Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-20 / 47. szám

Ül. év Zalaegerszeg, 1902. november 26 47. szám 8gj évre 4 korona, fél évra 2 korona. >•9764 8TT6 1 kor. Sf7M uin 8 üli ér. Hazai dolgok liirde tése féláron: egy olt. 20 K. Nyilttér sora 1 korona. Szerk. ia kiadóklva­tat: Vlaaalea-n. 2S. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. ME&JEL£NI HETENKÉNT OS"Ö"TÖRO?ÖK;Ő1ST EST El. följegyzések. in. Érdemes a följegyzésre, hozzátoldásul avagy erősítésül a következő két dolog. A zalaegerszegi szövetkezet ellen egyetlen egyszer, a legelején állott becsületesen nyíltan a sikra öt-hat ember. Egyik ezek közül is erővel felvett név vala, amint emlité a múltkori czikk. De ettől az egy helytelen névírástól eltekintve, maga a tény, a nyilt szembeállás, becsületet érdemel. A melyik eb a horgos-inadba harap, az ellen nem védekezhetek Az ilyet orozba marónak hijják. De a nyilt levéllel szemben nyilt levéllel válaszolhattunk. Megtisztelő a megtámad­tatás is, ha szembe jön. Kar kar ellen, argumentummal szemben argumentum; szó a szóval, betűvel a betű, karddal a kard és toll a tollal igazságosan küzdhet. Szerintem meg is győztük, nem ugyan az embereket, hanem az állításaikat. Milyen nagy kár, hogy ez egy eset óta, sohasem érvényesülhetett a győzelemnek egyetlen igazságos fegvvpre- érv. Azöta egyenlőtlen fegyverekkel egyenlőtlen har­czot vivunk — az egyenlőségnek és az igazságnak a rovására. Ellenfeleink igy gondolkoztak: Ha nem győzsz okkal, vágj közbe botokkal. Értsd: bombákkal; modern botokkal. Azóta szakadatlanul döngetik a hátunkat, a szövetkezeti eszmének a hátát. S mire megfordulunk, hogy galléron ragadjuk az ellenséget, már nincs sehol senki. Olyan valamik, mint a láthatatlan szelle­mek, s megfoghatatlanok, mint a priku­licsok. Meglehet azonban, hogy nein igazi szel­lemek s a rémületet legtöbbször csak a fántázia okozza. Tudok egy közönséges prikulics törté­netet. Az ezelőtti babonásabb világban a járó­kelőket kivált sötét éjjelenként rémes kísér­tetként kisérte egy kis fekete prikulics az utczán. Mindenütt a sarkába ment az embernek, mindig ugyanazon távolságban. Ha lassan mentünk, ő is lassan jött; ha sebesen haladtunk, abban a tempóban aprított ő is és rohant utánunk; ha meg­állotlunk, abban a szent helyben megállott ő is. Nekünk babonásoknak az ijedtségtől borzadott a hátunk s hajunk szála az égre meredt. — Mi ez, ha nem prikulics ? Hát persze, hogy prikulics. És rémületes dol­gokat meséltünk róla téli esténként a fonó­beli gyülekezetnek. — Egyszer akadt közöttünk egy bátor dalia, egy hős férfiú, s fogadást tett, hogy 0, a rézangyalát! le­hajol, ha menydörgős menykő is az a pri­kulics s megfogja és összemorzsolja, mint a sült krumplit. És ugy tett, amiként be­széle. Halált megvető hősi elszántsággal megragadja a prikulicsot s elkezd a mar­kában keservesen nyivogni egy öklömnyi kis fekete kutyácska. Megsajnálta, megsimogatta és letette a hős férfiú a kis kutyácskát. Talán csak nem ilyen apró prikulicsok ijesztgetik a szövetkezeti eszmét is? Vigyázzanak. Nem minden ember szá­nakozó. Jelenjenek meg rendes alakjokban és minőségükben és világos nappal, és szembe. Lejárt a babonás világ korszaka. A második följegyzésünk komolyabb és érthetőbb. Megfoghatóbb, mert nem olyan kieórtotioia. ÜL Tiltott, vagy szabad intézmény é a szövet­kezet? Minden okadatolás nélkül szárazon csak följegyezzük, hogy szabad, Szükséges-é a szövetkezet, vagy nem? Ha nem szükséges, akkor sem én se más egy szót se szóljon az érdekében. Ha pedig szükséges, akkor miért cselekednénk roszul, akik mellette szót emelünk'? A többek közül nézzünk meg csak egy példát. A vasmegyében felbuzogó savanyu­vizórt eddig 10—12 krajczárt adtunk, most 12—13 fillért adunk. Nem nyeresége é ez a közönségnek? s a torrás tulajdono­sának sincs kára benne, ha többet vesz­nek tőle. A haszna nagyobb. És a föld gyomra sem szegényedik el bele. — Hát kinek van kára? A kereskedők ugy kép­zelik, hogy nekik. Nincs. Ha helyeslik, hogy asürü garas megéri a ritka torintot, akkor magok sem tarthatják károsnak magukra nézve. De ha káros volna is rájok nézve, avval a nagy világnak nem szabad törődnie. Mert nem a kereskedelemért vannak az emberek, hanem az emberekért a keres­kedelem ; és nem a kereskedőkért van a nemzet, hanem a nemzetért a kereskedők. Roszul mondom? Különben aktákkal is meglehet bizonyí­tani, hogy a szövetkezetek mellett is virágzó kereskedésük van az egyeseknek. Német­országban és Angliában ezerével vannak a szövetkezetek s mellettök százezerével az egyes kereskedők. Nem lehet, vagy nem szabad é nekünk a művelt gazdag országokat követnünk ezen a téren? A megindokolt feleleteket jó néven vesszük. Van azonban nekem ezeknél jobb fel­jegyezni valóm. Ha a szövetkezetek derüre-borura se lát, se hall módjára csak azért állanak fel, hogy a létező kereskedőket megbuktassák: elítélendők. Az ilyeneknek sem okuk, sem czéljuk nincs, legalább is nem tisztességes. Az okuk gyűlölet, a czéljuk embertelenség. A gonoszságot pedig nekem is, másnak is, minden becsületes embernek utálni kell. De ha a létesült, létesülő, vagy létesí­tendő szövetkezettel, pl. fogyasztási szövet­kezettel azt akarják az emberek, hogy a kereskedői foglalkozással próbálkozzék meg cgj v.iaam c. uu. cinelvnek ez eddig eszébe sem jutott; taür „^ irtana egy kis foglalkozás-csere, hátha jobban sikerül az élet. Ennek van czélja. Ez tiszteletre méltó törekvés. Legalább is : már nem megve­tendő. Ha segélyezni nem kell is, de aka­dályozni nem szabad. A Zalaegerszegi fogyasztási szövetkezet­nek ez nem épen czélja. Legalább vélet­lenül megteremheti ugyan ezt a gyümölcsötis, de nem kifejezett czélja. Az okok és czélok ennél nagyobbak. Egyik ok az, hogy a hazai termények és ipartermékek nem igen forognak. Hazai kereskedőink nem igen közvetítik ezeket. Czélja pedig evvel az, a mi szövetkezetünknek, hogy első sorban ezeket a honi portékákat hozza forgalomba. E kapcsolatos ok és czél egyik sarkpontja a zalaegerszegi szövetke­zetnek. Ezt másképen ugy hívjuk, hogy hazai iparpártolás. Hatása közvetlenül az egyes iparosokra, közvetve pedig a nemzeti vagyonra irányul. Másik sarkpontja szövetkezetünknek szin­tén mentő munka nevet viselhet. Itt az ok az, hogy a nép szegény, majdnem éhes és rongyolódik.^Czélja az, hogy a nép olcsób­ban jusson életeszközökhöz. E második sarkpontnak működési hatása közvetlenül Mi legalkalmasabb karácsonyi és njéri ajándéknak? iif- és ezüst ékszerek. i« "in, vaiammi cnma-ezust űismrgji, melyek a legnagyobb választékban ez alkalomra a legolosó~fc>~b áa?~fc>a:nL MAUSZ FEREÜCZ ékszerésznél kaphatók. Régi használhatatlan arany- és ezüst ékszert a legmagasabb árban becserél és megvesz. 6—2 Mindennemű e szakba vágó javításokat, uj munkákat és vé­séseket rendelés szerint eszközöl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom