Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-11 / 32. szám

8 MAGYAR PAIZS 1904. szeptember 22. julius 22-én a szécsiszigeti körjegyzőséghez tartozó községeket a jég most már harmadízben teljesen elverte; ugyanezen napon Lenti 03 Máhonfa községek határában levő szőlőket és a szántóföldeken még kint levő terményeket a dió ós tojás nagyságú jégeső teljesen megsemmisítette. Julius 26 án Alsópáhok, Szentgyörgyvár Szentandrás, Cserszegtomaj, Vonyarcz, Gyenesdiás, és Sármellek községbeli szőlőket a tyúk tojás nagyságú jég elverte, s a hukoriczában is nagymérvű károkat okozott; ugyan ezen nnpon Gétyéa, Dókaházán és Tilajban valamint, Zalaegerszeg városban is volt jégeső, e helyeken azonbai. csekély kárral. Az adóleengedés czé'jából «, bejelentés minden község részéről megtétetetí, melynek alapján sok helyirt a helyszíni szemle is megejtetett, £ intézkedés történt, hogy az adóleirások mielőbb foganatositassanak. Dr. Darányi Ferencz orsz. képviselő 20 án d. u. 6 órakor Zalalövőu, 21 én d. e. 11 órakor Salomvárott taitja beszámolóját. Gazdasági ismétlő iskolák lesznek Nagykanizsán és Galambokon. Az illető községekkel sa tanitói karokkal a tárgyalást Voigt Ede gazd. titkár s a kormány részéről Dr. Ruzsicska K. 1mán kir. tanácsos tanfelügyelő végezte. Tüzek. Kotorban tüz ütött ki e hó 7 én és elégett Fus Rókus korcsmáros pajtája. Szerencse, hogy vasárnap volt s dtrék tűzoltóink mind itthcn voltak, mert a nagy szuiazság tovább v'tte volna a tüzet a szomszédos épületekre. Igy is csoda, hogy közvetlen a tüz mellett levő szalma épületek megmaradtak. A mi annak köszönhető, hogy ügyes tüoltóink 8 perez alatt már három fecskendővel vették körül a tüzet védve a szomszédos épületeket és pillanat alatt lerombolva az égő pajtát, górét, kertölóst. a mi tovább vihette volna a bősz elemet. A tűi ismeretlen okból keletkezett, valószínű, hogy az összehalmozott sok széna magától gyuladt ki ebben a lekkenő forróságban, a mit az is igazol, hogy a pajta fent kezdett égni, nem lent. Tapolczán vasárnap nagy tüz pusztított. Elégett 20 ház a melleképületekkel együtt. Azonkívül a tüz martaléka lett sok takarmány és gabona. — Káloczfán a mult pénteken déli Vsl2 órakor Dr. Kaiser Emil birtokán. Már cséplés után volt az idő s csak a szalmakazalok égtek el, mi magára is igen nagy kár; d? elégett együtt a c éplő gép is. Kanizsán is a napokban a Teleki utczában 8 8000 koiona kárt okozott. Ott is a viz hiánytól beszélnek. Áthelyezések. Wiesinger Károly sümegi reáliskolai tanára balasagyarmati gimnáziumba megv át, s helyébe Veiseczről Popovits Miklós Sümegre. — A közoktatásügyi miniszter Pálinkás Bela felsóhu'ai állami elemi iskolai tanítót a fiumei áll. elemi iskolához helyezte át. — Csáktornyáról Br. Jeszénák Anna polg. isk. tanitót Abonyba helyezte a miniszter s helyébe Ashóth Alma polg. isk. tanitót tette Nagykárolyból. Anyakönyvvezető kinevezés. Az oraviczai anyakönyvi kerületbe Szabady Bábnt körjegyzőt anyakönyvvezetővé neve«te k' a m k.r. belügyminiszter. Plebania betöltése. A Koiler Ignácz gz.entezéki ülnök, plébános halálával jogilag és tényleg megüresedett zalaszentgróti plébánia-javadalmat a kegyurak szabályszerű bemutató levele alapján Schneller Jenő veszprémi karkáplán nyerte el. A Balaton-szövetségnek alapszabály szerinti célza'a a következő: «A Balaton partján levő s a jövőben megalapítandó összes fürdőtelep közö t testvéries kapcsolat létrehozása a célból, hogy a külön helyi viszonyok szemmel tartáeával a fürdőtelepek idegenforgalma emeltessék s az egész balatoni partvidék viiágzóvá fejlesztessók. A* fürdőtelepek közönségének minél több előnyt uyujtani, a házi szükségleteket minél olcsóbbá és minél könnyebben hozzáférhetőbbé tenni; a lakbéreket és a gyógyköltségeket a külföld olcsó versenyéhez alkalmaztatni; a szórakozásokat és a kirándulásokat megkönnyíteni, egységeser, megállapított nyári programm utján a fürdők közti éiintkezést 8 általában a parti életet élénkebbé tenni. A Balaton összes partjain körülfutó, jó ós árnyaa utakat, ingyenes vagy igen olcsó köi-telefonszolgálatot, a fürdőbiztosi intézmény egyöntetű szabályozását, vasúti és gőzhajózási menetrendeket közérdekuleg megállapítani; uj építkezések u

fán minél hosszabb adómentességet kieszközölni; köaös fürdő-reklámokat készíttetni és forgalomba hozni; ugy a nvári, mint a téli szórakozásokat helyesen, egymást nem alterálo módon beosztani, a téli sportot, jégvitorlázást meghonosítani stb. stb». Három leány veszedelemben Kluaer Salamon pozvai lakos vendéglősnek három felnőtt szép leánya a minap nagy veszedelemben forgott. Kluger Viktória, Margit és Natália a pozvai malomnál fürödtek. Hirtelenül nagy tömegben hömpölygött le a malomfőről a viz és a fürdőző leányokat magával sodorta. Szerencsére a közeloen halászó Bocskav János segítségükre sietett, hálóját bedobta s ennek segélyével a pattra segítette a mar félig alélt leányokat. Elégett úlközben Búzás Márton deáki 67 éves földmives julius 27-én Tapolczáról kocsizott haza. Kocsijára fölvett egy döiögdi asszonvt is, aki szívességéért szivart vett neki. Búzás útközben rágyújtott a szivarra. Ennek tüzéből szikra esett le az ülés szánz takarmányába 8 ez lobbot vetett. Az asszony ezt látva, kap^a cz,ók mókját s bár Búzás kérte, hogy segítsen, elloholt. A szegény öreg maga iparkodott eloltani a tüzet, hogy kocsiját az elégestől megmentse. Eközben ruhája is tüzet fogott. Nagy üggyel-bajjal végre eloltotta ruháját is, meg a kocsiülést is, de súlyos égési sebeket szenvedett. E sebekbe folyó hó 4 én bele is halt. A vagyon átka. Kaszaházán Mesterházy csűrjenek az oldalát kinyomta a gabonateher g az udvarra ömölve összefolytak a külömböző nemű gabonaszemek. Villám ütötte meg Busa Jánosné pusztaszentlászlói lakost, a mint a 6Öjtoii határról ment haza. Egy pohár sört! meg lehet inni Magyarországon, de ájn glaz bírt nem! Ez. tiszta rend. Erre tanítja a kanizsai pinczéreket egy deiék muraközi ember; bemegy ez a vasúti vendéglőbe Nagykanizsán, hogy sört igyók 8 kór is. A főpinezór odakiált a kis pinczérnek: „Ájn glaz bir!" Elő is teremtették, de a vendég nem it'a meg a bírt Ájn glaz birt én nem iszom Magyarországon, szól a vendég, az' nem is kértem, ón sört kértem ; ezt vigve vissza 8 rögtön kiáltsa a gverek pinezórnek : „Egy pohár sört!" — A főpinczér szégyenkezett, de meg kellett tennie. Jött a sör s a becsületes atyámfia megitta aöit. nyugodtan, de a birt nem. És ezt igen helyesen cselekedte. A muraköziek magyarosodnak, a nagykanizsaiak visszafelé mennek a magyarnyelv dolgában és vezeti őket a — főpinczér. Állatbetegség Kór és bőrféreg : 3 U ; száj és körömfájás : 87 u ; hólyagos kiütés : 38 u ; rühkór : 1 u; 8ertésoibáncz : 15 u ; sertésrést: 462 u. JXST* Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét I Csak honi terméket használjunk! Távoliak. A kereskedők mintaképe. Bátran mondom, hogy Sirokay Bela mintaképe a magyarság tekintetében. A magyar kereskedőknek üzleti nyelvéről és életbéli nyelvéről, sokat írtunk már. Most minden magyarázat nélkül feljegyezzük azt az igen dicséretes elhatáiozást es tettet, hogy Sirokay Béla munkácsi fűszer, bor, csemege es magkereskedő a hozzánk küldött leveleben a következőket mondja : „Értesítem azon t. ezógeket, kik velem összeköttetésben lenni óhajtanak, hogv ezen túl csak megyar nyelven irt levelet ós számlát küldjenek, mert mást nem fogadok el és csak magyarul tudóutazóvalfogokjórintkezni. Tisztelettel Sirokay Béla". — Kövessék mások is. . Atraria ' Egy éve múlott, hogy az „Agraria" zászlcjót kibontva a hazai ipar szolgálatába sze gődött. Rövid ugyan még az idő, de eredmények tekintetében már is szép multcal dicsekedhetik ezen vállalat. Több mintegy millió kor. forgalmat ért el már az első óv alatt, és ezen tekintélyes összeg bizonyára eléggé igazolja azt, hogy a magyar földbirtokosság — főleg a nagy uradalmak — ezen vállalatnak működését melegen karolták fel es igy a vállalat csakugyan szép jövőnek néz elébe. Most a midőn az iparpártolás oly sok irányú mozgalmait látjnk a magvar ipar érdekében harezra kelni, valóban kitűnő példát teremtett az ,.Agraria", a midőn oly irányzattal lépett az egyéb magyar iparpártolók sorába, hogv nem csupán felébressze figyelmét a nagy közönségnek a magyar gyártmánvokra a vásárlásoknál, hanem az „AgrariV* egyáltalábban mást, m

:nt magyar gyártmányt nem is hoz forgalomba és ez oly minden dicséretet érdemlő választása a magyar iparpártol^gnak, hogy csak kívánatos volna, miszerint más szakmában is bevezetnék az ipsrpártolás ily módját. Az „Agraria" ezen úttörése a magyar ipjr érdekében annál is inkább méltánylandó, mert ez által a vállalat miiite?y táját kezeire tett nehezítő bilincseket, tekintve, hogy működését oly időben folytatja, a midőn különösen a Kazd^sági gepekben csak ugy hemzsegnek a külföldi gyárak importált termekei, amelyek sajnos, még mind

1? elég súlyos mértékben nehezednek a manyar termékekre, a. magyar iparra. Mindazonáltal fáradtságot és áldozatot, nem kímélve igyekezett a vállalat magának lépésről-lépésre tért hódítani, ez által az idegen gyártmányokat, a hol erre alkalom nyílott, kiszorítani, a mi bár kezdetben sok nehézségbe ütköiött, de ernyedetlen és kitartó munka folytán mégis sikerült már egy év ala'tt elérnie azt, hogy az ,.Agraria" szót «ü;Ó3z Magyarországon ismerik es mindenki tudja, hogy e név, oly vállalat czége, mely czéljaira való tekintettel méltán erdemli meg a hazai gazd iközönség és kereskedő-világ osztatlan pírtfogását, mert az első és eqyedüli ily irányú vállalat az országban. Az „Agraria" már is a legnagyobb me*vben eloszlatta azon téves hitet, hogy a külföldről importált gépek szerkezet és anvag tekintetóoen a hazaiakat felülmúlják és bebizonyította, hogy ellenkezőleg a magyar ipar termékei jogosan állitha'ók az idegenekkel egy sorba, miáltal közelebb jutott azon kitü'ött czéljához ós ma nnr könnyebben esik az eddig elfogult gazdakörökben is az idegen gyártmányokkal szemben a versenyt sikerrel felvenni és ezen sikerek ál:al nem csupán a hazai iparnak szerezte meg a tiszteletet és pártfogást, hanem hozzájárult ahhoz is, ho-y az egész magyar ipar iránt a kellő bizalom megezilárdittasgek. Ez p^dig oly munka, mely osztatlan tiszteletet érdemel meg mindenkitől. Mult hóban jelent meg az „Agraria" első képes nagy árjegyzéke (ingyen kiadás) diazeg kiállításban, mely a gazdaságiim szükséges összes gepeket és czikkeket magaban foglalja. Ezen kiváló szakmunka gazdaságok részére nélkülözhetetlen tanácsadó, egyúttal a magyar gépipar el Őrehaladottságanak hű lükre. Az „Agrari

1' irodái: Budapest, V. ker. Vácti-ut 2. szám alatt vannak. Dunántúli iparosgyülós. A veszprémi kiállítással kapcsolatban szeptember 4-en a dunántúli iparosok gyűlést tartanak Veszpremben, amely gyűlés szervezési muukalatai már megkezdődtek. A szervező bizottság felkelésére a gyűlés elnökségét Thék Endre, a budapesti kamara alelnöke, vállaita el. Mint előadók szerepelnek : Gelleri Mór, az Országos Iparegyesület igazgatója, Szávay Gyula a debreczeni, dr. Szendrői Mór a győri kamara titká/ai. A gyűlés foglalkozik a gazdasagi életben kívánatos harmónia, az önálló vámterület a az ipai törvény revíziójának kerdéseivel, ezenkívül kiteijeszliedik a dunániáli iparágok tpecziális erdekeivel összefüggő kérdések tárgya<.ásara is. LeéQett óragyár. A szengotthárdi első magyar óragyár, mely keletkezese óta annyi válságon ment keresztül, mult szombaton a késő esti órákban eddig rsmeretlen okból leégett. A szomszédos dohány- selyemgyárakat nagy erőfeszítéssel lehetett csak megmenteni. A gyár, uiely teljesen elpusztult, 200 ezer koronára volt biztosítva. Apagyilkosság Szombathelyről táviratozzák : Két siheder, az egyik tizenhat, a másik tizenöt éves, Győrvár vasmegyei községben meggyilkolta atyját. Gotthard Jánog jómodu gyórvan gazda az oltárhoz akarta vezetni menyasszonyát, Kovács Ágnest, két fia azonban ellenezte atyja második házasságát, mert feltek, hogy az asszony elörökli előlük az apai just. Az apa nem törődött fiainak ellenkezésével ; szerdán megvásárolta a kelengyét, azután megtett minden előkeszüIetet a lakodalomra. Reggel a két fiu beállított atyjahoz ós durván felszólították, hogy hagyjon fel házassági tervével. Az öreg kiutagrtotta fiait, mire a két fiu nekiegett atyjának eg brutálig vadsággal agyonverték. A fiatal gyilkogok önként jelentkeztek a vasvári járásbíróságnál. Gyermek a bika szarván. A Torontálvármegyei Kis-Zombor község gulyájából kitör* egy felbőszült bika g az Ó Bébe közgég határában dolgozó munkágnép közé rohant. Férfi ik, aggzonyok ijedten menekültek előle, mikor a bika egy-