Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-29 / 5. szám

2 MAGYAR P A I Z S 1903. január 29. Ikié a föld, azé az ország. Ez olvan igazság, a melyhez kétség nem férhet. A gazdasági élet világfejlődésének utján eljutottunk ugyan oda, hogy az ipar és kereskedelem egyenrangú tényezőkké váltak az ősi földmiveJóssel. Ma már egész országok vannak, a hol a népség megélhetését, jövedelmét kiz?uólag ipari és kereskedelmi tevékenységgel biztosítja. De a mig a kenyeret gabonából, a hust élő marhából, az ipari ezikkek óriási menyiségét mezőgazdasági termekekből állítják elő, — már pedig ez legalább is beláthatatlan időkig igy leszen — addig az eltető, kenvéradó drágaanyafóld mindig megtartja elsőbbségét, fontosságát a gazdasági életben Mert gyémántból csiszolni, aranyból vasból önteni, fából faragni kenyeret nem lehet. A föidmivelés azonban kétszeresen fontos az olyan "iszágban, a hol a virágzó ipar ós fejlődött kereskedelem nincs, hanem a lakosság túlnyomó többsége föidmiveléssel foglalkozik. Csak ilyen országban érzi és tudja mindenki annak a mondásnak az igazságát és fontosságát, hogy „a kié a föld, aze az ország." Magyarország csak addig lesz a magyaroké, a mig a föld az övek. Ez szent igaz. Sajnos és valóban szomuru azonban, hogy ezt az igazságot hamaiabö ismerték föl más idegen ajkú nemzetiségek, mint a magyar. A föld nem alkalmas ugyan a hirtelen meggazdagodásra, csak az állandó, biztos, tisztességes megélhetés nyújtására különösen annak, a ki tőkepénzzei rendelkezik, a melyet a földbe fektethet, a nélkül, hogy kamatot kellene utána fizetni. Azért látjuk lépten-nyomon, hogy a spekuláczióval hirtelen meggazdagodott emberek szinte telhetetlen mohósággal vetik magukat a földbirtokra. Mágnás kastélyokba, a régi nemesi kúriákba es a földmivesnek bogárhátú házába rendre vonulnak be az „uj földesurak." A nemzetiségi takai ók pénztárak ijesztő mértékben vásárolják a kisbirtokot ós lassau lassm kiszorítják a magyart az apái vérével ós könynyével áztatott löldről, a m: hazáukbói. Pedig minden egyes viskó, minden talpalatnyi föld, xminden egyes göröngy egy darab haza. Egvsióval az idegen ajkúak, sőt a külföldiek mindig nagyobb és nagyobbb területet foglalnak el a megszentelt haza földjéből. Maguk magyarokká nem válnak, sőt cselédjeik, alkalmazottjaik is mind idegenek. Jövedelmükat e<ek a külföldiek nem nálunk költik el. hanem otthon a sajat hazájukban. Messze vinne ennek a szomoiu állapotn k fejtegetése, a mit itt röviden elmondtunk, abból Már három nap és három éjjel sirva imádkozik ... És negyednapra maga köré gyűjti nyájának jó pásztorait —és ekkép szól hoztájok . .Fiaim! Aki köztetek harczra kész, az kövessen! Én a puszták vad fiainak akarok eleibe menni — akik győzedelmesen közelednek felénk. Ét reményiem hogy kaid nélkül Í3, Isteni eiővel felruházva, egymagam megy őzöm az ellent. Meglássátok, hogy mienk lészen a győzelem ! Ezeket mondá az aggastyán. És lelkes szavai mint lanpnyilak, keres/tül járták a papok szivét. És valamennyien engedelmeskedtek a szentatyának. Hosszú, komoly kettős-rendben, bátran vonul tak a „förgeteges" ellenség elé. Mert a szent Hyeronimus a Hunnckat „bestiáknak" nevezi: „Avertat Jesus ab orbe Romano tales ultra bestias," ep. 84. Esőre vitték a keresztet. A Krisztus nehéz vert aranyból, már messziről csillogott, midőn a napnak sugarai hódolatteljesen beragyogták . . . Mellette, az ezüst-szegélyii fehér, nehez selyemlobogót. — a beke jelvényét — lengette a dél nyusati enyhe szellő fuvalma mely egyszersmind az oliva — és narancsvirág illatát is szerte szejjei hordta a papság u'jára. Itaha kék ege oly ragyoKÓ verőfényes mosolyt öltött magára, mintha igen fényes ünnepélyre készülne. É« készült a pápa is . . A legszebb disz Onatusában öltözött, És kezében a nehéz arany pásztor bottal, méltóság teljesen lépdelt a menet élén. Utánna az Istenfélő p»pok egész serege. Attila király, midőn megpillantotta a csillogó keresztet én a teher zászló', nyomban azt a parancsot adta ki, hogy a közelgőket bántatlanul vezessék g/.ine el". Ami meg is történt. És oh csodák csodája! Mi történik tovább ? . . . az alkalomból mondtuk el, hogy Somogy vármegye törvényhatóságának júliusban tartott közgyűlésén feliratot intézett az országgyűléshez a magyar földbirtoknak magyar kézben való megtartás? érdekében. A feliratban kifejtett indítvány nagy, hatalmas nemzeti eszmét pendit meg. Azt kéri benne a vái megye, hogy az árverésre kerül

;í földbirtokokat vásárolja meg az állam s ne engedje, hogy azok idegen kézre jussanak. A gazdátlan birtokokat vegye meg az állam, feJparczellázva adja el vagy bérbe magyaroknak, ezzel útját nyitja a gazdasági fejlődésnek. Úrrá lesz a magyar ismét hazájában. A földraivest nem kell majd csendőrrel visszatartani, hogv koldusbottal kezében idegenbe vándoroljon, mig saját hazájának zsírjában külföldiek dúslakodnak, hanem tűrni fogja véres verejtékkel az édes anyaföldet es védeni azt utolsó csepp véréig. Gon dőljük meg jól mindnyájan, hogy a kie a föld azé az ország ! A fogyasztási szövetkezetek Angliában. A fogyasztási szövetkezetek néhány év óta iga,.un megl ;pő mértékben terjeszkedtek m egyesül

1: királvságokban. Jelenleg 1464 szövetkezet áli fenn, amelyek kötelékebe 1,793.790 csalad tartozik. Ha minden családot három fővel számítunk, kerekszámban 5.4 millió lelket tesz a szövetkezetek kötelékében lavők száma, ami Anglia és Skótország összes lakosságának egy hatodát teszi. Csak a inult évben 84 000 család lépeit be újonnan, ugy hogy 1900-al szemben a szövetkezet' tagok száma több mint 5°/o-al szaporodott. Megfelelő arányban emelkedett a szövetkezetek áruforgalma, is Az 1900. evben eiert 1200 milliónyi áruíorgalom a mult évben kerek 78 millió koronável emelkedett A szövetke/eteket a szükséges árukkal az Angliában és Skotországban fennálló Wholesale Societyk látják el; ezek a központok nagyszerű berendezéseket létesítettek, hogy a gyors és olcsó 'zállitás követelményeinek megfelelhesssenek. Igy az Angol Whol-sale Societynek öt áruszáiiitó gőzöse van, a melyek a szövetű v. ek részére a legfontosabb szükségleti ezikkek ,: Ceylonból theát, Dániából vajat ós tojást, Kai dából főzeléket és gyümölcsöt szállítanak. A jelzett központoknak azonfelül két gőzmalma, kat vágóhídja, kéc konzervgyára, fonó- és szövőgyárai vannak, továbbá divatáruk, textiláruk, bu torok, szivar és dohány, czipőáru, teasdtemíay, szappan ér gyertya stb. előállításával foghlko'ó A büszke hunnok királya, aki a keletrómai császárt, 'lheodosiust is „rabszolgájának" mondja a leszáll királyi lováról ós alázatosan, a fegyvertelen aggastyán lábaihoz borul ekkep űdvö.;öive őt, es a tiszteletet mely őt megilleti, a,z emberei szemeláttára igy adja meg neki. És a pápa, a Szent-Lélektől megszállva, komolv méltósággal fordul Attilához, szólva: „Hallgass rám oh király! Ne ölj kérlek, és ne rabolj többé. Mert Isten bosszúálló kardjt íme már fejed fölött lebeg ! Még egyetlen egy lépés előre — és te hatalmas csapásától összezúzva leborulsz a földre . . . Térj vissza tehát atyád hazájába! Keresztények vérevei ne áztasd e szent város kövezetét, ne a földtekének ezt a részét, melyet az Isten, a keresztények hatalmas Istene védő karjaival átfogva tait . . . O, aki a viharnak is parancsokat osztogat. É* a kinek az angyalok szolgálnak : ő bocsáthat rád az égből tűzesőt. A vihar megkorbácsolja embereidet és meggörbíti kiralw jogaradat; ép oly könnyen ! mint az erős tölgvfanak százados, viharadzott törzsét ... — Villámait szórja csapataidra, ós hatalmadnak igv szörnyű veget vethet . . . Ezt fontold meg! S — Nézz körül! pillants bármerre is, mind az ő müve. Csak ő tartja föl az ég erősségeit. A tengernek ő szab határt, a folyónak a. medrét is ő vájja ki. Ő parancsol a szélvésznek és az elemeket engedelmességre kényszeríti! Csak az akaratától függ, hogy a világló napok, melyeket meggyújtott égni megszűnjenek. Ha Ő parancsol, leroskad a teremtés alkotmánya, és minden az ősi zűrzavarba süljed vissza ... Ő int a iéln»k s a föld mosolygó képe zordonná változik, virányaink jóltevőjök a gyapjas hó alá rejtezik ... És ő előhívja ismét a tavasat, i az elhalt mezei virágok gyáraik. A telepeken 14.232 munkás és hivatalnok van alkalmazva, az epületekbe és gepaszeti bererdezí tekbe ruházott tőke összege körülbelül 35

1/a millió korona. A központokkal összeköttetésben álló 1464 szövetkezeten kivül van ra

ag 136 független fogyasztási szövetkezet. Azokon a telepeken, amelyek e szövetkezetek részeié való szállítással foglalkoznak s am^-iy-rk a brit fogyasztási szövetkezetek jelentőségének nirgitéle-enel nem hagyhatók figyelmen -kivül, 8000 munkás és egyéb alkalmazott működik. Muravidéki levelek. XIV. Muraköz magyarosodása. A mit itt minálunk eddig lehetetlenségnek tartottak, azt megvalósította Zrinyifalván Honfi, Lőiincz ottani tanitó. Most olvasom a „Muraköz" ben hogy ő két Zrínyi falvi tiatal loidbirtokos közreműködésével magyar iljusági egyesületet alkitott, természetesen a zrínyi falvi p^iasztlegónyek számára. Épen kapára jött ez a hír. Muraköz magyarosodásáról irván. A zrinyifalvi esat egyike a legérdekesebbeknek — nem hagyhatom szó nélkül. Zrinyifalva egészen a Dráva mellett van. Tehát csak néhány lépés választja el Horvátországtól. És mégis hogyan lehetséges olt magyar ifjak egyesületét alakítani. Mert ha ott értelmiség volna, és pedig magyar, akkor érthető voina a dolog mindenki előtt, de különben érdekesnek tetszik. Minthogy tudtommal a tanítón és két fiatal földbirtokoson kivül több „kaputos" ember ott nincs. Es még'S megalakult a magyar ifjúsági egyesület. A Dráva mellett . . . Lehetséges-e ez? Igenis lehetséges. — Oly hazahas emberben, mint Honfi Lőrincz ur - nem lehet kétkednünk. A mint kitartó buzgalommal magyar nyelvre tanítja az iskolás gyermekeket, ép oly lelkesen terjesíti hazafias eszméit a nép között. Igazi tanitó. — Az igaz, hogy ő csak folytatja, a mit etaJ Gönczi Ferencz ur megkezdett, de ez a folytau működés is oly tapintatos, — hogy ime a mint láthatjuk — a magyar ifjúsági egyesület megalakításához vezetett. A mily nagy érdeme van Gönczinek, oly nagy elismerés illeti Honfit. Gönczi megkezdte, Honfi folytatja. De ne feledjük, hogy a megkezdett müvet sokkal köanyebb elrontani, mint tapintatosan folytatni. Az ő és elődje működésének köszönhető, hogy most már kevés 20 éven aluli gyerek van, alti nem tudna magyal ul. Egyszer mág diákkoromúj életre ébrednek, s a szelid napsugár színekkel hinti be ... A zengő ég szavalja nemzeteknek nagy fölségét ós sastorgó villámok hirdetik hatalmát!" — Végzi a beszédét Leo pápa. — Kis vártatva, azonban még hozzátevé : „Attila! az a legnagyobb hős ki ön. migát le tudja győani, oh Attila! győíd le magadat ós kegyel uezz meg nekünk! Ez által nagyobb lesz szellemed mint a kardod dicsősége"! . . . Attila pedig arra azt feleli: „Az a valódi ékesszóló-bóles, a ki a győzőt megtudja győzni arról hogy legnagyobb az ön győzelem. Te korod legnagyobb bölcte vagy Leo! Mert meggyőztél erről engemet, azért Rómának ós lakónak megkegyelmesek.". . . És meghajtva magát a pápa, és kísérete előtt, — a Hunnok királya megfordult, lóra pattant, és visszatért a hazájába . . . — Ekkép Róma és Itália, meg menekült a pusztulástól . . . * — Es midőn egyszer Attila köré a nagyvezérei csoportosultak, bizalmasan kérdik tőle, hogy tulajdonképen miért részesítette a pápát, oly nagy kitüntetésben ? . . . — Ő ekkor ezt adta válaszul: „Láttam egy Istent az oldalán, aki a lángpallost elembe tartotta, ós ezzel engemet megfenyegetett". . . És teve hozzá. „A hol pedig maga az Isten, osztogatja a parancsokat, ott az .Isten ostorá"-nak is ki kell térnie". . . Reviczky Irma.