Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-02 / 18. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901. május 30. meket és ezüst érmeket nyertek. A siketnéma intézetek számára egységes tantervet dolgozott ki. Szervezte a kolozsvári vakok és kecskeméti siketnémák és vakok intézetét. A gyenge telietségüek szamara Budapesten két kisegítő osztályt nyitott, a beszédhibák gyógyításával is több helyen tanfolyamot engedélyezett. Uj intézetek állítására mozgalmat indított Szegeden, Jolsván és Egerben. A siketnémakról népszerű tájékoztató füzetet Íratott, a mely az állam költségén 5000 példányban meg is jelent, e füzetet minden érdeklődőnek ingyen küldi meg a szaktanács előadója (Vácz). Ugyanily füzet jelent meg a beszédhibákban szenvedők tájékoztatására is. A társadalom érdeklődése és rokonszenve általában örvendetesen fordul a természetnek szóban lévő mostoha gyermekei felé, a gazdagok alapitványaikkal, a szegények filléreikkel áldoznak az emberszeretetnek oltárán. A szaktanács a társadalom e rokonszenvét fokozni törekszik lehetőleg. A siketnéma oktatás általánosításának hatósági uton való rendezését is a közeli jövő feladatatául tűzte maga elé. Egyik községben történt, hogy a föbiró kintlétele alkalmával abban kevés kant talált. Meghagyta tehát az elöljáróságnak, hogy szerezzenek be elegendő mennyiséget. Ez ügyben tartott gyűlésben aztán felszólal az egyik «Sokrates» s azt mondja; «Emberséges emberek, ha már kant küö vennyi, hát olyant vegyünk, ki okleveles." Az inditvány nagy lelkesedéssel fogadtatott és igy a községnek azóta van okleveles kanja. Általánosan elismerik ugy nálunk, mint külföldön, hogy a Mauthner-féle gazdasági és kerti magvak gyakran háromszor akkora termést adnak, mint sok másféle magvak. Különösen impregnált csillagjegyü rémamagjai ritkítják parjukat és össze nem tévesztendők más utánzott hasonló védjegyű, de nem impregnált répamagokkal. A Mauthner-féle magok tehát felülmulhatlanok és gazdáink csak helyesen cselekesznek, ha mag-szükségletüket mindig Mauthner-féle magokkal fedezik. (7—8.) A megyei árvaszék a következő hivatalos írást kapta a héten. Szószerint: — «21653 sz. Jelentés. Zalavármőgy tekintettes arvaszéknek alazatos, tisztelelettel jelentem, hogy Sándo istván Tolmácsi iletüség kiskóró Borsfaji pónsztán lakosik Beléd jól ész tehecsegvan benne Egéséges barnaorcsáju fekete szőmő és fekete hajiu közönségés testű erős gyerek hanem az orczáján itamott egy kétt Vörös Szép lővevan eí láttva a kenyereit maganok meg tudja keresni éventként a melnek a Sze méli viszonaji levoltt irva ezerkilenez november hó 11-dikén és a keszbesétő nem ata posttáro tisztelettel maradok Kelt Tolmácson 1901 évi fbruár hó 6. Dóra Miklós mt. gyám néviró.» Uj férfi szabó-Üzlet. Zucker Imre uri divatszabó Zalaegerszegen. Kossuth Lajos-utcza, Fischer-ház. Ajanlja a nagyérdemű közönség b. figyelmébe dúsan felszerelt raktárát, szolid és finom kiszolgálás a legolcsóbb árak mellett. Husz évi Budapest és Bécs elsőrangú üzleteiben szerzett tapasztalatommal azon kellemes helyzetben vagyok, hogy igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeinek meg birok felelni. Magamat a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajanlva. Vagyok kitűnő tisztelettel Zucker Imre, uri divat-szabó. Elegáns férfi öltönyök 50 koronától kezdve. A magyar vas ellen. Az osztrák vasminiszter megrendelte, hogy az állami vasutak számára az összes vaskészleteket csak osztrák terményekből szerezzék. A rendelet a magyar vas és fatermelés ellen irányul. De jó ez nekünk, mert a mi miniszterünk bizonyosan követni fogja a példát. Kérelem a magyar katholikusokhoz. Gatt György missionárius, gazai lelkész felhívást bocsátott ki s adakozásra szólítja fel a magyar katholikusokat, hogy Gazában egy templomot építsenek. Caza régi általánosan ismert város Palesztinaban, egykor a filiszteusok országának fővárosa volt. Most is jó képe lehet 30 ezer lakossal. 100 katholikus ember van benne. A missiót maga Gatt alapította 1879ben. A hívek egy kis szobában gyűltek eddig össze, de most már szükséges egy templomnak az építése. Mondhatják sokan: «De mit törődjünk mi a gazai templommal ? itthon is van elég bajunk.» Erre méltán felelheti a missionárius lelkész, hogy a missiót 20 év óta sokszor felkereste egyik másik magyar utazó s ő gondolatban sem monda egyszer sem, hogy mi köze neki a magyarokhoz. Elláta őket. Egy ötszáz személyre szóló templom 60 ezer frankba kerülne. A nemes czélra szánt adományokat elfogadja a gazai lelkész magyarországi megbízottja : Császár József, székesegyházi karkáplán, a «Szombathelyi Újság* szerkesztője Szombathelyen (Vasmegye). Nyári vasúti menetrend. Érvényes 1901 május I-tőIIndul Zalaegerszeg Csáktornya felé { Kisczell felé ! Kanizsa—Bécs felé o. p. 4 5

9 5 52 9 15 8 2

4 5 54 9 29 O 4 12 : 9 8 3

9 6 11 9 42 42 33 8 05 1 57 4 oi 8 30 : g 47 Érkezik j Csáktornya felöl ! Kisczell felöl Kanizsa—Bécs felöl Az aláhúzott szamok az éjjeii időt jelzik este 6 órától reggel 5 óra 59 perczig. A szerkesztő levele. T. Domború. A/, előbb kapott értesítést már előbb kiszedtük. S ig/ ez feleslege^ ; különben köszönet. — H. Balázs. Határozd el pl. pünkösdre s állunk elébe. — H. k. a. Az utóbbi nem sikerült ugy. Az \ előbbiekből még lehet. — Mariska Debreczen. Üdv. Igen 1 el vagyok foglalva. „Zalavármegyeí magyar iparvédő-egyesület." A Vereshagymáról. Ezért a czimért a felületesek kikaczagnak, a hozzáértő komoly emberek pedig legalább is megszólanak, hogy préválikálok evvel a gazdasági czikkel, nem az én provinc'/.iámba való, nem értek hozzá. Igaz, hogy a szakszerű termeléséhez nem sokat értek, de megenni megeszem a hagymát, mert szeretem s megvásárlásakor az arát kifizetem, mert ki kell fizetnem. Tehát van fogalmam a forgalmáról, a fogyasztásáról és az értékéről. S leginkább ezekre terjed ki e czikk elmélkedése. Gazdasági termény, fontos kerti vetemény, a jó háztartásnál nélkülözhetetlen fűszerszám. Növénytani neve : Allium cepa. A földön mintegy 270 társfajtaja van. Csak hazánkban is 32 féle hagyma van. Az északi földgömb • mérsékelt tajain tenyészik, Turkesztántól Tibetig s Európa keleti és déli részén, Olasz orszagban s ha a szaktudomány azt mondja, hogy a mérsékelt éghajlatot szereti legjobban: akkor a mi országunk van közből s a legjobb hagyma itt nálunk terem. Magyarországon egyetlen egy városnak, Makónak a speczialitása a hagymatermelés. Itt annyit termelnek, hogy nagy mennyiségben visznek külföldre is s amint szokás mondani, pénzeznek belőle. De csakis itt. Egyebütt csak saját háztartásuk érdekében veszik figyelembe a gazdasszonyok. Leginkabbb az erdélyi szászok és oláhok termelik és eszik. A szegény emberek azért eszik, mert olcsó portéka; a gazdag embereknek pedig különösen a hagyományos zsíros konyhát tartó örményeknek és magyaroknak azért kell enniök, hogy a hus és zsír nyomasztóságát ellensúlyozza, mert a szakirás is azt mondja róla. hogy «kénes elpárolgó olaja a gyomrot ingerli», vagy is jól emésztet, tehát erős élettani ereje van; használják azonban azok is, akik sem nem szegények, sem nem gazdagok, hanem csak ízletes ételt akarnak enni, mert levesnek, főzeléknek, rántott húsnak, krumplinak, többi vetemény társával vagy azok nélkül is, legjobb izét adja meg. Délvidékeken, nem annyira a szegénységért, mint-buján tenyésző gyönge húsos alkatrészeért s tejnemü édeskés levéért magára is eszik a ha gyinát, mint az almát; északabbra tömöttebb szerkezete és csipősebb természete miatt már csak mellék ételnek sőt csak fűszerszámnak, az erejét használják fel. Meg van az átmenete is. Nyers állapotban mellékétel, sóval, kenyérrel, hússal, szalonával. Igy parasztosnak mondják. De ez csak azt teszi, hogy egészséges gyomor kell neki. Egyszer Jaszai Mari ellen, a legnagyobb magyar asszonymüvész ellen egy városban valami furcsa gusztusból ellendemoiistracziót ren deztek s hogy annal inkább kicsúfolják : babérkoszorú helyett a színpadra egy koszorú vereshagymát dobtak fel neki. A nagy művésznő nem jött zavarba. Annak rendje és módja szerint fölvette, megköszönte, hazavitte s szalonnával rendre megeddegélte. Omaga mondta el. A magyar művészeknek sokszor többet is ér egy koszorú hagyma, mint egy egész babérerdő. Élettani hatásán kivül más jelentősége is van a vereshagymának. Nemcsak a gyomrot ingerli, izgatja az alsó néposztálynál a fantáziát is. Eredménynyel használják némely sebnél orvosszernek. A babonában még nagyobb szerepe van. Hideglelést, sebesülést szerencsétlenséget vélnek elűzni vele, ha a kéménybe vagy a kert karójára tűzik. Győzelmet is biztosított régen. A rossz lelket eltávolította vagy visszatartotta volna az embertől. A megboszorkányozott tehenet megfüstölték vele s visszajött a tej. Pánczélszerü hálózatos héját magukkal vitték a csatába s azt hitték, hogy a viaskodónak erőt ad, stb. A műveltség lekoptatja a hagymáról a babonat, az orvosi tudomány szelídebb illatú fűnek a levével vagy olajával helyettesíti gyógyító erejét. De mindig fenáll még az élettani szerepe, akar elméletileg, akár gyakorlatilag beszéljünk róia. Számottevő kerti vetemény. Értékes konyhaszer. Mindamellett, hogy a közhangulat ezen a téren is becsmérelni kezdi mar; az alárendelt, megvetett élelmi szerek közt említi s prózaiságát felhasználja az emberek, művészek kigunyolasára. A mi igaz, igaz. Nincs tekintélye. Felette olcsó portéka is ez a hagyma. Értékesebb az ugorka, tekintélyesebb a répa, drágább a sáfrány, só, bors, paprika; haszontalan kevés munkát igényel; kis lendületet ad a közgazdaságnak. De mégis megterem a mi földünkben, sőt bizonyitni lehet, hogy itt a legjobb minőségű. Megmagyarázhatatlan tehát, hogy Zalamegyében miért esznek az emberek többnyire olasz hagymát. Mert nagy igazság van abban, hogy a magyar iparnak és honi terményeknek pártolásánál, sem fogyasztó, sem kereskedő nem veheti tekintetbe a sáfrányt, gyömbért, indigót, kakaót s több effélét, ha már egyszer muszáj ezt is«enni, mert ezek nem teremnek nálunk; sőt azt is agyon kell hallgatnunk, ha a kalapot Londonból, a selyemlájbit Mancherterből, a csipkét Brünnből s a pogácsát Olmützből hozatják némelyek, mert a külföldi iparnak ama hírhedt legényei mint éles borotvát szegzik ellenünk s torkunkba fojtják a szót azzal az argumentummal, hogy a külföldi ipar finomabb ! Legyen igázok. De hát uramfia ! a vereshagyma ? ! A vereshagyma is finomabb növény, ha külföldi ? Nem. Sem nem finomabb, sem nem jobb, sem nem czélszerübb. Emiitettem, hogy a szaktudomány szava szerint az északi földgömb mérsékelt égalját szereti leginkább. Nohát Magyarország ennek a mérsékletnek épen a közepére esik. Azt is mondja a szakirás, hogy a hagyma az enyhe vagy homokos verőfényes agyagföldet szereti. Nős, a zalai föld ilyen. Mert most csak Zalamegye hagymatermeléséről és fogyasztásáról szólok. Itt a legjobb hagynia teremhetne. De ha általában nem a legjobb is, nekünk, a mi szervezetünknek az a jobb, amit a saját földünk produkál, valamint a kis gyermeknek legjobb az ő édesanyja teje. Hanem mi azt látjuk, hogy a zalamegyei földműves falusi embernek a felesége eljön Zalaegerszegte és a boltból vásárol — olasz hagymát. Mert a boltokban olasz hagymát árulnak. Mesziről ráismsrhet mindenki. Mindenik bolt ajtósarkánál ott van félig nyitott zsákban a nagy szőke szinii, tojásdad alakú, puha kinézésű, vastag húsos pikkelyü gurdés vereshagyma, melytől a magyar föld hagymája abban különbözik, hogy kerekebb az alakja, vékonyabb, tömöttebb s igy ffnomabb a pikkelye, több erő van benne s igy kevesebb kell belőle.