Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-28 / 4. szám

1904. január 28. MAGYAR! 3 birodalom, melylyel őseinknek is sok baja és küzdelme volt, nem értve meg a kor intő szavát: végelgyengülésben szenved. Az ázsiai japán nép, mely némely tudós nézete szerint rokona a szintén Ázsiából Európába szorult ősmagyar nemzetnek, habár termetükre nézve aprók s gyengék is, de annál füigébbek, tanulékonyabbak és élelmesebbek. A tohonya és lusta Kínától eltérőleg folyton tanul és halad előre. Iparosai tanulmány-utra jönnek Európába, végig járják egész Európát és Amerikán keresztül térnek haza. Azon vannak, hogy ellessék, eltanulják az európaiaktól mindazt, ami okosat és jót ezek tudnak. Földjüket okosan müvelik. Terem is földjük bőven gabonát, rizst, theát, sőt már czukrot, lent és kendert is szállítanak kifelé. — Hazánkban is nagyon el van terjedve a japáni selyem, csecsebecse, legyező s több eféle, s igy nem csoda, hogy földmüvelése, ipara és kereskedése \iragzik, országuk eiőben és hatalomban gyarapszik, mit mutat az a körülmény is, hogy a szomszédságában levő lusta, tohonya, nüvelődní és előhaladni nem akaró Kínát már legyőzte, a világ-hatalmak sorába emelkedett, s a szépen fejlődő fiatal ország már is hatalmasan szorongatja a cár óriási birodalmát. Vájjon elődeink többen voitak-e dicső Korvin Mátyás királyunk ideje alatt, mint a mennyien most mi vagyunk ? ! Hires fekete serege is vitézségénél, s nem számánál fogva volt rettegett. Ekkor ipaiunk is virágzóbb állapotban volt, mint van most. Amit meg tudtak tenni őseink a múltban, miért nem tudnák megtenni mi a jelenben, mikor előttünk vannak a példák és tanulságok f ? Erős akarattal, kitartással és összetartással sokat tehetünk, minta közmondás tartja: „Többet észszel, mint erővel." (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Vázlatok a szölőtenyésztés köréből. Közli: Dr. Keresztúr? József. (VI. folytatás.) V. A fajok megválasztása. A fajok megválasztásával kapcsolatosan meg kell emleke^nem a szőlőojtványok beszerzése körül követendő eljárásról is. E tekintetben persze legszeiencsésebb helyzetben vannak azok, a kiknek saját maguknak van éspedig helyben ojtványiskolájuk és igy maguk állithatják elő a telepitéthez szükséges ojtván)mennyisége*. Ezzel nem akaum a>t mondani, heg) mindenki rendezzen be maga magának ojtvány iskolát, mert az ojtvánjok kis mtinyiségbeu való előállítása aránytalanul költséges ! Akiknek magoknak van ojtványiskolájuk, azoknak csak azt tanácsolom, hogy ojt ványaikat őszszel szedjék ki, de semmi esetre sem levélhullás előtt, és teleltessek át az ojiványokat száraz homokban, szellős, fedett helyen, ügyelvén l11a, hogy az ojtványok meg ne fagy jatiak, ki ne száradjanak és i özöttük az egerek fészket ne rakjanak. Sokká' bajosabb jó tanácsot adni azoknak, a kik kenytelenek ojlványszükségleteiket vétel utján fedetni. Ezeknek nem tudom eléggé ajánlani, hogy minél közelebb fekvő, lehetőleg helybeli és minél megbízhatóbb termelőhöz iordu jaiiük, mert minden tartózkodás nélkül elmo; dhatom, hogy a keieskedelem egyetlen egy ágazatában sem hordott annyi salakot felszínre a tisztességtelen speculatió, mint éppen ezen a terén. S a kik ojtvánjaik beszenése kőiül nem jáinak el a lehető legnagyobb köiültekintéssel, t-ajnosan fegjak tapasztalni, mennyi igazság rejlik fentebbi kijelentesemben. Igen sok nagy reklammal dolgozó oj'várivtelepekről nemcsak 50% ban hibás és hasznavehetetlen ojtványokat küldenek a kési-pénzzel fizető megrendelő nyakára, hanem azonfelül megbízhatatlan az ojtványoknak alanya is, meg a nemes része is. Legtanácsosab'o ojtványBzükségletünkiől már a megelőző tavaszszal az ojtások idején gondoskodni, és lekötelezni a teleptuiajdonost bizonyos fajtájú ojtványokból a szükséges mennyiség előállítására és tanácsos lesz ellenőrizni az ojtás alkalmával az alany fajtat s évközben a telepen a nemes részt Az ekként megiendelt és előállításának kezdetétől fogva ellenőrzött ojtványokat a lehetőség szerint őszszel veg)tik át és a helyszínén teteltessük, meit kicsinylen ezt sokkal jobban tehetjük magunk, mintsem nagyban a telepen tennék. És a mellett az az előnyünk is meglesz, hogy tavasszal nem kell az ojtványo'kra várakozni, hauem akkor kezdhetjük meg az ültetést, a mikor arra az idő legalkalmasabbnak mutatkozik. Ojtványaink beszerzésénél sohse tehintéünk az árra, hanem csak az áru minőségére, mert 1000 drb. kifogástalan ojtvány inkább megér 300 kor-t. sem mint 2000 drb. rossz 100 kort. A fő az, hogy minden egyes ojtványnak meg legyen a kellő gyökérzete és hajtása, s ha e mellett forradása a metszőlap egész kerületében nem is mindenütt tökéletes, a miatt nincs okunk aggódni, mert az amúgy életerős ojtvány 2—3 óv múlva a kisebb fajta forradási hibákon minden baj nélkül tul teszi magát. A II. osztályú ojtványok nevezete alatt foigalomba hozott áruért kár pénzt kiadni, mert igaz ugyan, hogy okszerű kezelés mellett az ily ojtványoknak is nagy részéből lehet életképes tőkét nevelni, de ez az eljárás nagyon vesződséges és annak keresztül viteléhez kevesen is értenek. Minthogy azonban a leggondosabb válogatás mellett is megesik, hogy akár elnézésből, akár a munkások hanyagságából hibás ojtványok is kerülnek az I. osztályúak közé, tanácsos lesz, 5 — 10 °/o al mindig többet rendelni, mint a mire okvetetlen szükségünk van ós az ültetés alkalmával, a mikor különben is minden szál vessző kézbe kerül, jó lesz még egyszer megvizsgálni az ojtványokat s azokat, a melyek netán hibásak volnának, félretenni és eliskolázni, a mi a végből is ajánlatos, mert jövő esztendőn azokból eszközölhetjük az okvetetlen szükséges pótlásokat. Gyakran olvashatunk hirdetéseket, a melyek régebbi ültetések pótlására 2—3 éves ojtványokat ajánlanak. A világéit se üljünk fel az e faj'a hirdetésuek, mert az ilyen ojtványok nem csak a pótlásra, hanem még az ültetésre nézve sem vetekedhetnek az 1 éves ojtv; nyokkal. A mely ojtvány ép és egészséges, az az iskolában egy évi gondos kezelés mellett annyira megerősödik, hogy bátran kiültethető, sőt tanácsos is kiültetni, meit később az átültetést már jobban megsinylené. Az ilyen reklamérozott ojtványok rendszerint nyakán maradtak az előző évben a tulajdonosnak és kénytelen volt azokat újból eliskolázíatni, vagy a kiselejtezett ojtványok eiiskolázása folytán állottak elő. Mindenkéjipen kisebb értékkel birnak, mint az egy éves kifogástalan ojtványok. Nem különben olvashatunk ajánlatokat fiiss, mohás ojtványoknak azonnali szállítására is. E. is csak az üzleti spículatió folyománya, mert bátran elmondhatom, hogy az újonnan előállított mohás ojtványok teljesen alkalmatlanok a szállításra, és az ilyenek egyébként is rászorulnak az egy évig tartó iskolai kezelésre. Ilyen oj.ványok közvetetlenü! helyre — ha csak elkerülhetik — még azok se ültessenek, a kik a mohás ojtványokat maguk helyben állítják elő, meit az ekkén' helyükre ültetett ojtványokat hei j ükön az iskolához hasonló gondos kezelesben részesíteni utm lehet, azonkívül az igy telepitett szőlőnek későbbi pótlása felette költséges és sok oonddal jaro feladat is. Tisztviselőd Segítő Egyesülete. Jó eszme foglalkoztatja városunk kisebb javadalmazásu köztisztviselőit. Az a nyomott anyagi helyzet, melyben tisztviselőink egész kara, különösen a kisebb javadalmazásu tisztviselőink sinlődnek, a mai drága világban tűrhetetlenné vált. Éppen ezért látjuk városról-városra a tisztviselőket igazaik, megélhetési módozataik mikénti rendezése ügyében síkra szállani. Egy családos embernél, kinek 500—600 forint évi fizetésén kívül nincs egy fillérnyi jövedelme sem, nem kis dolog az, ha az évi orvosi költség csak 15, a gyógyszer pedig évenkiut csak 10 forintot tegyen is ki! Pedig kétharmadrészénél háromszoros az összeg! Vájjon hány becsületes kis hivatalnok volna megmenthető a végrehajtó elöl, ha évenkint akkor a mikor sehonnau sem bir meríteni segélyt, volna még egy egylet, mely az ő igazi nyomorán enyhítene! Ezt az áldást hozó egyletet óhajtják hivatalnokaink e városban, mely drágaság tekintetében az ország legdrágább városaival vetekedik, — életbeléptetni. Segélyért esetleg a kormányhoz is földúlnak. És remélnek. Hiszen a földmivelési minisztérium uj államtitkárja beköszöntő beszédében is azt hangoztatta, hogy a kis emberek, kis gazdák, kis iparosok s kis hivatalnokok sorsán kell előbb segíteni, azután jön a többi. Igen 1 a kis ember, kis gazda, kis iparos, kis hivatalnokon való segélyezés első fokú állami érdek, mert az ö vesztük a nagyok pusztulását, s az állam romlását vonja maga után. Ismét előtérbe jön önkénytelenül a szövetkezés,! Balga ki azt hiszi, hogy a szövetkezés az ipart és kereskedést tenné tönkre. Miért? Hát ha szövetkezünk, nem kell élnünk ? nem kell ruházkodnunk ? vájjon bün az, ha én magamat a romlástól megmentem? Vagy miben teszi tönkre az alakuló félben levő tisztviselők egylete a kereskedelmet és ipart? Pedig hát, hogy az alakuló félben levő egylet, a szövetkezésnek egy faja, kivonja kétségbe? Nevezzük azt akár egyesülésnek, akár tömörülésnek, akár szövetkezésnek, akár szövetkezetnek. Jól teszik hivatalnokaink, ha a létért való nagy küzdelemben, legalább ezt a kicsinek látszó, de nagy horderővel bíró segélyző egyletet magalakitják. Kívánjuk, sikerüljön kívánságuk ugy, mint óhajtják 1 Mozgalmukat hiven figyelemmel kisérjük. A kis embert csak a szövetkezés mentheti meg a biztos veszélytől, a mely már-már sodró örvényként veszi körül a kis embert, legyen az kisgazda, kis iparos, kis kereskedő, vagy kis hivatalnok. A mozgalom már néhány héttel ezelőtt megindult a pénzügyi tisztviselők kórében, s főleg Szentistványi Sándor propagálta. Több értekezletet is tartottak már. Kezdetben csak betegsegélyező czimmel és tartalommal akarták létesíteni s csak a 2400 korona jövedelmen alóliakkal, utóbb azonban kiterjesztették s a czime is »ZaIavármegyei köztisztviselők segitő egyesülete,« melynek elnöke Odor Géza pénzügyigazgató, ki e hónap 31-ére d. u. órára a vármegyeház nagytermében alakuló közgyűlésre hívta meg az összes tisztviselőket (állami, törvényhatósági, községi, tanárok, tanítók, posta s távírda tisztek, nyugdíjazások). Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. V. Gy. Országgyűlés. Egy hét óta ujabb és nagyobb a forrongó állapot. A magyar nyelvért küzdő 12 szembenállónak a csapatja növekedik és erősödik. A Kossuth pártból Bedőházy János és Lengyel Zoltán nyíltan I az obstruálókhoz csatlakoztak, a néppártból ! Hakovszky István, Buzátb F. Udvary F. Kovács Pál, stb. A forrongást az o'. ózta, hogy az osztrák főemberek véleményének és nyilatkozatainak nem állott ellent a magyar miniszterelnök. Az izzó hangulatban a házelnök Lengyel Zoltánt megrovásban is részesittetle a mit ki kell függeszteni a kerületében is. De a kerületből már üdvözölték is Lengyel képviselőt, nemhogy elfordullak volna tőle. Ebben az ügyben zárt ülések is voltak. A hangulat olyan, hogy a kormányelnök látva az obstrukezió erősödését, mondják, házszabály megszólításra, s a szólás korlátoztatására gondol. l)e mondják, hogy ez esetben minden pártból, még a szabadelvű pártból is az ellenzékhez csatlakoznának sokan, ugy hogy nagyobb számú lenne az ellenzék. — Az ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslatra hatalmas nagy beszédet tartott ezen a héten Bakovszky István, Uray Imre, Molnár Jenő, Sághy Gyula, Polónyi Géza, továbbá Eitner Zsigmond, aki kilüutaijo, hogy mig Északamerikában ezernél több emberre jut egy katona, nálunk 28 emberre jut egy. Kívánja, hogy a hadsereg felszerelésébon Magyarország ipara és közgazdasága is vegyen részt. A hétfői szónokok: Molnár János, Bedőházy János, Zboray Miklós; kedden: Kovács Pál s Szmialovszky Vaiár, — szerdán Ugrón Gábor tartott nagyhatású szónoklatot. — Gr. Khuen Héderváry Károly is itthon van. Némelyek ugy vélik, hogy ő lesz miniszterelnök. Gr. T'sza István miniszterelnök tegnap szerdán a király ő felségénél volt kiha'lgaláson.