Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-02 / 1. szám

1902. január 2. M A G Y A P. P A I Z S 5 burok büszkesége, tekintve ujabb hadi sikereiket, nagyon is érthető. Sőt — még egy-két győzelem -- és elkövetkezhetik az a pillanat, hogy a burok fognak föltételeket diktálni az angoloknak. Egye­lőre dörögnek az ágyuk és a liarczi lármában elvész a békéltető szó, még Roseberry szava is. <fjeti hírek. Üdvözöljük az újév elején kedves olvasó­inkat és munkatársainkat. Legyünk kitartók, legyen erőnk bizalmunk! Szolgabfrák beosztása. Zalavármegye főispánja a vármegye alispánjának meghallgatása után Sághváry Jenő drt a tapolczai, Karácsony Kálmánt a sümegi, Blaha Sándort a szentgróti, Bogyay Györgyöt a zálaegerszegi, Mezriczky Jenőt a novai, Gájási Lajost a letenyei, Molnár Jánost az alsólendvai, Csák Árpádot a keszthelyi, Szal­may Józsefet a csáktornyai és Sólyomy Tivadart a perlaki főszolgabíró mellé osztotta be. A ta­polczai második s a pacsai és nagykanizsai szol­gabirák beosztását az alispán ujabbi előterjesz­téséig függőben hagyta. A zalaegerszegi karácsonyfa az idén is ne­mesen betöltötte hivatását, Ruzsics Kárelyné el­nök nagy gonddal viszi az egylet ügyét s szivén viseli a szegény gyermekek sorsát. Választmányi tagtársaival fáradhatatlanul gyűjtött s karácsony estéjén 63 fiút és 17 leányt látott el téli ruhá­zattal és élelmi ajándékokkal. — A kiosztó ün­nepélyen dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő szívhez szóló beszédet tartott a ke­resztény vallásról, az emberszeretetről s a nemos egyletet a társadalom pártfogásába ajánlotta. — Az egylet választmánya ez újság utján is hálás köszönetet mond mindazoknak, kik pénz, ruha vagy egyéb tárgyak adományozásával gyámolit­ják az egyletet. Halálozás. Egy nagy családból halt el egy tag, melyről a következő gyászjelentést kaptuk : Őzv. Thassy Ferenczné szül: Ár^ay Karolina, mint hitves ; özv, Thassy Líjosne, s/.ül: Gombossy Szidónia, mint anya; Thassy Kristóf és Thas«y Lajos, mint fivérek, saját és rokonságuk nevében fájdalomtól megtűrt szivvel jelentik a felejthe­tetlen férjnek, fiúnak, fivérnek és rokonnak miske-monostori Thassy Ferencz földbirtokosnak törvhat. bizott. tagnak 1901. évi deczember hó 30-án délután 2 órakor hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után élete 49-ik é* boldog házasságának 9-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hlilt tetemei 1902. évi január 1-én délután 2 órakoi fognak a róna. kath. anyaszentegyház szertartása szerint Zalaegerszegen beszenteltetni és azután a ságodi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üdvéért az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 31-én délelőtt 9 óiakor fog a zalaeger­szegi plébániai templomban az Urnák bemutat­tatni. Zalaegerszegen, 1901. deczember 30-án Áldás és béke hamvaira ! A helybeli kerületi betegsegélyaő pénztár <decz. 28-án tartott igazgatósági ülésén megvá­lasztották Schupfenhauer Frigyes volt helypénz­szedőt írnoknak. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző egy­lete január 19-én tartja meg téli tánczmulatság'át -a Bárány vendéglőben. Megerősítés. Az igazságiigyminiszter a zala­egerszegi kir. járásbíróságnál ideiglenes minő­ségben alkalmazott Horváth Jenő Írnokot ebben az állásban végleg megerősítette. Az ipartörvény. Hónapok óta tanácskoznak már a fővárosi iparoskörben a különböző ipar­ágak képviselői az 18S4. évi ipartörvény módo­sítása tárgyában. E tanácskozások indító oka az volt, hogy a kereskedelemügyi miniszter egvík szakemberét a törvényjavaslat előadói tervezeté­nek elkészítésével megbízta, AZ erre vonatkozó közös tanácskozások vitapontjai főleg a kézmű­vesképesítés szigorítása és az ipartestületek ön­kormányzati hatás körének kibővítésére vonat­koznak, az iparos-kongresszusok által ismeretes kimondott irányelvek alapján. Kiinduló pontul szolgál, hogy képesítéshez kötött mesterséget csak oly nagykorú, vagy nagykorúsítás esetén legalább 21 éves egyén űzhessem önállóan, aki az illetékes ipartestületnél a gyakorlati inasvizs­gát letette és szakba vágó műhelyben legalább j 3 évig mint legény dolgozott és ezt munka­j könyvvel igazolja. Értesülésünk szerint az elő­adói tervezet már a jövő hó folyamán elkészül. Tátika vára pusztul. Zalaszántó határában a sok százados rom, a hires. szép Tátika vára pusztul, omlik. A regényes várromnak legmaga­sabb része a kelet felőli fal a hét folyamán mcáy­dörgéshez hasonló robbajjal omlott le. A tisztes romok pusztulásánál sajnálattal adjuk tudtul olva­sóinknak, kik bizonyára sajnálattal értesülnek a hallhatatlan költő Kisfaludy által gyönyörűen meg­énekelt várrom pusztulásáról. Ag. E-angelikus istentisztelet volt Zalaeger­szegen karácsony másodnapján. A hivek nagy lelkigyönyörűséggel hallgatták a katácsouvi prédikácziót, melyet ez alkalommal Vértessy Sándor lelkésznek theologus fia tailo ft, modern felfogással és szép szónoki tehetségge'. A lelkész urvacsórát osztott s igy api és ffu egvút t végezték a teroplomozást a nagy naphoz illő tartalmas komolysággal. Az iparosinasoknak Győrben is nappali órákra tették a tanításukat, mint Zalaegerszegen. Kosárfonó tanfolyam A fóldmiveiésügyi mi­niszter ur segélyezésével öt hetes kosárfonó taufolyam tartalik Stridón. Felvétetnek 14—40 éves férfiak egész díjmentesen. A tanfolyam 1902. január 12-én nyílik meg. A sümegi iparos ifjúság egyesülete 1902. évi január 5-én a kaszinó termeiben szentmár­toni Darnay Kálmánné urnő védnöksége és Eitner Zsigmond országgyűlési képviselő diszelnöklete alatt zártkörű bált rendez. Kezdete este 9 óra­kor. Belépő-jegy 1 korona 50 fillér. Család jegy 4 korona. Az iparosifjak művelődése. A zalaegerszegi iparosifjak önképző egylete deczember 26 án, karácsony másodnapján gyűlést, tarto ft az iparosok új épületében. Ez alkalommai inkább önmivelő­desiik érdekében gyűltek össze. Bödy József elnök és Balaton Sándor titkár lelkes buzgalommal dolgoznak azon, hogy az ifjak szakképzettségük mellett minél nagyobb társadalmi műveltségre is szert tegyenek ; ez ünnepélyükön is verssza­valással felolvasással s ezeknek bírálatával foglal­koztak. Az egylet vezetősége még tovább ment, felkérle dr. Keie Antal ügyvédet egy felolvasásra. Dr. Kele ügyvéd meg is jelent az ünuepelyen 8 1 1 2 óránál tovább tartó remek beszédében adott lec.ket az iparos ifjaknak Mindenek előtt a haza­fiságról beszólt. Szakképzettségük mellett önmű­velődésre serkentette őket. Olvassanak könyveket lapokat, legfőképiii történelmet, de legelső sor­ban a magyar nemzet történelmét, ott meglátják hogy őseink mennyit küzdöttek a hazáért, s mikor valami veszély volt vagyont, életet, vért nem kíméltek. Tanuljanak ebből hősi önfeláldozást s ne legyen a természetük a gyáva lemondás még a legváltságosabb pillanatokban sem. — A beszéd második része a? hogy saját mesterségüket tanulják meg jól. Tanuljanak első sorban hazai kitűnő mű-iparosoktól — kitartást, lelkesedést és magyar nemzeti ízlést... A beszéd harmadik részében lelkükre kötötte az ifjaknak, hogy saját maguk érdekében, de a szent közügy érdekében is vessék meg a könnyelműséget és a lelkiismeretlenséget, — legyenek szorgalmisak, pontosak, szavatartók, iigybuzgók és lelkiismeretesek, stb. A hatalmas beszéd bizonyára nyomot hogy az ifjúság lelkében. Az ifjak közül szavalt Jakabfv János (Honvédek sírja), Havasy József (A ledőlt szobor), Prágar Ödön (monolog), Stern Lipót (A nővér), Miszory Béla (Coriolán), Lendl Gyula (monolog), Jakabfv és Práger elnyerték a kitűzött emléktárgyakat. Miszori és Stern a múltkor vitiék el *a dijakat, most erkölcsi kitüntetésben részesültek. — Ez önképzőköri gyűlés után Z?ó'rfyJózstf elnökletével rendkívüli közgyűlést tartottak, melyen Papp A'ajos iparosmestert nagy rokonszenvvel Bődy mellé társelnöknek választották. A csabrendeki iparos kör saját vagyonának gyarapítása czéljából 1902. évi január 4-én az »Oroszlánhoz" czimzejt vendéglő emeleti termé­ben műkedvelői előadást tart, mely alkalommal »A sárga csikó kerül színre. A rendezőséget Nagy József fodrász vállalta el, ki elég sikeresen ta­nította be a szereplőket. Az előadást táncz követi. Majláth püspök Maecenas. Erdély nagynevű püspöke, minden alkalmat megragad, hogy a jé sajtó erkölcsi és anyagi támogatását papjainak, híveinek figyelmébe ajánlja s általán az erkölcsi és szellemi művelődést elősegítse. A napokban megjelent körieveiében következőket írja : »Midőn kedvelt papjaimat, ugy, mint az előző években, most is szeretettel kérem, hogy csakis jóirányu, a kereszténység örök érdekeit szolgí'dó hírlapokat és folyóiratokat tartsanak és ajánljanak híveiknek s az 1898. XII. körlevelemhez mellékelt kimutatásra felhí­vom figyelmöket: egyszersmind hajlandó va­gyok a szerényebb eüátásuakuak, ha erre vonat­kozó kérésükkel e hó 28-adikáig hozzám for­dulnak, a jövő 1902. évre is valamely keresztény szellemű napilapot vagy folyóiratot meg­küldetni«. A magyar só. A magyar állam már évek óta rendszeres kivitelt folytat a magyar sóval Ame­rikába, de az utóbbi időkben a rendelt meny­nyiség mindegyre apadt. A nagy amerikai cégek ugyanis a magyar só cégére alatt harmadrangú árut bocsátottak forgalomba s igy a piaczot csaknem teljesen elrontották. A kereskedelem­ügyi minisztérium most a pénzügyminisztérium kezdeményezésére tőlhivja newyorki közgazdasági tudósítóját, hogy járjon utánna a visszaéléseknek és egyúttal küldjön mintát a hamisított magyar sóból. A vallásosság összekötve a széppel és hasznossal. Ricz kámzsáról írják, hogy ott Ti­hanyi Lajos tanitó összeszedte ismétlő ..övendé­keit s szép hethlehemi jelenetekre tanította s egy e czélrá készített templomot hondoztatott velük a szomszéd községekben. A vallásosságra való emlékeztetések mellett az emberek ajándé­kokkal látták el őket, ugy hogy mindenik gye­reknek jutott egy-egy hittan könyv s egy biblia s a maradt összeget, 5 koronát a tauitók háza javára küldötte a tanitó. — A pásztorjelenetek előadása itt tehát m'ntegy felügyelet alatt tör­tént a jó ízlés útbaigazításával és ellenőrzésével és ezért dicsérendő ez a példa; mert több he­lyen bizony, inint a mi városunkban is, ez a vallástörténelmi miszticismus durvasággá fajult a szabadon csatangoló gyermekek szájában és ér­zületében. Műének. A helybeli róm. kath. templomban Karácsonvnapján egy ez alkalomra összeállított énekkar Langer d-dur miséjét adta elő. A karban szerepeltek: Mihalovics Alice, Lányi Margit és Ilona, Gerencsér Mariska, Háry Claris e ós Lenke, Trsztyánszky Ilona, Issoó Mariska és Viola, Kaufman Mátyás, Vörös Károly, Vörös György és ifj. Czukelter Lajos. Az egyes mise-részeket a kar adta elő, mig a Tantum ergo-t Háry Lenke, az Offrfrtoriumot padig Trsztyánszky Ilona énekelte. — Ei az eset is bizonyítja, hogy Zalaegerszegen egy szép énekkart lehet terem­teni, mert a tehetség meg van, csak egy dolog hiányzik, az — akarat. Körmend nagy község képviselőtestülete f. hó 23 áu gyűlést tartott, melynek tárgya volta helypenz, valamint a borital- ós husfogyasztási adó beszedésének házi kezelésbe való vétele felett határozni. Előlegeden a tanács Baboss Kálmán ny. tábornok indítványára — ki ezen adók keze­lését már Szombathelyen tanulmányozta — el­határozta az átvételt, a képviselőtestület mégis csak nagy nehezen s akkor szavazta meg szó­többséggel, midőn Babos Kálmán tábornok ki­jelentette, hogy abban az esetben, ha a házi kezelesből deficzit származnék, azt hajlandó meg­téríteni. A község ez ideig 19000 kor onát fizetett a borital- ós husfogyasztási adók beszedési jogá­ért s ugyancsak ennyiért adta oda kezdé? végett egy körmendi lakosnak ugy azonban, hogy ez utóbbi a kezelési összegből 1000 koronát kapott, valamint őt illette azon összeg is, mely a 19000 koronán felül befolyt s a községé csak a keze­lési költségnek 1000 koronát meghaladó része volt. 1902-től kezdve azonban községi közegek fogják kezelni s igy a 19000 koronán felül be­folyó összeg az összes kezelési költséggel együtt a községi pénztárba folyik, melyre teher leeud a kezelő fizetése. Érdekes, hogy a máshitü polgártársak a legnagyobb kitartással küzdtek a jelenlegi állapot megtartása melllett,, Babos tábornok indítványa azonban, — ki küünösnagv érdeklődéssel viseltetik s önzetlen fáradtsággal küzd a község javáért, — érvényesült a többség akarata folytán. A kivándorlás ügye A belügyminiszter — a közös belügyminisztertől vett értesülés folytán — fölhívja a törvényhatóságokat, hogy az iparos és munkás lakosságok óva intsék a Bajorországba s különösen Münchenbe való kiutazástól, mert ott szintén nagy gazdasági pangás van s ennek következtében egyre nagyobb a munkátalanok száma. A belügyminiszter külömben már a mult évben fölhívta a törvényhatóságokat, hogy amennyi­ben a területükön kivándorlásra vonatkozó moz­galom észlethető, annak az okait igyekezzenek kikutatni és ha csak olyan különös helyi jellegűek amelyek kormányhatósági, vagy törvényhozási

Next

/
Oldalképek
Tartalom