Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-16 / 29. szám

1903 julius 16

. Germanizáló kamarai szállító. A Magyarország irja: „József Ágost főherczeg egyik pozsonyi kamarai szállítója az a szomorú gyásímagvarka, aki nem átallja német czégü számlákat küldözgetni. Nevezik pedig őt Leopold Reiss-nek s a nyomtatványai szerint Pressburgban kereskedik s mellékesen germanizálni is ráér, mert — amint egyik olvasónk panaszkodik — amikor a czég német számláját azzal küldötte vissza, hogy neki magyar számlát küldjön, a derék czég azzal válaszolt, hogy aki német számláját nem honorálja, annak magyarul birói végzést küld az ügyvédje utján. A hetvenkedő germánka, aki a legmagyarabb főherczeg családjának árnyékában húzódva meg, tör a magyarság ellen, felhívjuk ugy a főherczegi udvar, mint a magyar közönség figyelmét, s reméljük, hogy czégéről mihamarább lekerül a kamarai szállító czim s üzletét elkerüli minden magyar ember." Lengyár Körmenden. Mint a közgazdaság írja, Körnbau és Léntner mérnökök 400,000 Korona befektetéssel Körmenden láuczgyár építését tervezik. Kőműves kisasszony. A nőemanczipácztó legújabb hódítása Magyarországon egy kőműves kisassr^ny. Építész kisasszony már van, de a kőműves mesterségben az első az a szamosujvári leány, Préda Ilona, a ki elsőnek ragadta meg a vakoló-lapátot. Beszterczén tanult, volt kőműves inas, aztán segéd. Most Marosvásárhelyre költözködött s egy odavaló lap igy ír róla: »Egy rendkívül szép elegáns és nagy műveltséggel biró nő jelentkezett az itteni kőműves-, ács- és kőfaragó-mesteri bizottság előtt, hogy az építészeti vizsgálatot letéve, mint önálló kőműves mester működhessek. A kisasszonyt Préda Ilonának hívják. Gyakorlatát az építészet terén egy kiváló beszterczeí mesternél folytatta. Terjesszétek a „Magyar Paizst!

u Irodalom. Művészet. Felhívjuk a közönség figyelmét a Szabadalmi Újságra, mely az egyetlen magyar szaklap, mely az összes ipari jogok és az iparfejlesztés ügyét szolgálja kizárólag ós melynek minden száma több ezer példányban küldetik állandóan szét az ország minden részébe és pedig: iparosoknak, ipartestületeknek, gyárosoknak, kereskedőknek, kaszinóknak, köröknek és egyesületeknek, hatóságoknak és magánosoknak és igy bízvást állithatjuk, hogy alig van olyan magyar ipari szaklap, amelyik annyi példányszámban és hasonló érdeklődés mellett jelennék meg. Lapunk czéljának szolgálatára kérjük tehát szives támogatását részint a lap előfizetése, részint — amennyiben hirdetései vannak, — azoknak lapunkban is leendő megjelentetésére. Felhívjuk a figyelmet még arra is, hogy a Szabadalmi Újság révén a feltalálok Országos Egyesülete és annak jogi valamint műszaki osztálya utján mindennemű szabadalmi, védjegy ós egyáltalában iparjogi és iparfejlesztési ügyben nemcsak fölvilágositással és útbaigazítással szolgálhat, de az egyésület és nevezett szerveinek külföldi összeköttetései és jeles munkaerői és szakfélfiai számára ilyen ügyek ellátás és lebonyolítás czéljából hozzája beküldhetők. — A Szabadalmi Vjság most indult a Magyar VédőEgyesülettel s ennek főtitkára, Jeremiás Arnold a főszerkesztője, Budapest, VII., Wesselónyiutcza 41. sz. Különfélék. A Magyar Paizs egyes példányait meg lehet venni Breisach S. könyvkereskedésében s a vasútnál 8 fillérért. Kérjük az előfizetőket, jelentsék az esetleges lakás változtatást, nyaralás helyét, mert a lapot pontosan odaküldjük. Csak azért is a németnyelv. Turóczmegyében a mosócz-znioi szolgabiróságnál hivatalos ügyben is németnyelvvel él a szolgabíró, még pedig hivatalosan többszörösitett nyomtatványain. A főszolgabíró Zarkóczy Tivadar, a szolgabíró Dávid Gyula. Mindenik nemcsak magyar születésű, de *szentpéteri, óstubnyei és zarkócsi stb. MAGYAR PAIZ

S többszörösen összetett ősmagyar nemesi előnevűk van. A hivatalba idéző czédulájok németnyelvű. — Ez aztán Magyarország! A tóvárosi napilapok már fölhívták rá a belügyminisztérium figyelmét. Kétféle olvasás. Mórocz István zalaegerszegi öreg tűzoltónak a király őfelsége jóindulatából jött a kabinetirodától 30 korona segélypénz persze német levél kíséretében. A városi hivatalban előadták neki a pénzt is, a levelet is, hogy olvassa őket. A pénzt megolvasta, mert azt mondja a közmondás szerint: a pénz olvasva jó, de elég neki ez az olvasás, németül nem tud s a levelet örökre olvasatlanul hagyta. A lőcsei képes levelező lapon van egy templom-kep s alája van irva: nA Bazilika." „Die Bazilika— Elfelejtettek odaírni a következőket : „Hó Bazilika, Illa Bazilika, Le Bazilika, La Bazilika, The Bazilika, s cigányul: O Bazilika," és a töobi európai, japáni ós madagaszkári névelőket. Árlejtések. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenkin' p-idig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók. A pozsonyi kir. törvényszék elnökéhez f. évi augusztus 4-ig a nagyszombatban emelendő kir, járá9birósági ós fogház épület felépítésénél szűk séges munkák kivitelére. Ezen építkezésnek költségei 1145678 kor. 77 fillérben irányoztattak elő, mely összegből a kir járásbíróság hivatali épületére 91969 kor. 64 fill., a fogházépületre 20098 kor. 13 fill. és a várfalkerités helyreállítására 2500 kor. esik. Bánatpénz 5°|o. Iparvédelem. A Magyar Védő-Egyesület alapszabályai. A tagság megszűnése. 14. §. Az örökalapitó tagság megszűnik: a) az örökalapitványt tevő és örököse halálával ; b) ha az örökalapitványt tevő vagy annak a tagsági jogokat gyakorló örököse bármely okból gondnokság slá helyeztetik, vagy csődbe kerül; c) ha az örökalapitványt tevő az igazgatóság által a 19. §. alapján a tagok sorából töröltetik, a mikor is, ha az örökalapitvány fnár befizettetett, ugy az örökös lép a tagsági jogok gyakorlásába ; d) ha a tagsági jogokat gyakorló örökös az igazgató választmány által a tagok sorából a 19. §. alapján töröltetik. 15. §. Az alapitóság megszűnik: a) az alapitványttevő halálával (egyszer azonban az örökjsre átruházható); b) ha az alapitványttevő bármely okból gondnokság alá helyeztetik vagy csődbe kerül; c) ha az igazgatóság által a 19. §. alapján a tagok sorából töröltetik, a mikor is, ha az alapítvány már befizettetett, ugy az örökös lép a tagsági tagok gyakorlásába, ha pedig alapítványát még be nem fizette volna, az addig esedékes alapítványi tőke és kamathátralék tőle behajtandó. Í6. §. Az évdijas tagság megszűnik : a) a tag halálával; b) az 5 évi kötelezettség teljesítése után, a kilépésnek az 5-dik év második felében irásbelileg történt bejelentésével; c) ha a tag bármely oknál fogva gondnokság alá helyeztetik vagy csődbe kerül., d) ha az igazgatóság által a 19. §. alapján a tagok sorából töröltetik, de az addig esedékes tagdíj tőle behajtandó ; e) ha igazolja, hogy elvállalt tagdíj-kötelezettségének megfelelni nem képes. 17. §. A tiszteletbeli tagság megszűnik: a) a tiszteletbeli tag halálával; b) ha a közgyűlés által az igazgatóság javaslatára a 19. §. alapján a tagok sorából töröltetik. 18. §. Egyesületek, szövetkezetek, társulatok alapító tagsága feloszlásuk esetén megszűnik. 19. §. A ki nyereségvágyból származó vagy a közerkölcsiségét sértő valamely bűntett, vagy vétség miatt jogérvényesen elitéltetett, nem vehető fel a tagok közé, vagy ha már tag volna, az igazgatóság, illetve a közgyűlés által a tagok sorából törlendő. Kizárandó a tagok közül az is, a ki akár erkölcsi, akár anyagi kárt okoz az egyesületnek. 5_ Ügyvezetés. 20. §. Az egyesület ügyeit intézik és végrehajtják: a) a közgyűlés; b) az igazgatóság; c) az ügyvezető bizottság; d) az elnökség ; e) az elnöki tanács és f) a főtitkár. h özgyülés. 21. §. A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. A rendes közgyűlés évenkint az év első három hónapjában tartandó meg. 22. §. Rendkívüli közgyűlés annyiszor hívható össze, a hányszor az igazgatóság vagy az ügyvezető bizottság szükségesnek tartja, vagy "ha 100 rendes tag megokolt írásbeli előterjesztésben kívánja. Rendkívüli közgyűlés az elnök vagy helyettese által hat héten belül összehívandó. 23. §. A közgyűlés helye és ideje, a tárgysorozattal együtt, az egyesület hivatalas lapjában közlendő. A közgyűlési meghivó ezenkívül az ügyvezető bizottság által esetleg megállapítandó napi lapokban is közzéteendő. A hirdetményközzétételének a közgyűlést legalább három héttel meg kell előznie. 24. §. A közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyakon kivül csak azok az inditvámok tárgyalhatók, a melyek a közgyűlés előtt legalább 14 nappal az elnökséghez beadattak. 25. §. Az alapszabályszerüleg összehívott közgyűlés, ha legalább 50 szavazatképes tag van jelen, határozatképes. A közgyűlés szótöbbséggel határoz. A szavazatok egyenlősége esetén a közgyűlést vezető elnök szavazata dönt. A közgyűlés tárgyalásait az elnök vagy egyik helyettese, jegyzökönyvét pedig a főtitkár vagy helyettese vezeti; A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök két , tagot küld ki. 26. §. Ga közgyűlés nem határozatképes azonnal másik közgyűlés hívandó egybe ugyanazon tárgysorzal, mely közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határoz. 27. §. A közgyűlés tárgyai: a) az évi jelentés, a mérleg és a számvizsgáló bizottság jelentése tárgyában való határozat és a telmentvény megadása; b) a következő év költségvetésének az ügyvezető bizottság előterjesztése alapján való megállapítása ; I !c) az elnöknek, az alelnököknek, elnöki tanácsnak ügyvezető bizottságnak, az igazgatóságnak, a számvizsgáló bizottságnak és tiszteletbeli tagoknak megválasztása; d) ingatlan vagyon szerzése, eladása és megterheltetése; e) az alapszabályok módosítása; f) az ügyvezető bizottság és az egyes tagok által előterjesztett indítványok tárgyalása; g) határozás a felebbezett ügyekben és az egyesület esetleges feloszlásának elhatározása. FöldmiYeltis. Állattenyésztés. ege- A kié a föld, azé az ország! -mi Ipari jövőnk. A közös vámterület hamis prófétáinak bölcsesége egy frázisban merül ki s ez ugy szól: hogy mi par excellencze agrár állam vagyunk, tehát maradjunk meg búzatermelőknek! Persze ebből azután az következik, hogy Ausztria pedig iparállam s azért adjuk cserébe az osztrák selyempántlikáért, a rumb.irgi gyolcsért, a cseh porczellánért: a mi aczélos búzánkat, hizott ökrünket s nyírott gyapjúnkat. Ezt a cserét sinyli az ország évszázadok óta! Ez a csere átka iparunknak, kereskedelmünknek, mezőgazdaságunknak, egyszóval egész közgazdasági életünknek. Ez az a csere, amelynél az ország odaadja őserejót, zsírját: rongyért, foszlányért ! Világosabban beszélve, ha 300 millió korona áru ip-rcz<'sket vásárolunk Ausztriától s ezért cserébe ugyanennyiért nyersterményt adunk oda, í>kkor mi ezzel Ausztriának közel 225 millió korona munkabért fizettünk, mig mi Ausztriától alig kapunk munkabér* fejében 75 milliót, mert viiágos, hogy az osztrák iparczikk árának V* része munkabér, mig a magyar nyerstermény munkabére alig képezi auuak az árnak 1|t részét! Ez azután már átkozott rossz csere, mert 225 millió korona munkabérből megél egy negyedmillió munkás esalád, mig 75 millióból alig 75.000 csalid boldogul. Ebből azután mindenki