Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-11 / 32. szám

1904. szeptember 3. MAGYAR PAIZS 3 Ilyen vertetés mellett nevelődtek gyermekeink 1887-től kezdve; de számuk éppen az iskolaíátcgatáfnak a plébános elnök ur által megkövetelt pontos megtartatása folytán annyira nagyobbodott, hogy vármegyénk nagyérdemű kir tanfelügyelője dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos nr 1898. évi julius 23-án a helyszínén megjelenvén az egyik fiu-egyházközséggel: Filócz-czal állami iskola felállítása iránt tárgyalt, de az ottaDi, a tanitó megélhetésére vonatkozó kedvezőtlen helyi viszonyok miatt eredménytelenül; ugyanazért a községi elöljárókat fölhívta (a fiuegy házközségek elöljáróit is) hogy Bagonyán a harmadik tanítói állás szervezését szeptember hó középéig teljesítsék és „kijelentette, hogy a harmadik tanítói állásnak szeptember hó folyamán mulhatlanul meg kell nyílnia." Ugyanilyen értelemben a megyéspüspök ur ó méltósága is fölszólítja az iskolaszéket, miié ez. 1899. évi november 12-iki ülésébe/) »a tavaszig elhalasztandó építkezéshez pártfogását adni, ugy szintén a tanitóiiak államsegélylyel való díjazását megengednie kérte És csakugyan két hónap múlva. 1900. évi január 18-ik napján tartott ülésen már építőmester meghívását határozták el s ugyanezen hó 28-án ,felszólítják az építőmestert, hogy készítsen tervrajzot és költségvetést1900. évi február 22 én megtartott ülésen az epitőmesterrel ós az ácscsal a szerződést megkötik és 3 400 korona költség ellenében „az épitkrzés megkezdését április hó végire" elhatározzák. Az egyházmegyei ft. Főhatóság ft. Szalay István ur, a vendiskolák egyh. tanfelügyelője is megjelenik az 1900. évi május hó 10-ére összehívott ülésen és az ő általa közösmert, megnyerő modorával előadottakra „az iváncziak átlátják állásfoglalásuk alaptalanságát (a Bag'nyán való harmadik tanterem építéséhez hozzájárulni vonakodtak ugyanis), s közös akarattal kijelentik, hogy hozzájárulásuk teljes" leend. Mindez pedig ft. Horváth János plébános ur fáradságot nem ismerő közbenjárására jegecesedik ki és há'a ama gondosságának is, hogy 600 korona államsegélylyel és 200 koronányi községtől való összeggel a harmadik tanitó fizetését bizto sitotta: a csakhamar felépült „harmadik" tanteremben is megkezdődött a nevelés oktatás; tehát már 1901. évben a tanitás 3 tanteremben 3 tanerővel vette kezdetét és oly sikeirel folytatódik vala, hogy 1902. évi (tehát u. a. iskolai évben még) junius 8-áu a megyéspüspök ur bérmálási körútja alkalmával az iskolát is| meglátogatván, a látottak és tapasztaltak felett magas megelégedését nyilvánította. Ugyancsak Püspök ur ő móltósága körrende letileg intézkedett „a magyar nyelv intensivebb tanítására vonatkozói: g, mely szerint a tantárgyak a 111. osztálytól fölfelé magyar nyelven taníttassanak"; ez iránt 1902. évi sz ptember 24-iki illésén intézkedett az Elnök előadására az iskolaszék, de az iránt is, hogy „a ministeri rendelet intenciójának megfelelően az ismétlő oktatás sikere minden rendelkezésére álló eszközzel biztosittaisek, as ismétlő tanulók könyvekkel ellátva tartoznak az előadásokon megjelenni, az év végén ezentúl vizsga foq tartatni." Ez a mindakét irányban való intézkedés hatalmas lépés volt a haladás felé. De ft. Horváth János plébános ur itt nem állapodik meg. Ugyanő 1902. évi deczember 20-iki ülésen : „a főmagasságu herszeg liszterházy Miklós pát. onótus urnák egy nagyszerű ajánlatát terjeszti elő", melyet ő herczegfége az ő folyamodására tett. Nevezetesen »az erdö-őri lakás és fundusá nak egy létesítendő ovoda czéljmira a hitközség részé* e roló átengedése iránt nyújtott be folyamodványt. u melyreo. Ö heiczegeége akként intézkedni. I>< gy az emiitett czélra „nemcsak az épületet s a furdust hajlandó odaajándékozni, hanem még az uj épület felemeléséhez is ad 3—4 tzer forintote. t. c. A végleges megállapodás ebben nem történt meg, de nem is ejtetett el és igy függőben maradt. 1903. évi julius 11-iki ülésen jelenti az elnök váfuxgyénk kir. tanfelügyelőjének junius hó 19 én megejtett iskoP-látrgatásakor, jegyzőkönyvbe foglalt, iskolánkra vonatkozó észrevételeit és ezekre vonatkozó intézkedéseit és pedig, hogy: »Kevés a tanterein; a régi tanterem kicsiny; az iskola udvar szüki (Persze, hogy szük, 300-hoz közel való gyermek, ha egyszerre kint van az udvaron, alig mozoghat, összeprésőlődik, mint a hering); miért is felhívja az iskola fentartót, „hogy egy •uj IV. tanterem felállítása és a régi kíctiny tanterem nagyobbitása iránt intézkedjék. Az iskola czéljaira átengedett plébánia birtok -pedig az udvar nagyobbitásdra fordítandó." Ám, ha való is az, hogy ft. Horváth János plébános ur vezetése alatt az egyházközség minden tagja az oktatás ügyei iránt a legmelegebben érdeklődik, ám az is igaz, hogy az iskola költségvetése folyton növekszik; igy már 1903|1904. iskolai évi is már 1,208 korona 4 fillért tett ki; ezenkívül a tanítók fizetése is — mert csak az egyiket segélyezi az állam 600 koronával — szintén az egyházközséget terheli és pld. a most lefolyt tanévben is a tantermeket uj tanszerekkel szerelték fel. Ez idő szerint tovább menni a kiadásokban képtelen az egyházközség, hiszen a III. tanterem fölállítását sem heverte ki még és a III. tanitó fizetés kiegészítésére való 200 korona kiszolgáltatása is még mindig tjj és szokatlan teher! Mindez nem használ, mert mindenki átlátja a IV. tanterem stb. szükséges és nélkülözhetetlen voltát, hanem az egyházközséget sem lehet szerfölött, szertelenül megterhelni, ezt is átlátja mindenki. Mihálovich Sándor bagonyai róm. kath. népiskolai tanító. Folyt. kör. Országgyűlés. At igazságügyi költségvetéshez hozzász oltak még: jWessi Pál, Artim Mihály 8 Rohonyi Gyula. Plósz Sándor igazságügy-miniszter is beszólt a javaslat mellett, aztán elfogadták részleteiben is. — Lengyel Zoltán szóvá tette, hogy a képviselőház gyorsirodájában jogtalan előnyt adnak a nómet nyelvű Pester Lyodnak s orvoslást kór. — Ezután jött a honvédelmi tárcea. Dr. Bakonyi Samu határozati javaslatot nyújt be az önálló magyar hadsereg felállítására. — Egry Béla beszéde után Nyíri Sándor honvédelmi miniszter védte a javaslatot heves közbeszólások között. — Okolicsányi László súlyos közjogi sérelemnek és eltürhetetlen állapotnak tartja, hogy a katona nevelő intézetek a közös hadügyminiszter alatt vannak. Hiszen a tanuló növendékek még nem tagjai a köz'is hadseregnek. — Br. Kaas Ivor sem fogadja el a javaslatot, hiszen az intézetekben 85 óra jut a magyarnyelvnek s 84 a németnek. — Rdtkay László követeli, hogy a katona-tankönyveket mutassa be a minisztei. — A többi javaslatot elfogadták 8 jött a pénzügyi tárcza költségvetése. Mezössy Béla, Jtátkay László s Udvardy Ferenez bírálatai után ezt is elfogadták — gyorsan s nemsokára uennek a képviselők nyaralni. Tegnap tárgyalták a kormánynak a költségvetésre vonatkozó felhatalmazást (appropriocionalis tjavaslat). Barabás Béla, Gullner Gyula, Molnár János, Ugrón Gábor, Udvary Ferenez, br. Bánffi Dezső bizalmatlanok a kormány iráBt s nem foda ják el. A többség azonban elfogadta részleteiben is. — A képviselőházat elnapolták október 10-ig. Heti hirek. Helyiek. Az iparedkkek, melyek a soproni iparkiállitásra mennek, a kiállítás bezárása után fognak Zalaegerszegen kiállitatni a testület nagytermében AZ Izraelita templom teljesen felépült a Wlassics utczában. Morandi«i Tamás építőnek büszkeségére ós dicsőségére válik ez a csinos épület. Váiosunk újabb, jobb épületei között szintén disz ez az egyház. Az izraelita vallásuaknak pedig lelki boldogságuk. A templomot szept. 1-én avatják föl nagy ünnepséggel, d. e. a városházán, majd a templomban s este 8 órakor az ünnepi lakomán. A programm a következő. Délelőtt 11 órakor díszközgyűlés a városháza tanácsttrmében : a) elnöki megnyitó. Tartja Boschán Gyula hitk. elnök, b) a templomépitkezés története. Felolvassa Schlesinger Ármin hitk. titkár. Délután 3 órakor : Zárókő-ünnepély az nj templomban : 1.) (Héber ének.) Énekli a főkántor és az énekkar. 2.) Hitszónoklat a zárókő szertartás jelentőségéről. Szertartási ima. Tartja : Engelsmann Izrael zalaegerszegi főrabbi; 3.) (Héber ének.) Énekli a főkántor és az énekkar. 4.) Építész jelenti a hitközség elnökének, hogy az építést befejezte ós felkéri az elnököt, hogy a zárókövet helyezze el. Elnök röviden válaszol és felkéri a hitközség titkárát, hogy a zárókőbe helyezendő okmányt olvassa fel. Titkár felolvassa, egy tokba helyezi. 5.) (Héber ének.) Énekli a főkántor és a kar. Ezen ének kísérete mellett a főrabbi, a hitközségi elnök, diszelnök, alelnök, jegyző, a szertirtást végző másik főrabbi, a vidéki izr. hitközségek vezetői, a jelenlévő öaszes rabbik a templom előcsarnokába vonulnak, ahol az elnök elhelyezi a zárókövet, a melyre az elősoroltak kalapács ütést tesznek. Megtörténtével bevonulnak a templomba, elfoglalják helyeiket. 6.) Körmenet a thorakkal. A főkántor és a kar ezalatt a (Héber éneket) énekli. A szentély ajtaja nyitva áll, előtte a szertartást végző papok, átviszik a thórákat és elhelyezik a szentélyben. 7.) A zalaegerszegi főrabbi meggvujtja az örökmécset. 8.) Mincha (héber) ima. 9.) Felavató beszéd. Ima a királyért. Tartja dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi. 10) Hymnus. Énekli a főkántor ós az énekkar. Az ének számokat Guttmann Béla bécsi és Leichner Hermán zalaegerszegi főkántorok látják el. Ünnepi lakoma esti nyolez órakor. „Ha kalapomnak szőre volna" . . . Ennek a mi városunknak van egy nagv istenáldása a Zala vizén kívül. Gyakorta van széljárás s ez a levegőt tisztítja, egészségessé teszi. Most már ehez a jó szóijáráshoz ha hozzájárulna az is, amint már félig-meddig kezd is hozzájárulni', hogy az újabb építkezésekkel vízmentes, száraz lakóházak emelkedjenek s enyésszenek el a régi poshadt levegőjű lakások, — s ha az utczákon nem lenne olyan nagy portenger, máskor meg sártenger, — ha a megkezdett sárga kavicscsat behintenék az atezákat teljes szélességükben (két fürdő-utczában vannak már sárgakavics „kupóczok", de nincsenek széthintve, hanem letaposva, szétszóródva, a közlekedést inkább akadályozzák), ha az utczáknak féligvaló öntözése helyett az az egy lószekér hordaná a sárga kavicsot, hogy pór ne menjen a tüdőbe, és a sip-utcza meg a kert-uteza meg a csácsi-utcza árkainak csúnya iszapja kitakaríttatnék egyszerkétszer : ha ezek mind megtörténnének : Zalaegerszeg lenne a legegészségesebb város. Elfúhatja tehát a város Petőfivel; „Ha kalapomnak szőre volaa, Ha jobbra balra nem konyulna, Ha csizmámnak talpa, sarka Nem kérdeué, hogy hol a varga, — a ha ez a sok ha, ha, ba, ha Elmenne tőlem a pokolba: Én volnék a derék legény, Arszlánnak is beilleném". A szárazság javában tartott 9-ig. A gabonáról mit a multhéten mondottunk, hathatósan bebizonyosodott. Nemcsak emelkedett az ár, de azóta naponként fokozatosan, rohamosan emelkedett. Most már csak a nyomorult tisztviselő lássa mit csinál, kivált ilyen eszeveszett drága városban, mint Zalaegerszeg. — Hétfőn este megindult az eső. A gazd. Egylet nevében Hertelendy Ferenez főispán gazd. egyl. elnök felszólítja a gazdákat, hogye hó 15-ig jelentkezzenek, mily áron akarják eladni a íozsot észabot, hogy a megállapítható áron a soproni élelmezési állomásra szállítsa az Egylet. A járda használhatóságig megépült a Wlassicsutczában a Bakonyi telek előtt. Amint zúgolódik a közönséggel együtt a Magyar Paizs a rendellenességekórt, épen ugy elismeréssel van a csorba kikö8zörüléséórt. Elismerés illesse tehát Bakonyi gazdát, a városi hatóságot s főleg a képvisel® testületi tagokat, akik szóvá tették azt a tarthatatlan állapotot. Sajtó hiba. Ámult számban megjelent „Bucsu" cz. költemény 11. sorából kimaradt a „ne" szócska. „De te csüggedj ám !" igy olvasandó : „De te ne csüggedj ám !" Piacz. A buza 20. kor., rozs 14 kor. Megyeiek. Zalavármegye közigazgatási bizottsága Hertelendy Ferenez főispán elnöklete alatt folyó hó 9-én tartotta havi rendes ülését. Az alispáni jelentés szerint a közegészségi állapot daczára, hogy az egézs hónapban tropikus hőség uralkodott, — ugy a felnőttek, mint a gyermekek között általában jó, mig a hasznos háziállatok egészségi állapota a hosz•zantartó hőség következtében kedvezőtlen volt. A személy- és vagyonbiztonságot veszélyeziető jelenség, az apróbb lopási- és tolvajlási eseteket kivéve, — melyeknek tettesei legnagyobb részben kinyomozva az illetékes hatóságoknak átadattak, — a lefolyt hónapokban nem fordtlt elő. Julius hónapban előfordult tűzesetek közül ez ideig bejelentetett 14, melyeknél az összes kár 17,721 koronát tett ki, ebből biztosítva volt 12,858 korona, igy a biztosítatlan maradt kár 4863 koronára rug. A kincstári és egyéb köztartozások ez idő szerint nagyon csekély mértékben folynak, talán a cséplés és szüret befejezésével nagyobb eredmény lesz elérhető. Az országszerte volt jégeső vármegyénket nem kímélte meg, A beérkezett jelentések szerint