven válaszolt. Nem akarja respektálni hazája nyelvét, elferdíti helységneveinket. Magyar üzletemberek, mig meg nem becsüli ez a czég a hazáját, óvakodjanak e czóggel összeköttetésbe lépni. Hagyják, hadd szégyelje magát. A bor ereje. A 8/üret alkalmatosságából nem árt elolvasni ós megszívlelni azt a példázatot : Mikor Noé a szőlőtőkét ültette, eljött a sátán és befecskendezte azt a páva vérével. Mikor leveleket hajtott: a majom vérével. Mikor a fürtök megjelentek : az oroszlán vérével. Mikor pedig érni kezdtek : a disznó vérével. E négy állat vérétől a szőlőtőke különböző jellemet is vett föl. Az első pár pohárnál kedvre derít s élénk szint ad ; olyan lesz az ember mint a páva. Ha a mámor a fejébe kezd szállani, akkor vig lesz s majomként ugrál és tánczol. Ha meglepi a mámor, dühös oroszlánná válik. Mikor a mámor a tetőpontra hág hát akkor bizony az ember a legalacsonyabb pontra száll, 8 mint a negyedik állat, sárban fetreng. Egy érdekes székely. Gvörgyjakab Ignác« ikafalvi székely testvérünk szerfelett beleszeretett a „b" kezdőbetűbe, Irja a székely Újság. Tizenhárom gyermekét a következő nevekre kereszteltette : Berta, Berthold, Benedek, Biri, Bertalan, Betti, Bella, Brigitta, Bálint, Balázs, Benjámin, Balthazár, Béla. Ezek közül az első nyolez él, az öt utolsó meghalt. Mint mondják egyebekben is igen ragaszkodik a „b" kezdőbetűkhöz. Rendkívül szereti a bort, a búzakenyeret, a babot, bárányhust, bivaltejet, bélszint, borsót, bócsiazeletet, böftököt, barátfület, burgonyát, berbécstokányt, borjú vesét, befőttet, becsináltat, borovicskát, bakszakát. A lovait is igy nógatja; „brrr!" A „b" betűbe bolondult bácsinan búbánat s betegsegmentes boldogságot kívánunk Végrehajtás akadályokkal. Az idei rosz termés különösen mélyen sújtotta F. M. földesurat, kinek birtoka tul volt amúgy is terhelve és a végrehajtások napirenden voltak nála. A végrehajtó, ki a szomszéd városból jött mindig a tanyára, nagy előzékenységet tanúsított mindenkor a földbirtokossal szemben, ugy hogy mindig egyedül végez e feladatát és se becsüs, se fiskális nem kísérte útjára. Azért meglepte, midőn egypár héttel ezelőtt a régi kúria kapuit éppen a szeme előtt zárták be és az urasag kocsisa a rácson át megmagyarázta, hogy a végrehajtót kísérettel együtt nem engedi át a nagyságos ur a kapun Hiába magyarázta a végrehajtó, hogy az a két ur, aki vele jött, előtte teljesen ismeretlen s csak a véletlen alkalmatosságot használva ki, hozta őket az ő kocsiján az urasághoz, a kocsis nem nyitott kaput, mert kérdésére, hogy mit keres akkor itt az a két ur is, azt a választ kapták, hogy ők csakis az urasággal hatszemközt intézhetik el jövetelük czélját. Majd a végrehajtó az idegenektől bocsánatot kérve, egyedül ment be a földes úrhoz és felvilágosította a ház urát a künn várakozó kót ur kínos helyzetéről. A házigazda ezek után egy külön szobában fogadta a ket látogatót. Esek megkérték, hogy most már tekintettel arra, hogy végrehajtó van a háznál, zárná be ezen lakosztályhoz vezető ajtókat, mert előbb nem mondják el jövetelük czélját. A látogatók rejtélyes magaviselete nagyon izgatottá tette a földes urat. Az izgalom azouban a szóval ki nem fejezhető öröm hatása alatt csak fokozódott, midőn megtudta, hogy ezek a vendégek Török A. es Társa budapesti bankházából jöttek, hogy kifizessék neki az eiőző napon nyert legnagyobb 400.000 koronás főnyereményt. A végrehajtó segédszemélyzetének tartott vendégek — most mára szerencse követei,árveréri jegyzőkönyvhelyett hálalevelet vittek el a Török bankháznak. Ariejtések magyar iparra. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Múzeumban is megtudhatók.) Pest-Pilis Solt Kiskun megye alispánjához nov. 30-ig kavics szállítására és decz. 5-ig közút kiépítésére. — A posta és távírda gazdasági hivatalhoz dfez. 12-ig czimtáblák szállítására. — A szomolnohi dohánygyár igazgatóságához decz. 3-ig pirszén szállítására. — A szamosujvári országos fegyintézet igazgatóságához decz. 12-ÍÍÍ disznózsír szállítására. — A zenggi dohánygyár igazgatóságához decz. 5-ig fuvarozásra — Az aranyosmaróthi áll. épi'éseeH hivatalhoz dec<. 2 ig híd helyreállítására. — A n^itrai áll. építészeti hivatalhoz nov. 30-ig templom helyreállítására. — Bánfalu község elöljáróságához decz. 5-ig iskola építésére. — A kassai gazdasági tanintézet igazgatóságához decz. ig szesz eladására és kőszén szállítására. — A m. kir. áll. vasutak: Budapestjobbparti üzletvezető légéhez decz. 7-ig fák szállítására. — A m. kir. áll. vasutak aradi üzletveze'öségéhez decz. 13-ig kavics szállítására, — A szamosujvári országos fegyintézet igazgatóságához decz. 5 ig kőolaj szállítására. — Akörmöczbángai pénzverő hivatalhoz decz. 10 ig különféle anyagokra. Felvétetik egy t&nnló Neufeld Izidor férfi-szabó üzletébe, Fő-tér. 6—0 Eladó jó állapotban levő zongora. Czim a kiadóhivatalban. o—12 A szerk. levált N. J. Balatonberény Kern lehet erra a levélre, sem a versre, semmit sem felelni. Terjesszétek a „Magyar Paizstl" Földmivelós. Állattenyésztés. BC A kié a föld, azé az ország! Yajtermeiés. Az utolsó évben különösen fellendült hazánkban a vajtermelés a tejszövetkezetek utján. Tehát, hogy mikép áilitjuk elő szeparátorok utján a vajat, felesleges volna itt ismételni Csak arva akarom igen tisztelt szövetkezeti társaim figyelmét felhívni, hogyan fokozhatjuk a tejnek nagyobb vajtartalmát, s mit vívjanak ki 8 tejszövetkezetek ? Az az eszköz, mely által a tej vaj mennyiségét fokozhatjuk, nem egyéb mint a czélszerü takarmányozás. A takarmány a tehén szervezetében vérré, illetőleg tejjé, vajjá, taróvá alakul. Kevés vagy semmi tejet sem ad a tehén, ha kevés és rossz takarmányt kap ; tejeióse a a tejnek vajban zsiradékban bővelkedése, csakis a jó középszerű táplálkozásnál képződik. Minél több 8 jobb takarmán>t kap a tehén annál több és jobb tejet ad. Figyelembe kell venni pedig a zamatosságot a tej és vajnál, mert könnveu megérzik a rossz takarmány szaga mindkettőn ; senki sem szereti sem a tövisrépa szagú, sem a pálinka moslék szagú tejet vajat ; nem szeretheti a dohos repczepogácsától kesernyés, dohosszagu tej-vaj nemiieket. Holott a tiszta szénán, a virágos réten, a tiszta sarjun vagy répán, a luc sémán, lóherén élő tehéntől nyert tej ós vaj minden egészséges emberi szarvezetnek kedves, a gyermekeknek pedig igen szükséges táplálék. Ha azt akarjuk, hogy jo tejet, vajat nyerjüni, de ezt oly olcsón, hogy ezüstünkön aranyat nyerjünk, vagyis kétszeres háromszoros értékben kaphassuk meg takarmányunk árát, akkor bizony tanulmányoznunk kell a takarmányok értékét, s a takarmányozás azon módszerét, melynél fogva jó haszonnal űzhetjük a tej, 8 a vajtermelés mesterségét, melynek érdekében a következőket jegyezzük meg. Több jeles mezei gazdának több rendbeli tapasztalásából azt a szabályt fogadták el, hogy a szarvasmarhának minden 100 kiló után 5 kilo jÓ8zéna, vagy más ezzel rokon táptartalomra nézve felérő takarmány kell. Pld. 400 kilós nehéz tehénnek naponkint 20 kiló széna vagy más táptartalomra nézve ezzel felérő takarmányt szükséges adni. Nagyobb adagot adhatunk, sőt szükséges rs adnunk, ha a tehenek kicsinyek, finom ciontalkatuak. A különféle takarmányra nézve pedig a következő észleletek állapíttattak meg. A tarlórépa. Nem oly kitűnő takarmány, mint minőnek azt sokan áliitják még a levelét is. A kerek vagy tarló répában a többi répa félék közt legkevesebb táptartalom van, belőle 5 kiló ér klel 1 kiló jó szénával. Sok benne & nedvesség. Mindazonáltal mégis jó takarmány a tehénnek tejelósre nézve is, de jauqár hónapnál tovább nem lehet eltartani, azt a tél elején