Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-02 / 27. szám

1903. június 215. MAGYAR PAIZS 3 •egy régebbi azon rendelkazését, hogy hideg husn^müek, mint kolbász, sonka és az úgynevezett hidt felvágott, valamint saitnemüek vasárnapon este hat órától 9 óráig árusithatók, ezen rendelet hatályou kívül helyezte. A magyar Szövetség szervezkedése. Mindinkább tért hódit azon meggyőződés, hogy a nemzetnek a nemzetiségi tulkapásokkal szemben egyesülni, szervezkedni kell. Ezen eszme ugy a fővár sl in, mint az ország különböző vidékein mind nagyobb érdeklődést keltett és társadalmunk legjobbjai álltak a mozgalom élére. Igy érlelődött meg a -Magyar Szövetség« létesítésének eszméje E .árgyban a gróf Esterházy János vezetése alatt álló előkészítő bizottság Budapesten értekezleiet tartott, amelyen a társadalmi és politikai kitűnőségek, országgyűlési képviselők és irodalmi kiválóságok közül számosan megjelentek. A szövetség megalakult s vezetői a kővetkező jeleseink : Bartha Miklós és Bedö Albert orsz képviselők, Berecz Gyula kir. tanfelügyelő, Blaskovics Sándor, Clair Vilmos, a F. M. K. E. főtitkára, Csajthay Ferencz szerkesztő. Csányi Gusztáv, Dugovics Titusz, gróf Esterházy János, Herczeg Ferencz, Hollán ístv ín, Jancsó Benedek, Komjáthy Béia orsz. képviselő, dr! Lénárt Ákos, ifj. Lénárl Sándor, Molnár Károly, Ott Béla, Szász Gyula. S/.ilágyi Károly, Thuróczy Vilmos, a F. M. K. F. elnöke, Téry Kálmán, dr. Toldy Géza, Valentin Béla, Varsányi Emil, Vázsonvi Vilmos orsz. képviselő, gróf Vigyázó Ferencz, gróf YVilczek Frigyes orsz. képviselő, Balogh Pál, Barabás Béla orsz. képviselő, Sándor Józsel az EMKE alelnöke stb. Az elnöknek tájékoztató beszéde után Barlha Miklós melegeu üdvözii az eszmét, amelynek katonája lesz. Rendkívül érdekes, hosszabb beszédben fejtegeti a nemzeti kérdés részleteit, s különösen arra fekteti a fősúlyt, hogy a magyar társadalom tagjaiban, a tudomány, művészet és irodalom minden ágazatában a magyar gondolkozás érvényesüljön. Komjáthy Béla szintén pártolja a mozgalmat, de óva int attól, hogy a szövetség működését a politikai terre vigye vagy ellenhatásokat felidéző munkásságot fejtsen ki. Ez gyöngítené a szövetséget. Az élénk éljenzéssel "fogadott beszéd után Herczeg Ferencz fófeladatnak azt tartja, hogy meg kell végre alakítani az európai műveltséggel biró, igaz magyar ember típusát és a népet rá kell végre szoktatni a magyar gondolkozásra. A mocsári-ügynek nincs vége Elitélték az igazgatót. Tehát mégsem védi meg az igazgatót a bizalmi állás. Mutatja a körmendi eset; a mint a Körmend és Vidéke írja: A körmendi polg. iskola tantestülete körében Knaute Rezső igazgató, továbbá Farkas Iván tanár és neje Harsányi Mária között felmerült s már hosszabb idő óta húzódó fegyelmi ügyben junius hó 9-én tartott a vármegye fegyelmi választmánya a miniszter utasítása folytán ujabb vizsgálat alapján ujabb tárgyalást. Ennek eredménye szerint Knaute Rezső igazgató, kit a fegyelmi választmány korább hozott ítéletével teljesen felmentett, ézuttal 250 korona pénzbüntetéssel sújtatott, ellenben Farkas Iván Zs. és nejének Harsányi Máriának előbb megállapított fegyelmi büntetését a választmány változatlanul hagyta. Az ügyben természetesen felebbezés lesz a miniszterhez. Szecsődy Kálmán Körmenden A körmendi kerületnek egekor volt orsz. gyűlési képviselője s volt egyházas-terestyén-szecsődi nagybirtokos Szecsődy Kálmán, a ki nemrég egy kellemetlen •ügy révén országos hírnévre vergődött, a héten 'Körmenden megfordult s a szolgabírói hivatalnál 'Útlevelet kért Afrikába és Amerikába való utazhatásra. A siketnémák és vakok kecskeméti intézetének III. Értesítőjét közli Németh László igazgató tanár. A három osztályban 41 tanuló van öt tanerővel s egy iparos mesterrel. Ez iskola gyámolítására az utóbbi évben 1788 K 13 fillér adomány gyűlt be egyesektől. „Csak oly magyar felírású portékát vásároljatok, melyről meggyőződést szereztek, hogy az hazai •gyártmány I" Irodalom. Művészet. A „Gotterhalte" ügyeinek rendezéze meddig késik még? Ezen a czimen irt egy füzetet Thewrewk Árpád budapesti jeles tanár. Csak egy pár mottót veszünk ki belőle. »Ha azokat a magyarokat, kik a Gotterhalte ellen vannak, mind folakasztanák vagy fűbe lünék: ugyan hány magyar maradna a világon? . . . .« »Azok a kinos jelenetek, azok a sajnálatos tüntetísek ismétlődni fognak mindaddig, mig a Gotterhalte magyar király hymnusz lenni meg nem szűnik. Ezt az okvetlenül megoldandó kérdést függőben hagyni rossz politika.« — Ha először az osztrák s csak azután a magyar hymnusz szólal meg: akkor a magyar hymnusz a másodosztályú szerepére van kárhoztatva. A kérdésnek ily megoldásába nem egyezhetik bele önérzetes magyar ember. Pedig igy tervezik a megoldást. Először (miért először vagy egyáltalában?) az osztrák Gotterhaltet, azután másodszor a (miért csak másodszor) a magyar hymnuszt játszani, nem megoldás. A füzet veleje az, hogy a Gotterhaltenak négy oknál fogva kellene valahára elnémulnia: 1. mert a behegedt régi sebeket fel-felujitja, 2. mert tűrhetetlen az, hogy e hymuusz, mely voltaképen katholikus egyházi ének. ezentúl is a profénatio és nyilvános kipisszegés veszélyének legyen kitéve, 3. mert e hymnuszt a magyar nemzetre erőszakolni annyi, mint a pángennánok szekerét tolni s az ö malmukra hajtani a vizet, 4. mert csak a királyát rajongva szerető és tisztelő magyar nemzet esküdt ellenségeinek állhat érdekében az, hogy a üotterhalte miatt a magyar király Ö felsége vagy valamelyik feuséges rokona előtt ünnpélyzavaró kinos jelenetek játszódjanak le. E füzet a szerzőnél is kapható, ki tíz egyszerre megrendelt példányt két koronáért ad. Czime: Thewrewk Árpád tanár Budapest, II. Csalogány-utcza 52. Különfélék. A Magyar Paizs eoyes példányait meg lehet venni Breisach S. könyvkereskedésében s a vmsutnál 8 fillérért. Kérjük az előfizetőket, jelentsék az esetleges lakás változtatást, nyaralás helyét, mert a lapot pontosan odaküldjük. A kolozsvári Ellenzék irja: Szégyeljék magukat a következő czég^k : Erste Siebenbürger Teigwaaren Fabrik Kolozs.ár. Ez a magyar faló czég nem tudja, hogy »Sieoenbürgen« nem létezik. U^y látszik Ausztriára kacsint, az absolutizmus idejét óhajtja vissza. Erre mutat a cége és akcziója. Kolozsvári magyar kereskedőknek kivárólag németül irja a leveleit és számláit. Ezt a czéget át kellett adni a szégyeltetésnek. — Tiller Mór udvari szállítónak a hazafisága* két kulacsos. Budapesten levő fiók üzletéből hirdeti a magyar hazafiságot s terjeszti az osétrák portékát. Bécsből azonban sárgafekete szegélpü, két fejű sasos levél papirou és borítékban küldenek a városi elöljáróságnak leveleket. Titlerrel, mint a hazai ipart pártoló nagy iparossal ezek után tisztában lehetünk. Ez is szégyelheti magát. Árilejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenkin*. p^dig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók. A magyar királyi államvasutak budapest'balpárti üzletvezetöséghez f. évi julius hó 8-án a Hatvan állomás mellett létesítendő ketemíl etes tisztilak épület létesítése körül végzendő munkák biztosítására. Bánatpénz 4000 korona. A magyar királyi államvasutak budapest-balparti üzletvezetöség az 1903. évi augusztus hó 1-től kezdödőleg három egymásután következő évre nyilvános pályázat utján kívánja biztosítani hivatalnokai számára azon egyenruhákat és egyenruházati czikkeket, a melyeket szolgálat közben az illetők viselni tartoznak. Ajánlatok f. ó julius 15-ikóig. Ezen egyenruhák a következőkből állanak: Nyári zubbony; tavaszi ós őszi zubbony; téli zubbony; nyári nadrág sötét, kékes szürke vagy drappszinü szövetből; téli nadrág; tavaséi és őszi felöltő; téli felöltő; sapka; nyakravaló; keztyu; karkötő; rangjelző rózsák, Bánatpóaz 400 korona. A szerk levele. L. B. F. Kolozsvár. Csakhogy igy is találkozom már veled egyszer! — K. titeket is üdvözöllek. Holnap írok levelet. — Zsolna. Remélem, legaKbb szándékom hogy a sok hiányzó levél helyett szóval fogom megköszönni, amiket kell; mert a kiállításra el akarok menni. — Myosotis Ide is azt üzenem. A táreza csak ma jött levéllel együtt. Jövő hétre Hol keressem, hegy mit csicseregnek a i'ecskélc ? — K. A. Dr. — Budapest. A pesti lakásának a házszámát kérem. — Ch. Kokova. A levelet megkaptam. Az iskolai dolgok elvégződtek s most már megpróbálom, intézkedem — R. Kulozs Kijavítottam. — K. Oroahíza. Tanulmányozui kell a jövő hétig. — II. Devecser. Üdvö/let. — T. Ráezkanizsa. Köszönöm a jelentést. — Sz. M. Tótszentmdrton. Félév múlva liir, de jobb későn, mint soha, gratulalunk neked uj hazádban is. Vasnti menetrend. Érvényes 1903. májas 1-től. Indul Zalaegerszeg Érkezik ö P ó. P Kisczel felé reggel*) 5 54 9 15 Csáktornya felől reg. » » reggel**) 9 29 8 24 » „ este „ „ délután 4 12 8 39 Kisczel felől reg. Csáktornya felé reg. 4 49 5 45 » „ este „ este 5 52 9 47 Zalaszentivánra NagyZalaszentivánról Nagykanizsa és Bécs***) kanizsa Bécs felöl felé reggel 6 10 7 57 » reg. » n dél 11 54 1 45 „ „ délu. „ „ délután 2 33 4 48 » n 1 „ n este 6 30 7 52 „ „ este *) Ukkon csatlakozik a 7 óra 53 perczkor induló keszthelyi vonathoz, mely Keszthelyre 10 óra 47 perez és Balatonszentgyörgyre 12 óra 21 perczkor érkezik. **) Ukkon csatlakozik a délutáni 3 óra 43 perczkor induló keszthelyi vonathoz. Érkezik Keszthelyre 6 óra 46 perczkor este. ***) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti Bécs felé indulóhoz. — Este a Csáktornya felől érkező vonat kimegy Kisfalud-Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiván 10 perez alatt elérhető. Iparvédelem. A Magyar Vadő-Egyesület alapszabályai. 1. §. Az egyesület czime : Magjar Védő-Egyesület. 2. Székhelye'. Budapest. 3. §. Hivatalos nyelve: magyar. 4. §. Pecsétje: Koron is hármas halomból kiemelkedő kettős kereszt, az egyesület teljes cziméaek köriratával. 5. §. Jelvénye: A jelvény rajza és felirata azonos a pecséttel, alapszíne fehér, a felirat vörös alapon arany, a hármas halom zöld, a korona és kettős kereszt arany szinü, ugyanilyen a keret. Czél és feladatok. 6. §. Az egyesület czélja: a hazai ipari és mezőgazgasági termelés és a hazai munka és kereskedelem védelme és fejlesztése. A magyar birodalom gazdasági ós ipari termelésének védelmét és fej'esztósót czélzó mozgalmaknak és az e czélokra törekvő érdekeknek egyöntetű és országos képviselete, úgyszintén e czélok éidekében alkotott törvények rendeletek ós hatósági intézkedések gyakorlati végrehajtásánál a hatóságok támogatása és a végrehajtás ellenőrzése..