Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-15 / 20. szám

lik év. s Zalaegerszeg,11902. május 15. 20 szám B&y évre 4 korona. Péi évra 2 korona. •»§yed évre 1 kor. Sgyn saáa 8 fillér. Hazai dolgok hirde téae féláron : egy old. 20 K. Nyilttér sora 1 korona. Szerk. és kiadóhlTa' / tai : Wlassics-u. 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELFINIK HETENKÉNT CSXJTÖIÍ.TÖK:Ö3SR ESTE. lünkösd. Mint a föld alatti folyó, bujdokol egy darabig az elnyomott igazság. Mint a rhegváltás eszméje hallgatott napokig-hetekíg : ugy hallgat ideig-óráig s bujdokol löld alatt mindnnapi életünknek is egyik-másik sarkigazsága, kisebb-nagyobb mérvű szabadító eszméje. Ha kitör, annál nagyobb robajjal tör ki a viz, s ha meggyűl, zúgva-robbanva töri át a gátat a folyó s annál nagyobb roppanással, minél nagyobb az akadály. A meggyülemlett gyarlóságok elsöprésére megindult a megváltásnak egy világra ható -eszme-folyama. Aztán gátat emeltek a folyam elé. A folyam fesxitő ereje megnövekedett. Az eszme áttört gálon-akadályon, sziklasiron, embersziven, le a sirba, föl a menybe, átszűrődött a csontokba és a velőkbe. — Mint viz-áradás, sodorta el a hamis isteneket s mint üdítő harmat hullott a gondolatvilág aszú füvére. Az égi harmattól megtermékenyül a mező, kihajt a virág. A menyei beszédtől megtdesül a gondolat s tüzes lesz a nyelv. A mint megígérte volt, az ég villúmtüzében jött el az emberekhez bebizonyítani, hogy nem embertől, de Istentől van a tudomány s nem múlik el. Nem múlik el. Hömpölygő áradatként nő. Tüztengerként nő. S ezereknek szolgál vigaszul. Ezernknek szolgál melegítő lelki eledelül s nyugovó hitbeli párnául. Ezeren, háromezeren s tizezeren melegednek a tudomány tüzénél s nvugosznak meg az új hitben, hogy nincs két Isten, csak egy; s ez az egy sem a gonoszságnak és bosszúállásnak, hanem a szeretetnek az Istene. Mert csak egy igazság lehet. S annak is jónak kell lenni. Megédesül a gondolat ettől a tudománytól. S ha a föld alatti folyó kitör a levegőre, az elnyomott ig&zság annál inkább előkerül bnjdoklásából. S minél nagyobb gátja volt, ann'l nagyobb robbanással jön, villámlással, tűzzel, fénynyel, hatalommal, és dicsőséggel épen mint pünkösd napján. (-) döntőleg lehetne és kellene kritizálni. Az els5 pontra azonban lelkesedéssel határozták el Hevesmegye feliratának a pártolását. A felhat jmegszerkesztésével Kaufman Mátyás aljegyzőt 'bízta meg a törvényhatóság. Gazdasági válság. Megyei közgyűlés. A hétfőn tartott Zalamegyei közgjülés rengeteg táigysprozatának határozatai közül a nagyobb közönség elé taitozók a következők. Az elhalt Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter feletti gyászban osztozik a vármegye s részvétét ki is hjezi jegyzőkönyvileg. Darányi Ignácz földmivfclósügyi miniszternek köszönő feliratot küld a ,ármegye a kisgazdák számára küldött 600 ezpr szőlővessző állami adományéit A Balaton gőzhajózási IcUSUt-atiiak Somogy és Veszp.'émmegye megtagadta az ezutáni segélyezést; ezéit a Társulat, a kereskedelmi kományhoz fordul segélyért s e folyamodást pártolja a miniszternél Zalavármegye is s egyúttal a maga réí-zéiől tovább is folyósítja az eddigi segélyt, évi 6000 koronát. TáigyaPák Hevesvármegye átiraifít, azt az ismeretes mozgalmat, hogy az országos törvényhozás Házához feliratot terjesszenek megyénként, kén i, hogv a II. Rákóczit, Tökölit, Berzsenyit hazaárulással és lázadással bélyegző pont töröltessék s Kossuth és a 48-as honvédek érdeme (örvénybe iktattassék. A mfgyei törvényhatóság kettőbe választotta azt az átiratot: Kossuthias a 48-as honvedekre nézve egyelőre nem hoz határozatot, közeinek tartva még az időt, melyben Kiskundorozsma, május hó. Napilapok, tudományos művek, törvén) hozók stb. állandóan hang ''Uják a szomorú közgazdasági viszonyokat és az egyes osztályok válságos állapotát. Azonban a kérdéssel foglalkozók kilenctized része csak az okozatot látja és annak mikénti megszüntetésével foglalkozik. Kevesen keresik az okot s igy természetes, hogy a megoldást más és más oldalon vélik keresztül vinni. Innen van azután az, hogy ahány e kérdéssel felületesen foglalkozó van, majdnem annyi a vélemény is. Egyben azonban mindannyian egyetértenek s ez a válságos állapot. Európának szinte minden államában érzik a nehéz állapotokat, miket a gazdasági válság okozott. Mindenhol kísérleteznek és terveket.készitenek a megszüntetésére vagy legalább enyhítésére. Ez a boldog állapot pedig akkor fog bekövetkezni, mikor a termelés' és fogyasztás közt az egyensúly helyre áll, másszóval a forgó pénz és áruczikk között a természetes arány lesz irányadó. Igen természetes, hogy a lolytonos pénzveréssel századok alatt az arany é3 ezüst lömegö szaporodik s igy ugyanazon tárgyakért időrőlidőre többet kellene adni, mint régebbeu. Ebből folyólag az árak természetes iránya az emelkedés volna. Viszont az árhullámzásra nagy befolyással van a kínálat és kereslet. Itt oszlanak azután a vélemények két nagy ágra Az egyik rész szerint a baj oka mindig az, hogy sok az áru és így az ár lemegy, ellenben a másik rész azt vitatja,, hogy az ár azért megy le, mert nincs elég pénz a hanyatlás ellensúlyozására. Mindkét tábornak igaza van. Tul sok áru vagy kevés pénz ugyanazt a hatást idézi elö. E pontnál találkozunk azután az ezüst, vagy faültetés és tüxolíó egyleteink. A szép magyar poézis azt mondja: »Siromra, hogyha meghalok, ültessetek virágokat.® A szeretet örök élete s az örök életszeretete nyilvánul meg ebben a mondásban. A siron tul is szeretjük a szépet, halálunk utánra is óhajtjuk életét a virágnak s a növény és virág életében feltámadásunk jelképére ismerünk. De ba nem szólunk is olyan transcendentálisan a növény életéről, ha csupán a rideg száraz élet gyakorlati oldaláról tekintjük is: akkor is van sőt annáljtöbb okunk van a növényélettel foglalkozni. Egyik szel d költő pap azt hagyja örökül, hogy: »Üitess és fákat növelj.« Ebben az egyszerű tanácsban a földmüvelés géniusza, a reális magyar életnek szelleme szólal meg. Mert mi fóldmiveiő nemzet vagyunk, mint hajdanta a Cato és Vergilius népe. Életerőnk közvetlenül és közvetve is a földben gyökeredzik. Onnan nyerjük az életet s az életnek anyagi, szellemi és erkölcsi boldogságát. Onnan nyerjük művelődésünket is. A földnek müvelése csak csodálatosnak tetsző, de természetes összeköttetésben van lelkünk művelődésével. A fald megművelésével közvetve testünket tápláljuk. Mert hát akármilyen ideálisak legyünk. mégis csak ez az életnek az első fundamentuma. A fold terményének fölöslege aztán megtanít, ráutasit a kereskedelemre, megkönnyíti a mesterséget, fejleszti az ipart, épiti a tudományt s felvirágoztatja a művészetet. Közvetve bár, de a szeliemi kincset is a földtől nyerjük. S az anyagi és szellemi vagyon együtt teszi az egyes embert és a nemzetet gazdaggá, hatalmassá és boldoggá, vagyis szabaddá; mert a szabadságnak is erős alapja a jólét. Tedd koldussá az embert s önkényt ajánlkozik rabszolgának. Az anyagi, szellemi és erkölcsi vagyon rendesen együtt jár. A nyugati országokban ezek együtt vannak, a keleti országokban együttesen hiányoznak. A nyugati országokban mégis csak jobb már az első tényező is, maga a megélhetés ; ügyesebb az ipar, nagyobb a kereskedelem, fej leitebb a tudomány és művészet s több a szabadság: a népek hatalmasak és müveitek, mert gazdagok. Egyiket iparos, a másikat kereskedő nemzetnek mondják. Vájjon egyik az iparra, másik a kereskedelemre támaszkedik-é csupán, mint boldogulása kútfejére ? Nem. Az ipar és kereskedelem nem ugrik ki a földből egyszerre, mint láva atüzokádő hegyből; lassan emelkedik belőle fű-fa alakjában s századokon át még csak földmüvelésnek hívják. Kezdetben mind 1 nemzet földmivelő: római, germán és magyar egyaránt. Az eszkimó megfogja a fókát, megeszi s rendben van. Többet nem lud művelni. Nem sokkal tesz külömbet a nomád is a szarvassal. Földet nem akar művelni. Ezek nem is alkotnak nemzetet. A nemzetalkotás elsc stádiumát a iöldmivelés jelöli. Mi földmivelök vagyunk már ezer esztendejeDe ez a czim nem azt jelenti, hogy a földet jól megműveljük, hanem azt, hogy egyebet még ugy sem müvelünk. S hogy Ausztriát iparos országnak, vagy a másikat kereskedelminek nevezik,, nem azt jelenti, hogy a földmivelésre nem gondolnak, hanem azt, hogy az ipart és kereskedelmet még a földnél is jobban müvelik. Hiszen ezekben az országokban sokkal fejlettebb a földmivelés, mint nálunk. Típusok van azoknak, kik a határt trágyázzák s összeseprik a városok és faluk utczaporát, hogy hizlalják vele a földet. Haelsétálnánk Olmütztől Brüsselig (nem vasúton),, csudálkoznánk s talán lelkesednénk is, mert látnók, hogy az országutak sánczaiból, miket, nálunk csak por lep, bűzhödt léh borit, vagy bojtorján ékesit: onnan a sváb éshollandia embermennyi drága szénát kaszál le 1 s a megnyesett árok tiszta, szép zöld, mint a billiárd asztal