Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-03 / 27. szám

4 MAGYAR PAIZS 1902; julius 3. Zala utczai lakók érdekében is tegyek egy-két megjegyzést. En ugyanis naponkint többször megfordulok a városban, de 8 hónapi itt tartózkodásom ideje alatt a Zalatutezában csak három izben láttam rendőrt. A Kossuth-utczában ellenben a napnak és éjnek minden szakában helyén áll az őrszem. Es ez igy is van jól. Eddig nem tettem szóvá az ügyet, mert tudtam, hogy a rendőrök létszáma nevetségesen csekély. Ujabban azonban létszám emelés történt s mint ennek következménye uj rendőr posztot fedeztek fel a csendes Wlassics utczába, a mi utczánkban azcnban még mindig nincs rendőr. Pedig Zala-utcza a város egyik legnagyobb közJekedésü, legnagyobb forgalmú utczája. Erre kóborolnak a városunk gzépséghiányai, a sátoros czigányok. Ha a rendőt nagy ügy gyei bajjal eltereli őket a városház é3 templom körüli térrő', akkor itt a mi ulczánkban telepednek le, sokszor tizen-húszan egy csoportba és csinálnak olyan szemtelen lármát, hogy szégyene a városnak! Nyilvánvaló dolog, hogy ez a népség sem tud a levegőből megélni és mert dolgozni alig öc százaléka dolgozik, tehát lopnak koldulnak ahol tudnak. Nem látom be, hogy a város tűrni kénytelen ezen parazita fajnak éj-napi ácsorgását! Múltkor vendégeim voltak, akik ugyancsak bámultak ezen zalaegerszegi speczialifás felett, — a város közepén az ők isméit módjuk szerint való koldulás felett. Szerintem nem volna szabad megengedni, hogy a város bármely utc/ájában letelepedjenek s ácsorogjanak. A ki dolgát végezte, az pusztuljon ki a tanyájára. Továbbá erre vannak a mulató helyek, az onnan ordítozva jövő suhanczoknak is el kelne egy kis rendőri felügyelet. Erre hajtják a — disznókat, marhákat. Van itt olyan kürtölés, ostorpattogtatás akár Kutjabagoson. A kanász legénynek va'ami Júliája lehet a mi utczánkban, mert néha negyedórákig elfújja hívogató dalát; pedig annak az instrumentumnak olyan átható melodikus hangja van, hogy süketnek kellene lenni az összes Bö/séknek, Bábiknak, ha az egyszerű tülkölést meg nem hallanák. Sok, sok ok szól amellett, hogy a mi utczánk is rendőr-posztot kapjon! Egy zala utczai lakó. Székely fürdőink. Minden orvos tartsa hazafias kötelességének magyar fürdőkbe küldeni betegeit. Ez év április havában Budapesten az Országos bálneologiai egyesület a midőn XII. Congressusát megtar totta, ezen bekezdő mondatot ii ta valahára zászlajára és örömmel jelezhetjük, hogy ily irányban kezdte is meg működését 12 é? eltelte után. Ez volt oka annak, hogy hazai fürdőink nem fejlődhettek jobban, mert hiányzott a mód, az eszköz. Daczára ennek, fürdőink nagyot haladtak önerejükből az utolsó évtized alatt: a Tátra csodás széphelyei a vagyonos osztálynak, az idegen látogatóknak való, — mig ellenben a közép osztály részére első sorban a székely fürdők megfelelők. E magyar Svájcz gyógyhatásairól e világon páratlan fürdők, melyek a magyar orvosok előtt következőképpen a nagyközönség előtt is ez ideig mint ismeretlen gyógyhelyek üresen állottak. Holott e helyek olcsóságuknál fogva jótétemény a nehéz munkával élő közép osztály részére. Nevezetesebb székely fürdőink: Borszék, Élőpatak, Málnás és Korond. Ez utóbbi, Korond az a mely az utolsó évtizedben érdeme szerint, rohamosan fejlődött, az egyik legrégibb kiváló gyógyhely Udvarhelymegyében fekszik, egykori gyülhelye Erdély arisztokratájának. E gyógyeszközökben gazdag helynek van szénsavas vasas ivó vize, mely meszesitő csodás hatásával megö'i az emberi tüdőben az emberirtó bacilusokat, van szénsavas lobogó vasas fürdője, ennek közelében csodás módon külön ga&dag sós ós kénes források melyeket dr. Hankó Vilmo3 hírneves vegyészünk vegyelemzett és Unicumnak nevezett el. Ezek nyomán a pormentes enyhe havasi légköre természetes uton sóval telitett, melyet külföldön Reichenhallba mesterséges uton porlasztanak, állítanak elő. Van e helyen tej ós kefirkuia belégzési gyógymód. Bámulatos sikerrel használják e helyet,légzőszervi gége és torokbajokban, gyomor, vese baj és vérszegénységnél, a fürdők idegbántalmaknál, görvénykór, csont és bőrbajokban főleg női bajoknál páratlan, ok, kiválókóp köszvény csuznál. E hely nem kerülte el figyelmét Darányi miniszter urnák sem, ki dr. Kalecsinszky Sándor földtani fővegyószt küldötte ki e hely tanuitnáuyozá-'acjéljából s ő vizsgálta meg a hegykatlant, a mely minden oldalról védve \an az ártalmas szelek ellen, miért is e helyen a hódugado/ás a legminimálisabb. Sokan keresik fel ujabban e helyet nyaralási szempontból is, mivel szobák 1 koionátóí kezdőleg kaphatók, ellátás kényelmes, étkezés olcsó, ezenfelül kedvezményeket éheznek e helyen közép isk. tanárok, tauitík,po>ta, távírda, vasúti és közigazgatási tisztviselők, Kárpát Egyesület Székelytársaság tagjai, m. kir. honv d és esendőitisztek, közös hadsereg tisztjei, főképp pedig orvosok és családtagjaik. Ideje már, hogy a magyar társadalom ic< felébredjen a nemzeti vagyon sorvasztó elkábultságából, magyar orros ne legyen tovább is szállító irodája az élelmes külföldnek, hazai fürdőbe ne csak akkor küldjenek beteget, ha az éppen felemii ti, mert igy nem csoda, ha máig 80 ezer család időzik az idegenbe, 48 millió koronával lesz évente szegényebb az ország ilyen czimen. Ásványvizeink gazdagsága mellett egy millió korona értékű ásványvizet hoznak be kereskedőink, mert orvosaink c>ak azokat ismerik, — azokat rendelik a fogyasztó közönségnek, a melyek oly drágák mint az a jó magyar bor, melyet az anyaföld terem. Igy van az forrásaink pzoraszédságában a hol a kiváló borszéki, előpataki vagy korondi viz 16 fill jobb és olcsóbb, hatásosabb, mégis a megszokott idegen vizet rendelik, a mely 50 ós 60 fillérbe kerül. Ez irányba elismerésre méltó nagy horderejű kezdeménynyel járult az idei orsz. bálneologiai nagy gyűlés a mennyiben elhatározta egy zsebkönyv nagyságú lapon szembe állítani a külföldi fürdőknek megfelelő hazai hasonmását, miként az ásványvizeknek mégfelelő helyettesítőit. Ezen ismertető lapok az összes magyarorvosoknak megküldetnek, biztos felhasználhatás czéljából. Érdekes tudni azt is, hogy ezen emiitett egy millió korona ásványvíz behozatalunkból 80Ö ezer koronát Ausztriának fizetünk, leginkább luxus vizekért, melyekkel szemben egész sofát állit hatjuk főkép olcso székely vizeinknek. Végül pedig a mit minden igaz magyar ember szivén kell hogy hordozzon a székelyföld anyagi helyzetén csak annak fürdői révén teremthetünk jobblétet, ha azokat érdemek szerint látogatjuk, ha porlepte forró alföldről nem a Stájerbejmegyünk falu^ni, hanem ha ellátogatunk székelv véreinkhez ahol szebb tájukban gyönyörködhetünk. hol hasonló pénzért a turisztika kellemei mellett mint fürdővendegek e páratlau gyógyeszközöket is használhatjuk. Reméljük, hogy az augusztus 28. 29. és 30ikán tartandó székely congresszus képes lesz menettérti jegyeket kieszközölni az államvasutaknál 6 heti tartamra, melylyel kedvezményes áron be lehetne népesíteni a magyar Schweizot; egész pezsgő életet, lehetne teremteni a most csendes tájakon s emelnők e nép anyagi jólétét. életből. A kézelőjére irt költemény nagyszerű, de honoráriumot . . . — Nem kérek ; csak a manschettámat mosassa meg. Biró: (egy bakfishoz, kit az utczán egy ember megcsókolt) s hogyan csókolta meg az illető ? Bakfis: Mint egy kadét. Hol voltál édes barátom ? — A segély egyletben. — Ugy? akkor segélj ki 50 koronával. Divatos : Ugy-e az eljegyzésed visszament? — Melyiket gondolod? Kohn ur! Ön ma olyan büszke pofát csinál, mint egy viziló, melyért tizezer pengőt adtak. Diurnista: (kit az erdőbe levetkőztetve kirabolnak) Hála Isten egyszer életemben nekem is van komornyikom. Fiatal hölgy: A háború nagyon szép! csak ne lőnék ott olyan hamar agyon az embert! Hadnagy: De nagysád! hiszen ép eza háboiu fűszere. No Samukám megjöttél ? Hát mi imponált neked legjobbtn Berlinben. — A rengeteg sok végeladás, tháteléb'n Papucshőshöz: Feleség: Akár hegy fu'sz is fel alá, a házból még ^e méssz ki. Tanítónő a uvelvtani órán növendékeih ez : Milyen időben van ez: „én szép vagyok." — A rég mult időben. Kecsegtető kilátás : Anya: (midőn egy ur a t ible d'hotenál, melynél rettenetesen panaszkodnak az egyes ételekre, ennek daczára kitilnő étvágyat fejt ki) Lísd Emmuskám ez aztán férj volna a számodrai A képzelődő: Hadnagy: (egy hölgynél vizitel) Engedje meg nagysád, hogy néhány pillanatra diszitsem a lakását! Apa: Miért van ma oly jó kedved Pali fiam? — Tudod papa a kőművesek streikolnak az iskolaépítésnél. Jó leány: Szabó: Gyere leányom menjünk egy kicsit sétálni! L^ánv: De papa ne rontsd el a diákok délutánját ! Kényszer: Biró: Milyen idős nagysád? De figyelmeztetem, hogy az igazságot mondja meg, mert lássa az az ur ott egy felesküdött becslő. Poéta : (egy fűzfát nézve) Milyen nyugodtan áll ez itten; az ember nem is hinné, hogy papir kosarat csinálnak belőle. Miért fut ugy Singer ur? — Iparkodom haza, nagyon fáradt vagyok. Vendéglős : (a pikkolohoz) Mit csináltál ezzel a sörrel te . . . te . . . hájfejii ? azt gondolod én is vendég vagyok ? Ferj: (a nejéhez) képzeld csak a coilegámnak már megint egy kis fia született. Nő: Ugye édesem, mert én nem vagyok olyan, azért veszesz nekem egy szép kalapot ? Li Táüng Közgazdaság. A kié a föld. azé az országi "Sfcg Földművelésügyi pályázatok. Pályaválasztás idején jónak tartjuk közölni a Földművelési Értesítőből a következőket. Erdőőri szakiskolákba. A királyhalmi, vadászerdei, liptóújvári és görgényszontimrei m. kir. erdőöri szakiskolákban f. é. októberben kezdődő két éves tanfolyamra, részint állami, részint saját költségen több tanuló fog felvétetni. — A pályázók 17—35 év közöttiek, egészségesek, elemi iskolákat végzettek, jó erkölcsüek lehetnek. Születési, iskolai, orvosi, hatósági s katonai bizonyítványok szükségesek, s az államköltségeseknek szegénységi bizonyítvány. A folyamodványt sajátkezüleg kell írni s f. év jul. 15-ig beadni a földmivelésügyi minisztériumhoz. A budapesti m. kir. kertészeti tanintézetben. Felvételi kellékek: 16—20 éves kor, orvosi bizonyítvány, négy közép v. polgári isk bizonyítvány, két évi gyakorlati kertés-et, hatósági erkölcsi bizonyítvány, szülői engedély. A három éves tanfolyamon 13 ingyenes hely van, melyre szegénységi bizonyítvány is kell. Á saját költségesek 400 kor. évi tartásdíjat fizetnek, .i folyamodványt aug. l-ig kell beadni a kertészeti igazgatósághoz Budapest I. kerület Gellérthegy Ménesi ut 45.