Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-14 / 46. szám

1901. deczember 12. MAGYAR PAIZS 3 Itmenni, de megfordított sorrendben, mint a Darvin majma. Jól meggondolja tehát esetleg az orgánum megindítója, hogy arra a sorsra jut-e? Egy-két évi védelmezés nem ér többet a semminél. Az orgánum megindítója — eltekintve attól, hogy teméntelen anyagi áldozatába kerülhet — semminemű anyagi haszonra teljességgel ne számítson ; az orgánum megindítójának legyen elve s evvel az elvvel szegezze a hátára a keresztet. Az orgánum megindítója ne csak arra legyen elkészülve, hogy a kiknek érdekében megindult, azoktól néha megszólást, kicsinylést, ellenszenvet, sőt rágalmat, gyűlöletet és ellenségeskedést fog tapasztalni, hanem azt a kötelességet is ismerje el, és tartsa meg, hegy a megtámadtatásokért még panaszkodnia sem illik; ő maga aztán bukik vagy nem bukik, de az elve igy győzedelmeskedni fog. Különben nem. A lélekpenz. Hát csak képzelje el valaki, hogy a modern tanitó puttonyt vesz a hátára s szüreten sorra járja a gazdákat. Itt is töltenek egy fazék mustot a puttonyába, ott is, s összeszedi a czivilistát. Persze sokan tréfának veszik ezt. Pedig ez nem mese, se nem tréfa. Zalában ez igy megy, ahol nem elég gazdag a tanitó mester, hogy cselédet is tartson. Mi különbség van tehát a szőlőpásztor, a harangozó, a kisbíró meg a tanító között? Mégis csak jobban meg kellene becsülni a tanitót s a tanítóban a tanügyet. Felkéltek az alábbi levél közlésére, melynek a közlése egyik másik felebbvalóra, lehet, hogy kellemetlen, de hát uram isten! legalább annji szabadságot, anyicska mennyei boldogságot adjunk ezen a földön a tanitónak is, hogy — ha eredmény nélkül is, — de legalább elpanaszolhassa a baját; hátha iuy is megkönyebbül, mint Petőfiként a terhes felhő, mikor esője hull. A levél itt következik: A tanitó „lélekpénze!" A m.'nt s?ép hazánkban még igen sok helyen, úgy Hahóton is a „mester nem fix fizetést" kap, hanem „czivilisztája" gabona, bor, fa és lélek pénzből ál), a mit az elmúlt év végéig a régi usus szerint ő maga szedett, vagy az ő közbejöttével a községi biró szedett be. Ezen változtatandó, a közig, bizottsághoz felterjesztést tett, a mit a közig, bizottság az 1432/1901. számú végzésével el is rendelt, érvényt szerezve az 1893. evi XXVI. t. cz. 3. 4. 5. paragrafusainak. Ki nem térhetve az emiitett végzés végrehajtása elől, a községi jegyző az iskolaszékkel mint hitközségi képviselőtestülettel 1901. évi junius 1-én ülést tartva — annak jegyzőkönyve szerint — a változtatást megtette, t. i. elhatározta, hogy a tanitó járandósága ezután annak közbejötte nélkül szedessék be és negyedévenkint előre szolgáltattassék ki. Igy rendezve lévén az ügy, az isk. szék a járandóságok beszedését a községi birók mint s'í. széki tagok beleegyezésével a községi bírákra bizta, s hogy „jó kedvvel" tegyék azt, a fáradozásukért 10 koronányi jutalmat szavazott meg a bíráknak. De tudva levő dolog, hogy a tanitó még ez idő szerint is igen sok helyen mostoha gyermek; Ilahóton is béke volt addig, a mig a jáiadóságát nem kérte Most, hogy a tél elé nyugodtabban nézhessen családjával, a kimutatást elkészítette, hogy járandóságát a biró beszedve neki átszolgáltassa, a kimutatást Tánczos József községi biró ilyen levél kiséretében küldte vissza: „Igen tisztelt Mester úr" 1-ször Ezen Lélek pénz beszedésére kötelezve nem vagyok. 2 az kösségi ügyek miat nemis érek reá beszedni. 3 Amin örök időtől fogva szedve let csak tessék ezen tul is ugy beszedni Tisztelettel Tánczos biró. Vájjon kinek az utasítására tette ezt a biró? Eltekintve attól, hogy Krompaker János másodmagával 305 tanköteles gyermek tanításáról gondoskodik a kor igényeinek meg nem lelelő tantermekben, valljon az ilyen „bírói" eljárás lelkesitheti-e arra, hogy erejét meghaladó munkával a hazának polgárokat neveljen!? Világosság jöjjön cl a te országod ! (-1 -CZ) Miért nem versenyképes a kézműiparos. — A Kézmüiparosok Lapjából vettük ki. — Debreczenben közelebb egy posztókereskedő fél millió korona taitozással, egy czipőkereskedő 110 ezer korona lartozással bukott meg. Ha majd iölszámitják a bukottak igazi vagyonát, alig fognak valamit találni. Az emiitett két eset csak két eset, de hányván ilyen évenként országszerte?! Mennyi czi pészmesternek kellett elvérzeni a debreczeni czipőkereskedő mellett, amíg ez a 110 ezei koronát elvesztette ? Minden esetre sok ezer pár czipőt kellett a kereskedőnek mindenálon és bármi áron forgalomba hozni; mert ha 25 ezer párt adott is el 4 koiona veszteséggel, még akkor is alig állhatott elő a 110 ezer korona veszteség. Tekintsünk már most az adott eset mélyébe. Ugyan ki és melyik becsületes czipészmester iett volna képes a vagyonbukott czipőkereskedővel versenyezni? Hány vevőt csábított el ez a kereskedő a debreczeni czipészektől? Hány esetben adott alkalmat arra, hogy a kézrmuparosoknál dolgoztató egyesek, a jó mesterek, jó készítményeinek árait, az áruját elvesztegető kereskedő áraival hasonlítgatva az értékesebb készítmények árait letörjék? Hány esetbtn szolgálhatott ezen áruvesztegetés okot arra is, hogy a szegény kézmüiparosok hasonló eljáráshoz folyamodjanak, hogy jobb vagy hasonló készítményeiket yeszteséggel is odaadják? Hány esetben szolgáltatott okot ezen áiuvesztegetés arra is, hogy a hitelezni alig képes szegényebb debreczeni czipészek hitelezni és ez /Ital szorongani legyenek kénytelenek? Sok más hasonló kérdést tehetnénk még föl azon esetekre nézve, amelyekben a szenvedő heljzeiben levő kisiparosoknak a bőrkereskedőknél levő hitelük, fizetésképességük, úgyszólván becsületük megrövidítését kellett elszenvedniük ezen egyetlen szédelgő üzelmei által. Keresi az ország a magyar bőripar bajait. A kormány bőripari szakbiztost küldött ki a magynr bőripar bajainak orvoslása végett. Az oiszágos iparegy sületben timáriparos-szakiskola fölállításáról tanácskoznak. A szegedi első és Il-od fokú iparhatóság futni engedi a /.Turul" czipőgyár embereit. A harcz folyik tovább, tovább, az egyenetlen pénzerők között és az ország czipészei, bőriparosai rendre elvérzenek. Mind másutt keresik az okokat, pedig az egésznek két oivosszere van : A szédelgőket fegyházilag kell büntetni, a külön vámterületet fölállítani és ezzel meg lesz mentve a magyar bőripar! Közgazdaság. A tápanyagok hatása a szőlőre. Mióta a filloxeia pusztításának következményeként a szőlőtelepítés hazánkban oly nagy arányokat öltött, mind többen és többen foglalkoznak ama kérdéssel, hogy melyek azon eszközök és módok, amelyek segélyével szőlőtermésünket úgy mennyisegileg, mint minőségileg ismét a régi lábra állithatnok. — Az ide vonatkozó gyakorlati és tudományos alapon nyugvó kísérletek közül legértékesebbek s érdekesebbek azok, melyek a szőlő trágyázásával állanak összefüggésben s a ma már száz és száz helyen folyamatban levő kísérletek kétségtelenül bebizonyították, hogy a szőlő trágyázás keresztülvitele sokkal nehezebb, semhogy azt az idevonatkozó kísérleti eredmények figvelembe vétele-nélkül lehetne végrehajtani. — Tudjuk, hogy a szőlő tápanyagai közül legfontosabbak a nitrogén, a foszforsav és a kállium. — Azt is tudjuk, hogyha ezen tápanyagok a szőlő által megkívánt mennyiségben és arányban állanak rendelkezésre, akkor nagv termés lesz az eredmény. — Ha azonban egyik másik tápanyag a többihez viszonyítva túlsúlyban van, akkor az a szőlőre káros befolyást gyakorolhat, éppen ezért azt is tudnunk kell, hogy az egyes tápanyagoknak minő befolyása van a szőlőre. — Nézzük tehát az egyes tápanyagokat egyenként: A nitrogén, ha csekély mennyiségben van jelen, ké-lelteti a fürt érését és ezért kevés lesz benne a ezukor, ha pedig túlságos nagy mennyiségben van jelen, akkor nagyon sok lesz a levél és venyige s kevés a fürt. A foszforsav elősegíti a venyigék megérését, a szőlő minőségének javulását, s nitrogénnel kapcsolatban a szőlő érését. A kálium fokozza a termés mennyiségét, ellenben a minőségre befolyást legtöbb esetben nem gyakorol; — ha gyakerol, akkor ez csak kedvező irányban nyilvánul. Az elmondottak figyelembe vételével arra kell törekedni, hogy a szőlő trágyázásánál a nitrogén ne legyen túlysúlyban s a foszforsav és káliból fölösleg legyen, mert ez esetben a nitrogén hát rányos hatása nem érvényesülhet. Megjegyezzük még, hogy a hegyi szőlőkben íőként a nitrogén pótlása szükséges, ellenben a homoki szőlőkben mind a bárom tápanyagé, annál ís inkább, mert a tapasztalat arra vezetett, hogy minden homoki szőlőben bekövetkezett a visszaesés ott, hol elegendő istállótrágya nem állott rendelkezésre. Védekezés a gyümölcsfák rákbetegsége ellen. Ujabb időben egyre-másra fenyegetik gazdáinkat a különböző növényi betegségek és ellenségek. Ijesztő mértékben terjednek°azok hol a mezőgazdasági terményeken, hol a szőlőben, hol pedig a gyümölcsösben. _ Egy ily veszedelmes betegnég az alma és körtefák, — de különösen az almafák rákbetegsége, mely abban nyilvánul, hogy a fák ágain lazaszerkezeiü daganatok keletkeznek s azok évről-évre növekedvén, .tönkre teszik a fa kérgét, sőt magát a fa testét is. A vedekezés tekintetében e betegséggel szemben első teendője a gazdának az, hogy' a rákfekélyeket elpusztítsa és pedig akként "hogy a krákfekélves ágakat levágja, "azokat elégeti s ezzel együtt elpusztítja a fekéljekben levő gombát is. — Ha sajnálnánk valamely nagyobb ágat egészen levágni, avagy, ha a rákfekély a törzsöu volna, az esetben a fekélyt le kell faragni egészen az egészséges farészig, sőt még ebből is le kell metelni egy darabot s a levágott részeket gondosan össze kell szedni és elégetni. — Kivágás után desinficiálni kell a friss sebet. A desinficiálás erős rézgálicz-oldattal vagy pedig sürü vasgálicz-oldattal való megmosás utján történik. — Fertőtlenítés után tanácsos lesz a sebeket valami kenőcscsel is bekenni pl. rézgálicz-szódao:dattal. — Ha mindezekután a fák összes ágait bordói lével bepermetezzük, ezzel tönkre téve a fára tapadt gombákat, megóvjuk fáinkat a későbbi betegedéstől. Minthogy rákbetegség kifejlődésére a külömböző talaj és fekvési viszonyok igen nagy befolyással vannak, tanácsos lesz a talaj szellőztetéséről, annak tápanyagokkal való bővebb ellátásáról s a felesleges nedvesség elvezetéséről is gondoskodni, mert már ezen müveletekkel is nagyban megakadályozhatjuk a rákbetegség tovaterjedését. Aki a szőlővesszők iránt érdeklődik, nézze meg a Földmivelési Értesítőnek nov. 10-én megjelent f. évi 45. számában, hol 48 oidalon van felsorolva, kik hol, milyenfajta és mennyi szőlővesszőt bocsátnak eladásra. Zalamegye állategészségügye (A Földmivelési Érte ültő alapján.) Lépfene Pacsatüttős 2 u.; veszettség Cseren csecz 1 u.

; rühkór Badacsonytomaj 1 u.; tertéserháne Mmdízentkálla 1 u ; sertésvész Alsólendva lju, Vindor nyalak 4 u, Za'aszántó 5 u, Siécsisziget 1 u, Petri keresztúr 6 u, Turcsicscse 1 u. Csehi 12 u, Kcmeud Ollár 15 u, KispáJi 6 u, Petőhenye 4 u, Pusztaszentlászló 13 u, Ságod 3 u, Yöczkönd 1 u.' H^i hirek. A Magyar Paizs kérése. Nem kis fáradtsággal és áldozattal— s az akadályok annyi nemével küzdve letelt egy éves pályafutása a Magyar Paizsnak. Lenne bár több fáradtságra és áldozatra szükség, állana elébe bár még több akadály: szembeszáll! s a nemzeti közgazdaságért, a magyar nyelvért, •nemzeti és közművelődésünkért végső erejéig küzd. A kik rokonszenveznek a Magyar Paizs elvével: a munkatársakat és előfizetőket kéri a szerkesztőség, szíveskedjenek a lapot terjeszteni s egy egy uj előfizetőt szerezni, hogy édesebb legyen a küzdelem. — Valószínűleg a Magyar Paizs a legolcsóbb heti lap az országban. Elég változatos tartalmáért évi ára csak négy korona. — Soiakozzanak a rokon gondolkozásnak. Szerk. es kiadó. Városi kőzeyiilés, A városi képviselőtestület f. hó 13-án gyűlést tartott Várhidy Lajos polgármester elnökletével. A polgármester legelőbb is Dr. István Vilmos kinevezett püspökről emlékezett meg meleg szavakkal üdyözölve s örömeinek adva kifejezést, hogy városunk derék szülöttét nevezte ki a király püspöknek. Az új püspök tiszteletére nagy küldöttség fog menni városunkból. A küldöttség tagjai lesznek: a tanács részéről: Várhidy Lajos polgármester, Németh Elek főjegyző, dr. Szigethy Elemér, Gráner Géza, Gaál Károly, s a kültanácsosok közül : Fischer László, Zsuppán Gergely és Nagy János, továbbá a képviselőtestület ^minden tagja s végre csatlakozhatik a küldöttséghez bárki L