Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-24 / 43. szám
4 IA0YAS PAIZS 1901. október 24. szárítás utján kitűnően konzerválhatok, s ily konzervek részere hálás fogyasztókat találhatunk Európa északi államaiban, vagy a kultura alacsonyabb fokán álló más világrészek országaiban, de méginkább hadi tengerészetünk és egyáltalán hadseregünkben, a melynek élelmezése tekintetében sok esetben úgyszólván nélkülözhetetlen a gyümölcs konzerv. Bar tagadhatatlan, hogy egy gazda számtalan ügyes-bajos dolgai közepette a rendelkezésére álló nagyon is szerény eszközökkel ilynemű vállalkozásokba nem bocsátkozhatik egyedül, de viszont az is tény, hogy annál könnyebben megtehetné ezt szövetkezeti uton több oly gazda, a kik megfelelő üzleti szellemmel és értelmiséggel rendelkeznek. — Hiszem, hogy nem kivihetetlen az, a mit most mondottunk, bizonyítékul szolgaihat arra az osztrák példaja, a kik szövetkezeti uton nem- ; csak óriási zöldségtermelő telepeket létesítenek, hanem alapjat vetvén számtalan zöldségkonzerváló gyárnak, e tekintetben is igen jelentékenysikereket értek el A zöldségkonzervalás, mint gazdasági mellék iparág felette alkalmas arra, hogy a gazdaság munkaereje jól kihasználtassék a téli időben is, mert a konzerválás épp abban az időben folytatható, a mikor a gazdasagi munkák szünetelnek. Tőkét nem sokat igényel, a menyiben egy kisebbszerü konzerváló felállítása 2000—4000 koronába kerül. Magától értetődik azonban, hogy az a gaz- ' da, a ki zöldségkonzerválás czéljából zöldségféléket óhajt termelni, a növénytermelés ezen agát cs«kis belterjes kezelés mellett űzheti sikerrel, mert a jó föld mellett elkerülhetetlen kellék a termés sikere érdekében a lehető leggondosabb művelés, az istálló és műtrágyák- , nak okszerű alkalmazasa, a vizesités lehetősége s más oly tényezők, melyek mind a belterjes gazdálkodást jellemzik. Csarnok. Hull a le Vél . . . Hull a levél ott kint, leszárad az ágról, Es én itt bent mit sem tudok | világról ; Néma csendességben fekszem betegen, Senki sincs mellettem, a ki vigasztalna, Aki bár szavával orvosságot adna, Mert csak árva mégis, a ki idegen. veljen az hazánk számára honpolgárt. Aki nem eszik velünk egy tálból s poharunkból nem iszik, mert azt tisztátalanná tette a keresztény ajak érintése : nos hat, hadd oktassa ki a gyermeket az ilyen ember, az együttérzésnek, az együvé tartozásnak, a polgári szolidaritásnak és a nemzeti egységnek érzelmeire és kötelességeire ! Van-e rendezett állami lét, a hol ezt eltűrnék? Oláhok és szászok kétezernél több iskolár tartanak fönn. Kivétel nélkül mindenik államellenes indulatokat olt be növendékei kedélyébe. De ezen iskolák fönnállásának leg- ! alább törvényes alapja van. Gonosz irányza- ! tuk az ellenőrzés hiányában leli magyarázatát. A zugiskolat ellenben tiltja a törvény. Ezek a zsidó zugiskolák a jövendőt mérgezik meg. Mivel törvényes alapjuk nincs, a közigazgatási hatóság köteles volna bezáratásukat elrendelni. 1 Nem teszi. Tőle ugyan megmérgezhetik a jövendőt. Hanem Egán alkalmatlan ember, még a bocher iskolákat is meglátja. Sőt szaladgál és irkál hol ide, hol oda, Törvényre hivatkozik. Zavarja a megszokást. Nyugtalanít. Hát nem illetéktelen beavatkozás ez ? Mi köze neki az iskolához ? Beregben a kép nem olyan visszatetsző, mint Máramaros némely községében. A boeheriskolázás ott most már csak rejtve működik. A kazárgyermek itt sem igen aklimatizálódik. Tűzhelye háborút folytat az államiskola ellen. A tűzhely erősebb. De a ruthén gyermeket örömmel küldi iskolába a szülő s kerek arczocskáját összecsókolja az anya, ha magyar szót visz haza az iskolából, (Folyt, köv.) Kii madárka száll a szobám ablakára, Kesereg a szegény, itt felejtett árva; Társai már tul lesznek a tengeren : .Panaszold el nékem, ki madárkám édes, Mi az oka annak, hogy itt hagytak téged? Ezen a tájon, hol minden idegen N • Hisz neked van szárnyad, mért nem szállsz utánnuk ? Arra Zala felé kellene elszállnod . . . Vigy magaddal akkor egy üdvözletet I Ha két tornyú várost találsz majd utadba, Abban mondd el, édes kis madárkám, abba', Hogy ezen a tájon láttál engemet.® • Mondd meg otthon néki!,-, nagyon jól megy dolgom, Nem kell törni fejem, a számtalan gondon : A szerencse minden felöl rám nevet, Meg ne tudja senki, hogy kín itt az élet, Hogy agyon gyötörnek már a szenvedések, Nagyon fájna annak, a ki ott szeret U HORÁNSZKY MARGIT. Heti hirek. Megyei rendkivüii közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Jankovics László gróf főispán elnöklése mellett f. hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgyat az esküdtbiróságról szóló 1897 évi 33 t. c, 18 §-ában emiitett bizalmi férfiaknak a megválasztása képezte. A közgyűlés egy évi időtartamra bizalmi férfiakul megválasztotta a veszprémi kir. törvényszék területére: Köves Ede, Vurglics József, Palfi Gábor, Begedi Gábor, Róka Lajos, Sói) om Lipót, a zalaegerszegi kir. törvényszék területére : Deák Mihály, Krosetz Gyula, Udvardy Ignatz, Fangler Mihály, Hajik István, Vizy Gyula, dr. Kele Antal, dr. Czinder Isiván, Boschán Gyula, Schütz Sándor, a nagykanizsai kir, törvényszék területére dr Lőke Emil, dr. Fábián Zsigmond, Thassy Miklós, Knorczer György, Remete Géza, Elek Ernő. Rotschild Samu, Saller Lajos, Faics Lajos, Tripaminer Rezső, Tripammer Gyula és dr. Fried Ödön, tünvényhatósagi bizottsági tagokat. Pótválasztás. Baksan és Letenvén f. hó 17-én volt a pótvalasztás. Letenyén Csesznák József szabadelvű parti visszalépvén, Szüllő Géza néppartit képviselőnek kiáltották ki; Baksán a szavazás reggelig tartott. Darányi Ferencz ügyvédet néppárti programm alapjan választották meg a szabadelvű parti Berger Ignaccal szemben 100 szavazattöbbséggel. Vármegyei bizottsági tagok. E hó 21-én volt egész megyében a választás. A következő választó kerületekben a következőket választották meg : Zalaegerszegen : Udvardy Ignácz, Kováts László, Szupits Antal és Krosetcz István. Letenyén : Csempesz Kálmán, Dénes Jenő Kámán Lajos, Gájási Lajos, Alsódomboru : Mihacz János, id. Stefics István; Kotor: Lisziák Lajos, Kele György, Per lak: Zala József, Glavina András; Muraszerdahely: Kolbenschlag Béla, Margitai József, Csáktornya : Besnyák Károly, Prusatz Alajos, Keszthely, Lénárd Ernő, Beck Sándor; A. Lendva: Vida János, Tivadar Ferencz, Volper Pál; A. Bagód: Táncsics József, Simon Mihály, Tamas József; N. Kanizsa I. K. Oszterhuber László, Knorczer György,, -II. K Sallér Lajos, Dr. Rosschild Samu ; Páka.- Polnisch Árpád, Litertyy István, Kukorelly Ferencz, KerkaSzt. Miklós: Hajdú Ferencz, ifj. Gazdag László, Gaal István; Z. Lövő: Laky Imre, Farkas Sándor; Tűrje: Illés Ráfael, Veledics Lajos; Dobronak: Forintos Titusz, Göncz János; Baksa : Boka Gábor, Zakó Móricz, Soós József; Belatincz: Nagy Sándor, Kollár Péter, Bassa József; Kiskomárom: Káfka László, Ferenczi János, Stugel József, Marton József; Sümeg: Dr. Lukonich Gábor, Epstein Vilmos; Tapolcza: Glazer Sándor, Vastagh János, Handléry Gusztáv; Bak: Thassy Lajos, Kayser V ilmos, Tóth Gyula, Pajthy Eiek ; Palin : Borsos Péter, Tóth Antal, Berkovits József, Szántó Gábor; Alsóörs : Dr. Leidl Emil, Köves Ede; Ukk: László Dezső, Kováts Henrick, Taszovszky György ; Pacsa : Lipics József, Zsiga Mihály, Tóth Pál, Németh András; Monostor-Apáti: Kántor Soma, Vlasits Nándor, Fekete Gáspár; MuraVid: Sólyomy Tivadar, Dienes Sándor, Dr. Böhm Sidney, Horváth Csongor János. Getse: Dr. Viola Ignácz, Kalamár Kálmán, Varga László István. Hodosán : Dr. Böhm Sidney, Tivadar Ferencz. Karmacs: Dr. Dezsényi „rpad, Horváth Karoly, Barna György, Ódor Géza. Balatonfüred: Dr. Segesdy Ferencz, Varga János. Kapornak: Gaál Miklós, Palffy László, Keresztury György. Lesencze-Tomaj: Ángyán János, Hangay Géza. Köveskálla: Dr. Sághváry Jenő, Papp Lajos, Fehér Sándor. Csekő Kálmán, Lenti.- Tóth Sándor, Kováts Sándor, Borsos Igaácz, Kováts István, Borsos János. Zalaszentgróth : Malatinszky Lajos, Scholtz Karoly. Stridó : Simon Lajos. Csabrendek: Egyed Péter, Sőjtöry János. Káptalantóti: Cságolyi Pal, Czigó Ferencz, Lőke István. Ságod: Mester Vendel, Boronyák János, Beck Ádám. Balatonudvari : Hamar Lőrincz, Farkas József, Sós Gábor. A többi kerületből még nem érkeztek be a jelentések. Gazdasági ismétlő iskolák. Darányi Ignácz földmivelésügyi és Vlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a földmivelés emelése czéljából a jövő 1902-ik évben az országban 16 állami uj földmives iskolát szándékoznak felállítani. A községek részéről hozzájárulás czimén a tanítói nyugdijkrajezárokat vagyis minden növendék után 30 fillért és 20 hold földet kivannak, melynek jövedelméből azonban négyötöd rész a községet Illeti. Államtitkár változásról beszélnek a politikai lapok, s e hirleiés szerint Ssterényi József miniszteri tanacsos lenne a kereskedelem ügyi államtitkár. Szterényi József m. tanácsost nem csak ugy ismerik az országban, mint általában nagy tevékenységű férfiút, hanem főképpen ugy, mint a ki sokat és eredményesen küzdött az ipar ügyekért. Neve az elnyerendő magas állásban a honi ipar diadalát jelentené — még inkább mint eddig. Hegedűs Sándor keresk. minisztert makói díszpolgárnak választottak. Becsületsértés a járásbíróság előtt, melynek rövid története a következő. A «Magyar Paizs» f évi augusztus 22 számában egy elintézett lovagias ügynek a jegyzőkönyvét nem szószerint közölte, hanem csak a tartalmát. Ezt az érdekelt Elman Ödön megyei árvaszéki ülnök, baratai figyelmeztetésére, rosz néven s magara nézve hátrányosnak vette, s ezért a «Magyar Paizs» szerkesztőjét, Borbély Györgyöt, ki egyúttal gymn. tanár is, nyilvános helyeken, hatmögött szeptember 20 körül durva becsmér' lésekkel illette, s a következő napokon Fiilep Imre gymn. tanárral elment Medgyesi Lajos gymn. igazgatóhoz cselekedetét megjelenteni, mint maga monda, avval a czélzattal, hogy Borbély Györgynek gyűljön meg a baja az iskolában, Az igazgató felvette s a sértettnek hivatalosan tudtul adta ezt az iskolara nézve szerintesem közömbös dolgot. Borbély György tanar pedig dr. Keie Antal ügyvéd utján bünföljelentést tett. Az ügyet október 11-én és 22-én a tanari karnak s mas jelenlevő közönségnek élénk érdeklődése mellett Hutás József aljarásbiró targyalta s több tanú kihallgatasa utan Elman Ödönt szaz korona pénzbüntetésre behajthatatlanság esetén tiz napi fogházra és 24 korona ügyvédi perköltségre ítélte. Magán vádló ügyvédje, dr Kele Antal semmiségi panaszt és fölebbezést tett a büntetés súlyosbítására, főképen egy magasabb fórum illetékességét vitatva az Ítélkezésre, mert az eset nem magán egyént de köztisztviselőt érint, a mint a vádlottnak és tanuknak nyilatkozataik tanúskodnak, s páratlan — úgymond — ez az eset, hogy egyik köztisztviselő a másik köztisztviselőre ennyire rátörjön. — Vádlott szintén jelentett be fölebbezést a büntetés enyhítésére, Fűszeresek érdekében. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter körrendeletet adott ki valamennyi törvényhatóságnak, melylyel a gyarmat- és fűszerárukkal országos és heti vásárokon kereskedő, vándorló és iparigazolvánnyal nem biró árusok ü/.letgyakorlását eltiltja és elrendeli, hogy fűszert és gyarmatárukat vásárokon csak az erre jogosult és iparigazolvánnyal biró kereskedő hozhat forgalomba. Közművelődés. Csabrendeken Posgay Andor gyógyszerész, aki tarsadalmi nagy tevékenységéről ismeretes, ujabban azon buzgolkodik, hogy olvasó kört létesítsen. Az előértekezlet már megvolt okt. 13-án, s nov. 20-ik ára alakuló közgyűlést hívtak egybe. Koronázza siker a közművelődésre czélzó nemes indulatot.