Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-03 / 27. szám

1902. junius 12. MAGYAR PAIZS 3. Vontat bizony, az most már maga is. De a koczka már fordul, mert fordítják az igazság szabályai szerint. Állampolitikai szempontból is kell, hogy az forduljon. Minden szegény, boldog, boldogtalan vegye ki becsülettel részét ugv a jogból, jóból, mint a munkából és teherből. Ne legyen e tekintetben kivétel, sem egyik, sem másik. A kereskedés sem képez ily kivételt. Akár jó, akár rossz az, legyen abban része — ha akarja — a fogyasztó közönségnek is. Hogy az oly rossz nem lehet, mutatja nemcsak a gyakorlati élet, de az is, mert akkor a „mostani" kereskedő-osztály annyira nem ellenezné, hogy az államfentartó elem is létesítsen kereskedői czéget, fogyasztási ós értékesítő szövetkezet alakjában. Komikumnak elég komikum, mikor az 5% akar diktálni a 95°/o-nak! A kereskedésre a törvény egy bizonyos zárt rendet, osztályt, vagy felekezetet nem ismer. A törvény korlátain belül kereskedést mindenki, ugy az egyes egyén, több egyén, mint a fogyasztó közönség folytathat, (Lásd az 1872. VIII., az 1875. XXXVII. ós 1884. XVII. t. czikket.) Minden embernek, s igy a kereskedőnek is, hogy boldogulhasson, gor.dolkodnia és számítania kell. Ha gondolkodik és számit, minden elfogultság és önérdek — hajhászás nélkül: a fentiek igazságát be kell látnia. Ámde a kereskedők, ha mindezt tudják is, nem akarják ezek igazságát belátni, nem akarnak bele nyugodni abba, hogy a fogyasztó közönség is velük tisztességes és becsületes versenyre lépjen. A fogyasztási szövetkezetek ellen most már nem csak alattomban, hanem nyiltan és aggressiv is fellépnek. A mult évben Miskolczon, az idén Aradon kongresszust tartottak, s Budapesten országonan szervezkednek, melynek bevallott czélja : „megvédeni a kereskedők jogos érdekeit, a fogyasztási szövetkezetek ellen." Minthogy a kereskedők érdeke a fogyasztó közönség érdekével a fentebbiek szerint ellenkezik, nyilvánvaló tehát, hogy a mozgalomnak más czélja nincs, mint tőlük telhetőleg meg akadályozni azt, hogy a fogyasztó k özünség jogos érdekeit e hazában érvényesíthesse. Vájjon alaposan meggondolták-e a mozgalom vezetői, hogy tulajdonképpen kikből áll az a fogyasztó közönség, s kik azon kereskedők, kik ily módon indítják mrg a törvénytelen, jogtalan és igazságtalan alapon nyugvó harczot? Vájjon meggondolták-e mozgalmuknak következményeit ? Vájjon tudják-e hogy nem a fogyasztó^közönség *>an a kereskedőkért; hanem a kereskedők vannak a fogyasztó közönsügért? Vájjon ezen fogyasztó közönségnek, melynek zömét az államfentartó elem képezi, van-e még joga e hazában saját éidekeit védeni, s van-e joga a mostani kereskedőknek ez ellen erőszakosan is fellépni? Mert volt ám a kereskedők közt olvan meggondolatlan hang is, mely azt hangoztatta, hogy készek a fogyasztási szövetkezetek terjedését erőszakkal is megakadályozni. Megemlítem, hogy a meggondolatlanság nem tréfából mondatott, de azért azt nem hiszem, hogy az ellen-táborbaf valaki komolyan vette volna azt, s attól bárki is megijedne. Azt is hirdetik ugyanilyen meggondolatlanságai hogy „Nem tartja elégnek a kereskedő osztály azt, hogy panaszszal megy oda, ahol eddig vajmi keveset adtak panaszukra, hanem teljes összeségében megakarja mutatni azt is, hogy a kereskedők óriási (? !) számukkal (még 0 1%> a sem a fogyasztó közönségnek) intelligens voltukkal (!) hu át is lépik azt a határt, a mely a jó izlést túlhaladja, ez annak a közömbösségnek tudható be, a mely a türelem erős szálait is szót tudta szakítani." Ugyan-ugyan, józan észszel vannak ezen szavak mondva, vagy a féke-vesztett dühnek a kitörései ezek az igazság hiányának tudatában ? ! Akinek igazsága van, az nem ebből a hangból beEzél, hanem felhozza az érveket, s azoknak kell meggyőződnjök a közönséget valóságos belső erősségüknél fogva. Ha ebben a táborban nincs az igazság, hol van hát ikkor ? Ki mondja meg ? Ebben % kérdésben az igazság a fogyasztó közönség réizén van, mi a fentebb előadottakon kivül, még az alább előadandókból is minden kétságét kizárólag kitűnik. (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Iskolai értesítők. a) Ali. elemi iskolák értesítője. Mert van belvárosi, külvárosi, fiu- és leány s végré gazd. ism. iskola. J3 mindeniknek Paukovich György az igazgatója. () szerkesztette az értesítőt. Az értesítők elsején szokásos értekezést Nóvák Mihály irta. Nem hiába, hogy megjutalmazták ezt a művet: fényesen megérdemli a dijat. Mindenki igazat ad nekem, aki elolvassa. Ebben bizonyos vagyok Mindenki megtalálja benne a fokozatos ügyes logikát, a nemes s többször megható érzést költ fi lendületet s végül a talpra esett gyakorlatiasságot. Olvassa el mindenki. Itt vau lapunk elején. Ez az iskola igen terjedelmes. Belvárosi fiu- és leányiskola hat-hat osztályban, többnyire a) b) párhuzamos osztályokkal is. Itt van 1102 tanuló. Az olakülvárosi két osztályú iskolában fiu- és leány vegyesen van 51. A gazdasági ism. iskola 3. évfolyamában fiuk- és leányok 113 an vannak. Összesen 1266. 4 épületben tanulnak 28 tanerővel. b) Ali. polg. leányiskola. Szerkesztette Udvardy Ignácz igazgató. Elől adatok vannak benne az iskola évi történetéhez. A könyvtár értéke 208 k. A javitó vizsgálatra nézve augusztus 15-éig kell beadni a kérvényt az igazgatóhoz. A jövő óv szept. 1. 2. 3. kexdődik. A négy osztályban volt 141 tanuló s működött 13 tanerő. c) Ali. felsőkereskedelmi iskola. Szerkesztette Udvardy Ignácz igazgató. Bevezetésül Balassa Benő tanár irt értekezést a kereskedelmi tudományok köréből „Közkereseti és betéti társaságok záró kimutatása" czimen. 12 tanerő működött s a három osztálvban 115 tanuló volt. Éretségit tett 24 ifju. A könyvtár jelenlegi értéke 3386 K 74 f A segitő egyesületüknek most 2416 k 58 f.-re van. Ugy a segitő egyesületnek, mint a Kisfaludy önképzőkör czimüirodalmi'°egyesületnek Kiss Lajos fanáraz elnöke. A felsőkereskedelmi iskola alsó osztályába való fölvételhez szükséges 4 polgári vagy 4 gymnasiumi osztálynak a sikeres elvégzése (a latin vagy franczia nyelvtől eltekintve.) d) Az áll főgymnasium. A vastag fokos értesítőt Medgyesi Lajos igazgató állította össze. Hogy ez diákiskola, mindjárt kitűnik az elején levő közleménynek jelmondatából. „Habent fata sua libelli"-etc. Ez az értékes közlemény a városi levéltárból összeállított történelme Zalaegerszeg városának. Irta Sebők Samu tanár. Czime : „Adatok Zalaegerszeg r. t. város történetéből." Általában nagyértékű minden olyan munka, mely a levéltárak homályából napfényre hozza a történelmet. Ez is értékes munka. Főképpen, minthogy tisztán az akták beszélnek. Legfeljebb azt lehet hibázhatni, hogy az épensóggel ide nem tartozó Bevezetés is közöltetik e tanügyi könyvben. A Bevezetésben elmondja, hogy mekkora „önzetlenséggel dolgozik tisztán munkálkodási vágytól hajtva, mint a serénykedő méh. Az sem tekinti, hogy ki számára gyűjt, csak fáradozik és iparkodik ..." Elmondja azt is, hogy annak előtte hogyan-endazte a városi levéltárt. S még kevésbé ide tartozó privát lyrai hangulatát is belevegyiti, ekképpen: »örők hálára kötelezett Zalaegerszeg r. t. város minden jó nemes és szép iránt fogékony polgármestere, t. Várhidy Lajos ur, midőn azzal bizott meg, hogy a város levéltárát rendezzem." Továbbá: „Köf.elesség'udás egyrészt, az eszményi czélok iránti érzék másrészt, indították a polgármeater urat arra, hogy e munkával valakit bizzon meg, s ha választása épen reám esett, akkor bennem nem annyira a szakembert, hanem a komoly czélok iránt hevülőt találni vélte." . . . „igaz köszönettel el kell ismernem azoknak a férfiaknak önzetlen fáradozását, a kik a befejezett levéltár felülvizsgálását és bírálatát három ülésben elvégezték, sa kik egyhangúlag az elismerés jól eső kifejezésével jutalmaztak meg. (Ugy tudjuk, hogy nemcsak evvel) A városi képviselőtestület ugyanis a levéltár rendezés bírálatára Várhidy Lajos polgármester ur elnöklete alatt kiküldte Németh Elek városi főjegyzőt dr. Razsicska Kálmán kir. tanácsos és Zalamegye tankar, tanfelügyelőt, Lányi Kálmán, az államépitészeti hivatal főnökét, Udvardy Ignácz felső kereak. iskolai igazgatót, dr. Gaák Károly VB. árvaszéki ülnököt, dr. Czinder István és dr. Grünvald Samu ügyvédeket." Még egy strófa: „Tek. Medgyesi Lajos fŐgymn. kir. igazgató pedig örök hálára kötelezett, midőn fölszólított, hogy e munkám a főgymnásium 1901/2 tanév értesítőjében jelenjen meg. A lelkes tanárbarát, az intézete fölvirágoztatása körül elévülhetlea érdemeket szerzett igazgató, polgártársai elismerését e nemes eltökóléssel teljes mértékben érdemelte meg." Az ilyen lyrai költemények sehová sem valók, legkevésbé iskolai értesítőkbe. Még a szerelmi vallomások is két fajtájúak: napvilágra valók és homályba valók. Maguk a levéltári adatok, a mint említettük, értékesek. A már teljes 8 osztályúvá nőt<- iskolában 19 tanerő működött. A tanári könyvtárban 2149 drb könyv van 7257 kor. 57 fii. értékben. A természettani szertárban 74 drb. 1870 kor. Természetrajzi ós vegytani szertárban 36 drb. 52 kor. 10 fii. Mértani és szabadkézi rajzszertárban 68 drb. 137 kor. 20 fill. Torna szertárban 76 drb. 127 kor. 60 fii. Philogiai és történelmi szertárban 219 drb. 169 kor, 21 fii. A földrajzi szertárban 4 drb. 124 kor. értékben. A szertárak összes gyarapodása ez évben 477 drb. 2480 kor. ?1 fii. A szertárak állapota 1901 év végén 2253 drb., 9851 kor. 30 fii-ben. Az ifjúsági könyvtárban van 1426 drb. könyv 2361 kor. 52 fillérben. A gymnásiumba 297 tanuló járt. Érdekes a VI. VII. s VlII-ik osztályúak erőmérési táblázata, (testi erő). Legtöbb erőpont van a VI. osztályban, itt is Thassy Kristófnál kinek év elején ia legtöbb eiőpontja volt: 96 ; év végén pedig 156. A többieknél is megkétszereződött, raegháromszorosodott év végén az erőpontok összege. A VII osztályban óv elején Boschán Ernő ós Gubics József volt legerősebb 80—80 erőponttal; óv végén Boschán vitte legtöbbre, 128-ra. A VIII. osztályban óv elején Szabó Lajos 84, év végén 124 ponttal volt legerősebb. Jutalmat a következő tanulók kaptak : Simonffy Endre VI. o. Kun Vilmos hitoktató ajándékából 10 koronás aranyat. Briglevits Kálmán I. o. Schil Imre énektanár ajándékából 2 koronát. Kaufman Zs. VI. o. a Fischer-féle alapítványból 20 kort. hittani Ieczkékért. Jutalom könyveket a következő legjobb tanulók kaptak: Gráner Lajos I. o. Kluger György II. Smiczholler János III. Zsuppán József IV, Ritser József. V. Paizs Dezső VI. Mattersdorfer J. VII, o. t. A legjobb tornászok is könyveket kaptak jutalmul. Kummer Vilmos I. Holczer Jenő II. Slemmer SándorIII. Schvarcz Sándor IV. Garancsy György V. Csizmazia György VI. Pintér Ernő és Sári Sándor VII. o. t. A gyorsírásért Mattersdorfer Jenő VII, Czukelter József VII. Spiegel Henrik VI. o, t. nyertek egy-egy könyvet. Az V. VI. VII. VIII osztályú tanulók szavaiékor czimen irodalmi önképző munkásságot fejtettek ki Borbély György tanár vezetése mellett. A szavalókörnek van 30 drb. könyve és 107 kor. s 33 fillérje. Az ifjúsági segitő egyesületnek Udvardy Vince tanár volt a vezetője. 412 kor. 43 fiit. gyűjtöttek a tanulók egy vakáczic'n ennek az egyletnek. A mai pénz vagyon 2988 kor. 20 fii. Könyvekben: 1038 drb." 1816 kor. 34 fill. Összes vagyon 4804 kor, 54 fillér. A könyvekben segítséget kapott li6 tanuló, 951 könyvvel. Rendőrhatóságunk figyelmébe. Csekély dolognak látszó, de elévülhetlen érdemeket szerzett városunk ágilis polgármestere már azon egyszerű és természetes tényével is, hogy a vásártéri „közszemléltető fedeztetést mutatványokat" beszüntette. Ezért hálával tartozik neki minden, jobb izlésü, a közerkölcsiségre s gyermekeik nevelésére valamit adó szülő. Nem kevésbé lekötelezne bennünket, derék rendőr főkapitanynak is, ha az ugyanazon téreu meg-megjelenő műbódékat meg a lóvásártérre engedélyezné. Az e féle mutatványokat frekventáló publikum szívesen tenne meg 200 lépéssel nagyobb utat is. Mert határozottan kegyeletsértő valami, hogy temetések alkalmával, a mikor egész családok szivét marczangolja a legmélyebb bánat, hogy azt a kíméletet és tiszteletet érdemlő fájdalmat a verklis nóták háborgassák. Egyben engedje meg a rendőrhatóeág, hogy a