Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-02 / 18. szám

1901. május 2. MAGTAR PAIZS 3 helyébe Fábián Gyula tüskeszentgyörgyi se­gédlelkészt nevezte ki adminisztrátornak a Zág­rábi érsek. Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter ur Kiss Dénes alsólendvai po'gárisko­lai igazgatót a IX. fizetési osztály második fo­kozatába, Szakáts János lendvai polg. isk. tanárt pedig a X- fiz. osztály második fokozatába léptette elő; Nagy Károlyt Csáktornyái tanárt a IX. fiz. o. első fokozatába, Révffy Géza s. tanart a X. f, osz. első fokozatába s Degré Etelka polg. isk. tanítónőt a X. o. első foko­zataba léptette. Tiszteletbeli szolgabíró. Dr gróf Jankovits László, vármegyénk főispánja Molnár János joghalgatót tiszteletbeli szolgabírónak ne­vezte ki. Mezőgazdaságitanfolyam a néptanítók számára. A m. kir. földművelésügyi miniszter a gazdasági ismétlő-iskolák vezetésére hivatott néptanítók gazdasagi kiképzése ezéljából folyó évi julius hó 15-étől augusztus hó 10-ig az adai, algyógyi, csákóvari. csabai, hódmezővásárhelyi, jászbe­rényi, karcagi, komaromi, kecskeméti, lugosi, nagyszentmiklósi, rimaszombati, szabadkai, szt. imrei iskolában 20—20, összesen 280 néptanító számára négy hetes gazdasagi tanfolyamokat rendez A négyhetes tanfolyam tartamára min­den fölvett néptanító 100 korona általányban részesül, melyből útiköltség, ellátás, szóval min­den költség fedezendő. Tanfolyamokra tényleg alkalmazasban levő oly néptanítók vétetnek föl, kik mezőgazdasági tanfolyamon részt nem vet­tek. A tanfolyamokra való fölvételre a tanitók az illetekes vármegyei tanfelü gyelőség utján je­lentkezhetnek. Az iparos ifjak önképzö-körének közgyűlésé­ről hozott tudósításunkban levő egyleti va­gyon kimutatásához bővebb értesülés után hozzácsatoljuk, hogy az ingó vagyon értéken és forgó tőkén kivül van még 1934 K 60 fil­lérje bankban kamatozva, — továbbá, hogy az önképzőkör és iegénye gylet közti viszony az, hogy egy tag egy időben nem lehet minda­kettőnek tagja. Uj anyakönyvvezető helyettes. Zalaegersze­gen a megyei közigazgatás hatarozata értel­mében ápr, 27-én a városi hatóság Rédei La­jos anyakönyvvezető helyettestől átvette az irodát s átadta Fülöp József masodjegvzőnek, kit ideiglenes anyakönyvezetőnek mar előbb kineveztek volt. Körjegyzői választás. Novacsek Imre okle­veles jegyzőt ápril 27-én pusztamagyaródi körjegyzővé választottak. Tombola a munkásokért. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a nagykanizsai olaj elsz«lló paranyainak. Mi tehát csupán a tapintás külömböző alakzataival érintkezünk a vilaggal. De az életösztön hajhatatlan szüksége az évezredes bujdosásban a hhazarnal egy másik érzéket is kifejlesztett. Egy hatodikat. Az üz­leti szervet. A miként kifejtette a vándorma­dárnál a földrajzi ösztönt. Azt az érzékét, hogy delejtü nélkül, éjjel-nappal el tudjon a légür­ben, földrészek és tengerek fölött igazodni. Ugy a khazárban az a tuiajdonsag fejlődött ki, hogy másnak a munkáját a maga hasznara tudja fordítani. Másé a verejték; övé a siker. Másé a fárad­sag, övé a nyereség. Másnak a munkaja: erő- j fogyasztás , a khazar munkája : erőgyűjtés. A taípfa cserélésnél vérét és izomzatát emészti a ruthén. A khazár pihenve nézi a munkát s szedi róla a gyümölcsöt. Ismétlem, hogy itt egy hatodik érzék jelent­kezik. A khazár ösztön lat bizonyos tüneteket, a mihez nekünk nincs szemünk. Mintha több szerve volna, mint inasnak Ránézve a világ / ö egy óriási szerencsekerék. Elete a lutriszámok állandó kombinácziójaböl áll. Egész lénye be­lemélyed a nagy szerencsekerék vizsgalataba. Különleges szervével ő látja a szamok kavar­gását s titokzatos hipnotizalassal rá tudja kény­szeríteni a szamjait, hogy kijöjjenek. (Folyt, kov.) általános munkasképző egyesület sajat czéljai javára az 1901 évi május 26-án tartandó hú­zással a kérvényben felsorolt nyeremény tár­gyak kijatszása ezéljából tombola játékot ren­dezhessen, s e czélra 1500 drb. 40 filléres tombola jegyet bocsáthasson ki. Felakasztotta magát Markotán János laszto­nyai lakos ápril 25-én s meghalt. Névváltoztatás. Majhen Ferencz és Mária Drávaszentivánon Margitai-ra, Piltzer Bernát Nagykanizsán Pető-re, Kutnyák István Csák­tornyán Kutas-ra, Gomhert János és József Nagykanizsán Gyarmati-ra, Gibicz Alajos s gyermekei Hahóton Garai-ra változtattak a nevöket. Kanyaró. Perlakon a járványosán fellépett kanyató betegség miatt az ottani iskola be­záratott. Leesett a toronyból Ángyán János alsózsidi harangozó april 22-én és néhány órai kínló­dás után meghalt. Házasság. Fischer Miksa zalaegerszegi ke­reskedő leanyával, Tinkával május 7-én esküvőt tart Kempfner Alfréd zelizi kereskedő. Elgázolta a szekér. Jakabfi István bérkocsi­tulajdonos egy meredeken rohanva, leugrott a kocsiról, a kerék keresztül ment rajta s ugy összetörte, hogy két ora múlva meghalt. Teg­napelőtt temették el a szerencsétlent, a Hor­váth Jóska zenekarával. Legnépszerűbb bér­kocsis volt. A tóka. Tompa Mátyás palinai embernek egy két éves lánykája a tokába fuladt. S punk­tum Mégsem punktum. A járás bíróság a szü­lőket emberöléssel vadolja. Igaz, hogy csak gondatlansagból okozott emberölés, de mégis emberölés. Pedig dehogy öli meg a szülő az ő gyermekét! s milyen nehéz dolog annak a törvénykezésnek is elitélnie a szülőket, kik mar amúgy is igen keservesen lakolnak. Ilyen tóka halált minden héten ir az ujsag egyet, pedig minden nap történik hol egyik, hol a másik faluban egy-egy. Ez a tóka rendszer olyan sajátsága Zalamegyének, mint az eser­nyő s mint az a bizonyos «seb». A tóka a forrastalan helyen jó a gazdálkodásra, de nem jó gazdalkodás az, ha egy zsak krumplival több terem s cserébe egy ember pusztul el. Nincs vidék, hol olyan bő szüret volna gyermekekben mint Göcsej vidékén. De nincsen is olyan bő ara­tása sehol a halálnak mint itt. Nem mondhat­nók, hogy az orvoshiány az oka. Igen sok or­vos van, kivált a központokban. S ugyancsak van dolguk kivált tavaszszal Elégséges volna o o o tehát, ha már a járványos gyermekbetegségek pusztítják szegényeket, gondoskodni kellene, hogy ne nyeljék el a tókák is. Egyszerű a meg­oldás. Be kell kerittetni azokat a tokákat, hivatalos rendelettel. Hiszen van elég hivatalnok. JÓ marhavásárt csinált valaki Tófej közsé­gében vasárnap virradóra. Léránt Sándor paj­tájából elhajtott két tehenet ez a valaki Varga S. biró rögtön megindította a nyomozást: s a söjtöri csendőrséggel személyessen járkálta a hegyeket, erdőket persze jól felfegyverkezve, de nem jöhettek eddig biztos nyomára a tol­vajnak. Félig-meddig uyomon vannak ugyan, sejtik a marhakupeczet s a Kürtösi erdő van gyanúban, hogy ott rejtőzködik valahol, ezt veszik nagyobb ostrom alá. Az ellopott két tehén vörös tarka szinü fél svjáczi faj. Irodalom. Művészet. Takarékpénztári kettős könyvviteltan. Balassa Benő zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai tanár a következő előfizetési felhívást bocsátotta ki : « Takarékpénztári kettős könyvviteltani> czimii munkámat sajtó alá bocsátottam. A mii f. é. május hóban jelenik meg. Gyakorlati alapon tár­gyalok minden részletet; mert főczélom az, hogy a gya­korlat emberének oly könyvet bocsássak rendelkezésére, melynek használatával alapos és világos képet nyerhessen a könyvelés minden részletéről, a zárszámadások eredetéről, helyességéről és egyáltalában a számviteli munkálat egész menetéről. Ismertetem az intézeti könyvek berendezését, czélját, vezetés-módját és lezárását ; névszerint : a leltárt, beérkezett váltók rovanyzóját, kiment váltók naplóját, gyüj­tönaplót, visszleszámitolási váltórovanyzót, visszleszámitolási j nyilvántartót, visszleszámitolási lejárati könyvet, folyószámla könyvet, leszámitolt váltók lejárati könyvét, jelzálogkölcsö­nök folyószámla könyvét, elölégkplcsönök folyószámla könyvét, betétkönyvet, letétnaplőt, értékpapírok s vertpén­zek nyilvántartóit, gyiijtelékes számlakönyvet, naplót, pénztárkönyvet, részvénykönyvet, bírálati naplót, főköny­vet stb. Súlyt fektettem arra, hogy könyvem tanulmányo­zója a vagyonbecslést, leltározást, a főkönyv minden szám- ; Iájának czélját és zárlalát, a kamatos folyószámlákat prog­ressiv, retrográd és angol mód szerint egyenlő, változó és kettős kamatlábbal, az átmeneti kamatok keletkezését és kiszámítását, a kétes és behajthatlan követelések könyve­lését ; a napi, havi és évi zárlatokat, a forgalmi kimuratást, a mérlegszámla és nyereség s veszteségszámla adatainak képződését gyakorlati alapon tisztán és világosan láthassa és megtanulhassa. Igazgatósági- és felügyelő-bizottsági ta­gok az ügykezelést, az ellenőrzést csak ugy teljesíthetik hivatásszeriileg, ha a takarékpénztári könyveléshez értenek ; ha a milliókra rugó értékek helyes elszámolásához kellő szakértelemmel birnak. Könyvem útbaigazít mindenkit. Be­mutatom a takarékpénztári könyvelésnek három havi össze­függő elszámolását az összes könyvekben, a zárlatokkal és zárszámadásokkal együtt. Ara bérmentes küldéssel 4 K 40 f. Felesleges kiadási költség megkímélése ezéljából tisztelettel kérem azokat, kik müvemet megrendelni szán­dékoznak, hogy a szükségelt példányok számát bejelenteni kegyeskedjenek. Balassa Benő 111. kii. állami felső keres­kedelmi iskolai tanár. — A felhíváshoz megjegyezzük, hogy Balassa Benő tanár igen jól tette, hogy ezen a téren könyvet csinált, mert nemcsak, hogy kevés effajta van, hanem az a kevés is, mint rendesen, olyan mélységes és bonyadalmas elmélettel van csinálva, hogy a menydörgös menykő sem tud eligazodni rajta. Balassa tanár könyvének nagy előnye, h°gy gyakorlati és világos stilusa van. A könyvet használ­hatják pénzintézeti, s igazgatósági- és felügyelő-bizottsági tagok. Különfélék. Olvasóinkat arra kérjük hogy az esetleges lakásváltoztatástjelentsékmega «MagyarPaizs» kiadóhivatalának. A megye tanítóságát felkérjük, sziveskedje­nek értesítéseket küldeni a rendetlen választás­ról, úgynevezett kidobatásokról, bejimaradtfizetés­ről stb A méltánytalanságot, igazságtalansá­got nem szabad tűrni, Magyar királyi emberek. Magyar kir. osztály­sorsjáték terveket küldözget szét hozzánk zala­iakhoz Wilhelm Redlich ur is a budapesti Pau­lergasséból. Eltekintve, hogy a sorsjáték leg­feljebb szükséges rossz: megkövetelhetnők, hogy a Magyar kir. czim alatt s a papirosára rajzolt magyar czimer és korona alatt ne ma­gyarazza nekünk Wilhelm Redlich ur a ma­gyar fővárosban a Paulergassét. A siputeza. Kérem a törvényhatóságokat, ne tessék idegeskedni, hogy olyan sokszor emlegeti a siputezát a «Magyar Paizs». Azt mindnyájan tudjuk, hogy pénz kell hozzá, pénz pedig nincs. Azt is halljuk hogy tervbe van véve egy nagy lecsatornázás. A kivitele hosszú, hosszú időbe és sok pénzbe kerül ha kivinnék is. De hátha el is marad. . . . Hanem mind ezek nem le­hetnek ellenvetések. Ugyan szíveskedjenek az urak végig sétálni a siputezán. Nem pletykából s nem felületes értesültséggel mondom, hogy ott rondasag van, kolerás járványnak, halálnak az ágya van ott. Hogy lehet, hogy az orvos urak nem sürgetik ennek a tisztítását a ható­ságoknál ? Tán csak nem óhajtják, hogy minél több beteg ember Iegven. Ha az árkokat nem o h. lehet kitakarítani, el kell költöztetni onnan az embereket. Igaz hogy itt is laikus vagyok, mert nincs orvosi diplomám, de azért itt is fentartom a kívánságomat, s az igazságomat. A Zalaegerszeg vidéki Hitelszövetkezet a mult vasárnapról a megjelent tagok szama miatt május 5-ikre vasárnap d. e. %11 órára halasz­totta évi rendes közgyűlését, amikor tekintet nélkül a megjelent tagok számára, gyűlésezni fognak A gyógypaedagogiai szaktanács jelentése. A gyógypaedagogiai szaktanács, mely a si­ketnémák, vakok, hülyék, gyengetehetségiiek, dadogók és hebegők oktatásügyével foglal­kozik, most adta ki jelentését az 1900 évről. E jelentésből közöljük a következőket. Ezelőtt 10 évvel 7 gyógypaedagogiai intézetben 416 növendék tanult, ma Í4 intézetben 698 nö­vendéket nevelnek; mégpedig oktatásban ré­szesül 494 süketnéma, 111 vak, 47 hülye és 46 gyengetehetségü. fnternátusban lakott 317 növendék, ezek ingyenes alapítványi helyet élveztek. A többi mint bejáró növendék ta­nult, a kikről az egyes intézeteknél működő segélyező bizottságok gyűjtések utján gondos­kodtak. A szaktanács az oktatás ellenőrzésén kivül a következő említésre méltó munkát vé­gezte az 1900. évben : Újjászervezte a tanerő­képzést. Szakképesítő vizsgálatokat tartott. (Többek közt nálunk szereztek képesítést hor­vát siketnémák és vakok intézetében működő tanerők, a kik eddig Bécs felé gravitaltak.) Részt vett a párisi kiállításon. Itt az egyes intézetek nagy érmet (grand prix) arany ér

Next

/
Oldalképek
Tartalom