Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-14 / 46. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. deczember 12. a városból. Az időpontot közli majd a polgármester. — Meleg szavakban emlékezett meg az elhunyt Skublics Jenő tagról, s P^czonay Sándor kültanácsosról is. — A gyűlés tárgyai a következők: A gycpmesteri telephez vezető úthoz szükséges föld kisajátítását véglegesen elhatározták. 2., Krosetz Gyula tag lemondott állásáról s helyébe a legtöbb szavalatot nyert Balogh Gyulát hívták be, az elhunyt Skublics Jenő helyébe pedig Iladó Istvánt. 3. A bérkocsi állomás hely tárgyában a tanácsnak az aszfalt társasággal kötött szerződését helybenhagyta a testület. 4. A helypénzszedés bérbeadására újabb határidőül november 23 át tűzték ki. A bérbeadás nem két évre, hanem 6 évre szó! s 28000 korona a kikiáltási ár. Írásbeli ajánlatot kell beadni. 5. Az önálló gazdasági iskolát üdvözli a város, de a drága felszerelést nein bírja meg s kéri a kormány támogatását is. (24 hold területre van szükség s nem elég tiz, amit egyszer megígért volt a város.) 6. Bejelenti a tanács Gaál Károly, Salamon Ferencz és Gondi János iendőrkapitányi hivatalnokoknak a fegyelmi vét. 7. Elhatározták, hogy a városi közpénzt a *yi három takarékban egyenletes megosztással helyezik el. 8. Gombás István városi számvevő lemond állásáról s a testület megszavazott neki 150 koiona végkielégítést. — Több fontosabb tárgy nem volt. Esküdtök a zalaegerszegi törvényszéknél. Rendes esküdtek. Lányi Kálmán kir. főmérnök Zalaegerszeg, dr. Keresztúr' József ügyvéd Zalaegerszeg. Sárváry József tanitó Dobronak. Saáry Péter földbirtokos Díszei Nagy Antal pék Zalaszentgróth. Németh István Lázár földműves Zalaszentiván. Weisz Ede *kp. igazgató Zalaegerszeg. Kőszegi Kálmán földbirtokos Aranyod. Kunfalvi Rezső tanár Zalaegerszeg. Kolczonay Antal főerdész Monostorapáti. Tu.ss Antal vincz. iskolai igazgató Tapolcza. Tury József tkp. pénztárnok Bellatincz. Talabér Károly korcsmáros Sümeg. Nusál János maiom-tulajdonos Gyulakeszi. Piatsek János főerdész Lenti Bataky Kálmán tanár Alsőlendva Petrik Gyula ügyv. Alsőlendva. dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügve'ő Zalaegerszeg. Sanvéber József földbirtokos Baksa. Polnisch János nyűg. tanár Gulács. Sümegi József tanitó Csabrendek. Szűcs Zsigmond földbirtokos Dabroncz. Rácz Béla építész Lenti. Horváth Győző földbir tokos Lenti. Dr. Vajda Manó ügy ved Zalaegerszeg. Strausz Sándoi földbirtokos Nagylengyel. Glázer Sándor gyógyszerész Tapolcza. ílock Pál tanitó Tűrje. Rab József földműves Csertalakos. Horváth János tanitó Zalaegerszeg. A helyettes esküdtek: Udvardy Víncze tanár, Schnűimacher Zsigmond mérnök, Nagy Sándor bir. végrehajtó, Köhler Ede mérnök, Matuschek Richárd tanár, Marginean Sándor tanár, Part Sándor pék, Piriti Lajos tkp. pénztárnok; Páslek József földbirtokos, Hajik István ügyvéd Zalaegerszeg. JA főtárgyalás 18, 19. 20. 21-én lesz. Ráko czy sírhalma. A kuruezvilág lelkesítő emlékét szivében őrzi a magyar nép, hőseit dalokba foglalta, amelyeknek hangjára rna is épp ugy elborul a hqnfisziv, mint egykor, ha a csatamezőn sötét estén felhangzott a tárogató mélabús, sirató szava a hadverő vitezek között. A daliás idő dicső romantikus hőse II. Rákóczy Ferencz most idegen földben pihen. A negyven tlyolezas időkre még jobban emlékesünk s a kegyelet már számos kő ós érezszobrot állított a hősöknek és vértauuknak. Egyetlen szobor sincs azonban még, amely Rákóczy szabadságharczának dicsőségét hirdetné. Jól esik hát hallani most, hogy az ország egy távoli zugában, kétszáz esztendő letűnése után visszagondolnak a kuruezok csatáira, annak névtelen hőseire. A jövő nyáron ugyanis éppen két évszázad telik be azóta, hogy a mármarosmegyei Dolha község határában 1703. jun. 7-én hősi küzdelmet vívtak Esze Tamás kuruezai. A labanezhad győzött s a csatateret százötven kuruez holtteste borította. A föld népe pedig a küzdelem után közös sirba temette a szabadsághősöket a község határában, a kis Borzsava folyó kies völgyében. Ma is meg van ez a nagy sir, melyet a nép Rákóczy sirhalmának nevezett el. A hős küzdelem története pedig két évszázadon keresztül apáról fiúra szállt a kis községben, amely a jövő nyáron ünneppel készül megülni a kétszázados évfordulót. Ennek az ünnepnek legszebb eseménye az a terv, hogy a Rákóczy sirhalmát méltó emlékoszloppal jelöljék meg. A mozgalom élén Hatfaludy főszolgabíró, Dallos István szolgabíró, Forberger főerdész, a Teleky gróf vasgyárának tisztikara, a községi ! tanító és az állami óvónő állanak. Megalakult I már a szoborbizottság is, amelynek ólén 0;mja| novics dolhai gör. kat. esperes áli. A szükséges ' pénzt gyűjtés utján óhajtják megszerezni. Ez ' len:,e a kuruezvilágnak Magyarországon első emlékoszlopa, amelynek fölállításához honíiu kegyelettel járul minden magyar ember. Ipar3zővatkezeti akcaió a székelyföldön. A Hegedűs kereskedelmi miniszter támogatásával megindított akczió, melynek czélja a székely vármegyék iparának szövetkezeti uton való föllendítése, kedvező stádiumba jutott. Horváth János dr., az országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje, Szakács Páter a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara titkára, Solti Adolf kir. ker. iparfel ügyelő, Székely keresztúton 03 Baróthon megalakították az ipari és gazdasági szövetkezetet, Brassóban nagyszabású ipar szövetkezetet alakítottak, mely köré a brassói iparosság osztatlan lelkesedéssel csatlakozott. Azután Sepsi-Szent-Györgyre utaztak a kiküldöttek szövetkezet alakítása czéijából. Inségmunk^k Hegedűi Sándor kereskedelm; miniszter 100.000 korona államsegítséget adott Bereg vármegyének, hogy ezt az összeget az állami rétmunkálatok révén az ínséges nép fölsegélyezésére fordítsák. A Tár askörnek szombat este V26 órakor választmányi ülése lesz, melyre a fontos tárgy miatt a tagoknak minél nagyobb számban való megjelenését kéri az Elnökség. Szövetkezet alakulások. Ujabban ismét szép módon hódított tért a szövetkezet' eszme. SepsiSzent-Györgyön ipari hitel szövetkezet. Belovár j megyében Vojakoveczen. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében Török-Szent Miklóson, lvrassó-Szötény megyében Illadián, Modrus-Fiume megyében Szluinon és Valisszelven, Pozsega megyében, Nagykapronczán és Vetikán, Szabolcs megyében Tímár községben, Szerem megyében Neudorfon, Andrijasevezén, Czernán, Szolnok-Doboka megyében Szarvaslcenden, Torontál meg ében Gyár ós Fény községekben, Verőcze megyében Csepin, Punitovczin, Szuhopolye, Pivnicza es Spisics-Bulcovicza községekben alakultak gazdasági hitelszövetkezetek, mind az Orzzágos Központi. Hitelszövetkezet kötelékében. Ezek között tisztán ip'ri jellegű szövetkezetet csak egyet, találunk de azért mégis örvendetesen teszünk említést róluk, mert hiszen az ilyen szövetkezetekhez az iparosok is Könnyen hozzáférhetnek. A magyar és az nngol poszló Szakértő ruhakészítők megállapították, hogy az angol szöveteket jóság tekintetében ma már túlszárnyalta a magyar szövet. A brassói posztó gyárak produktumai kizárólag gyapjúból készülnek, mig az angol kelmékre 2—10 százalékig menő gyapottat keresnek Oka ennek az, hogy Angliában a gyapjú ára nagyon felrúgott, kenvtelenek tehát pótlékkal vegyíteni, mig Magyarországon a gyapjú ára nagyon alant áll. Az áriból és magyar szövet között csupán annyi eltérés van előállítás tekintetében, hogy az angol szövet valamivel lágyabb mint a honi gyapjúból itthon készült kelme. Érdekés felemlítenünk, hogy daezura, a magyar gyapjú rendkívüli olcsóságának, ezt a gyapjút a miskolci iparkamara panaszos levele szerint, a közös hadügyminiszter még olcsóbban kívánja. A közös hadügyminiszternek, ugy látszik, egy juh gyapjának az áráért az egész juh kellene Magyarországból Szegeden megalakult a háiiiparí szövetkezet is Az iparos inasokról. A másodfokú iparhatóság megszüntette azt. a csaknem lelketlen állapotot, hogy az inasok a napi elcsigázás után este 7-tól 9 óráig iskoláztassanak, Eddig igy volt. De ez sem paedagogiai, sem rendőri, sem emberbaráti, sem egészségi törvénynek m;g nem felelő intézkedés volt. Most a helyett 5-től 7 óráig van az iskoláztatásuk. Igaz, hogy csak a téli nógv hónapban, de ez is eleg javuló helyzet. Nyári időben még hagyján a 7—9 órai tanulás — Azt mondják, hogy ennek az emberileg üdvös dolognak ellene vannak a 1 inastartó mesterek s nem akarnak belenyugodni. Nehezen hihető; hiszen nekik is át kell iátuiok, hogy avval az egy-két órai gyerek-munkahiánynyal nincs nekik anyi hátramaradásuk, mint a mennyi veszedelemmel jár a gyermekekre az az elcsigázás. Ha csak egy kissé komoljan utána gondolnak, szavuk sem lehet ez ellen. Hiszen csak a téli négy hónapra szól ez is. Az Országos Iparegyesűlet összes szakosztályai Thék Endre elnökségével tartott gyiilésón nagy közönség előtt ipiri újdonságokat mitatUk be, a többi között uj szerkezeti villan x központi órát, szótszedhető ós hordozható házak m>lelljif, a gyulai kötött és szövött iparárugyár kí-nitmÍnyeit ós egy új lógszeszfütő készüléket. GaztUaaji Í3kala. Ntgykanizsi gi/.disígi iskola fentarrását kéri a földművelési konnirryijol, s felajánlott rá 20 hold teriiletet. Nagykanizsa jól teszi, ha áldoz és ha segítséget kér az államtól, s a magas kormány jól teszi, ha segíti főképen az agrikulturát ebben az agrikultufr országban. Tudtunkkal sem Zilíban, sem 4 szomszéd megyékben nincs földműves iskola a nóp sáraára, mert a keszthelyi már migásabb rendii.— De mikor a kanizsai leendő rskoláról beszélünk, ugyan mit szóljuuk a zalaegerszegi volt gazd. iskoláról';' mely a kezdet kezdet/ía oolt egy pár évig. S csap 1 r azért nem létesülhetett, mert a város nem akarta akkor. Pedig a miniszter k i is nevezett volt már ile egy gazdaságr tanárt, de ez elment, mert nem volt terület. — A gazdasági ismétlő iskola fenáli u*yan, tanuló gyermek is van jócskán, Horváth János el. isk. tanitó tanítja őket e'mélöfcre, s tavaszszal a mezőn gyakorlatra is. de a gazdasági szereknek teljes felszerelése nélkül. A mostani /árost hatosig már erdeklődik, mint a közgyűlési tudósítás mitagja. Nagy tüz. H>iosín községben a f, hó 7-ón vétkes gondatlanság folytán kiütött tűzvész alkalmával két lakóház, 34 melléképület, 98 szekér takarmány, 225 hl. kukori;za, 8 meter tűzifa '20 mm. élelmiszer és több ruhanemű elégett. A kár becsértéke 16491 korona, me!yb'5l c3ak 2260 korona érték volt biztosítva. Vakmerőség. Tomasek Imre domasineczi lakosnál f. ho 9—10 közötti éjjel ismjretlea tettesek egy ud vari ablak betörése után a szobába behatoltak, s onnét 2200 korona péazt vittek el s a talált váltókat összetépték. A magyar királyi udvartartás. E czinaen figyelemre méltó czikket. irt dr. Kardos Sauiu, egy eszes é- lelkes ügyvéd a debreczeni 48-as párt egyik vezérlő tagja. Kiszámítja, hogy a magyar nemzet 1867. óta 230 millió koronával adózott a királyi udvartartás czáljaira. S ennek a nagy áldozatkeszsegének elismeréséül megkapta a „Gotterhalte"^ és a „fekete-sárga" zászlót, amely ott leng a budai vár fokán. A magyar nerruet rengeteg pénzét többnyire Ausztriában, Bécsben költik el. Főrendjeink pedig Bécsbe mennek sütkérezni az udvar fényében es ott, Bócsbeu költik el a magyar föld milhónyi jövedelmét, Felsorolja azokat, akik magyar főrend-, magyar földbirtokoslétükre palotát és állandó berendezkedést tartanak Bécsben. Miga a legfőbb zászlósúri móltósággal felruházott báró Orczay Béla, Magyarország országbirája is állandóan Bécsben a Hofgarten-Gasse 1. számú palotajában lakik. Csoda-e, ha ilyen körülmények közt Bécs virágzik. Ipar, kereskedelem, művészet, irodalom ott nagy, mig Migyarországon minden pang. Dr. Kardos végül felszólítja *a függetlenségi pártot, hogy a 9 millió 300 ezer koronát a krrályi udvai tartásra csak uny szavazza meg esztendőnként, ha az önálló magyar udvartartás Budán életbe lesz léptetve. Tanuságtétal. Említettük, hogy Kiss Irón békési polgár iskolai tanítónő szivén lőtte magát, mert fegyelmi vizsg Hátánál a közigazgatás az iskolai hai-óságától kért véleményt, m irt tudta a abban teljesen igaza volt, hogy ellenfele nem adhat róla jó véleményt. Most jön a h;r, hogy fegyelmi van ugyan, de lövés és halál nem törtóut. Szélhámos 'ügynök. A napokban sorba látogatta a keszthelyi czipószeket egy utazó, a ki maga szerkesztette megrendelési levelekkel törekedett lépre vinni az iparosokat. De nem igen akadt ember, aki horogra került volna, csupán Dergovics Mihály ós Simon György ezrpészeket sikerült rászednie, az előbbit 4, az utóbbrt 6 korona előleggel. Török nevezetű czipesztől is sikerült 6 koronát kicsalni, de ekkor igazán törököt fogott, aki nem eresztene el, mert ez rájött, hogy szélhámossal van dolga, lejelentette a csendőröknek, kik pártfogásukba vették a csaló ügynököt. Egy Grossz nevű költözött nem régen Keszthelyre. Adta vette a gabonát — ptpiroa. Meggazdagodott, aztán börzózett. Megvásárolta a jöv u termést váltóra, a váltót értékesítette. Sp ekulál tovább s megszökött. — Most bottal ütik a nyomát. Helyette szenved egy itthon maradő Seuftner nevű becsületes üzlettársa.