Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-02 / 27. szám

4 MAGYAR PAIZS 1903. junius 6. 7. § Ezen c/elbol feladai a következők: a) Teljes erővel odahatni, hogy a magyar birodalom halárain belül a belföldi termelés a külföldi árubehozatalt nélkülözhesse; e célból j reá mutatni a>on módokra es yyakorlatilag alkalmazni azon eszközöket, a melyeknek segelyóvel a behozatal ha/ai feimelessel porolható. b) A közvéleményt, hatósagokat, fogyasztó csoportokat, gyárosokat és kereskedőkei, unyszjutón a kormányt ós töi vénykozást ez üyvekbeu tájékoztatni és azoknak szakvelemén- f <>d ii, tivábbá a s'ükséges társadalmi, kormányzati e» törvényhozási intézkedéseket k-/de. ányezni, illetve a más oldalról ke/demenyezet' mo/gaimakat és tett intézkedéseket támogatni. c) Különösen kereskedőknél odahatni, hogy szükségletüket a hazai termelésből fedezzék, szükség szerint a belföldi iparosokat, kereskedőket és fogyasztókat egyesületekbe szövetkezetekbe tömöríteni oly czetbol hogy a hazai termelés erősbi'tessék, illetve amely ágban haza' termeiét, nincs lehetővé váljék. d) Ellenőrizni a közs'állitásokat az egyesület czeljainak szempontjából, úgyszintén odahatni, houy külf'ildi munkaerők a hazaiak rovására ne alkalmaztassanak. é) Gyakorlati uton a hazai termelés fejlődését versen\képessegét es értékesítését előmozdítani, ugyszintéu egyes termelési agak fejlődésének akadály it felderíteni és azok elhárítását előmozdítani. E fzelbol az egyes termelő csoportokat szakelőadások, felolvasások, minták bemutatása, kiállítások különösen vándorkiállítások, vásárok és mintagyíijtemenyek, a hazai szakirodalom ós szaksajtó pártolása és fejlesztése és azok termékeinek szeles körben való terjesztése által a technikai és ga'dasági vívmányoktól folyton tájékoztatni és uj vagy jobö ipaic.ikkek ós áruk ujabb találmányok es teimelesi (gyáitási) eljárá sok meghonosítását, illetve kiaknázását előmozdítani. f) Hazai ipari és mezőgazdasági ternékeket és azok származásai nyilvántartani és a sajtó utján ismertetni. A külföldi behozatalt folytonos figyelemmel kisérni és ahol az elkerülhetetlen, legalább odahatni, hogv a hazai fogyasztók minél oicsóbban jussanak jó behozatali áiukhoz. g) E/en czelok ós feladatok elerósére országos szervezetet a., otni es a már fennálló vagy ezután alapítandó -ryári és kisipari, gazdasági, kereskedelmi és társadalmi egyesületekkel, szövetkezetekkel es ertekkepviseletre hivatott tényezőkkel közvetlenül ós sajtó u'ján állandó érintkezést fenntartani. Kitüntetések, 8. §. Az egyesület a czeljai érdekében szerzett érdemek elismerésül okleveleket ós érdemeket ad kitüntetésül. Ennek szabályzaját az ügyrend állapítja meg. (Folyt köv.) Földmivelés. Állattenyésztés. BC A kié a föld, azé az ország! Mihez fogjunk ? Az embernek a két keze kevés már a mai világban, annyi ellenséggel kell küzdeni, mintha minden ellenünk esküdött voina, semmire sem tudunk menni. Jövedelmünk nem hogy szaporodnék, inkább csökken. Ilyen forma beszédet hallok többször. Elvagyunk csüggedve, nincs semmihez kedvünk. Félre a csüggedóssel Gazdatársaim — a csüggedés halált jelent. Aki mer, az nyer, tartja a közmondás. Próbáljunk fordítani egyet gazdasági rendszerünkön, tegyük félre részben a magtermelést s karoljuk fel az állattenyésztést s vele kapcsolatosan a tejgazdaságot, Szaporítsuk a marha állományunkat, mert ezzel növekszik a trágya s ebből kifolyólag földünk termő képessége is. De hát sok beszédnek sok az alja — a szó elszáll mint a madár, — kisértsük meg egy kis számítást csinálni. — mert aki nem számol a mai korban, az csak ugy él mint a süket ós vak, — se nem lát se nem ha'l. tegyünk eg 1200 •-öl területü földet, mely jó esetben ád nekünk 8 mm. búzát a mostani érték szerint, 14 koronás ár ár mellett 112 kor. — Erre kiadásunk 90 kgr. vetőmag 12 kor. 60 fill. — Munkára: szántás, boronálás, vetésre 10 kor. Adós egyéb cókmók 7 kor. Arató rószlO°|o 80 kgr. 11 kor. 20 üli. Cséplő rész 5°|

0 40 kgr. 5 kor. 60 fill. Biztosításra 2 kor. A föld bér| létére 30 korona. Bevétel 112 korona, ebből az összes kiadásunk levonva 78 kor. 40 fill. maiad tehát tiszta haszon 33 kor. 60 fill. Nézzük mily tiszta hasznunk lenne a tej gazdaságból. Egy tehénnek a téli 200 napon á\ szükséges naponkint 6 kgr. burgonya vag® 15 kgr. répa — a mely az emiitett időre kitesz 12 ram. vagy 30 mm. — Ezen takarmány 300 |H|-Öl területen könnyen megterem, erről gondoskodnunk tehát nem kell. — E takarmányt szecskával vagy törekkel keverve etetjük. Hogy nagyobb mennyiségű és jobb zsírosabb tejet producálhassunk, naponkint adunk még 1 kgr. erőtakarmányt (ocsudarát), az 2 ra.m. á 6 kor. 12 kor. Szálas takarmányunk van, tehenet igy is ugy is tartunk, azt nem számítom. A töreket szintén nem számítom, mert ez a trágvát jobbá teszi s ez az értékét bőségesen megfizeti, azt hiszem ezt mindenki átlátja. A téli takarmányozással végeztem volna. A többi nyári napokra szárúitok egy tehénre 300 |~| öl here vagy más takarmány-földet, a mely a legelő mellett teljesen elégséges. — Ebből látható, hogy e földön 1200 |~|-öl területen 2 dtb. tehén kitartható. Kiadásunk tehát: Földünk bérlete 30 kor. — Erőtakarmányértéke 2 tehénre számítva 24 kor. Egyéb kiadások ; kötél, só, orvos; gyógyszer, 20 kor. — Gondozásra á 10 kor. 20 kor. Két darab tehén á 160 kor. 320 kor. 8°/o kamata 25 kor. 60 fii

1. Az összes kiadásunk 119 kor. 60 fillér. Most ne vegyük se a legjobb, se a legrosszabb tehenet, — az, ily etetés mellett egy tehén a két fejésre ad 4 liter tejet, habár ez igen kevés, — meddőségre is sokat, 85 napot számitok, kapok teheneim után a 280 napra 2240 liter tejet, melyből az általunk alakított szövetkezet kiválaszt 12°/

0 tejszint, mely után kapok körülbelül 75 kgr vajat á 1 kor. 80 fill. = 135 kor. Visszakapok sovány tej«t 1972 litert, melyből házi fogyasztásra naponkint 3 litert tej és turó alakjába n elhasználok 280 napia 840 liter á 6 fillér. 50 kor. 40 fill. — A háznál felhasz nált tej után fenmaradt 1132 literből a tehenek borját nevelem, ugy hogy a legrosszabb esetben egyenkint megér éves korában, 60 koronát a kettő 120 koronát. Elő tehát az iront 8 összegezzük az egészet. Yajuól 135 korona. Soványtej 50 kor. 40 fill. A kót borjú 120 kor. összesen 305 kor. 40 fill. s ez. belejön 119 kor. 60 fillérbe. — Búzatermeléssel ugyanakkor föld hozott 33 kor. 60 fillért, a tejgazdaság 185 kor. 80 fillér tiszta hasznot, — a haszon tehát sokkal nagyobb. — Nincs ok tehát a csüggedésre — ébredjünk csak fel mély álmunkból s fogjunk hozzá a munkához s alakítsuk meg a tejszövetkezetet — s ekkor nemcsak a tél hideget, hanem létünk borús felhőjót is elűzi jobb életünk szelid fuvalma. Németh Jenő. Csarnok. Drága felebarátom. Hogy senki e világon ne gondolja, hogy mi csak képzelt személyek vagyunk, ime, irok önnek én jó, drága felebarátom. Még friss emlékezetemben vannak a mi válásunk perczei, s azok az emberek, akik most engem körülvesznek, azt gondolják, hogy én náthás vagyok, pedig ugy-e, drágám, nem nátha az, hanem megzápult bucsukönnyok, melyeket válásunk perczében az idő előrehi adottsága miatt nem tudtam teljes mértékben kiontani. Itt volnék hát, Trsztenán, Árvamegyében. Kiírom hogy Árvamegyóben, mert jól tudom, hogy valahányszor csak tisztán mondtam ki e szót: Trsztena, ön mindig a legnagyobb előzékenységgel kedves egészségemre kívánta azt, mert azt gondolta, hogy náthás vagyok. De vegyük sorjában a dolgokat ós halljunk szót, drágám, hogy hogyan utaztam. Jól tudja, hogy a mai nemzedék milyen satnya, és milyen kényes, s a helyett, hogy gyalog utazná be e szép országot, vasútra ül ós unatkozik. Én is vasúton utaztam, hanem dicséretemre legyen mondva nem unatkoztam, mert egész Győrig aludtam, mint az olajba máitott tejes köcsög. Ahogy leszálltam a vonatról —. Győrött tudniillik — mindjárt föld alá kellett bújnom, nyilván azért, hogv önnek kedves diágám megírhassam, hogy Győrött a föld alól bujtani ki. Itt aztán hajón folytattam az én utamat. Egy kicsit féltem ugyan a tengeri betegségtől, ha nem kutyabajom sem lett. Gönyőn átszáltunk egy nagyobb hajóra és vígan poroszkóltunk Budapest felé, azaz ahány pasas annyi felé, én Vácra poroszkáltam. Hogy legalább halvány fogalma legyen a hajóról, hogy micsoda istencsodája az, gyenge tehetségemhez képest a következőképen írem le azt. A hajóhoz efőször in víz, és pedig minél több viz szükségeltetik. De ne értsen félre. Mert vannak ugyan Arábiában is hajók, a hová a tótok homokot fuvarozni járnak, csakhogy azok négy'ábon járnak s maguk valójában elevenek, miért is a sivatag hajóinak nevezik őket. Az a hajó pedig, amelyiken én utaztam, oly formán nézett ki, mint mikor ön, drága felebarátom, rámordul az inasára, hogy öntsön a kezére vizet, B két tenyerét ladik formára tesszi össze. A különbség csak annnyi, hogy mig a hajó kerekei lent a vizben dolgoznak, addig az ön kerekei fönt működnek. Mint látja, a hajónak kerekei ig vannak, 8 ezek azok, melyekről a nagv Széchenyi előtt egy polgártársunk ugv nyilatkozott; a kerekei ugy kaposi a vizet, mint a kutya. Ami a. hajónak többi részét illeti, ezek után könnyen elképzelheti. Jellemzésül még csak annyit, hogy valahányszor ki akartunk valahol kötni, a kikötőben állók közé egy körtót kellett dobni, hogy segítsenek minket a parthoz húzni. Még az volt jó a dologban, hogy a körte vasból volt, s aki elkapta a fölött való mérgében, hogy becsaptuk, visszadobta a hajóra. A hajós élet nagyon patriarchális. A vasúton meglátszik, hogy a legújabb idők találmánya, mert ott az embert osztályok szerint csomagolják. Hajón pedig minden másképen van. Ott akár első, akár második osztályban utazik az ember, mindig ugy érzi magát, mintha harmadik osztályon utaznék. Ott nem talál az udvariasság megkülönböztetett nemeivel átlyukasztott jegyű osztályokat, csak egy mozgó-hullámzó tömeget, kik közül néhányan esznek-isznak, mások kártyáznak, friss újságot olvasnak, (de nem koppányit!) aztán hol fölkelnek, hol lefeküsznek afödelzeten és a kojütükben tudniillik. Én is áthatva ezektől a patriarchális érzelmektől, lehevertem egy kövér izraelita asszonyság ölébe, ón rajtam meg valami monoklista szedett erőt az ut fáradalmaihoz. Vasúton legfeljebb alagútban vagy pedig napfogyatkozáskor lehetne az embernek ilyenekben része. Hajón világos nappal. Amint tudja, én Váczott szálltam ki, s innen öcsémhez, a Pozsonymegyében iekvő Vezekénybe zónásztam. Itt semmi nevezetesebb dolog nem törtónt velem, legfeljebb ha megemlítem, hogy másnap reggelre az ón drága sárgaczipőmet besuvickolva találtam az ágyam előtt. Néhány napi pihenő után Áivába utaztam. Mit irjak önnek Árváról? Mohamed hegyei övezik körül az embert s valami szomorúság ül a levegőben A verebek itt kárognak, a varjuk csiripelnek s egyre hallani a minden lyik-lyukban bujkácsoló manók vihogását: Árva fuisti Pétre, arva ens, et in Árva morieris. Tisztelem az otthonvalókat. Isten vele drága felebarátom. Máskor többet ir barátja. Adomcsók István. magyarnyelv. (XIV.) 3Sry©l-57-é"t>©n. él a nemzet — ? „A s*erb kormány azt mondja, hogy a király megérkezése után lemond Csak azt tudjuk, hogy ki mondja, de hogy ki mond le, azt nem tudjuk. Ilyen homályosságokkal teli van, nem a nyelvünk, hanem sok embernek a nyelve. Ez tehát nem bnrbarismus, vagy egyéb nyelvi hiba, hanem csak egyes embereknek a hibája. Az összefüggésből le lehet szűrni, hogy a kormány az, aki mondja is, s a ki le is mond, akkor