Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-06 / 45. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. deczember 11. ba: csudálkozni lehet, mondom, hogy itt az ipar pártolásának az eszméje nem ver nagyobb hullámot az emberek érzelmeiben, sem gondolatában, a vezető emberek lelkében iem, — sem a vármegyén, sem a város­házán, sem az ipartestületekben. A testületek igen alkalmasak a hazafias eszmék terjesztésére. Becsűletkérdéssé kell tenni s erkölcsileg meg kell bélyegezni, aki ilyen hazafias eszme ellen tudva vét. — Ha már nagyobb^ vitát nem provokál s jobb módok felállítását nem sürgetik. Egy kis erkölcsi leczke többet érne mintha százszor beirjuk: a jegyzőkönyvbe azt, hogy: „Helyeslőleg tudomásul vétetik." -£>. íárosi gyűlés. Várhidy Lajos polgármester elnökletével rend­kívüli gyűlés volt október 29-én és 30-án. És népes gyűlés volt, szokatlanul népes. Különösen a „helypénz" kérdése miatt jelentek meg sokan az érdeklődők. A Barossligeti vendéglőt Fischer Mór veszi bérbe éri 1225 koronáért ; az árverésen ő volt az egyedüli ajánlkozó. Hogy a zalaegerszegi közkórházat kibővítsék 40 elmebeteg számára, a költségekhez hozzájárul & város 12 ezer koronával. Az Arvay Emilia óvónő lakás-pénzét 240, és fa-illetményét 60 koronában állapították meg. A Deák Ferencz tért nagyobbitni kívánja a város s ezért a megyei nemesi pénztártól a térnek délnyugati szegletén levő 110 •-öljterü­letet kéri. Helyesli a város Zalamegye törvényhatóságának a magyar ipartermékek pártolásában hozzá intézet határozatát. — (...) Jött a helypénz ügyében beadott kérvény. A bérlő kéri, hogy a szabályzatot változtassák meg — az általa benyújtott tariffa tervezet értelmé­ben. A közgyűlés kimondotta, hogy megváltoz­tatja ugyan a szabályzatot, de nem ennek a ter­vezetnek alapján, hanem megbízza a tanácsot, hogy ujabb javaslatot tegyen, tárgyaljon a pénz­ügyi és gazdaságFgyi bizottsággal. Ezeken a tárgyalásokon részt vehet bármelyik képviselő is. A tervezetet ki kell nyomatni, hogy határozat­hozatal előtt mindenki tanulmányozhassa. A mezőőröknek kért fizetésemelését a város most nem teljesítette. Kilátásba helyezte azért jövőre a nómi-nemü jutalmazást. Korchmáros Jenő írnoknak felebbezósót mél­tánylásba vette a közgyűlés s az irattár rende­zéseért — a tanács végzésével szemben — meg­szavazott neki 60 koronát s a neki segédkező személyzetnek 40 koronát. A városi rendőrszabályzatot módosítás végett visszaküldötte a gyűlés a kapitányhoz., csak halvány képet adok azzal, hogy meg bízható följegyzések szerint másolókra és díszítőkre éven­ként 33000 aranyat költött. Ez a remek könyvtár a "budai várpalota déli sarkán volt elhelyezve, kilátással egyfelől a Gellérthegyre ós a Vértes­nek beszögellő bórczeire, másfeléi a Rákos me­zőre és a méltóságos Dunára. Ez volt a tudós király legkedvenczebb tartózkodási helye. Itt hal­mozta föl a camaeknek, gemmáknak, érmeknek, bronzoknak, márványoknak azt a gazdag gyűjte­ményét, melyeket részletekben is vásárolt ós csudálatos tömegre szaporított azzal, hogv meg­vette a mantuai bibornok híres gyűjteményét. Itt helyezte el azt a Leonardo da Vinci-féle madonna képet, melyet Milano herczegétől kapott Corvin Jáuosnak Sforza Bianca herczegnővel tör­tént eljegyzési ünnepélye alkalmából. Itt fogadta a követek bizalmas jelentéseit, továbbá az olasz tudósokat, költőket ós művészeket. Misem természetesebb, minthogy ilyen művelt­Bég és ilyen magas müizlés mellett ennek a nagykirálynak az udvvartartása fényben, pompá­ban, ragyogásban, a kornak minden képzeletét felülmulta. Palotáit Budán, Visegrádon, Tatán ós Komáromban első rangú mesterekkel építtette. Firenzéből elhozatta a világ eddig ismert legna­gyobb mUfafaragóját Majono Benedeket és Tele készíttette szekrényeit, menyezeteic, asztalait, pcl­Több városi polgárnak a községi pótlék törlése iránt beadott kérelmét kedvezően intézte el a gyűlés. — t. Gabonaértoités. A mi állami életünk létalapja a földművelés, a gabona termelés; ennek sikerei szabályozzák ál­talánosságban a mi életviszonyainkat és ezen sikerek fokozatát a termis és a gabonaárak álla­pítják meg. A termést saját szorgalmunkon és verejtékünkön tul a Gondviselés intézi; emez intézkedéseket mi gyarló emberek nem irányithatjuk —- de már a gabona árakat csak a börze szabja meg; ez pedig emberi alkotmány. És amit a Gondviselés kegye az idén bőséggel adott, annak értékét silány falattá szálitotta le a börze. Vájjon a körülmények elmaradhatatlan fo­lyománya-e az, a ránknézve súlyos állapot, hogy most, midőn szép termésünk van — potom áron kell vesztegteni a búzánkat? A világ öszterme­lésének eredménye-e az, hogy nem vagyunk ké pesek tisztességes árban eladni termésünket? Nem! Hasonlítsuk össze a világ termeléséről évenkint összetákolt - és a;. Íróasztalokon felmért gabo­natermések statisztikáját az azon időben uralkodó árakkal/igazolást fog nyerni azon állítás, hogy a gabonaárakat egyedül és kizárólag a börze sza­bályozza; nem szólván a «hausse» és a «baisse» csatakiáltásairól, melyek a börzemanőverek vala­mely érdekszövetkezetének diadalát — és a má­siknak tönkrejutását jelentik. Nem szabad már tovább tétlenül néznünk ezen üzelmeket; ezek az érdekszövetkezetek ugy törnek egymás ellen, mint az olló pengéi, hogy csak azt vágják el, ami közibük akad — a termelőt; ők, ha csorbát ütnek egymáson — ki is köszörülik egymáson ; de amit összeapríta­nak, azzal senki sem törődik. Első sorban az állam volna hivatva arra, hogy élére álljon egy olyan intézménynek, melynek czélja e bajok orvoslása ; ám ha az államot kép­viselő kormányhatósájj -re a. szerepre nem vál­lalkozik, mi sem gátolja a magyar gazdaközönséget hogy kiragadja a gyeplőt azok kezéből, kik azt illetéktelenül kerítették magukhoz. A kereskedő, a gyáros és az iparos mind maga szabja meg az árakat — karteleket is kötnek, trustöket ringe­ket alakítanak — csak a termelő van arra kár­hoztatva, hogy a vevőtől kérdezze meg, hogy hát mi is az ára az én áruczikkemnek ? Amire aztán a borzé adja meg a választ. Egyelőre csak asylumra volna szükség, ahova menekülhetne a termelő, mikor az árak túlságos leszállításával törnek ellene. A Magyarország egyik előző számában a tga­bonaforgalmi raktárt eszméjét vetette fel. E sze­rint ez a gabona-raktár venne és eladna egységes árban gabonát. A három havonkint utólag meg­állapítandó egységár egyaránt kötelező volna a Vevőre és eladóra; az egységárak tehát utólag czait. A nagyhírű Chimenti Camicio látta el pa­lotáit, templomait, kútjait, lépcsőcsarnok diszit­ményekke. Fiesole remek márvány kútját a vár­palota udvarára álittatta föl. Verrochia híres bronz szobrait Dáriusról ós Nagy Sándorról a főbejáratnál alkalmazta. Udvartartása 7—800.000 aranyforintba került. A keleti pompát egyesitette az olasz ^ízléssel. Főudvarme8terei Guth Ország Mihály, Czudar Simon, Báthori István' maguk is dinaszták va­gyonra ós fényűzésre nézve. Udvarában várkapi­tányok, kamarások, kincstartók, sáfárok, testőrök, apródok, udvarnokok, ajtónállók, ótekfogók teszik a belső szolgálatot. Ezeken kivül százakra menő alantos — szakácsok, kukták, bodnárok, kováesok, csiszolók, nyergesek, kocsigyártók, kertészek, ko­csisok, lovászok, fulajtárok. A mig özvegy volt nőcselódet nem tűrt udvaránál. Külön udvartar­tása volt Szilágyi Erzsébetnek, ki az anyakirálynő tisztét diszszel és méltósággal viselte; külön udvartartása volt Corvin Jánosnak, kiből hogy király nem lehetett, hazánk történelmi szerencsét­lenségeihez tartozik. Külön udvart tartott Beat­rix is, ft királyné. (Folyt, köv.) állapíttatnának meg a börzei napiárak középará­nyosából és a vételnél az eladó csupán a tőzsdei napi árfolyam 70, vagy mondjuk 80 százalékát kapná készpénzben, mig az egységár kiegészíté­séhez még hiányzó összeget a három havonkint megejtendő végelszámolásnál venné fel. Ez az ide a mindenesetre megfontolandó. Mert eszerint valahányszor a tőzsdei árfolyam jelenté­kenyen alább szálna,a józan ész is azt diktálná, hogy gabonánkat a forgalmi raktárba szálitsuk, mert ott a már előbb szerepelt magasabb tőzsdei napiárak {alapján a középarányos már meghaladja a tőzsdei napi árat és legrosszabb esetben is a legmagasabb és a legalacsonyabb ár között mér­sékelt árat kapnánk termékeinkért. Az is bizonyos, hogy az árak emelkedése ese­tén a forgalmi raktár készletét igánybe kellene venni a helyesen számító keresletnek is, ami nem akadályozná az árak további emelkedését, mert a raktár készlete sohasem fedezhetné az export és a belforgalom szükségletét. Egy ilyen vállalatnak akár a kormányhatóság, akár a gazdák szövetségének vezetése alatt oly módon kellene megalakulnia, hogy a nyerészke­dés kizárása mellett csupán az önfentartás költ­ségei legyenek biztosítva. Ami a vállalat koczkázatát illeti, e részben minden aggályt elosztató módon állapitható meg egy olyan szabályzat, mely biztosítékot nyújt az egységárak alábbszállása folytán a megmaradt készlet értékében mutatkozó különbözet kiegyen­lítésére ; mert eltekintve a negyedévinkint utólag megszabandó egységárak természetes változásai­tól, melyek már önmagukban véve is eloszlatják a különbözetek nagy részét, az ármegállapításnál tér engedendő bizonyos maximális összeg erejéig a különbözet megszüntetésére. Ehelyütt nem lehet czélunk a részletek meg­vitatása. A tervezet szakszerű kidolgozása tekin­tetében nincsen kétségünk az iránt, hogy arra hivatott szakembereink vannak, kik az esélyekkel szemben meg tudják jelölni a helyes irányt, melyen a veszedelmes megrázkódtatások elkerülhetők. De vagy ezen, vagy más uton okvetlenül kellene alkalmas eszközt keresni arra, hogy a tőzsdei «haosse» és «baisse» okozta nagy anyagi meg­rázkódtatáa'öktó!- megóvjuk a kereskedőt és meg­óvjuk a termelőt is a hivatásával nem egyező áldatlan spekulációtól, melyért első sorban a holt töke gyanánt heverő termésének kamatvesz­teségével, a kölcsönképp felvett összegek kama­tával, lelki izgalommal és előre nem látható anyagi veszteséggel fizet. Mi állunk első helyen azon európai államok so­rában, melynek létalapja szorosan egybe épült a termelés értékesítésével, nekünk kell tehát elöl­járni abban, hogy a földmüvelésnek azt a nagy kérdését sikereseu megoldjuk. Cs. J. Muravidéki levelek. X. Kosárfonó Stridón. Kénytelen vagyok harmadszor is a kosárfonó­ról irni; azt hisem nem fog haragudnr rám az ón kedves olvasóm, nem reciámot akarok csinálni ezzel, nem az amerikai minták szerint, ahol az újságok reclám kedviért foglalkoznak 'ilyen dol­gokkal. És ez helyes is, mert az ellenkezőjét a mi lapjaink teszik, keveset szentelnek ezek ilyen „reálisának látszó dolgoknak, csak az agyon­csépelt politikán nyargalnak, ezzel vélik boldo­gítani hazánk koldusbotra jutott népét. Én lel­kesedésből irok. Lelkesedem mindaz iránt a mi magyarésgyülölőkmindent a mi magyarellenes. És gyűlölném mindazokat, a kik nemzetünk tönkre­tevésón fáradoznak, bármily nagy legyen is az ö hiyataluk, bármely fényes'palotákban lakjanak és akármily drága székeken ülnek is. Én a tömeggei érzek. Azzal a tömeggel, mely szomorodott szívvel látja nemzetünk elsatnyulásá mindenféle téren. Azzai a t ömeggel mely nem zetünk sorsát, jobbra akarja fordítani de meg bónitja működését, meggátolja törekvéseit az önző czélokért élők hada. Süketnek kellene lenni, a ki nem hallja nem­zetünk jajveszékeléseit, és vak az, aki a magyar nép nyomorúságos helyzetét nem veszi észre, f De hát gyarló az ember .... Ma még nép­hős, a ki a uemzet javáért küzd, holnap meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom