Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-22 / 4. szám

6 MA SYAR PAIZS 1903. január 30. arra, hogy a lap erős demokratikus szellemben vagyis az igazság politikájára! lesz szerkesztve és gondjában és módjában is lesz a szerkesztő­nek az irodalom színvonalát fentartani. Mai tárczánkat is a Makó és Vidékének egyik munka­társa irta. A zalaegerszegi halott-teaető egyesület, f. év január 18-án tartotta rendes évi közgyűlését Czill Károly elnöklete alatt, s a tagok igen szép számmal jelentek meg a gyűlésen. Az egyesület 90 tagot számlál magában. Az egyesület mult évi bevétele 318 K 33 fill. kiadása 262 K 40 fill., maradvány 55 K 93 fill., ebből a törzsbetét­hez csatoltatott 49 K 07 fill., igy a kézi pénztár 6 K 86 fill. Az egyesület jelenlegi vagyona a takarékpénztári törzsbetéttel együtt mint kész­pénz 1096 K 86 fillér. Valóban ily csekély számú tag mellett, ha tekintjük a csekély tagsági dijat, amely évenkint csak 1 K 60 öli. és ha tekintetbe vesSzük a mult óv nagymérvű kiadásait, amely kiadások 6 egyleti tag elhunytával fölmerültek, megérdemelné ezen emberbaráti intézmény, hogy minél többen foglalkoznának azon eszmével, hogy ezen szerény intézményt számos tagsági beirat­kozással nagygyá fejlesszük. Papp Alajos jegyző. Czill Károly elnök. — Csudálkozunk, hogy ez a derék humánus egyesület létezik még pedig 1844 óta, s eddig hirét sem hallottuk (mióta ez a lap fenáll). Hasznos, szükséges ez a temetkező egyesület, — a vallásosság szempontjából is. Jobb-jobb gyarapodását óhajtjuk. Egy érdekes jogeset, a Magyar Paizszsal történt, hogy közzétett a többek között egy ítélet-közleményt, egy bírósági ítéletet. A közlés dijáról rendes szokásként számlát állítottunk ki, hogy a kinek a terhére hivatalos Ítélettel közzé­tétetett, fizesse meg a közlés diját. Ez azonban nem fizette meg, hanem a járásbírósághoz fordult avval a kéréssel, hogy a bíróság szállíttassa le a közlés diját, mert ő sokalja a dijat. A járás­bíróság és iölebbvitel után a kir. törvényszék csakugyan lejebb is szállította a dijat. — Itt vége a történetnek. De szerény véleményünk szerint mi azt tartjuk, hogy itt a járásbíróság is, a kir. törvényszék is tévedett. Tévedni emberi dolog. Épen ezért tehát tévedhettek is. Tévedtek először abban, hogy a hirdetménynek közlési diját — meghallgatások nélkül — nem a kellő mértékben állapították meg és tévedtek másod­szor abban, hogy a hírlapi hirdetménynek díj­szabását egyáltalában hatáskörükbe vették, amikor egyáltalában nem volt rá szükség. — Ugy gondoljuk, hogy ilyen eset nem is tortént még. Ezért érdekesnek tartjuk és vita tárgyává tesszük. Jövő alkalmakkor részletesebben ismer­tetjük az ügyet s elméleti és gvakorlati példák­kal és a szokás törvényével minden oldalról meg fogjuk világítani s igyekszünk ajhirlapirás jogát megvédeni. A helyi betegsegélyző pénztár elnöke és titkára külön nyomtatványban is magyarázattal kisérve közlik a tagokkal a kereskedelmi mi­niszternek egy elvi határozatát, melynek az a veleje, hogy kereskedelmi alkalmazott (segéd inas stb ) be tegsége esetén is csak akkor kaphat úgynevezett táppénzt, ha egyúttal keresetképtelen is, vagyis, ha szerződés vagy egyezség szerinti fizetést és el­látást nem kapnak. De ha ez kijár nekik, akkor táppénzre nem számithatnak. Ki lesz bába ? A nagyméltóságú belügymi­nisztérium 135.010/1902. sz. leiratával Zaiívir­megye hat tírb. 80 koronás bábaösztöndijt ado­mányozott, melyek elnyerése iránt r Belügyminisz­tériumhoz intézett és az alább irt okmányokkal felszerelt kérvények 1903. febr. 1-éig a vármegye tiszti főorvosához küldendők. A szükségelt ok­mányok : 1. erkölcsi bizonyítvány az illető köz­ségtől vagy lelkésztől ; 2. egészségi bizonyítvány a községi-, kör- vagy jáiási orvostól; 3. szüie­tósi bizonyítvány és férjeseknél házasag levél; 4. kötelezvény, melynek értelmében a kitanított szülésznő egy helyen legalább 5 évig tartó dk megtelepedni. A felvételre nézve megkívántatik : a) hogy lehetőleg ne legyen 20 éven alul, de 40 éven felül sem; b) irás olvasás, de legalább olvasás. Áthelyzés. A zalaegerszegi törvényszék elnöke a sümegi járásbíróságnál üresedésben levő hivatal­szolgai állásra Ssafnauer János nezsideri járás­birósági hivatalszolgát saját kérelmére áthelyezte. Bolt égés. A templommal szemben Véber Adolf szabónak a boltja égett ma reggel. Hihe­tőleg a szomszédból a douka falon keresztül vezetett és megtüzoiült teOMBMMSö gyújthatta meg. — A boltban levő szövetek tönkrementek. A szomszédba nem terjedt el a tüz. Országos Vásárok. Zalaszeutgróton f. évi február hó 3-án, Zalaegerszegen pedig február hó 14-én tartják meg a legközelebbi országos vásárt áthelyzéssel. Helyi heti piacz mmként. Buza 14 kir. 50 fii. rozs 12 kor. 50 fill. árpa 11 kor. 20 fii. Zab 12 kor, 20 fii., Krumpli 5 kor. - fill. kukoricza 13 kor. TerjessséteX a „ Magyar Pai^st!" Megyeiek. Deák Ferencz a fővárosban. Dr. Feleki Béla, Radócza János, Pucher József, Tenczer Pál és dr. Bózsavölgyi Manó főváro3i bizottsági tagok azt az indítványt nyújtották be a főváros törvény­hatóságához, hogy a Deák Ferencz születése száz­éves lordulójának méltó megünneplése és meg­örökítése iránt a tanács mielőbb tegyen előter­jesztést a főváros törvényhatóságának. Egyúttal kérték az indítványnak sürgős tárgyalását. A zalai körjegyzők az egyszerűsítésről azt mondják, hogy az nem egyszerűsítés, hanem sokhelyen t>mókázást, mindenütt pedig többsző­rösitett munka, oknélkül. Készítettek is egy birálatos emlékiratot s beterjesztették Zalavár­megye törvényhatóságához. Végeredményben arra kérik a megyei törvényhatóságot, tegye meg a kezdeményező lépést a pénzügyminisztériumnál az iránt, hogy vármegyénk valamennyi községi ós körjegyzőségében egy államköltségen javadal­mazott rendszeres és szakképzett segéderő alkal­maztassák a községi pénzügyi teendők végzésére addig is, amig azok kezelése a megszületendő adóügyi reformok keretében a községi és kör­jegyzőktől elvéve, egy teljesen ónálló hatáskör és felelőséggel működő állami szakközegre fog bízatni. Aláírva a következő körjegyzőktől: Kele György Kovács Gyula főjegyző. jegyző. Sztarzsinczky György Koltay Lajos Takács Imre Horváth Jenő Scholtz Károly Nagy Ferencz Lohonyai Elek Martincsevics István Sarkady Károly Kámán Lajos Belecz Ede Pallér János Neuszidler Jenő Szondy László. Terjesszük a honi ipart. A tanítók hazafias bu/gólkodása a honi ipar termékének terjesz­tésében, immár köztudomásu és figyelemie méltó mozzauat. Fényesen igazolja ezt már azon ered­mény is, amelyet a „Tanitókháza" gyufájának, szappanjának terjesztésével, — a nép között elért. Ugyanis Stridón Bródnyák Amál keres­kedő, Iláczkanizsán pedig Ko/ma Márton s Mandlbáum Simon vendéglősök Tihanyi és Faludi tanitók felhívására, a ,,Tanitókháza gyu­fáját nagy mennyiségben megrendelték, s -ikerrel árusítják. — Adja az ég, hogv a honi ipír vi­rágozzék ! Csak előre lelkesült ifjú e ó.el a harczm'ízőn, s hazánk földjén a „Zindhö.ct *tend­tiker' fajta idegen termek, magvakul csakhamar kipusztul! — írja nekünk igen helywen egyik muraközi lelkes levelezőnk . Szaporodás. A zalaegerszegi í .r.i'-.i sz v; .bíró­ság területén (63 község) a/, utóbb: ö hónap alatt született 487, meghalt 252. Szaporodás: 235 egyén. Az Alsólendva és vidéke tak3ré. ;:péu;tar beküldök zárszámadásaiból látjuk, hogy a be­tétek állaga az előző évi 207 091) koronáról az 1902. év végén 248.889 koronára emelked -tt A váltótárcza 620.734 kor. szemben az előző éyi 579.257 koronával. Visszleszámifolási hitelt a társaság 352.600 koronát vett igénybe. ("1901-ben 461.610 koronát). Tartalékalapja 15.313 korona. Az évi tiszta nyereség 19.237 korona, szemben az előző évi 13.163 kor. vai. — A tár­saság igazgatósága : Karabélyos Elek elnök, ügy­véd, ny. kir. táblai biró. Arn?tein Benő, Iladro­vics Elek, Marton Kálmán, dr. Brunner József, Iványi Andor, Pataky Kálmán, Büchler Adolf, dr. Józsa Fábián, Vortman Benő ; felügyelő bizott­ság: Kiss Dénes elnök polg. iskolai igazgató, Freyer Lipót, dr. Hajós Kálmán; tisztviselők : Kormos Ármin ügyv. igazgató, Vidóczy Ferencz főkönyvvezető, Baranyai Béla s. könyvvezető, Simon Zsigmond pénztáros, dr. Wollák Adolf ügyész. — A társaság január 31-én délután 2 órakor tartja IV. rendes óvi kögyűlését Alsó­lendván. A tapolczai vinczellériskola igazgatója Tuss Antal f. hó 12-ére hivta be az 1903/904. tanévre a földmivelésügyi minisztériumtól fölvett 40 növendexet. A növendékek közül 2 saját költ­ségén, 38 államköltségen tanul. 24 zalamegyei, 4 vasmegyei, 3 somogyi a többi az ország távolabbi vidékéről való. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Buriáa István kir. pénzügyi eegédtitkár nyugdíjaztatása folytán megürült állomás helyre dr. Bujkovszky Gusztáv kir. pénzügyi segédtitkárt helyezte át azonos tiszti minőségben a fiumei kir. pénzdgy­igazgatóságtól. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Barthalos István ügyvéd, pápai lakos kérelmére a magyar kir. államvasutak Körmend államásától Nádasd, Bimány, Háshágy, Zalalóvö, Káloczfa és Baksa esetleg Nova irányában a dunántúli h. é. vasutak Gsömödér állomásáig, valamint Zalalövőtől Cséb, Salomvár, Felső- és Alsóbagod, Apátfa, Andráshida irányában a boba— csáktornyai h. é. vasút Zalaegerszeg állomásáig, úgyszintén Rimánytól Nagyrákos és Őriszentpéter érintésével Muraszombatig és folytatólag Bad­kersburg irányában az ország határáig vezetendő vonalakra, 1898. évi november hó 19-én kiadott rendelettel Muraszombattól a határszéléig veze­tendő vonal kizárásával meghosszabbított elő­munkálati engedély érvényét hasonló korlátozás­sal és másrészt a Zalalövői Őriszentpéter irányá­ban vezetendő vonalra való kiterjesztéssel továbbá egy év tartamára meghosszabbította. Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be sz&sségletét! Csak honi terméket használjmk! Távoliak. Letartóztatott igazgató. Feltűnést keltő le­tartóztatás történt a fővárosban. A „Független Magyarország" czimü politikai napilap igazgató­ját, Erdős Armandot a rendőrség külömböző felje­lentések alapján letartóztatta Erdős Aimand buda­pesti születésü 29 éves a Független Magyarország kiadóhivatalának igazgatója volt. Ehei a válla­lathoz következő képen került. Rónai Mór ve­zertitkár volt a Magyar Franczia bUositó-tár­saságnál, aki mellett Erdős gyakornokoskodott. Ezelőtt körülbelül 9 esztendővel Kossuth Ferencz, Rónai Mór és Erdős Armand megalapították a „Hazai" biztosító társaságot, mely rövid idő múlva lipuidált. Erdős ennél a vállalatml titkár volt és igy került a „Független Magyarország" ­hoz, ahol Rónai Mór is igazgató. A főkapitányságon Sternberg Dezső hangszergyáros feljelentette Er­dős Armandot, hogy tőle egy 1500 korona ér­tékű zongorát, egy 400 korona értékű hegedűt ós egy 800 koronát érő harmóniumot vett bérbe, havi 20 korona használati dij fejében. Erdős ezeket a tárgyakat elzálogosi'otta, sőt. a zálogje­gyet is el akarta adni és e czélből megbízta Bátori Salamon ügynököt, hogy adjon tul a czeduiákon. Még javában folvt a.; Erdős kihall­gatása — midőn megjelent a főkapitánysági épületben 40 nyoirdászsegéd es feljelentéit tett Erdős ellen, hogy ra'nt. a Független Magyar­ország igazgatója 1800 korona bérüket elsik­kasztotta. A hamadik feljelentő Gazlics János, aki a „Független Magyarországon í! panzb eszedő volt, ennek a szegéuy embernek 2000 koronáját, amelyet kauezióképen adotc át, sikk isztotta el Erdős. Csnnja magyarok Alig talál az ember szót reá.. De nem is kell jellemezni. Alkossa meg róla mindenki saját maga a véleményét, fel­háborodó véleményét. Mi csak leírjuk szárazan a történetet A Magyar Világból olvassuk, hjgy Mauthner Ödön, a budipesti magyar magkeres­kedő, német nyelvű árjegyzéket küld Aranyos­Gyéresre, egy maggar faluba. — Ez a milyen rövid, olyan tartalmas történet. — Biztosak lehe­tünk, hogy a hires magyar magkereskedó készen áll valamiféle mentegetődzéssel. Többek között talán azt is felhozza, bogy hiszen Gyéres nem magyar falu, mert Tordaaranyos megyében van, már pedig a hírhedt Rátiu memorándista főnök épen ott a szomszéd Tordáu tanyázott. Ugy van. Gyéresen lakik egypár bocskoros oláh is, nyilván az ért kell oda német levelet írni. Csakhogy Mautner ur! akkor is Gyéresre a még műveltebb franczia nyelven kellene hogy küldözgesse az árjegyzé­keket. A harangoiás. Egyszer irtunk bővebben a harangozásról. Mo«t egy eset kapcsán újra meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom