Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-28 / 4. szám

MAGYAR PAIZS 1904. január 28. ispánt a szomszéd vasvármegyei és veszprémi törvényhatósági tisztviselők alispánjaikkal és fő jegyzőikkel. Á főispán mindenik küldöttséget szives beszéd­del fogadta s jóindulatu támogatását igérte. Díszebéd. Délután 2 órakor a Korona vendéglőben 350 terítékű díszebéd volt, melyen elsőnek köszön­tötte föl a királyt Hertelendy Ferencz főispán. Pohárköszöntőket mondtak még: Hertelendy Béla a Hertelendy család kiválóbb alakjait említi, s a főispán éltetésével aczigány a Hertelendy-indu'óra zendített. Czukelter jegyző felolvassa a sürgönyö­ket: Tallián, Széli, Darányi, Wiassics, Erdödy Gyula gróf, dr. István Vilmos püspök, Reiszig E. főispán, Gr. Jankovich L., Ilalbik Cyprián apát, Gr. Zichy Aladár, Ovárv képv., Nunkovits, Maróthy képv., Barcza László, Károlyi Antal s még vagy 20 nak sürgönyei. Cserián alispán a vendégekre ürít, Koller István a földmivelésröl szól s Mak­falvay államtilkárt köszönti, Makfalvay Zalamegye iránt érdeklődik, Barkóczy Károly sümegi ügyv. a főispánt éltette, Vértesi Sándor szintén a fő­ispánra ürité poharát. Hertelendy főispán szép beszédet tartott a közönség iránti szeretetről. Rogyay Máté képv. a főispánra köszönt. Kitner Zsigmond képviselő llgron-párti, de nem politizál, hanem poharat ürít a főispán feleségének az egészségére. A vidám lakoma lapunk zártakor még tart s láthatólag belenyúlik az estébe, mikor a Báníny vendéglőben már megkezdődött a nagy fényes és megyei bál, melyet megyei tiatal tisztviselők rendeznek a főispáni beiktatás ünnepségének az emelésére. Uj egyház Zalaegerszegen. A katholikusokon és izraelitákon kivfll vannak Egetszegen protestánsok is s ezek között többen az ágostai evangeliku«ok (lutheránusok), kik ieányegyházat alkottak s kiket eddig Vértesi Sándor zalaistvándi lelkész látott el egyházi tanítással. Most azonban kö'ön papot választottak maguknak, kit vasárnap iktattak be hivatalába nagy ünnepélytsséggel. Az ü'inepély leírása előtt azonban mpg kell említeni egy férfiúnak az érdemit, kinei e/ az önállósítás köszönhető. Lányi Kálmán m. kir áll mépitészeti főmérnök csak ezelőtt par évvel kezdett hozzá, hogy tömö­rítse és tekintélyre emelje ezt a kis seiegpt És lelkes buzgóságát, fáradhatatlan munkásságát igen szép siker koronázta. Országos gyűjtést rendezett templomépitésre. S ma már 80 ezer koiona az eredmény. A gyűjtés tovább tart. Ki­vitte továbbá, hogy részint államsegélyből, részint, a hívek megadóztatásából 2400 korona biztosit tátik egy rendes papi állásia. Ez állásra meg­választották Porko'áb Gyula fiatal leikéit, ki vasárnap tartotta beköszöntő beszédjét a beiktatás után a vármegyeház dísztér méhen nagy közönség előtt. Vargha Gyula vönöczki ág. hitv. lelkész a kemenesaijai egyházmegye espprese iktatta be az uj papot, es fogadalmat tétetett vele, lelkes sza­vakban látva el tanácscfal, útravalóval, hogy szeresse a híveket, tisztelje a királyt s mindent tegyen a hazáéit, — s beszédet tartva egyúttal a közönséghez is. Jelen voltai és segédkeztek a b iktatáson: Böjtös Jánc- nemes-magasi. Teke Dénes alsó lendvai, V esi Sándor zalaistvándi és Szabó Lajos puszuszentlászlói lelkészek. — P.rkoláb ezután elmondta beköszöntőjét, hogy ő hitet, re­ményt és szeretetet hozott ebbe a gyülekezetbe. Ez volt a hármas textusa. A hívek s egyúttal a diszes nagy közönség rokonszenvesen fogadták a beszédet is, magát a fiatal lelkészt is. Délután egy órakor társas ebéd volt a Korona veudégiőben, hol Domokos Ignácz vendéglős ki­tűnő ebedet adott a mintegy 100 tagból álló társaságnak, melyben a városon levő minden felekezetnek hívei majdnem egyenlő számmal részt vettek Miudenkit az egyetértés eszméje járt át s általán az a hang uialkodott, hogy a müveit társadalom az ellentéteknél is inkább a hasonló­ságot találja meg, mintsem hogy a hasonlókban if az ellentéteket ke.esse. Ebéd alatt a pohárköszöntők taitalma mii^d vé<jig magas Siinvonalon állott. Időrendben is, t"-* dómban is első a Lányi Kálmán főgoLdnok világi elnök köszöntője Isten, Király ós Haza tartalommal, melyet a közönség állva hallga ott. Óhajtja, hogy adja meg a király a nemzetnek a m ; a nemzeté s adja meg a nemzet a királynak, a mi a királyé. Sorban jött aztán a tőbbbi; Odor Géza pénzügyigazgató Vargha Gyula esperest éltette, Schneider István Porkoláb Gyula uj papot, Mesterházy Géza a másfelekezeten levő vendé­gekért ürített s köztük Csertán Károly alispán­ért és Váihídy Lajos polgármesterért, Qiertán Károly alispán az uj egyházra köszöntött, Hajós Ignácz szintén az uj egyházra, Böjtös János a különböző felekezetekre, Sztaniszlavtzky Adolf törvénv8zéki elnök Vargha Gyula esperesre 8 a hitre és tudományra melyek nem zárják ki egy­mást, dr. Ruzsicska Kálmán kir, tanácsos-tan felügyelő a jelenvolt szülőkre, az uj pap szülőire, melyre az apa válaszolt is, Vargha 9ep jres Lányi főgondnokra, Várhidy polgármester Porkoláb uj papra, Porkoláb a polgárokat köszöntötte s azok nak fejét, a polgármestert, Vajda Péter tel k­könyvezetö tréfásan de kitűnő humorral monda, hogv állarajogilag bekebelezzük a szeretetet, Vértesi Sándor Sztaniszlavszky törvényszéki el­nököt és Schneider Gábor ügvészt köszöntötte, Imreh Antal pördeföldi bérlő az ev. ret. feleke­zetűek részéről az egyetértést s barátságos vi­szonyért emelte poharát. Visszapillantás. — Magyar nemzeti ébredés. — (IV. Folytatás.) Hát ilyen még nincs; pedig Árpád apánk, a vezérek, Szent István, Szent László, III. Béla, Korvin Mátyás, Hunyady János, Dobó István, Bocskay, Tököly, Ráktícziak, Ziinyiek, a sok nemzeti vértanú, Kossuth, Petőfi és Széchenyi stb. után és óta lehetne; s joygal is várjuk ezt a magyar nemzeti ébredést! Csakhogy akkor egv kissé másként kell a d >logho* fognunk, mint a/.t eddig tettük. Ahhoz, hogy egv oj^zág népéről elmondhassuk, hogy erős, öntudatos nemzeti tevékenységre ébredt megkívánjuk, hogy a népességnek nagy zöme fol}tonos állandóságban oly lelkes és hazafi is tevekenységet fejtsen ki, mely vallási, erkölcsi-, kulturáli?-, népoktatási-, répsegélvezési-, közök tatási-, hadügyi-, fö'dmivelési-, ipari- és keres­kedelmi-, közigazgatási és igazságszolgáltatási , nemz?ti-, politikai-, társadalmi es közgazdasági szempMitból kifogás alá nem vehető, az abszolút igazság követelményeinek megfelel, s alkalmas arra, hogy egy államot nagvgvá, hatalmassá, erőssé, virágzóvá, vagyonossá, szabaddá és függet lenné tehessen, s ezen a polczon megtarthasson. Kell, hogy a polgárok legeslegnagyobb részét erős, raiuden utógondo.'at nélküli magyar nem­zeti érzés hassa á f, egész lényét, valóját ébren, mint álmában, jó- és balsorsoan ez*u ideaí töltse be. Akkor lenne boldog a magyar, ha minden polgár mindig, minden körülmények és viszonyok közt teljesítene luzafiis kötelességét, s megtenné önként mindazt, mi ezen magyar nemzeti ideál javára-, s kerülné, mi ennek kárára szolgál. Ha ezen szabályból csak kevés íeune a K.vétel, még nem panaszkodhatnánk, inert tudvalevő dolog, hogy még a legtisztább buza közt is van konkoly: hol tőbb, hol kevesebb. Korunkban már nagyon elhatalmasodtak a rossz viszonyok, megszaporodott ellenségeinknek s a kétszínű, bátortalan, anyagiakban elszegényedett magyaroknak a száuia. Borongó kedelylyel tekintek a muhba, mikor még nem tekintették puduczos őseink ivadékait Bécsben — néptörzsnek, hanem: „Nyögte Mátyás bús hadát, Becsnek büszke vára;" pedig igazságos Mátyásunk híres fekete seregét nem neme: kommandóval vezette. Ezután nagyot fordult a sors kereke, a mi hátrányunkra, kárunkra, ós keserűségünkre; össze­hozott és összeboronált bennünket az osztrák­némettel, ki soha sem volt őszinte segítő társunk, nem szerette a magyarban magyarságát, a sza­badsághoz és függetlenséghez való tántorithatlan ragaszkodását, s ezért azon volt, hogy mindenek előtt szegónynyé tegye a magyart, azt gondolván, hogy ez által könnyen teljesülhet régi rögeszméje, átgyúrni a magyart németté, a magyart valóság­ban néptörzsre leszállítani s az ősi alkotmány félretételévdí beleolvasztani az összmonárcliiába. Ezen czél elérésére megpróbá'tak jmiudent: be­czézgetést, elaltatást, szigorúságot, erőszakot, alkotmány csorbítást, alkotmány felfüggesztést, az igazi magyarságnak minden téren való nyo­mását, mellőzését, üldözését, büntetését. A hazafiúi erények jutalmazásául nem volt, s most sem ritka a rabláncz, börtöi, vérpad, vér­tanúi halál és a száműzetés kenyere. Ezek eredméuyezték a Boeikai-, Tököly-, Rákóczi- ós az 1848-iki szabadságharcot. A számkivetésben halt meg történetünk két legnagyobb alakja. II. Síkóczi Ferencz, ki még most is idegen földön — R>dostóban nyugossza örök álmát, betöltve azért hazafiúi língszellemá­vel minden időkre, mindéi igaz magyar keblét-, és Kossuth Lxjos a magyar szabadság és függet­lenség megtestesitése, a magyar nép atyja, kinek hazaszállítása ós eltemetése alkalmával a magyar nemzet a világtörténelemben pÍratlanul áiló o'y lelkesedéssel és áldozat készséggel áldozott, 8 íégtiszfességénél oly óriási nagy számban volt jelen, melyhez hasonlót a világtörténelem felmu­tatni nem tud. Mind kettőnek szelleme, lelke ól bennünk, dalaik lelkesítik, s lázba hozzák a magyart, míg csak egv is ól e földön. Joggal mondja Brvce James oxfordi hires egyetemi tanár a magyar nemzetről : „ A magyar nép politikai géniuszát és fenkölt nemzeti szellemét mindenhol hő lélekkel bámulta it már gyermekkorom óta. u Csodalatos, hogy 5Ív fenköit szellemű nemzet, mely legrégibb alkotmánynyal bír, meg most sem érte el azt a politikai szabad >ágot és független­séget, melyre folyton folyvást törekszik, s lelké­ből óhajtva törekszik. Az 1867-iki kiegyezés sem hozta meg a nemzet egyré*ze altal remenylett eredményt. Politikai törekvéseink sem hadügyi szervezetünk­ben, sem a nyelv kérdésében, sem a rég óhajtott magyar udvartartásban érvényesülni nem tudnak, s igy a magyar állam függetlensége ugy befelé, nvnt kifelé nem érvényesít het. Ennek igen sokfele oka van, — amiut alább látjuk, — legtöbb oka pedig az, hogy szomszé­daink nem értik, vagy lelreertik a magyart, a mi magyarok sem tesszük meg minden teran mindazt, mi elengedhetetlen kötelességünk. A küzdelem még folyton tart, »őt a uemzetek versenye, tűleüedese, gazdasagt megerősödésre irányuló szándeka, a nemzeti karakternek nyelv­ben, irodalomban, müveszetbeu, iparban, kereske­delemben, szokásban, visele'ben mindig eiősebb és erőíebb lesz, és igy a természet örök törvénye szerint, legyen az egves ember társadalom, nép­osztály lelekezet, vagy nemzet, mely nem törek­szik, vallás erkölcsi alapon ugy a szellemi, mint az anyagi terén foiytonosau előre, hogy az elsőkkel lepest tartson: mjuth J.tetlenül e pasztul a sz.ent iras szavai szerint: „ Mindeu fa, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágatik és tűzre vettetik(Máté; 7, 19.) Alább latui fogjuü, hogy mindenféle teren fe'ette hátra maradtunk. E,ró's öntudatra kell ébrednünk. Mindenkinek meg kell tenni kötelességét, a migyar nemzeti érdek szempontjából. Meg kell mutálnunk, vajju'i bírunk é elég élet­képességgel t! nA magyar nemzeti gondolatunk érvényesülését kell zászlónkra Írni az egész vonalon,' 1 mini helye­sen mondja Appoini Albert grut. Hi ezen szanJeKunk igaz es tiszta, akkor ne féljünk az akadai}oktol, nehózsegeKtól, közdelem­tői, hanem erós aiarattai fogja i ki a mun­kához Széchenyi 1-tván gióin-ii leiKebb mar kö­zölt irányelvei szeriül. Ne keveselje senki 'gát, mert u<y a társadalomban, mull a minden kis erő­nek és kis embernek meg -.iga hrvatasa és rendölteíestí, — és lu e, .UásuaK, 8 rendeltbtesneü a haza érdekeb úmdenekbeo becsületesen megfelel; kötelesség l/esitette, 8 ekkor és csakis ekkor bizhati '•bnn, hogy Széchenyi István gróf jóslata tt ' 1 fog. Az ne aggasszon senkit ser. y egyedül állunk, s kevesen vagyuuk; me írnes non ponderantur sea numerautur. Az eket aeua sulyuk ós számuk, hanem értékű í becsük szerint merlegeljük. Egy kiművelt, s miuden tekint gíelelő ember meg sem mondható, hogy • műve­letlen, elernyedt gyange emberrel e. -i -! Előttünk a példa, ugy egyik, a másik 1 szempintból. Az egykor országot rt. ;.tő Török-

Next

/
Oldalképek
Tartalom