Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-15 / 3. szám

IV. év Zalaegj5Gg»sz®g

9 ESQ3. jseuár S5

a 3. száüti. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. Hazai dolgok kírde tése féláron: egy old. 20 K. Nyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóklvital: Wlasslcs-u. 25. Sgy éyro 4 koron*. Fél évre 2 korona. Hsgyed évra 1 kor. Ssyos ssáa 8 fillér. MEGJELENIK HETENKÉNT CST^TÖRTÖIKIÖIISr ESTE. i hegyek kinGsei. Irta: dr. Hankó Vilmos. Milyen gazdagsága van a föld rejtett kincseinek a Keleti Kárpátok tövében, a Székelyföldön. Milyen tömege a természot csodáinak, látnivalóinak, milyen buja szinváltozatai a földnek, viznek, erdőnek, sziklának. Másutt ezek hatalmas nemzetgazdasági tényezők, amel yeket cseEgő pénzre vált fel az élelmesség. A Székelyföldnek kiaknázásra váró természeti ritkaságai közül csak a főbbeket sorolom fel. Itt van első sorban a torjai Büdös barlang, amelynek tátongó sziklatorkából 1,448.000 kgr. széndioxid ömlik ki évenkint. A barlang falán lecseppegő vizben szabad kénsavat mutattak ki, éppen ugy, mint a barlang közelében levő »Kis timsós forrás®-ban. Kénsav tartalmú forrás: Európában unikum. A Jcovásznai ,Pokolsár" tombolva felfakadó, k avargó, örvénylő, zugó, forrásban levő vizével. A szorátai lllyés-tó: Valóságos teimészet csodája! Csoda mint látvány, csoda mint tünemény. Egy 8 kat. hold kiterjedésű pompás tó; vize kék, m int az égboltozat, tiszta és átlátszó. A tó vize nem édes, hanem erősen sós. Halak, vizi állatok n em játszadoznak csillogó vizébeD. A 10—12 méler mély tó ott rÍDg, mint egy tükör a fehér sósziklák tövében. A víz hőmérséklete másfél méternyi mélységben 65° C. Egynegyed méter mélységben megközelítőleg olyan hr mérsékletül, mint a legalsó vizréteg (41° C.) Másfél métertől lefelé ugyanis a hcmérstklet fokozatosan alászál. A tó mérsékleti viszonyait illelőleg páratlanul áll Európában. A Sóvidék sósziklái. Felső-Sófalván tul egy sajátságos formájú hegy emelkedik. Meredek, hirtelen leereszkedő oldalai fehérek, mint a hó, fénylők, mint a gonddal csiszolt carrarai márvány. A hegy körvonala egyenes, gerincze szakgatott, hol pedig rovátkás, vizmosta árkokkal, sötét üregekkel barázdált. A székelyföldnek nagy nevezessége ez a hegy: a parajdi sohegy. Európában csak itt, Szovátán és Spanyolországban lehet ilyen magasan kiemelkedő sósziklára találni. Borszék Lobogó-fürdői. Óriási vizmedenczék, csordultig telve széndioxiddal túltelített, kristálytiszta, a felszálló millió meg millió széndioxidgyöngytöl, buboréktól forró, lobogó, buzogó, szikrázó, a medenczében egyre megujuló csipős savanyuvizzel. Az ilyen vizet másutt palaczkokba löltik s élvezeti viznek drágán eladják. Borszéken fürödnek benne. Ilyen vizben nem fürödnek sehol a világon! A málnást időszaki sarat yuviz- forrás időnkint 16—30 méter magasságra felszökelö vizével. Szárhegynek : a „székely Carrará"-nak magasan kiemelktdö sziklákat alkotó hófehér márványa, kz. Erdély földjének fundamentumát képező kristályos palák közé települve, helyenkint £zép világos szicü, szemecskés mészkövek is fordulnak elő. A fehérek között legkiválóbb a szárbegvi márvány, a íalu felett emelkedő Szármánv-hegy anyaga. Mint az a hótömeg, mit a tavasz meghagyott a szomszéd havas sziklamélyedései között, ugy csillámlanak félénk itt a földből előtörő márványhegy hófehér sziklái A kő már ki van próbálva; művész vésője próbálta ki ezt a carraraival vetekedő pompás szoboranyagot. Készítenek belőle, lépcsőket, oszlopokat, síremléket, is, felhasználták a Bazilika építéséhez is. Mindezen alkalmazásában kitűnően bevált. Már-már azt hittük, hogy végre-valahára feltaláltuk azt az anyagot, amelylyel az öt millió hatszázezer korona értékben behozott nyersmárványt és márványárut kiszoríthatjuk országunkból, midőn a márványtermelést egyszerre csak megszüntették. A szárhegyi márványtelep készítményei minőség, kidolgozás tekintetében teljesen versenyképesek voltak ; de ár dolgában alig, mert Szárhegy a világforgalom útjától távolabb esik, mint Carrara. A nagy fuvarbér, szállitás-költség annyira megdrágította a készítményeket s magának a nyers márványnak is az árát, hogy ár tekintetében nem lehetett fölvenni a versenyt a piacz márványával és márvány-készitményeivel. Ez a szárhegyi márvány-telep volt haszonbérlőjének :\a világhírű és nagyérdemű Saxlehner-czég egyik tagjának előttem tett nyilatkozata. A kitűnő anyagot, mely arra hivatott, hogy ihletett művész az ihlet óráiban belelehelje lelkét, ez idő szerint az országút kövezésére használják. A szárhegyi fehérmárvány, emellett a vaslábi tzürke márvány, a korondi sósforrásokból kiváló forráskó', a Ditró melleit előforduló pompás Ihtroit, amelynél csiszolásra szebb kő nincs a világon, a Vargjas "-vidékén és az Olt szorosában található szerpentin kitűnő anyaga volna a csiszolt dísztárgyaknak. A székely kormánybiztos munkaprogrammjában, melynek konczepcziőja hosszabb időre szabályozza a székely kirendeltség munkáját — hallomás szerint — kiváló szerep jut ezeknek a díszmunkákra teremtett köveknek. Felcsikban, a Székelyföldnek legszegényebb, de ásványkincsekben leggazdagabb vidéken internátussal egybekötött ipariskolát kellene felállítani, amelyben székely fiuk a kocsis:/- 'Ss különböző nemeiben oklatást kapnának állítását megtanulnák. siszolt kőtárgyak eiőEzekriek a dísztárgyaknak, valamint a kormánybiztos buzgalmából készülőben levő »Székely gyermekjátékgyár« termékeinek s a székely kéz más munkájának kiváló piaczai volnának a székely vasutlal föltétlenül föllendülő székely fürdők, ahol ma nürenbergi és csehországi portékát, emléktárgyakat árulnak méregdrágán. íme, a Székelyföld legnevezetesebb természetrilkaságai! Mindezeket a jóságos Ég azért adta, hogy erőforrásai legyenek a székely nemzetnek. A mi szerencsétlen \asuli politikánk mellett, mely a székelységet inkább elzárta, mint közelebb hozta a nagyvilághoz, mindezek nem érvényesülhettek. : Ha másutt volnának eztk, p. o. Svájczban, Tirolban, ahol ugy értenek miDden parányi természeti kedvezmény kiaknázásához, részvénytársaság vendégfogadói emelkednének mellettük; a nép pedig az idegenek kiszolgálása révén gazdag volna és megelégedett. Minta természet-ritkaságok, ugy a természet-kincsek sincsenek meg a Szekelylóidon kellőképpen forgalomba hozva; p'dig ezek is kimerilhetetlen gazdagságát képezik ennek a földnek. Sója tömérdek. A parajdi sóbánya századok óta adja meg a Székely és Szászfóld, meg a Maros felvidéke lakóinak a miedennapi kenyérhez a mindennapi sót. A föld méhében a kőszén tüze alszik gaídag rétegekben. A köpecz-, baróth-, bibarczfalvi, stb. szérmedenczének óriás barnaszén készletéből bányaművelés alatt a szén csakis Köpeczen van. Az itt termelt jóminőségü és olcsó barnaszén csak igen kis kör iparát szolgálj a.S Vassal, rézzel az ipar és nemzeti vagyonosodásnak e nevezetes tényezőivel is bőven el van látva a Székelyföld. Erdővidéken a vaskő település terjedelme csaknem akkora, mint a széné. A kiváló munkaerő, a rátermettség, az olcsó és jó anyag kéznél lévén, a házi vasipar (különösen a szerszám és késipar) is meghonosítandó volna a Székelyföldön. Ezekből az árukból, amiket Westfáliában háziiparilag állítanak elő, ma mintegy 15 millió értékű a behozatal. Á fa- és agyag-iparnak, a szóda és üveggyártásnak a legkiválóbb minőségű nyersanyagait felesleges mennyiségben kínálja a Székelyföld. A Sugás-fürdön, a csicsói Hargitán, Bodokon, Málnáson, Kovásznán s a Büdös-hegyen a föld mélyében óriás mennyiségű széndioxid-gáz tör elő. Nyugaton a czukor, ólomfehér, szódavíz, a pezsgő-italok gyártására, a sör kimérésére használatos cseppfolyós széndioxid előállítása virágzó iparággá fejlődött; minálunk ez idő szerint csak a Málnáson kiömlő széndioxid egyrészét használjuk tel csepfolyos széndioxid készítésére. A "öfálnási cseppfolyós szénsav a legjobb, a legtisztább azok között a termékek között, miket ez az ipar produkál. Dombok tövében, erdők sűrűjében gyógyító források fakadnak fel, gazdagon öntve egészségosztó vizűket. Vannak helyek, hol egy ásónyomásra már szemünkbe csillog a legjobb ásványvíz. Ismeretes, hogy az ásványvizek milyen hatalmas nemzetgazdasági tőkét képviselnek s hogy kedvező körülmények között egyes vidékekre nézve a gazdagságnak milyen kimeríthetetlen forrásai lehetnek. Hangosan beszél erről Németország és Ausztria ásványvíz-statisztikája. A giesshübli vízből 8 millió palaczkkal töltenek évenkint. Ebből egy milliót mi fogyaszlunk el; pedig ott van az olcsó, az utolsó cseppig élvezhető, kristálytiszta bodoki „Matild víza drága giesshüblinek szakasztott mása. A részben mesterséges kroDthali »Apollinaris« évi forgalma 17 millió palaczk (mi ehhez képest a forgalomban levő 16 székely viznek összesen 6 millió palaczk forgalma?) az A pollinaris fogyasztói között vagyunk mi is, pedig a mi borszékink oly magasan áll felette, mint a Kelemen-havas fenyőóriása a törpefenyő fellett. Széndioxidban gazdag vizek még, amelyek — midőn ilyen vizek alkalmazásáról van szó — az Apollinaris helyett jól használhatók: a kitűnő előpataki, a korondi, a felsőrákosi, a Baross, a Székely-forrás, a borhegyi stb. A seltersi vizből 3 és fél millió palaczkkal árusítanak el évenkint, ebből egy fél millió országunkra esik. A kovásznai Horgász nak, a málnási Mária-forrás-uak ereje nem kisebb, gyógyitóhatása nem alábbvaló, mint a seltersi vizé. Az egymillió palaczk forgalmú krondorfinak egynegyede nálunk fogy el, pedig éppen olyan jó —• ha nem jobb — a répáti palaczk víz is. A bilininek, amelyből országunkban 70.000 palaczk fogy el, aequivalense a bodoki, répáti és kászoni, a gleichenberginek, amelybcl 25.000 palaczkkal iszunk meg, tökéletes hasonmása a málnási Siculia, a fachinginek (amilyen legalább is tiz van a Székelyföldön) a kézdipolyáni Székely-forrás stb. A székelyföldi ásványvizek tulajdonosai nagyobb városainkban közös raktárt tartsanak. A raktáron levő vizekkvalitását, orvosi értékét a nagyszámban szétosztott prospektusok ismertetnék. Ismételve hangsúlyozom, hogy a Székelyföld gazdasági fellendülésének legtermészetesebb kutforrásai, természet-ritkaságai, természet-kincsei és ásványvizei. Ezek nemcsak, hogy nincsenek, kellőképpen kiaknázva, de a vállalkozást — mely azok egy részét kiaknázásra előkészítette — az egész vonalon elernyedőben, a munkát elpihenőben látjuk. Parajd gyujtógyárában, Bodvaj, Baczon, Füle, Kovászna \asbámoraiban, Bálán bánya gazdag rézbányájában, Görgény-Szent-Imre papírgyárában, a szárhegyi márvány és a bársonyi szénsavsürüsitő telepen a munka elpihent. Az ásványviz-telep termékeinek forgalma mindenütt csökkenőben. A szállítási eszközöknek tökéletlensége, a vasútnak hiánya miatt gyárak, ipar- és forrástelepek nem állhatnak meg a külföldi iparral folytatott egyelőtlen barczban. A szállítási eszközöknek tökéletlensége, a vasutak hiánya ; ez tehát a seb, amelyből a Székely-