Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-02 / 1. szám

8. M A G Y A 1 P A I Z S 1902. január 2. intézkedésekkel orvosolhatók, ezek felől tegyenek megokolt fölterjesztést. Most pedig fölhívta a a kereskedelemügyi miniszter az összes ipariés kereskedelemi kamarákat, hogy ezeknek a kérdéseknek a puhatolásában ok is szakszerűen járjanak el s a törvényhatóságokat ebben az ügvben támogassák. Néwáltoziatás. Kiskorú Yeisz Elek diszeli lakós Vajdára, Vrankó Gusztáv diszeli Váradira, • kiskorú Kohn Olga, Samu, Károly, Ernő és Jenő keszthelyi lakosok Kertészre, Sebestián József es Géza fia gelsei lakosok Sebestyénre, Politzer József zalaegerszegi Patakira, Neupauer István tótszerdahelyi tanitó Nemesre változtatta a nevét. Agyonütötte a fa Fridrich Károly kővágóőrsi cseledet mikor az erdőn fa kiásásával foglalkozott. Anyakönyvvezető. GrezinaJózsef segédjegyzőt nagylengyeli anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki a belügyminiszte . A kanyaró járvány miatt Zala-Apátiban az isko'át bezárták. Keszthely város képviselőtestülete deczemb. 21-én gyűlést tartott. E gyűlést megelőzőleg a város képviselőtestülete Polgárváros és CserszegTomaj községek képviselőtestületével a keszthelyi anyakönyvi kerület dologi kiadásainak tárgyában együttes gyűlést tartott Nagy István városbíró elnöklésével. Ez együttes gyűlésen Csirke Iván v. jegyző a közigazgatási bizottságnak azt az átiratát terjesztette elő, melynek értelmében polgárváros és Csesztregtomaj köteleztetnek ez anyakönyvi fizetésekhez hozzájárulni, sőt annak az összegnek, melyet a hat év óta fennálló anyakönyvihivatal részére íizetett, a reájuk esö részét megfizetni. Beható tárgyalás után Keszthely kép. viselőtestülete lemondott a volt 5 évi költségről, csupán a f. évi aránylagos járulékot kéri a két községtől. Polgárváros és Cs.-Tomaj a kívánságnak eleget tesz, s az anyakönyvi hivatal költségeihez arányszerint jövőre hozzájárul. A társaskör tagjai január 5-én vasárnap este 7 órakor társasvacsorát rendeznek új helyiségük fólszenteléseül a Behmné-féle házban. Február 1-én felolvasó ünnepély lesz. 52 eves tanitó. Kontor Mihály 52 évig tanított s a minap njugalomba vonult. Az 52 éves munkát megtiszteli a zalaegerszegi tanítói kör, mint a következő meghívó mutatja: A zalaegerszegi tar.itói járáskör neveben tisztelt C/.imet ezennel meghívom a Kontor Mihály zalaegerszegi áll. elemi iskolai nyűg, tanitó kaitársunk 52évi szolgálata megünneplése czéljából 1902. évi január 4-en delelőtt 11 órakor tartandó rend. kivüli közgyűlésre, mely alkalomból a nm . vallásés közokt. miniszter ur elismerő leirata fog a kir. tanfelügyelő által az ünnepeltnek átadatni. Zalaegrszeg, 1901. deczember 12. Csiszár József járásköri elnök. Batyubál B.kon Sokszor hallja az ember az . örekektöi, de még fiataloktól is : Hej, azok a régi jó idők elmultak ! Azok a régi idők, midőn az egyszerű élet jámborsága, csendes nyugalma, az a »boldog középszere kedvessé tette az életet. Az igények kevesebbek voltak, az emberek érintkezése melegebb, a barátság tisztább önzetlenebb volt; a fehér és zöld asztaloknál több volt az érzelem, mint az érdek szerepe. Szóval érdemesebb volt élni, mint ma, midőn olyan fehér hollóvá lett a barátság; mert mindent az érdek mozgat, melynek bajbászásában évenként két, három kalap romlik el a nagv köszöngetéseknek miatta. Igazán jól esik tehát, ha a hideg, lelketlen városi- élet levegőjéből szabadulva, a • falusi nemes egyszerűség, szeretettől, jóságtól . árudó Világába menekülhet az ember, hol nem nézik a ruhát, hány fodor, milyen csipke van rajta, mennyibe kerülhetett, (»Pedig mennyi -adósságuk van«); az úgynevezett »klikl<ek« nem vivtiak csatákat a szeműkkel, ajtócskáikkal; de az édespapák sem vakarják másnap a fejüket a »kiadások« váltóláza miatt. — A sok csillogó, de rideg bál sivatagában valóságos oázis egy ilyen barátságos összejövetel. Ilyen kedves, felejthetetlen falusi mulatságot rendezett a rnult szombaton deczember 28-án Bakon Nyáry Kálmánné, a pölöskei tiszttartó ur kedves felesége s a rendezésben fáradhatatlan társa Bemard Vihnosné, a baki eudomesterné, az alant felsoroltakkal együtt. A vidékről és Egerszegröl is az ifjúságnak egy kis csoportja már 8 órára összejött s a keszthelj i banda még vacsora előtt ráhúzta az elsőt 9 órakor kezdődött az a fesztelen kedvű vacsora, mely csak faluhelyen divatozik még! az után ismét tártcz telyt kivilágos-kiviradtig a község szívességéből átengedett elemi iskola termeiben. — Fogadják a rendezők e kedves órák élvezeteért a jelenvoltak köszönetét, valamint a háziasszony is Németh Józsefné, ki fáradhatatlan gondoskodásával hozzájárult a mulatság sikeréhez. A baki batyubálban jelen voltak : Nyáry Kálmánné (Bölöske), Bernard Vilmosné (Bak), Unger Jánosné (F.-Rajk), Bubb Iíárolyné (Szt. Mihály), Imreh Antalné (Pördefóld), Szőke Ferenczné (Pölöske), Geróly Jánosné (Z.-Szt.-Mihály), Bakó Gyuláné (F.-Rajk), Kavser Vilmosné (Bak), Kiss Lajosné (Egerszeg), Németh Józsefné (Bak); léánijok : Unger Margit, Bubb Lujza, Imre Katícza, Somosi Mariska, Szigethy Elvira, Geroly Irma, Lorenz Eliz (Prága). Szabó Erzsike (Bak), Heide Miczi (Prága), Kavser Ella (Csáktornya), Nagy Emilia (K.-Szt.- Mihály fa) s még több férfi. A mint halljuk a baki iskola czéljaira is folyt be adomány. Meghívó. A zalaegerszegi 1848/9-es honvédegylet évi közgyűlését 1902. évi január 12-én délután V2S órakor Zalaegerszegen a gazdásági egyesületnek helyiségében tartja meg, melyre a Zalamegyei 1848/9-es igazolt honvédeket meghívja az elnökség. Áz nlsólendvai iparos olvasókör jan 11-én a ))Kqrona« szálló dísztermében tombolával egvaekötött. táncsmulatságot rendez egy korona belépővel. Irodalom. Művészet. Szövetkezeti utmntató. Az érdeklődőknek tudomásukra adjuk, hogy a dr. Kde Antal ur könyvének a megjelenése részint a közbejött ünnepek miatt, részint a bővült tartalom miatt pár héttel késik ; az országban levő szövetkezeteknek különösen a töméntelen statisztikai adatai késleltették a nyomdai munkát. Ennek a megjegyzésével újólag felhívjuk a tigyelmet erre a könyvre, mely a szövetkezeteknek egv nagy lexikona lesz. s melyet nagy haszonnal hssznulhat mindenfajta szövetkezet és olvashat minden egyes ember, áki a magyar nép újjáteremtése iránt érdeklődik. K"/,li az ország ffsszes hivatalosan bejegyzett szövetkezeteit. Január lő-itr okvetlen megjelenik, mely ideig a közölt előnyös feltételek mellett lehet előfizetni és megrendelni szerzőtulajdonosnál Zalaegerszegen. Vagyis megjelenés előtt megrendelhetni 7 kor GO íill , tanítók 6 koronával, w>staköltséggel együtt. Megjelenés után egy koronával dijágáll) lesz, — keménykötésben 1 kor 40 fillérrel drágáfcb Különfélék. A magvar íparpárlolásnak a Kritikája. A Magyar Paizsruult heti számában közölt „Vállalkozzunk''* cz. c/.ikk élénk érdeklődést kelteti messzi helv eken. A többek között Ül őshazát óüfj. Ková :s József cziróksepríigyaios étclekes és találó megjegyzéseket fűz ehez a hozvánk küldött levelében. Szép és magasztos, ázt mondja, a Vállalkozzunk czimü czikknek a tartalma, c/élja és e-zraéje, de sajnos, nálunk nehéz a vállalkozás. A sok akadály közül most c^ak egyet említ meg, mely bizony elég akadálya a magyar iparpáftblásnak. A gyáros ugyanis két állami intézethez ajánlatot kü

!dött magyar készítményeiről. Egyik levélben a következő szerény értesítés van : „100 drbját 11 frtért vagyis 22 kor. bérmentve orosházi vasút állomáshoz téve 30 napi fizetésre l°/o levonással — Szállíthatok 10 darbtól 2000 drbig. Szállítóképességemet az orosházi elöljárósággal igazolhatom és azt is, hogy söprüim saját műhelyemben magyar nép által készülnék", stb. A másik levél igy szól: „Magyar Kir. Bpesti I. kerületi Tek. Parancsnokságának Budapest. Hivatkozással a mult évi november és deczembör havában hozzánk intézett becses megkeresésükre, bátor voltam ma söpriikészitményeimből 2 drb. mintát bénnentvt beküldeni és hasonló minőségűvel hajlandó vagyok a magy. kir honvédség egész szükségletét fedezni, a;' árakat IIV2 frtért vagyis 23 korona értékban 100 darabonkent bérmentve — orosházi állomás" stb. — És mi történt ? Ez az, ajánlat visszajött az adóhivataltól, avval a fizetés-meghagyással, hogy fizessen ez a vállalkozó bélyegcsonkitásért 8 koronát. — Hát bizony nehéz tudomány nálunk az adó és bélyeg tudomány. Ember legyen, aki ezen eligazodik. Gyáros ur levele szerintünk nem kérvény, csak ajánlat, sőt válasz egy megkeresésre. S hogy erre kell-e bélyeg ? sőt hogy ezt törvény döntse el. ezt sem tudja el dönteni senki. A Magyar Paizsnak egyik tanácsadója tréfásan azt tanácsolja erre, hogy a ki bizonytalan a béJyegragasztásban és nem ragasztásban : az inkább ragasszon bélyeget; s aki abban bizonytalan, hogy vájjon kisebb bélyeget vagy nagyobb bélyeget kell-e ragasztani: az ragasszon inkább nagyobb bélyeget. Erre meg azt mondja az orosházai magyariparos, hogy: Ez szent igaz uram ! De ez nem iparpártolás! És alighanem mi is azt mondjuk. A társadalom büne. »Tipuszok" czim alatt Bartha Miklós azőszokása szerinteg^ erős vezércikket ir. Kivesszük a czikknek néhány első sorát a Magyarország a következőleg: „Nyíregyházán H. fűszeres tescheni vajatárul. A közönség veszi. Budapesten G. kávés fogadott emberei rendőri aszisztenszia mellett ütlegelik azokat az ifjakat, kik üldözőbe vették a paráznaság német barlangjait. A kávésnak pártfogója akad a sajtóban. Szamosdobon A. plébános a templomban igy kiált a magyarul éneklő hívekre: „Ne pízzkoijátok be az istenházát a gyalázatos magyar szóval"! Ez a plébános nincsen elzárva, sem a fogházban, sem a bolondok házában. A nyíregyházi eset: közgazdasági elzüllés; a budapesti eset: erkölcsi elziillés; a szamosdobi eset : nemzeti elzüllés. Egészséges ielkületü társadalomban egvik eset sem fordulna elő. Ha mégis akadna elvetemült boltos, kávés, pap: a közönség gyökeres kúrát alkalmazna. Üresen hagyná a boltot s kávéházat és elkergetné a papot. Nem panaszkodnék Poutiustól Pilátusig. Nem keresne igazához paragrafust. Nem kérne ügyvédtől véleményt," birátol Ítéletet, hanem követné háborgó lelkének sugallatát és olyan példát statuálna, hogy többé ilyesmikkel bajlódás ne legyen. Nál unk a társadalomnak nincs egészséges lelke. Gyakran jutalmaz éidemetlenül és sokszor büntet. igazságtalanul. A legtöbbször pedig nem lakoltatja meg a súlyos vétket. Nem közönbösség miatt. Hiszen falánkul n> eli a szenzácziót. Nem is lustaságból. Hiszen nagyon is serény az rzgalmak hajhászásában. De nem itél, hoc/// ne ítéltessék"/ Ez az utolsó mondat igy is fordítható nálunk: „Leien und leien lassenl" Gyufakivitel. Viddini konzulátusunk november hóról szóló jelentéseben a következőket irja: A Magyarországiéi kísérletképpen beszerzett u. n. szalongyufák a viddiui piaezon jó minőségűk következtében kedvező fogadtatásra talál:ak. A Banja-Krszteneczbeu felállított gyár beltöHi kószitmenve meg nem került piaezra. November havában Magyarországból 28 mm., Ausztriából pedig 12 mm. gyufa érkezett Bulgáriába. A s^erk. levele. R-r. Csáktornya. Igaza van önnek, hogy N. hitoktató hiába tartja magát müveit embernek, mert nem az, ha efféléket tanít az izraelita gyerekeknek, hogy »Magyarország nem Magyarország, hanem Zsidóországt mert sok zsidó nemzedék Jakja.« Az ember nehezen is hiheti az effélét. Talán félreértette ön Ha csakugyan ilyén hittant tanít az az N. hitoktató ur az amúgy is élénk képzelödésü zsidó gyerekeknek, bátran a szemébe is mondhatja ön neki, hogy »stultust<, söt »hazaíiatlau.« — A cz.ikke ugyanezt igen hosszadalmasan tárgyalja, azért nem adható ki. Egervár. Tisztelettel és köszönettel. A száraz szó is elég bizonyító erővel birt volna. Hol történt a hiba még nem tudom. — N. Szombathely. Farkas Antalnak a Magyar Paizs deez. 5. számában megjelent »Két vándora cz. költeményét talán nem elég figyelmesen tetszett olvasni. A nagy tiszteletűéi fogva, melyei adózunk a költőnek is, a szombathelyi olvasónak i.s, egy kissé bővebb felvilágosítást kell adnunk. A verset félreértette, még pedig egészen megfordítva. Nemhogy nem szentségtelen költemény ez, hanem egy gyönyörű glórificatiója a vallásosságnak és józan életnek, jobban mondva ostora a vallástalanságnak és ledér életnek. A költeményből — igaz. hogy a sorok között — nem azt kell kiolvasni, hogy az imádkozó vándor megfogy s a vallástalannak hejje-hujja életje lesz. Világért sem. Azt olvassuk ki belőle, hogy az imádkozó vándor a hitnek jelvényszobrából új erőt merített csüggeteg lelkébe és fáradt testébe s ha pár perczczel később is, valahogyan csak mégis bejutott ő is a városba! Tehát nem fagyott meg. A másik pedig, a fenhéjázó, a ki nemcsak