Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-24 / 43. szám

1901. deczember 12. MAGYAR PAIZS 3 Este az uj ház nagy terme igen kicsinek bizonyult a közös vacsorára összegyűlekezőkre nézve. Tele volt vendéggel, kiknek Domokos Ignácz Korona vendéglős szolgáltatta fel a vacsorát jó étellel és kitűnő borral. Kováts László elnök a királyt köszöntötte fel, melyet állva hallgattak. Pohárköszöntőt mondtak még: Várhidy polgármester, dr. Csák Károly, Siposs Géza, Heincz János Pfeiflc IT^nrich, Paukovich György, Hegedűs János s többen váltakozva a jelenvoitak kozui az érdemesebbekre és a felszólalókra. Horváth József zenekara elhúzta a Farkas Antal iparos indulóját, melynek zené- | jét maga Horváth szerkesztette s a közönség megtapsolta. Az ünnepélyen ott borongott Vörösmarty bús szelleme is, ki azt mondá a magyarra, hogy : «Nagyot iszik a hazáért s fölsivit . . . Csakhogy egyszer tenne is már valamit!* Nos, az ipartestület cselekedett is most ez alkotásával Kívánatos jövőre is a fokozatos cselekvés. Kincstári altnfelt és mnniások szolgálati ideje. Örvendetes és humánus határozatot hoztak a munkások és altisztek szolgálati idejére nézve a magyar állami kincstári banya, kohó és vasmüveknél. A napidíjra vonatkozo szolgalati időt leszállították 4.5 évről 40 évre. Ez érdekes határozat tárgyalásáról az alábbi részletes tudósítást kaptuk : Vajdahunyad, 1901. okt. 13. Szép magas/.tos ét megható ünnepély volt ma a vajdahunyadmegyei kincstári vasgyarak egyesitett tarspénztaranak évi közgyűlésén. Ezen alkalommal az altisztek és munkások szolgálati idejét 45 évről 40 évre leszállították, v ez örvendetes hirt közölték ma az érdekeltekkel. E szép eredmény elérésében kiváló érdeme; vannak első sorban a központi vasgyárak kiváló igazgatójának, Vajkay Károlynak ki szi\ vei, lélekkel munkálkodik a munkások és alkalmazottak boldogulásán és előhaladásan. sodsorban köszönhetik azt a hunyadmp&yei kincstári vasgyárak egyesített társpénztarar - k, Shnlát József főbanyat.i ^csos, elnök, Márkup 1 re.icz főmérnök, Y Sztrojnyi Román . us m ' 's és Ko t Alajos főmérnöknek, meri ók e ügyb' nár évekkel ezelőtt az ^•itis \ek által benyújtott méltányos kérésükre a felsőbb intézőkörök figyelmét felhívták. A hunyadmegyei kincstári vasgyárak egyesít:'.! '. uspénztárának igazgazgatótanác

c 1 volt [ az, ki az összes társpénztári tagok ezen fontos életbevágó ügyét melegen felkarolta és a magas szolgálati idő leszállítása iránti kérvényükét újból napi rendre tűzte. E szép eredmény eléréséért az intéző köröket méltó elismerés illeti. At eddigi nehéz szolgálati viszonyok között alig érte el 100 közül egy pár a teljes nyugdíj élvezetét. A diósgyőri vasgyár társláda szabályzatában eddig is már 40 év volt felvéve. Lukács László pénzügyminiszter kiterjesztette ezt most a többi munkásokra is. A társláda közgyűlés délelőtt 10 órakor a hunyadi várhoz cz. vendéglő nagytermében tartatott meg. Jelen voltak : Shalat József fobányatanácsos, elnök, Márkup Ferencz kudsiri főnök, Sztrojnyi Román m. kir. bányatanácsos, Kosztka Alajos főmérnök, Buczek József főmérnök, dr. Büchler Mór vasgyári főorvos, dr. Csiki Tivadar gyalári orvos, Kerpely Lajos pénztáros, Csilcser Albert tarspénztáii számvivő, Wilheinn kir. mérnök s 83 a munkások által válasz tott választmányi tag. Markup Ferencz kudsiri vasgy. hiv főnök felolvasta a m. kir. központi vasmű igazgatóság által, a felügyelő bizottság által tárgyalt társladai közgyűlés megtartásának határ idejére vonatkozó rendeletét. Schalát József elnök megnyitja a gyűlést, igen szép beszéd kiséretébea üdvözli a megjelent tagokat és felolvastatja a m. évi 1900-ról szóló határozatokat, pénztár kezelésre vonatkozó eredményeket. A lefolyt év is igen szép eredménynyel záródott. A társpénztár 69.000 koronával gyarapodott s a teljes vagyon 1900. év végén hatszázötvenharomezer korina, a mi elég szép öszszeg arra nézve, hogy a tagok nyugdijait b' 7

,.ositsa. Ezután következett a központi vasmű igazgatóság által leadott a társládai szotgálati idő leszállítására vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletnek telolvasasa, mely rendeletet állva hallgattak végig az összes jelen voltak. A meghatottság, öröm és boldogság volt az összes altiszt is munkások arczárói beolvasható. Schalát József fobányatanácsos indítványára a következő táviratot küldték a felsőbb hatóság utján a pénzügyminiszterhez. Nagyságos Vajkay Károly urnák rc. k. állami vasmüvek köponti igazgatójának. Budapesten, Kőbányai ut 21 sz. A hunyadmegyei kincstári vasmüvek egyesitett társpénztárának közgyűlése Önagyméltós ' ;a Lukács László pénzügyminiszter ur kegyes és nemes lelkű, a társládai tagok jólétét hathatósan elő mozdító kedvezőbb nyűgbérezési kiszabás tárgyalása alkalmából ö nagyméltóságának és az államtitkár Grenczenstein Béla ur ö méltóságának, mély hódolattal hálái köszönetét fejezi ki. Hála érzettel köszöni Nagyságodnak is ezen ügyben kifejtett atyai gondoskodását. A közgyűlés kéri Nagyságodat hogy ezen ezer meg ezer szívből fakadó hála érzelmeket illő helyen tolmács«lja a közgyűlés megbízásából. Schalát József, elnök. Márkup Ferencz megköszönte Schalat József elnöknek odaadó s a társládai ügyekben tanúsított jó indulatát, melylyel azok iránt mindig viseltetett. Altalános éljenzés közt. a gyűlés szét oszlott. Délben társas ebéd vol a mai nagy örömünnep alkalmából, melyen jelen volt az összes hunyadi, kudsiri, gyalári, gavasdiai tiszti- és altisztikar, mintegy 60-an. Az első pohár köszöntőt Schalát József a miniszterre mondotta. Márkup Ferencz a központi vasgyárak igazgatójára Vajkay Károlyra emeli poharat, kinek nemes szive a vasmüvek személyzetének boldogulását cs megelégedését óhajtja. Szigyártó Sándor ugyancsak Schalát főbányatanacsosra emeli poharát, Buczek József m. kir. főmérnök Márkup Ferenczre a puritán jellemű férfiura köszönt, ki mindig szivén hordta munkásainak boldogulását, jólétét és előhaladását, ki minden társpénztári gyűlésen teljes odaadással és kiváló figyelemmel karolta fel a munkásokat érdeklő dolgokat. Ferencz József gyógyszerész élteti Szártory újonnan kinevezett mérnököt. Márkup Ferencz ismerteti a régi társládai intézmény fejlődését és haladását, mely ma már az országban első helyen áll ; a munkásoknak a szorgalommal és becsülettel töltött munka, vagyis szolgálati idő után a megnyugvásra anyagi gondok nélküli életre öregkorukban módot, alkalmat ad; élteti Buczek József főmérnököt, ki munkásai örömében ő velük is osztozik. A társaság vidám hangulatban este felé oszlott szét. Közgazdaság. Termeljünk zöldségféléket. Kuburnö' ényeink között alig van hálásabb növény í. zöl 'ségféléknél, mert a nagyobb városok' an különösen az őszi hónapokban, mindig jo á. o.i és biztosan értékesíthetők, de eltekintve ettől, a zöldség félék jövedelmező te.'melésének és mindenkor biztos értékesíthetőségének legnagyobb biztositéka az, hogy De valami ismeretlen hatalom mindig erCt vett rajtam és olyan csodálatos ellenállást fejtett ki a kötelességérzet, a Ielkiisméret és az érzékenység ellen, hogy emezek legyőzettek s porlepte aktaim hegyekké alakultak Íróasztalomon. Ugy hiszem, ez val?mi különös betegség volt, mely pathologice még nincs földerítve. Épen nem bámulok, ha ilyen betegségbe esett a . ökörmezői iskolagondnok, annál is inkább mert ő egyszersmind főszolgabíró is volt. Persze, egészen más lapra tartozik a ma ramarosmegyei tanfelügyelő betegsége. Mert, ha a főszolgabiro baja a morbus litcatis volt, rdekor a tanfelügyelő betegségét a kór.sme bizonyara morbus ántiperegrinisnek fogna elnevezni. A mily mértékben idegenkedett ugyanis a főszolgabíró a betűtől, éppen olyan mértékben iá. Lozkodotl a tanfelügyelő az utazástól. Így történt, hogy r '.t az államiskolát nyolez év lefolyasa alatt egyet'en-egyszer sem látogatta meg a tanfelügyelő. Könnyen elképzelhetők az ilyen gondozás következményei. A község lakóssága háromezer. A tankötelesek száma négyszázötven. Az állami fiiskolába feljár harminczöt gyerek, a leányiskolába negyven. Ugyanott van gör. kath. iskola is hatvan növendékkel. Ezeken kivül négy zsidó-rituális iskola bol dogitja a községet. A bocher (tanitó) nem bir semmi képesitéssel. Az a sötét, bűzös ronda zug, hol az úgynevezett tanítás foly, éppenséggel nem felel meg a törvény követelésének. A tantárgyakról, melyek ott taníttatnak. halvány fogalma sincs se a tanfelügyelőnek, se az iskolaszéknek, se a közigazgatási bizottságnak, se a minisztériumnak. Öreg kazárok azt mondtak r ^kem, hogy a gyermekek ott talmudot t?nulrik. Világos, hogy nem magyarul, Innem galicóiai súdónémet jargonnal. Az államiskola tanítási ideje reggel 9 órtól 12-ig, délután 2 órától 4-ig. A szerencsétlen khazárgyermekekhez just tart a bocher is és megkívánja tőle, hogy nyárszakán reggeli 4-órakor, télszak.ín reggeli 6-kor nála rituális dolgokat tanulj )n 9-ig, délután 4-től 8-ig. 7'yenfoi mán az a nyomorult gyermek szobában til nyáron at naponta 14, télen át 12 órát. Vaiion mi minden megy vegbe annak a nyomo, ut áldozatnak az agyában, a lelkében, a testében ? Van-e ennél förtelmesebb büntetés ? Mit vétett az a kis gyermek, hogy a kultura nevében ily súlyosan vezekeltetik ? Minő tartalmat nyer fejetlen elméje és minő fogékonyságot nyer kis szive abban a zavaros diszharmoniaban, melyet nála a babonás formalizmusa és tanitó modem világnézete Az ilyesmit eltűrni : árulás a nemzeti kultu. u. ellen. Egyenes megalázása ez a haladási eszméknek és rut bélyeg korunk felvilágosodásán. Megtörtént, hogy egy khazár gyermek nem ment el a bocher zugiskolájába. A bocher reggel 8 órakor bement a gyermek után az államiskolába, ott leoldotta a nadrágszijjat és azzal véresre verte a renitens gyerme ket s akkor elhurczolta a zugba. Igen természetes, hogy a bochernek e miatt a haja-szála sem görbült meg. Ki is merte volna ót felelőségre vonni? Hiszen azonnal antiszemita hirbe keverték volna és rásütötték volna a sötét reakcoió bélyegét és miként Egán ellen, 376 ujságezikket irtak bocher kegyetlenül a kvalifikált állami előidéz ? volna, mindenikben követelve, hogy a sötét reakezió penészes lovagja mentessék föl állásától. Szaz perczentnyi bizonyosság szól a mellett, hogy legalább is nyugdíjba küldötték volna a vakmerőt. Nem, mintha hibázott volna, hanem mivel a czikkek miatt alkalmatlanságot okozott. Pedig hiszen ő nem tehet arról, hogy róla irnak; arról setr. ehet, hogy hazugságokat irnak; még kevésbé tehet arról, 1 jgy a bocher kihágást követett el. Mindegy 1 Ka ő nem volna, hát alkalmatlanság sem volna, mert hírlapi czikk sem volna. Tehát pusztuljon ! Nem elég, hogy hatóságilag eltűrték a khazárok bevándorlását; nem elég, hogy enged, ték őket megtelepülni községi illetőség és honosság nélkül; az sem elég, hogy boldog boldogtalannak italmérési jogot ad a pénzügyigazgatóság ; még az sem elég, hogy — a ruthén akczió előtt — soha egyetlen közegünknek sem jutott eszébe valamely úton gátat vetni a tiltott, de rendesen és nyíltan űzött uzsorának. Mindez nem elég. Az sem elég, hogy ezek a bevándoroltak, miután teljesen kiszipilyozták az autochton népet, most már tervszerű eljárással izgatják kizsarolt áldozataikat a kivándorlásra. A multat semmivé tették, a jelent elpusztották. De ez mind nem elég. Nekik a jövendő is kell. Ám, a jövendő megrontását akadályozza a iskola. Rajta hát! Törjünk az iskolára! Ott a bocher. Nekik az kell; csupán esak az kell. Aki maga sem tud semmit: hadd tanítson az. Aki erkölcsi és értelmi tekintetben vak : hadd vezesse az a gyermek kedély világát. Aki egy betűt sem tud magyarul, neai is honos, a hazáról fogalma sincs : hadd ne-