Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-08 / 2. szám

1*903. január 22. MAGYAR PAIZS 3 Megyeiek. Deák Ferenc» einlóke. Ez évben október 17-én lesz száz esztendeje, hogy Zalamegyében, Söjtöröa, Deák Ferencz a haza bölcse született. Söjtör község képviselőtestülete kegyelettel őrizvén a haza bölcsének emlékét, Zalavármegye törvény­hatóságához azzul a kérelemmel fordult, hogy a nagy hazafi születésének századik évfordulóját ünnepelje meg. A vármegye törvényhatósága el­fogadta Sojtör község képviselőtestületének indít­ványát s Csertán Károly alispán elnöklete alatt nagyobb bizottságot küldött ki, hogy az a februári közgyűléshez az ünnepség módozataira nézve tüzetesen javaslatot terjeszen elő. Az Maóleadvai Iparos Olvasókör könyvtára alapja gyarapítására január 10-én este 8 órakor a Korona szálló nagytermében zártkörű táncz­mulatságot rendez. Belépti díj 1 korona, család­jegy 2 korona. Kasár-ipar. Már Sümegen is mozognak. Bánfi Alajos igazgató megkezdte a kosárfonás és czirok­kölés tanítását. Zalaegerszegen még remény sincs semmire. Itt még anyag sincs. Még fűzfa­vessző sincs. De a legczifrább ruha itt van s a legdrágább bál. Áíiielyeses. A m. kir. igazságtigyminiszter Rjzsa Máiton letenyei kir. járásbíróság! aljegyzőt a debreczeni kir. törvényszékhez hasonminősóg­ben áthelyezte. Vérrel síeaielték fői Karácsony másod­napját Letenyen. Amint ,SzécsJSzigetről irja le­velezőnk, Letenyén agyonvertek egy derék ifjú embeit, Kosa József 24 éves ifjú legényt. A rövid tudósítás csak annyit mond, hogy a hős agyonverők . egy Kohn meg egy Schlesinger nevű meg egy kocsis. Az emberölőket ei is fogták. Letenyén óriási nagy a felháborodás. l&kGla IliáüV. Emiitettük volt, hogy a barnaki pusztán egy iskolát kitehető .gyermek-sereg nő tel iskolázatlanul. Vármegyénknek egy másik helyéről írják most, hogy ott is hasonló nyomo­rúsága van a tanügynek. Bürzöncze községben mintegy 30—37 gyermek vau. Ha a szomszéd községbe járnának tanulni, térdig esőbe hóba, sárba járnának 3—4 kilométerre s télen meg is fagyhatnának. Azonban ha ők eljárnának is, nem férnének be, mert ott is túlzsúfoltság van s a gyerekeknek egy része a földre telepszik le. Bórzöncze község gyerekei tehát otthon marad­nak. Tankötelezettség van, de iskola nincs. Azonban a jó emberek fölfogadnak hol egy ta­kácsot, hol egy tímárt tauitóuak. Ez tanit is, nem is, neki pedig fizetnek is, nem is, mint a Mátyás király-mesében van. A hiva­talos emberek nem hajthatják föl számára a dijat, mert a zugiskola és a zugtanitó nem hi­vatalos dolog. — Pedig mennyi iskolafelügyelő, fonok, tanfelügyelő van! Szomorú állapot ez, kérem, uraim ! kivált ha eszükbe jut, hogy ezer év óta lakunk már Európa közepén s a dobrud­sai oláhokon és törökökön kivul Európáuak leg­iskolázatlanabb népe a magyar. A csabrsnáeki iparos kör műkedvelői elő­adása. — R. levelezőnk irja: Ha valamely in­tézményt megvizsgálunk, úgy találjuk, hogy az csak ugy állhat fea, csak ugy felelhet meg tel­jesen feladatának, ha czéljai eléréséhez a szük­séges eszközök llllnak rendelkezésére. És termé­szetes alakja ez a dolognak. Manapság minden íaktornak a kor Szellemével haladnia keli; a tár­sadalom az iparost is egy fontos tényezőül te­kinti, s mint ilyen megfelelve egyéni kötelezett­ségének, legtobbnyire közbecsülést és tiszteletet vív ki magának. Az ilyen körülményekkel szá­molva, ezelőtt 5 évvel létesült a csabrendeki iparos kör, mely fóczélul tűzte ki az önművelő­dést, s miutifju intézmény versenyezve haladt e téren. A csabrendeki iparos kör immár ötödször lép a közönség elé és várokozásou felüli erkölcsi és anyagi sikert is ér el. — Mult évi deczembar 27-én is rendezett műkedvelői előadást; a részt­vétel most is oly nagy fokban nyilvánult, hogy a vendéglői nagy terem színültig megtelt közön­séggel, és vagy 50—60 személy hely hiányában a mellékszobákban volt kénytelen visszahúzódni. Ez alkalommal színre került:» A betyár kendője« népszínmű dalokkal 4 szakaszban, irta Abonyi Lajos. — Az előadást ifj. Kohn Lászlóné ügyes­sége emelte, ki a darab kiemelkedett részét ismertette meg legjobban (Örzsi) szerepében; versenytársul melléje szegődött Hegyi Anna k. a. Elismerésre méltóan közreműködtek még : Klein Gizella és Glüksmann Malvin. A férfiak közül Altstádter Sámuel, Nagy József, továbbá: ifj. Kohn László, Hullai Ernő, Glückszmann László, Viola Titusz, Nyirő Ferencz, Kulics Gyula, Nóvák József és Hegyi Károly. A súgói tisztet elég elismerőleg teljesítette Veszel Jenő. Előadás után a színpadot gvorsau eltávolították, a fiatal­ság megkezdte a táncz.ot, mely kivilágos-kivirrad­tig tartott. Elszámolás. A csabrendeki iparos kör által rendezett műkedvelői előadáson begyült 401 K 52 fül. kiadás volt 118 K 32 fii. tiszta maradvány 164 K. 88 fii. Felülfizettek-. Tarányí Ferencz (Nyírlak) 10 kor. ifj. Tarányí Ferencz (Nyi.iak) Varjú Gábor (Okány Biharm.) 6—6 kor. Bareza László 5 kor Bogyay Aurél 4 kor. Heincz Moritz 2 kor. Jachovszky György l.öÖ fii. Schreimer Dénes, Szemelzak Antal, Klein Möritz (Sümeg), Vörös András, Bólim Vilmos, N. N. (Sümeg) 1 20—1.20 fii. Krausz Miksa, KohlmanN Miksa (Sümeg,) Würczburger Sándor (Sümeg) Bricht Viktor (Sümeg,) Kerekes Ferencz, Kálmán Jenő (Keszthely) 1—1 kor. dr. Winkler Sándor 80 fill. Eisen?t;idLer Bóza (Sümeg) 60 fill. Bleiuer Miksa (Nvirád,) Kerekes Sándor, Pollák Etel (Keszthely), Pollák liermin (Keszthely,) Kálmán Lipót, Gultentag Miksa (Tapolcza,) Kaszás Mihály (Cseri malom,) Fenyves Gábor (Keszthely,) N. N., Kálmán Adolf 40—40 fill. Kustos Mihály, Kustos György, Kozma Sándor, Szakmáry János, Biach Miksa (Káptalanfa,) Horváth Endre (Buda­pest,) Kálmán Moritz (Z.-Szántó,) Scbvarcz Vilmos N. N., Varga Ltván, Gutteutag Jakab, Veszeli Vilmos (Hollód,) Veisz S. 20—20 fill. A szíves felülfizetökuek a kör nevében hálás köszönetet mond: Horváth Karoly,elnök.Schvarcz Bélajegyző. Msíjcsan&itotiák a Festetics ssobrot. Kará­csonyra virradóra elvetemedett go nosztevők kinos meglepetést szereztek Keszthely v. közönségének. Éjjeli gonosztevők az éj leple alatt a szobor mellék aakj.inak kezében levő sarlót letörték. Az oszlopon levő gólyát levették. A közönség minden rétegében nagy megbotránkozást keltett ez a vaudal eljárás. A csendőrség a legerélyesebb eljárást megiudi totta. Major Ferencz orsz. képviselő tegnapelőtt meghalt. Alapszabály jóváhagyása. A csáktornyai ipar­testület betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister jóváhagyta. Az erdősítés jutalma. A föidmivelésügyi miniszter a bíráló bizottság Ítélete alapján a másodrendű második nagy jutalmat, azaz 800 korouát. Nemesvita község nemesi közbirtokosságá­nak 30 k. hokíon s a harmadrendű első elismerő jutalmat, azaz lüO koronát ifj. Háczky Kálmán­nak a Diszel község határában 19.20 k. holdon nagy költséggel, kiváló gonddal és szakértelem­mel létesített közérdekű erdősítésért adta oda. A eyors közigazgatás. Vag/j aki egyszerűsítés­sel kidobta magát. Gyermekkorunkban olvashattuk a históriát Don Quijotteről, hogy lovávl együtt beleesett egy nyakig érő mocsárba. Megmarkolta hosszú czofját s ennélfogva lovasiul együtt ki­dobta maga magát a szárazra Ilyenformán történt az eset, amely megesett ne^. régiben. Egy rendőr tisztvise'ő nem szerette a szállását, porba is szállott házigazdájával. Kívánta, hogy bontsák föl a szerződést., el akart költözni, nem akart többet fizetni. í >lyt a pör, de csak az udvaron. A bérlő innen a/, udvarról fölebbezett a rendőri kúriához. írásos fölebbezést adott be czimezvén a folyamodást saját magához. Meg is czitáltatta magát s a házigazdát. Ki is ha''gatta a fólperest is, az alperest is s meghozta az ítéletet a föl­peres kívánsága szerint, hogy az rögtön hagyja ott a lakást. A rendőrtiszt kitette a bérlőt, vagyis kidobta maga magát. Mert háí rendnek muszáj stb. dőt, valami tanúskodásra. Az idézet németnye 1­ven volt irva. Darnay azt felelte, hogy ő nem tud németül, de meg őt csak polgári hatóság idézheti meg és nem közvetlen a katonai. Nem jelent meg A katona erre nagy mérgesen — persze megint németül, irt a rendőrkapitánynak, hogy Darnait tartóztassa le s vezettesse elő. — A rendősség engedelmeskedett, hihetőleg, mert ő is egyenruhában jár. — Erre történt aztán a fen­tebb emiitett intézkedés. — Jó lesz, ha megta­nulja minden magyar ember, hogy ha az ország hatirán belülről kap, idegen nyelvű levelet : kötelessége oda vágni : Vissza neki! Megyei tisztviselők jelvénye. Maros-Torda­vármogye legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a tisztviselőit rangfokozatuk szerint nemzeti°zinü szalagból és a magyar paizsból álló kisebb-nagyobb jelvénynyel látja el. Ezeket a jelvényeket a tiszt­viselő hivatalos működése alatt köteles lesz viselni. S arra való volna, hogy a magyar á'lamegjség külsőleg is kifejezésre jussou. Drágább az utazás. A m. kir. államvasút közzé tette az uj helyi személy- és podgyászdij­szabását, amely 1903. évi január l ón lépett életbe. Ebben a nagy díjszabásban benne van a zona­rendszer reformja is. Mostanában a távolsági forgalomban tizennégy vonalszakasz van, január 1-tól kezdve tizenhat lesz. A letorm tehát az, hogy a nagyobb távolságokra való utazás drá­gább lesz, da viszont oly kedvezéseket nyújt, melyek eddig nnm voltak meg. Az egyik kedve­zés az, hogy ezután a nagy távolságoknál az utazást 24 órára neg lehet szakítani, ha ezt előzetesen a kalauznak bejelentik és a megsza­kító állomáson az állomási főnöknél jelenkeznek. A másik kedvezós az, hogy ezután a gyorsvonatok­ban is lesz harmadik kocsiosztály, a mi Magyar­ország kivételével az egész európai uyugaton régóta megvan. Ezentui tehát a szegényebb ember is gyorsabban utazhatik aránylag nagyon csekély, összesen, két korona ráfizetéssel. Az uj 15-ik zóna 301 kilómétertől 400 kilométerig, a 16 ik zóna pedeg 401 kiloméfetől bármely távolságra szól. Az árak dolgában személy-és gyorsvonatok­nál egyaránt a 15. ós 16. zóna az első kocsi­osztályban 3—3 koronával, a második osztályban 2—2 koronával és a harmadik osztályban 1—1 koronával drágul. Eunélfogva a személyvonatou a 16-ik zóna árai 21. 14. és 9 korona, a gyors­vonaton 27. 18. és 9 koiona lasz; a 16 zónában a személyvonat ára 24. 16. és 10 korona, a gyorsvonaté 26. 20 és 12 K.; fiSS** Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be ssüsségletét! Csak honi terméket használjunk! -iEH Távoliak. Vissza neki! Kaposvár önérzetes város ; de hiszen kevesebbet nem is tehetett, mint a mit tett egy katonai német nyelvvel szemben. — A vár^s képviselő testülete megrótta a kapitányi hivatalt, amiért ez a katonától németnyelvű fel­hívást fogadott el és közvetített, s egyúttal föl­irt a váios az országgyűléshez is, hogy védje meg az ország polgárait a katonák túlkapásával szemben s szerezzen érvényt a hivatalos magyar nyelvnek. — A megelőző történet aze hogy a I katona megidézett egy polgárt, Darnai kertske­Csak magyar feíirása portékát vásá­roljátok ! Irodalom. Művészet. Bartók Lajos meghalt decz 31.. Még aligvala 50 éves ; ruganyos könyed testalkattal, súlyos gon­dolatokkalszikrázó elmével, és égőnagyar lélekkel vala megáldva Nem volt olyan általánosan nép­szerű költő, hogy a vidéken is ismerje mindenki. Költeményeiben a kifejezések alakja nehézkes; a mély gondolatokat nem tudta könyed formába önteni. De ettől az egy hiányosságtól eltekintve a tartalomnak a mélységét s a szellamnek erős tiszta magyarságát tekintve : máig egy poéta sem versenyezhetik vele Petőfi óta. .Ezért a tulajdonságáért áldozunk az ö szellemének mi is. — 19 éves korától jó darabig Jókai oldala mellett volt újságíró. De különvált, meg" |apitotca a Bolond Istókot s a legélesebb fegyverrel, a szatírával szolgálta a magyar nemzeti politikát haláláig. Hazafias tört. színdarabjai között Thurtn Anna a leghíresebb Több kötet költeménye van. Lyrikus volt. De nála az érzést az elmé'­kedés — talán tartalmasabbá, értékesebbé tehette, de minden esetre lenyűgözte, prózaivá s külö­nösen a kifejezést, mint jjemlitém, nehézkessé tette. Legmagasabb szárnyalású ódája a Kossuth­ról irt verse. — Egy darabig országos képviselője is volt Kecskemétnek s különösen a tauúgy körébeu tartott klassikus szép beszédet. Meg­előzőleg első felléptekor Tordán megbukott egy pár szavazattal. De bukását is enyhíthette az a tisztelet, melylyel ott a nem hivatalos, tehát az őszinte nép körülvette. Részint mint népszerű Ugronféle ellenzékit, részint mint költőt, bandeiiu­mos, fejedelmi pompával fogadta. — Magyar­ságnak ő volt az első szerkesztője. Jó kedélyű, vidám gyerek volt. És tüzes magyar lelke volt. Ezzel igazolom, hogy e vidéki heti lapban is foglalkozom vele. Mert higyjék el uraim, Magyar­országon ma kevés a magyar ember. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom