Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-01 / 1. szám

1*903. január 22. MAGYAR PAIZS 3 eszméket vinni a gyakorlati életbe. Kossuth Lajos­emlékét akkor tiszteljük igazán, ha az ö útmu­tatásait nemcsak hangoztatjuk, hanem követjük is. A követéshez gyakorlati irányítás, utmutatás, vezetés kell. Ezt a vezetést teljesíteni fogja a Történelmi Lapok. Közölni fog Kossuth Lajostól a védegyletre vonatkozólag a muzeumban örzött eredeti leveleket. Azonfelül ismertetni fogja ama módokat, amelyek a hazafiaknak bhetővé teszik azt, hogy a Kossuth eszméit a védegylet szellemé­ben gyakorlatilag érvényithessék. Kossuth Lajos üelyett felakasztott szobor. A „Történelmi Lapok" első száma bemutatta az alakját annák a szobornak, a melyet az önkény Kossuth Lajos helyett felakasztatott. A szobor a kolozsvári Ereklye Muzeumnak egyik fő ékes­ségét képezi. A 27 cm. magas Kossuth szoborról a száz éves évforduló emlékére néhány gipsz­másolatot készíttetett az Ereklye Mu/eura. A szo­borból rendes előfizetőinek részére 3 korona be­küldése után küld a muzeum egy példányt. A ssékely ásváiryviz-ipar fellendülésének a feltetelei. Dr. Bankó Vilmos, ki a Székelyföld ásványos forrásairól eddigelé inkább leiró és tu­dományos szempontokból foglalkozott, kis füzetet adott közre, melyben a Székelyföld ásványvizei­nek kereskedelmi éitékesitéséről mond el igen okos dolgokat. Hus/nál több erdélvi borvizforr ás pontos vegyi elemzését ismerteti, kimutatván azoknak gazdag gyógyító tartalmát az európai elterjedsónnek örvendő seltersi. giesshűblí, kron­dorfi s a többi vizekkel szemben. Ugyanezeknek a vizeknek a példáján megtanítja a székely ás­ványviz-rfktárosokat azokra a módokra, melyek­kel a székely ásványvizekkel szélesebb körű forgalmat lehetne elérni, mint amilyennek min­den jóságuk mellett most örvendenek. Az üvegek bedugására és beraktározására vonatkozólag közöl igen gyakoriari tanácsokat, rámutat arra a nagy könnyüség.e, mivel vizeinket a külföldi piaczon, különösen Keleten luxust csinálnak akkora forgal­mat, miről nekünk fogalmunk nincs. A belföldi piaczon való értékesítést illetőleg a vendéglősök jóakaratában, a fogyasztó-adó csökkentésében s az állam részéről kedvezőbb szállítási dijak enged­ményezésében látja a székely ásványvizipar fel­lendülésének biztos feltételeit. A Hankó Vilmos füzete megérdemli, hogy necsak a székely ásványvíz-ipar közvetlenebb érdekeltjei olvassák el. Gazdák ós cselédek. Elvi jelentőségű és nagy fontosságú határozatot hozott a közigazgatási oi­róság a gazdáknak cselédjeikkel szemben, ezek­betegsége alkalkalmával fönnálló kötelezettsé­gükre vonatkozólag, Egy concrét esetben ugyanis kimondotta, hogy a gazda cselédje után minden esetben tartozik a kórházi költségeket 30 na­pon át fizetni. Fönnáll tehát a gazdának ezen kötelezettsége még akkor is, ha cselédjét a kór­házba szállítást megelőzőleg már a lakásán gyó­gyíttatta és pedig tekintet nélkül arra, hogy az otthon való gyógykezeltetés mennyi időt vett igénybe. Ez elvi jelentőségű határozatot a köz­igazgatási bíróság azzal indokolja, hogy az 1898. évi 21. t. cz. 5. §-a a gazdát a kórházi költség viselésére kötelezi. Nem tekinthető tehát e kö­telezettség teljesítésének e határoza tszerint az a körülmény, hogy az illető cseléd már megelőző­leg rendes orvosi ápolásban részesült, de nem kórházi ápolásban. Ez a határozat is nagy mér­tékben ösztönözi a gazdákat arra, hogy cselédjei­ket minél előbb beirattassák az Országos Gazda­sági Munkás és Cselédsegélypénztárba, ez eset­ben akár saját lakásukon, akár a kórházban ápoltatták cselédjeiket, a fölmerült költségeket csak előlegezniük kell, mert a pénztár, ha a cse­lédet nem' a gazda hibájából érte a baleset, ezen költségeket mindenkor megtéríti Saját magán segit tehát az a gazda, a ki cselédjeit a mun­káspénztárnál biztosítja. B0T Csak magyar gyufát vásároljatok, Emke gyufát s Tanitókháza gyufáját. A szövetkezetben van elég. Hü! Irodalom. Művészet. Az aradi foglyokról. Az aradi foglyok hely­zetéről és az aradi vértanuk kivégeztetéséről Pfemmingsdorf Sándor kiadatlan naplóját közli a Kolozsvárt megjelenő „Történelmi Lapok." TJgyen e szám programmot közöl arról az uta­zásról, melyét Czetz János tábornok meglátoga­tására tervbe vettek. A lap Kovács Lőrincz ko­máromi őrnagy arczképét és Bardócz János lelkész szabad8ágharcbeii szereplését közli. Uj folvama a lapnak a Czetz tábornok naplója mellett Klapka Györgynek egv hátra hagyott történelmi mun­káját fogja közölni. A magyar közönséghez. Minden magyar em­ber tegye a szivére a kezét és vallja meg őszintén önmagának, szabad-e tétlenül néznünk tovább, hogy ebben az ezeréves magyar hazában hogyan hanyat­lik a magyar faj uralma ? Pusztuluuk anyagilag, I sülyedüuk erkölcsileg és lépésről lépésre veszít­jük a talajt lábaink alól. Visszavonásba ós vi­szálykodásba merülünk ; holott minden erőnket egyesítve kellene megfeszíteni arra hogy a mienk, a magyar fajé legyen az uralom főidben, ipar­ban, kereskedelemben, pénzügyben, politikában, egyszóval a nemzeti élet minden megnyilatkozásá­ban. De ha ezt akarjak, akkor a léha közömbös­ségnek, az unott nembánomságnak egyszer már véget kell szakitanunk. A magyar társadalmat, a müveit magyar kö­zéposztályt e tekintetben súlyos mulasztás ter­heli. Évtizedeken át tűrte azt, hogy agyába, szivébe, családi szentélyébe a nemzetietlen és erkölcstelen mellem behatoljon és ott gyökeret verjen, hogy azután kiforgassa tiszta nemes, nemzeti, ősmagyar gondolkozásából és ez által könnyű szerrel idegen szellem idegen érdekek vontató kötelére fűzze. A saját pénzén, a saját, erejével növelte nagyra a magyar közönség azt a sajtót, a mely a komoly, higgadt, hazafias gon­dolkodást kiölte közéletünkből és helyette bele­vitte a léhaságot, a könnyelműséget, a nagy nemzeti érdekek semmibevevését, a nemes hazafias törekvéseknek kigunyolását. Csakis a magyar nem­zeti gondolkodásnak eme szomorú átalakulása ma­gyarázza meg mai közállapotainkat; csakis nem­zeti gondolkodásunk eme megromlása tette lehetővé hogy a magyar kézből kisiklik a magyar pénz, a magyar föld, az ország szellemi ós anyagi vezetése. Bartha Miklós és Holló Lajos orsz. képvi=elők egy éytizednek nehéz munkáját szentelték arra, hogy a sajtóban megteremtsenek egy olyan orgá­numot, amely a magyar faj ecen önvédelmi har­czáuak legyen zászlóvivője. Az általuk teremtett „Magyarország" nem egv szükkörü politika hir­detője, hanem az egész magyar társadalom lelki ismeretének és közfelfogásának őszinte megnyilat­kozása. Mérsékelt a formákban, de bátor az igazság hirdetésében. Következetes a nagy czóiok szolgálatában. — A „Magyarország" uem csalja a közönséget vásári Ígéretekkel a maga körébe; szomorú is volna, ha a müveit közönség czifra értéktelen ajándékokkal engedné magát és magyar lelkületét félrevezetni. A „Magyarország" szer­kesztősége kiváló.újságot akar nyújtani a magvar közönségnek. Hiszen ma már általánosan elis­mert dolog, hogy zsurnaiisztikailag a legjobb lap a „Magyarország," amely a család minden tagjának kiváló szellemi élvezetet nyújt. Ez a lap szándákosan kerüli a léha, erkölcstelen és üres élczelődéseket, mi a magyar ember lelkéhez sohasem illett. E helyett válogatott, bő olvas­mányokat, kitűnő regényeket, táiczásat, szellemes apróságokat és elsőrangú megbízható értesülése­ket közöl hasábjain. A „Magyarország" szer­kesztőségének élén Lovászy Márton dr. orsz. képv. felelős szerkesztő áll, kit a legelső magyar irói gárda vesz körül és támogat a munkában. Min­den értesítés a lap részére, előfizetés és más köldemenyek csak ezen czimen küldendők : „Ma­ggarország, napilap, Budapest." — Minden to­vábbi czimezés fölös'eges. — Előfizetési árak a rendesek. Egy hóra 2 kor. 40 fill., negyedévre 7 kor., félévre 14 kor., egész évre 28 kor. — A magyar társadalom bizonyára sorakozni fog a „Magyarország" nagy czéljai köré és támogatá­sával lehetővé teszi azok megvalósítását. 3—3 Csak magyar felírású portékát vásá­roljatok ! Különfélék. Magyarország iparfejl33stóse. A Magyar Néplap irja: Egy Bécsben lakó magyar ily czim alatt egy tanulságos füzetet adott ki, amelyben előadja, hogyan teremtődött meg Mária Te ózift ós II. József ideiében az osztrák ipar, mely ma már oly hatalmas, bogy azzal a kezdetlenségea magyarországi ipar nem versenyezhet. Az állami kedvezmények hatása alatt a legelőkelőbb mág­nások ós főurak alapítottak még a XVIII. század derekán ma is virágzó gyártelepeket és igv van ez most is, elkezdve az uralkodóház tagjaitél egészen végig az osztrák nemességen, majdnem mindenki résztvesz hasznothajtó gyári ós ipari vállalatokban, mig nálunk Magyarországon még ma is oly lenézett foglalkozas az iparosság, hogy jobb családokban azzal ijesztik a rosszul tanuló fiút, hogv „suszternek adják, ha ne« tanul." Ilyen felfogás mellett ment nálunk tönkre a geutry mely még ma sem akar a maga kárán tanulni. Ausztriában nem derogál a trónörökös­nek, valamennyi főherczegnek, hogy rósiint saját gyárakat tartanak fenn, részint tőkéjükkel vesz­nek részt iparvállalatokban. Frigyes főherczegnek czukorgyáraiból és sajtgyáraiból temérdeket fo­gyaszt Magyarország. Nálunk az a fölfogás járja, hogy az ipar meg­alázó és agentry-sarj inkább taposómalomba megy dijnoknak, mintsen megfogná a dolog végét, és kereskedővé vagy iparossá képezné ki magát. Egyébiránt ezzel a sajátságos ósdi felfogással majdnem egy emberöltő óta foglalkozik a napi­sajtó, foglalkoznak államférfiaiak, de hiába. Iunét van azután, hogy kereskedelmr ós ipari vállala­tainknál külföldről importált szakértőkre, vagy pedig az élelmesebb szemita fajra szorulunk ; a magyar nem akar boldogulni ezen a téren, c»ak jajveszékel, rekriminál. A kis füzet sok igaz dolgot mond el, ami ha be nem következik, akkor hiába lesz önálló vámterület, a magyar ipar akkor is csak névleges lesz, mert aki vele fog­lalkozik, az nem magyar. Konzuli közlemények. Burgonyakivitel Párizs ból irják, hogy ez évben Svédország, Dánia ós Hollandia nagy mennyiségű burgonyát szereztek be Németországból. Minthogy Francziaország bur­gonyatermése ez évben kielégítő nem volt, ami­nek következtében az árak is jelentékenyen emel kedtek : az emiitett czikk kivitelére kedvezd alka­lom kínálkozik. Tojáskivitel. A Balkán félszigeten a tojáskivitel mindenfelé fejlődik. így pl. most Durazzóból jelentik, hogy ez az üzlet ott igen élénk ós novemberben a, trieszti bevásárlók abnormis ára­kat fizettek, 100 dbjáért 40 piasztert. A piaczon ott tizenegy czég foglalkozik ezzel az üzlettel, Novemberben Olaszország 4l0 mm.-át vásárolt 30,000 fr. értékben és Ausztria-Magyarország 140 mm. át 10,700 fr. értékben. Konstantinápoly bútoripara. Konstantinápoly bútoripara évről-evre növekedőben van. Egyes bútorgyárak már a kor igényei szerint gépiizemre rendezkedtek be, mindennek daczára a bevitelre még mindig kedvező alkalom kinálkozik. Hajlí­tott bútorok még mindig Ausztria Magyarország­ból vitetnek be. Bútor. Hogy a román piacz textilárukra nézve milyen fontos, kitűnik abból, hogy 1901-ben Rumánia textilárukban mennyit vitt be: Lei értékben Németországból 43.077,800 Ausztria-Magyarországból . . . 40.361,972 Olassfcrszágból 24.384,724 Francziftországból ...... 8.397.858 A saerk, levele. Soknak szanaszét elküldöm üdvözle­tükért köszöuetsinet. — R. Mihilyfa. Jobb rend okáért jövó'rs maradt. Hekla. A ruai czikk igen jó. Hl a fin egy vagy két kényelmes l\ I d U w szoba, egy vagy két személy­nek a Felsőkereszt utczában 9. sz. 2—3 FöldmiYelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! *aa IKIözleimLéxr^els: akertmivelés és mezőgazdaságról. Mühle Vilmostól Temesvárott. VIII. Tavaszi virágzás. Virágok kora tavaszszal. A természet ébredésével az ideális ember is virágokat kiván már magának és ha már a szegény hóvirágban talál is megnyugvást, mely után még más virágok is kezdenek mutatkozni a termé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom