Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-24 / 43. szám

4 IA0YAS PAIZS 1901. október 24. szárítás utján kitűnően konzerválhatok, s ily konzervek részere hálás fogyasztókat találha­tunk Európa északi államaiban, vagy a kultura alacsonyabb fokán álló más világrészek or­szágaiban, de méginkább hadi tengerészetünk és egyáltalán hadseregünkben, a melynek élel­mezése tekintetében sok esetben úgyszólván nélkülözhetetlen a gyümölcs konzerv. Bar tagadhatatlan, hogy egy gazda szám­talan ügyes-bajos dolgai közepette a rendel­kezésére álló nagyon is szerény eszközökkel ilynemű vállalkozásokba nem bocsátkozhatik egyedül, de viszont az is tény, hogy annál könnyebben megtehetné ezt szövetkezeti uton több oly gazda, a kik megfelelő üzleti szel­lemmel és értelmiséggel rendelkeznek. — Hi­szem, hogy nem kivihetetlen az, a mit most mondottunk, bizonyítékul szolgaihat arra az osztrák példaja, a kik szövetkezeti uton nem- ; csak óriási zöldségtermelő telepeket létesíte­nek, hanem alapjat vetvén számtalan zöldség­konzerváló gyárnak, e tekintetben is igen je­lentékenysikereket értek el A zöldségkonzer­valás, mint gazdasági mellék iparág felette alkalmas arra, hogy a gazdaság munkaereje jól kihasználtassék a téli időben is, mert a konzerválás épp abban az időben folytatható, a mikor a gazdasagi munkák szünetelnek. Tőkét nem sokat igényel, a menyiben egy kisebbszerü konzerváló felállítása 2000—4000 koronába kerül. Magától értetődik azonban, hogy az a gaz- ' da, a ki zöldségkonzerválás czéljából zöldség­féléket óhajt termelni, a növénytermelés ezen agát cs«kis belterjes kezelés mellett űzheti sikerrel, mert a jó föld mellett elkerülhetet­len kellék a termés sikere érdekében a lehető leggondosabb művelés, az istálló és műtrágyák- , nak okszerű alkalmazasa, a vizesités lehető­sége s más oly tényezők, melyek mind a bel­terjes gazdálkodást jellemzik. Csarnok. Hull a le Vél . . . Hull a levél ott kint, leszárad az ágról, Es én itt bent mit sem tudok | világról ; Néma csendességben fekszem betegen, Senki sincs mellettem, a ki vigasztalna, Aki bár szavával orvosságot adna, Mert csak árva mégis, a ki idegen. veljen az hazánk számára honpolgárt. Aki nem eszik velünk egy tálból s poharunkból nem iszik, mert azt tisztátalanná tette a keresztény ajak érintése : nos hat, hadd oktassa ki a gyermeket az ilyen ember, az együttérzésnek, az együvé tartozásnak, a polgári szolidaritás­nak és a nemzeti egységnek érzelmeire és kötelességeire ! Van-e rendezett állami lét, a hol ezt eltűr­nék? Oláhok és szászok kétezernél több isko­lár tartanak fönn. Kivétel nélkül mindenik államellenes indulatokat olt be növendékei kedélyébe. De ezen iskolák fönnállásának leg- ! alább törvényes alapja van. Gonosz irányza- ! tuk az ellenőrzés hiányában leli magyarázatát. A zugiskolat ellenben tiltja a törvény. Ezek a zsidó zugiskolák a jövendőt mérgezik meg. Mivel törvényes alapjuk nincs, a közigazgatási hatóság köteles volna bezáratásukat elrendelni. 1 Nem teszi. Tőle ugyan megmérgezhetik a jö­vendőt. Hanem Egán alkalmatlan ember, még a bo­cher iskolákat is meglátja. Sőt szaladgál és irkál hol ide, hol oda, Törvényre hivatkozik. Zavarja a megszokást. Nyugtalanít. Hát nem illetéktelen beavatkozás ez ? Mi köze neki az iskolához ? Beregben a kép nem olyan visszatetsző, mint Máramaros némely községében. A boeher­iskolázás ott most már csak rejtve működik. A kazárgyermek itt sem igen aklimatizálódik. Tűzhelye háborút folytat az államiskola ellen. A tűzhely erősebb. De a ruthén gyermeket örömmel küldi iskolába a szülő s kerek ar­czocskáját összecsókolja az anya, ha magyar szót visz haza az iskolából, (Folyt, köv.) Kii madárka száll a szobám ablakára, Kesereg a szegény, itt felejtett árva; Társai már tul lesznek a tengeren : .Panaszold el nékem, ki madárkám édes, Mi az oka annak, hogy itt hagytak téged? Ezen a tájon, hol minden idegen N • Hisz neked van szárnyad, mért nem szállsz utánnuk ? Arra Zala felé kellene elszállnod . . . Vigy magaddal akkor egy üdvözletet I Ha két tornyú várost találsz majd utadba, Abban mondd el, édes kis madárkám, abba', Hogy ezen a tájon láttál engemet.® • Mondd meg otthon néki!,-, nagyon jól megy dolgom, Nem kell törni fejem, a számtalan gondon : A szerencse minden felöl rám nevet, Meg ne tudja senki, hogy kín itt az élet, Hogy agyon gyötörnek már a szenvedések, Nagyon fájna annak, a ki ott szeret U HORÁNSZKY MARGIT. Heti hirek. Megyei rendkivüii közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Jankovics László gróf főispán elnöklése mellett f. hó 19-én rend­kívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgyat az esküdtbiróságról szóló 1897 évi 33 t. c, 18 §-ában emiitett bizalmi férfiaknak a megválasztása képezte. A közgyűlés egy évi időtartamra bizalmi férfiakul megválasztotta a veszprémi kir. törvényszék területére: Köves Ede, Vurglics József, Palfi Gábor, Begedi Gá­bor, Róka Lajos, Sói) om Lipót, a zalaeger­szegi kir. törvényszék területére : Deák Mihály, Krosetz Gyula, Udvardy Ignatz, Fangler Mi­hály, Hajik István, Vizy Gyula, dr. Kele An­tal, dr. Czinder Isiván, Boschán Gyula, Schütz Sándor, a nagykanizsai kir, törvényszék terü­letére dr Lőke Emil, dr. Fábián Zsigmond, Thassy Miklós, Knorczer György, Remete Géza, Elek Ernő. Rotschild Samu, Saller La­jos, Faics Lajos, Tripaminer Rezső, Tripammer Gyula és dr. Fried Ödön, tünvényhatósagi bi­zottsági tagokat. Pótválasztás. Baksan és Letenvén f. hó 17-én volt a pótvalasztás. Letenyén Csesznák József szabadelvű parti visszalépvén, Szüllő Géza néppartit képviselőnek kiáltották ki; Bak­sán a szavazás reggelig tartott. Darányi Fe­rencz ügyvédet néppárti programm alapjan választották meg a szabadelvű parti Berger Ignaccal szemben 100 szavazattöbbséggel. Vármegyei bizottsági tagok. E hó 21-én volt egész megyében a választás. A következő vá­lasztó kerületekben a következőket választották meg : Zalaegerszegen : Udvardy Ignácz, Kováts László, Szupits Antal és Krosetcz István. Le­tenyén : Csempesz Kálmán, Dénes Jenő Ká­mán Lajos, Gájási Lajos, Alsódomboru : Mi­hacz János, id. Stefics István; Kotor: Li­sziák Lajos, Kele György, Per lak: Zala József, Glavina András; Muraszerdahely: Kolbenschlag Béla, Margitai József, Csák­tornya : Besnyák Károly, Prusatz Alajos, Keszthely, Lénárd Ernő, Beck Sándor; A. Lendva: Vida János, Tivadar Ferencz, Volper Pál; A. Bagód: Táncsics József, Simon Mihály, Tamas József; N. Kanizsa I. K. Oszterhuber László, Knorczer György,, -II. K Sallér La­jos, Dr. Rosschild Samu ; Páka.- Polnisch Ár­pád, Litertyy István, Kukorelly Ferencz, Kerka­Szt. Miklós: Hajdú Ferencz, ifj. Gazdag László, Gaal István; Z. Lövő: Laky Imre, Farkas Sándor; Tűrje: Illés Ráfael, Veledics Lajos; Dobronak: Forintos Titusz, Göncz János; Baksa : Boka Gábor, Zakó Móricz, Soós József; Belatincz: Nagy Sándor, Kollár Péter, Bassa József; Kiskomárom: Káfka László, Ferenczi János, Stugel József, Marton József; Sümeg: Dr. Lukonich Gábor, Epstein Vilmos; Tapolcza: Glazer Sándor, Vastagh János, Handléry Gusztáv; Bak: Thassy Lajos, Kayser V ilmos, Tóth Gyula, Pajthy Eiek ; Palin : Borsos Péter, Tóth Antal, Berkovits József, Szántó Gábor; Alsó­örs : Dr. Leidl Emil, Köves Ede; Ukk: László Dezső, Kováts Henrick, Taszovszky György ; Pacsa : Lipics József, Zsiga Mihály, Tóth Pál, Németh András; Monostor-Apáti: Kántor Soma, Vlasits Nándor, Fekete Gáspár; Mura­Vid: Sólyomy Tivadar, Dienes Sándor, Dr. Böhm Sidney, Horváth Csongor János. Getse: Dr. Viola Ignácz, Kalamár Kálmán, Varga László István. Hodosán : Dr. Böhm Sid­ney, Tivadar Ferencz. Karmacs: Dr. Dezsényi „rpad, Horváth Karoly, Barna György, Ódor Géza. Balatonfüred: Dr. Segesdy Ferencz, Varga János. Kapornak: Gaál Miklós, Palffy László, Keresztury György. Lesencze-Tomaj: Ángyán János, Hangay Géza. Köveskálla: Dr. Sághváry Jenő, Papp Lajos, Fehér Sándor. Csekő Kálmán, Lenti.- Tóth Sándor, Kováts Sándor, Borsos Igaácz, Kováts István, Borsos János. Zalaszentgróth : Malatinszky Lajos, Scholtz Karoly. Stridó : Simon Lajos. Csabren­dek: Egyed Péter, Sőjtöry János. Káptalantóti: Cságolyi Pal, Czigó Ferencz, Lőke István. Ságod: Mester Vendel, Boronyák János, Beck Ádám. Balatonudvari : Hamar Lőrincz, Farkas József, Sós Gábor. A többi kerületből még nem érkeztek be a jelentések. Gazdasági ismétlő iskolák. Darányi Ignácz földmivelésügyi és Vlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a földmivelés emelése czéljából a jövő 1902-ik évben az országban 16 állami uj földmives iskolát szándékoznak felállítani. A községek részéről hozzájárulás czimén a tanítói nyugdijkrajezárokat vagyis minden növendék után 30 fillért és 20 hold földet kivannak, melynek jövedelméből azon­ban négyötöd rész a községet Illeti. Államtitkár változásról beszélnek a politikai lapok, s e hirleiés szerint Ssterényi József mi­niszteri tanacsos lenne a kereskedelem ügyi államtitkár. Szterényi József m. tanácsost nem csak ugy ismerik az országban, mint általá­ban nagy tevékenységű férfiút, hanem főkép­pen ugy, mint a ki sokat és eredményesen küzdött az ipar ügyekért. Neve az elnyerendő magas állásban a honi ipar diadalát jelentené — még inkább mint eddig. Hegedűs Sándor keresk. minisztert makói díszpolgárnak választottak. Becsületsértés a járásbíróság előtt, melynek rövid története a következő. A «Magyar Paizs» f évi augusztus 22 számában egy elintézett lovagias ügynek a jegyzőkönyvét nem szósze­rint közölte, hanem csak a tartalmát. Ezt az érdekelt Elman Ödön megyei árvaszéki ülnök, baratai figyelmeztetésére, rosz néven s magara nézve hátrányosnak vette, s ezért a «Magyar Paizs» szerkesztőjét, Borbély Györgyöt, ki egy­úttal gymn. tanár is, nyilvános helyeken, hat­mögött szeptember 20 körül durva becsmér­' lésekkel illette, s a következő napokon Fiilep Imre gymn. tanárral elment Medgyesi Lajos gymn. igazgatóhoz cselekedetét megjelenteni, mint maga monda, avval a czélzattal, hogy Borbély Györgynek gyűljön meg a baja az is­kolában, Az igazgató felvette s a sértettnek hivatalosan tudtul adta ezt az iskolara nézve szerintesem közömbös dolgot. Borbély György tanar pedig dr. Keie Antal ügyvéd utján bün­följelentést tett. Az ügyet október 11-én és 22-én a tanari karnak s mas jelenlevő közön­ségnek élénk érdeklődése mellett Hutás József aljarásbiró targyalta s több tanú kihallgatasa utan Elman Ödönt szaz korona pénzbüntetésre behajthatatlanság esetén tiz napi fogházra és 24 korona ügyvédi perköltségre ítélte. Magán vádló ügyvédje, dr Kele Antal semmiségi pa­naszt és fölebbezést tett a büntetés súlyosbí­tására, főképen egy magasabb fórum illeté­kességét vitatva az Ítélkezésre, mert az eset nem magán egyént de köztisztviselőt érint, a mint a vádlottnak és tanuknak nyilatkozataik tanúskodnak, s páratlan — úgymond — ez az eset, hogy egyik köztisztviselő a másik köztiszt­viselőre ennyire rátörjön. — Vádlott szintén je­lentett be fölebbezést a büntetés enyhítésére, Fűszeresek érdekében. Darányi Ignácz föld­mivelésügyi miniszter körrendeletet adott ki valamennyi törvényhatóságnak, melylyel a gyarmat- és fűszerárukkal országos és heti vásárokon kereskedő, vándorló és iparigazol­vánnyal nem biró árusok ü/.letgyakorlását el­tiltja és elrendeli, hogy fűszert és gyarmat­árukat vásárokon csak az erre jogosult és ipar­igazolvánnyal biró kereskedő hozhat forga­lomba. Közművelődés. Csabrendeken Posgay Andor gyógyszerész, aki tarsadalmi nagy tevékeny­ségéről ismeretes, ujabban azon buzgolkodik, hogy olvasó kört létesítsen. Az előértekezlet már megvolt okt. 13-án, s nov. 20-ik ára ala­kuló közgyűlést hívtak egybe. Koronázza siker a közművelődésre czélzó nemes indulatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom