Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-15 / 20. szám

156 MAGYAR PAIZS 1902. április 24. más néven a bimetalizmus kérdésével, melynek czélja, hogy az ezüst értékébea emelkedjék. A vélemény nagy többségben erre nézve az, hogy ha az ezüst értékében emelkednék, akkor az árak minden téren feltétlen javulnának. Jó példa erre a negyvenes évek gazdasági válsága, minek oka a kevés pénzbea rejlett és az ezt követő pénzbőséggel járó áremelkedés. Az ötvenes években a kaliforniai aranybányákat felfedezték. Egyszerre nagy mennyiségű arany kezdett forgalomba jönni. A pénz több lett. Ugyanazon czikket jobban meg lehetett fizetni, mint azelőtt s az árak folytonosan emelkedtek. A több pénzzel beköszöntött a kedvező áralakulás és megszűnt a gazdasági válság. E kedvező viszonj tartott 1873-ig, vagyis addig, mig Németország az ezüstöt, mint törvényes fizetési eszközt meg nem szüntette. Ebhez hozzá járultak más nemzetek is és egyszeire az arany lett az ur, mert ezzel az eljárással egyszerre a világ pénzkészlete mintegy felére redukálódott. És mi lőtt azután ennek igen természetes eredménye? Az árak folytonos esése, mig végre beállt a gazdasági válság, vagy másszóval az általános elszegényedés. Huszonöt év alatt, vagyis 1873 tói 1895-ig pl. a buza ára 6 5 forint átla- ;o árra szállt az 1873iki 12 forintos árról. Ez pedig 25 éven át nem nagyobb időközökben, hanem minden évben fokról-fokra szállt alát.b évi átlagban 3 százalékkal. A kereskedelmi czikkek ára is esett, de nem oly nagy mértékben, mint az elöbbeni, mert ezek árverése évenkénti 2 százaléknak felel meg. (Ezeknek a nagy gonddal összeállított táblázata S a u r b e k-nél található fel.) Már most ha Magyarország 1873-ban gazdasági terményekből pl. bevett 50 milliót, akkor már 1895 ben csak 26 milliót. Tehát ami az egyest sújtotta, az sújtotta az egész nemzetet. Visszatérve az elöbbeni tárgyra, felmerülhet az a kérdés, hogyha az aranyat fogadták el fi zetésí eszközül, akkor is 25 éven át sok az árak következetes esése, mert ez idő alatt a folytonos bányászattal nagymennyiségű arany került lorgalomba. Ez igaz, de az is igaz, hogy az aranytermelés az emberek,

gaz üzletek és a fényűzési czikkek szaporulatával nemhogy versenyt tartana, hanem a mögött marad. És igy, ha ujabb arauymezőket nem találnak, vagy az ezüst értéke nem emelkedik, a pénz kevés és drága lesz, az áruczikkek előállítási áron is alig lesznek értékesíthetők. Tehát mindaddig, mig ez az irányzat megmarad, válságos lesz a gazdasági helyzet s apránként ezrek és ezrek jutnak koldusbotra. És ezen az aggasztó helyzeten nincs mit csudálkozni, mert az árak jstek, a termelési költségek maradtak, sőt nagyobbodtak, a társadalmi igények pedig megkétszereződtek. Ha ezeket az okokat vizsgáljuk, világos lesz előttünk hazánkban a magyar középosztály bukása. Ugyanis terményeit valaha magas áron érti ke sitette, kiadásai kicsinyek voltak. Ámde a terményárak esésével a jövedelem jóformán felére szállott, a családi én társadalmi igények pedig megkétszereződtek. Gazdálkodni, a meglévővel takarékosan bánni nem tudott, mert az addigi viszonyok nem utalták rá s nem szoktatták hozzá. Most pedig megindulhat ezen a lejtőn a kis gazdák osztálya és ha uj alakulások fel nem tartóztatják, egy-két év rossz termése után ez is ugy esik össze, mint a középosztály, mert csak jó termés mellett képes az óriási köz- és magántermészetű terheket fedezni. Világos példa erre a székely nép, melyet a két utóbbi rossz gazdasági év a tönk szélére juttatott. De térjünk vissza az általános viszonyokhoz. Épen néhány hete hallottam, hogy a kamatláb leszállott. A kereskedelmi irányú sajtó pedig azon kesereg, hogy nincs a pénznek kelete, a bankok pangnak stb. Az elmondottak után szinte lehetetlennek látszik ez a pénzbőség. Pedig ez lehetetlenség. Csak kissé gondolkozzunk felette s könnyen rájövünk, hogy pénzszükség mellett mint lehet pénzbőség. Ugyanis a bankokban felhalmozott pénz a forgalomból van elvonva. Ilyen viszonyok mellett apad a nyereség, a vállalkozásban nincs erély, a foldmivelés is pang s csak az állampapírok értéke emelkedik. A kamatláb leszáll s a kormányok konverziókra adják magukat. Vájjon a nemrég oly hevesen tárgyalt konverzió is nem ezen állapotok eredménye? Igen! Cs. csatószegi Peterffy József A munkások nyugdíj szövetkezetéről. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző kórének közgyűlésében Papp Alajos alelnök a következő felolvasást tartotta e nemes emberbaráti intézményről. Tisztelt közgyűlési A mai nehéz viszonyok között ugyhiszem, mindnyájan görcsössen 'lagaszkodunk egy mentő csolnakhoz, különösen akkor, midőn rólunk, mindenkitől elhagyatott munkásokról s a tenger hullámain lebegve, szétroncsolt hajóuk fősz lányainak megmentésére törekszik az a mentő csónak. Nézzük csak jól át, ezt a mindent fóntartó munkás osztályt. Egy iparos 13 éves zsenge korától fogva két kérges tenyerének munkája után kell hogy keresse mindennapi kenyerét. »Csak a mindennapi kenyerét. 50—60 éves koráig kell neki küzdeni a mindennapi létfentartásért. Mindnyájan tudjuk azt, hogy a lehetőség kivan zárva, hogy csekély munkadijukból, bármelyik is olyan tőkét gyűjthessen magának, hogy a bekövetkező rokkantság esetén, a munkás és családja biztosítva legyen. Ki van zárva az, hogy sok évi fáradságos munkája gyümölcséből, minden támasz nélkül, a kegyetlen nyomor szemébe nézhessen. Tudjuk azt, hogy az a munkás osztály mintegy államfentartó gépezet működik, de ha ez a gép főrésze a munkás kéz, szolgálatra képtelenné válik, akkor mindenkitől ü...*gy va uinos más választása a számára megmaradt koldus botnál. Kedves iparos ifjaink! Én tehát ugy a v i-'.lmány, mint a magam részéről Sgyelmükl j ajánlom ezt az egyetlen támaszt, ezt a nem? ember baráti szeretetet istápoló intézetet. A magyarországi rokkant és nyugdíjintézetet. Ahol csekély heti befizetés után, nem mondom úrias kényelmes agkort, hisz mi ilyenhez szokva nem vagyunk sem családunk, hanem nélkülözésektől ment tisztességes megélhetést biztosíthatunk ugy a magunk, miat családunk számára. Ezen nyugdíjintézetnél a heti befizetéseket a tagok tetszés szerint szabadon választhatják, Ugyanis beiratási dij egyszer és mindenkorra 3 korona. I. osztályú heti befizetés 20 fillér. II od osztály heti befizetés 24 fillér, lll-ad os/.tályu heti befizetés 30 fillér. Az élvezeti jog 10 évi tagság után veszi kezdetét, még pedig a következő módozatokkal: Teljes munkaképtelenség esetén I. osztályú segély 8 kor. 40 fillér. II. oszt. segély 9 kor. 80 fillér. Ill-ad oszt. heti segély 11 kor. 90 fillér vagyi* a teljes 40 évi tagság uLán járó összeg 7Ó°/o-át élvezi s 10 év után minden évben 1%-kal emelkedik a nyugdíj segély, ugy hogy egy iparos segéd, ki élte 17 ik évében tagjává vált a nyugdíj intézetnek 57 éves korában vagyis 40 évi tagság után 1. oszt. 12 kor. II. oszt. 14 kor. III. osít. 17 korona heti segélyt élvez, élte fogytáig, ugy szinte kihat ezen nyugdíj jogosultság a családfő elhalálozása esetén a hátramaradott özvegy és árvák segélyezésére. Tisztelt iparos ifjaink gondolkozzunk csak jól saját jövőnk felett, ugyhiszem egyetlen egy munkásnak sem kerül nagy megerőltetésébe, ha hetenkint megvonja magától azt a pár fillért, amely fillérek oly tökévé növekszenek, hogy biztos megélhetést nyújt a munkaképtelenné vált munkásnak és családjának. Annál is inkább megbízható ezen nen intézmény. mert ma már 18 ezer józanul gondolkodó tagja van és alaptőkéje 538532 koronát tesz, amelv összeg nagyobb része állami kötvényekben van képviselve sszabad legyen még az összes magyarországi munkások azon óhajának kifejezést adnom, hogy talán a magas kormány se n fog szűk keblű lenni amikor ez a legnemesebb intézmé nvek egyike meg fogja kezdeni áldásos működés ét. Tisztelt közgyűlés ugy hiszem rövid előadásomból eléggé megtudják bírálni az intézmény üdvös és hasznos voltát és a választminy azon indítványát, hogy a mai közgyűlés mondja ki abbeli határozatát, hogy lehetőleg testületileg, de még a testületen kívül is igyekezik a magyarországi munkások rokkant és nyugdíj intézetébe tagul belépni és tagokat gyűjteni és a zalaegerszegi fiók intézet megalakulását szükségesnek tartja, az alakuló közgyüló3 egybehivá sát elrenPersze az országú! n sincs por. Olt ismeiik áz utkészités módját. Mondom, Auszt L mégsem fóldmivelo országnak hívjuk, — a t van egyebe, amire még nagyobb büszkeség 1 hivatkozhatik. A müveit népnek kincse van még az országutak sánczábau is. De aemcsak füvet, hanem fát és gyümölcsöt is teremnek az árkok és sánczok oldalai. Baibárnak és kannibálnak, vandalnak szokták elnevezni, a ki a fát rongálja. A müveit ember tenyészti ós ápolja azt. A műveltségnek jelzője és fokmérője ugy az általános földművelés, mint annak egyik ága, a fatenyésztés. Hogy milyen felemelő, áldásos hatása van a fóld kultúrájának, vagy csak egyik faja tenyészetének, a gyümölcsfának, megmondja egy közönséges vándor, a ki Németországon át a nap égető hevében az utak árnyas fája alatt üdülést nyer, éhét csillapítja s szomját eloltja gyümölcsével. Másként utazik a vándor keleten. Bulgáriában a rengeteg Balkánnak van fája, őserdőből, önkényt nőtt fája, de tovább emberi kéz nem fárad, hogy uj helyeken plántáljon; Oláhország sivatag Dobrudsájában kiszáradhat a vándor torka, mig napi járó földeken egy gyümölcsöt lel; a kopár török oldalokon elperzselheti a nap, mig -egy árnyékos fára talál; Kisázsiában a parton még csak suhog egy-egy czipruserdő, de tovább a kietlen száraz pusztaságba már tekinteni is félelmetes. Magyarország közbül van. Nyugatról hozta a föld kulturáját s hozott egy-egy gyümölcsfát az országút szélére is, de a keletiek puszlaságát is szereti még. Mondjuk, hogy mivelés alá fogtuk a földet, legalább hogy a gabona számára felszántunk minden tért s n'j vegyük észre Torontálnak, a Kisalföldnek s a mezőségnek rengeteg burjános messzelátó térségeit, — mondjuk hogy egy-egy gyümölcsfa is van itt-ott az országutak szélén hajtásnak indulva, egy pár év óta: de azt el kell ismernünk, hogy általában mégis csak gyümölcsőzetlenül hever az a rengeteg utszél, mely az országot keresztül-kasul járja, s azt is el kell ismernünk, még pedig jól megjegyezve, hogy ezek a sánczo!dalok énenként több milliót jövedelmeznének csupán a gyümölcscsel. Csodálatos, hogy egy földmivelo országban, mely hozzá még szegény is, hogy olyan későre s olyan lassan lehet ráterelni a ügyeimet, hogy a gyümölcsfa nemcsak zárt kertekben, hanem az utczákon és az utakon is emelheti az egyeseknek és a közönségnek a boldogságát. S az is csudálatos, hogy nálunk, hol az igazgatás már meglehetősen központosítva van, olyan szórványosan mutatkozik az utak befásitása. Vagy a figyelmeztetés szórványos, vagy a teljesítés szórványos. Vagy nincs is figyelmeztetés? Pedig kár volna várni, mig a közönség mindenik rétegének önként a vétébe száll az a tudat, hogy a gyümölcstenyésztés nemcsak poétikai szépség, de hatalmas közgazdasági tényező, hogy az országnak gyümölcsfái alig hanem jövedelmeznének annyit, amennyit az adók összetétele kitesz. Azt mondják, hogy Afrikának egy Kongó nevű államában a félvad ember, ha gyereke születik, mindannyiszor fát ültet el. Költői és közgazdasági nagyobb tekintetek mellett nézd meg csak embertársam és honfitársam : mennyi gyönyörűséget, hasznot és kedvességet szerez neked apránként is az a gyümölcsfa, melyet az orszigut szélére, vagy a házad mellé ültetsz. Az ízléses gyümölcs nemcsak nyalánkság, de igen szükséges a rendes vérkeringésre, a jó emésztésre öregnek, ifjúnak egyaránt. Egyensúlyban tartjuk vele egészségünket; gyermekeidnek pedig nagyobb boldogság két alma, mint nekünk egy klrályilag teritett astal. Ha kimész a mezőre, árnyékába ülsz s enyhülten törülöd homlokodról a verejtéket, mig a sárguló gyümölcs öledbe hull. Igy jár itt a szomjas idegen utas is s megáldja a kezet, mely a