Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-10 / 2. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. január 10. Körjegyzők gyűlése. A múltkor emiitett gyű­lésüket megtartották a körjegyzők január 5-én délelőtt. A rendkívül érdekes gyűlésre az al­kalmatlan időjárás miatt kevesen jelenhettek meg, Csak mintegy 24-en. Maga az elnök, Kováts Gyula sem jöhetett el, kinek Légrád­ról veszélylyel járhat a megáradt Dráván való átkelés. A gyűlést Molnár István szöpötki jegyző, alelnök vezette. Koltay Lajos jegyzett s a jegyzőkönyvet Kamer Lajos és Tóth La­jos hitelesitik. A Kováts Gyulától és Star­zsinszky Györgytől készített 42 pontú javas­latot Starzsinszky jegyző adta elő. A köz­igazgatás egyszerűsítésére vonatkozó terjedel­mes emlékiratot általánosságban elfogadták, sőt bővítéseket tesznek hozzá. Többek között Lohonya Elek mihályfai jegyző négy indít­ványt tett : 1. hogy a leírandó adókat csak egy kimutatásban küldjék a felettes hatóság­hoz, 2. hogy a községek számadó főkönyvét töröljék el. Ezt a kettőt nem fogadták el. De elfogadták a következő indítványát: hogy a marhaleveleknek könnyebb hozzajuthatása végett az űrlapokat a járás székhelyén levő adóhivatalban, vagy szolgabiróságnál kezeljék. Ajanlja a községekben a telefon-hálózat fel­állítását is ; de ebben az ügyben az alispán is megtette a lépéseket. — Az elfogadott összes inditvanyokat felterjesztik a belügyminiszter­hez, s egyes ágait a vármegye alispánjához, s a pénzügyigazgatósághoz is megküldik, a melyek e helyekre illenek. — Végül megkö­szönte az elnök Csertan Károly alispánnak, hogy a megye gyüléstermét átengedte szá­mokra. Alakuló szövetkezetek. Egyszerre két hely­ről is kaptunk hírt olyan mozgalmakról, a melyek ipari szövetkezetek alakítását czéloz­zák. Az egyiket a jászberényi, a másikat pedig a németpalánkai ipartestület indította meg. Mind a kettő bőripari szövetkezetet kí­ván létesíteni s e végből alapszabályminták­ért s felvilágosításokért a szegedi bőripari szövetkezethez fordultak. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter Zalavármegyében az V. Hegykerületi kerü­letbe Martonossy Imre helyetesitett körjegyzőt anyakönyvvezetővé, a lesencze-tomaji kerületbe Papp Aladár jegyzői Írnokot, a bánok-szent­györgyibe Róna Jenő segédjegyzőt, a kotoriba Trávnik Károly jegyzősegédet, a drávavásár­helyibe pedig Frász Tamás jegyzői írnokot anyakönyvvezető-helyettessekké nevezte ki és Papp Aldár kivételével valamennyit a házas­sági anyakönyv vezetésével és a házasság­kötésnél való közreműködéssel is megbízta. Emelkedés. Sabatka Mihály trvszki jegyző Zalaegerszegről Szarvasra költözött aljarás­birónak : Horváth János pedig Győrbe a kir. táblához tanácsjegyzőnek. Mérnökök. Puskás Kálmán és Oravecz Győző kir. segéd mérnököket kir. mérnökökké ne­vezték ki a zalaegerszegi kir. államépitészeti hivatalhoz. A zalaegerszegi munkásegylet Dr. Kele Antal elnökletével 13-án vasárnap d. u, 2 órakor az elemi iskola termében közgyűlést tart, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnök. A társaskörnek 11-én pénteken este 6 óra­kor választ, ülése lesz, melyen tagokat vesz­nek föl s előkészületeket tesznek a köz­gyűlésre. — ötödik éve, hogy még korcsolyázni való tél sem volt vidékünkön; most kijut a hidegből. A héten meg is kezdték a korcsolyázást. Lapzártakor van az évi közgyűlés Lányi Kál­mán elnökletével. Az iskolai tanulóknak ajánl­juk a jégpályát, ne csatangoljanak szanaszét, a hol veszedelemnek teszik ki magokat. Halnak, halnak . . . Legközelebb Cséber János halt meg azok közül a 48-as katonák közül, kik már amúgy is kevesen vannak. A zalaegerszegi izr. hitközség alapszabályait nmélt. vallás és közoktatásügyi miniszter jó­váhagyta. A csabrendeki iparos kör 1901. évi február hó 2-án, este 8 órától kezdve, könyvtára ja­vára az «Arany oroszlán* termeiben zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a rendezőség tisztelettel meghívja az érdeklődőket. Belépő­díj : 1 kor. 50 fill, családjegy 4 kor. Néma színészek voltak Zalaegerszegen, 9 vasárnap és hétfőn este 16 bibliai képben mutatták be a Megváltót. Közönség azonban kevés volt. A német társaság igazgatója Allesch Ede. A körmendi önk. tűzoltó-egylet január 13-án (vasárnap) este 8 órakor Körmendet), a «Korona° vendéglő díszter­mében a szombathelyi dalárda közreműködésével hangver­senynyel egybekötött lánczmulatságot rendez.. Belépti-dij 2 ) kor., családjegy 5 kor. A múltkor emiitett ovoda-bizottságnak az emiitett tisztikar mellett a következő tagjai vannak: Lányi Kálmán. Páukovics György, Büchler Jakab, Schmid József, Várhidy Lajos, dr. Gráncr Adolf, Balaton József, Boschán Gyula, Fángler Mihály, Fischer László, Ko­váes László, dr. Czinder István, kik a követ­kező 15 nőtaggal egészültek ki: Hajik Istvánné, Büchler Jakabné, Erdős Gézáné, Skublibs Je­nőné, Medgyesi Lajosné, Udvardy Ignáczné, Gráner Gézáné, Krosetz Gyuláné, Krosetz Ist­vánné, Varga Vilmosne. dr. Ruzsicska Kál­mánné, Ruzsics Károlyné, Árvay Lajosné, Isoó Jánosné, Remm Józsefné. A korcsmárosok részére rendeletet adott ki a kereskedelmi miniszter, hogy az ételek ki­szolgáltatására engedélyt kell szerezniök az az iparhatóságtól — három hónapon belől. Ellopták. Horváth Mihály nagykutasi lakos­nak a pinczéjéből több apróságát, borát, edé­nyét; most Kutason kutatják a tolvajt. Különfélék. Lapunk mai számának több példányához postai utalványt csatoltunk. Szíveskedjenek a ,,Magyar Paizs" érdekében felhasz­nálni. A ,.Magyar Paizs" olvasóit és barátait kérjük, jelentsék be az esetleges lakásváltozást. A helybeliek szíveskedjenek tudomásnl venni, hogy a kihordónál nyugták vannak, s a rend és nagyobb megnyugvás okáért csak a nyug­tára fizessék az egy-egy koronát a lap árában. Nem szép dolog bizony, hogy mikor a mi­niszter s néhány ujsag fellármáztuk a közön­séget a hazai ipar pártolására s mondhatnók első sorban a honi gyufa pártolására: most a Gyufagyárosaink szövetségbe léptek a kül­földi gyufásokkal s felemelték az árakat, hálá­ból. — Az Aesopus meséjében a farkas nem köszönte meg a darunak, hogy ez megmen­tette a fenevadat a fulladástól. Nem köszönte meg, de annyira mégis háladatos volt, hogy a szegény doktornak nem harapta le a fejét. Hát Sopronvármegye Hársfalva községének elöljárósága nem szégyenli magát ? Eltekintve attól, hogy magyar községnek magyar köz­séghez és városhoz először a természetrendje szerint is, másodszor a hivatalosság tekinte­téből is magyar levelet kell irnia: milyen furcsa, hogy Hársfalva községe a magyar nyelv hátratolásával német kulturára kéri tő­lünk a pénzt, német nyelven. Mondom német nyelven. A sopronmegyei falu a zalamegyei várostól. Iskolát épitnek és segélyt kérnek , Zalaegerszegtől, s biztosan a többi községek­től is — német nyelven. Hát mégis nagy orczátlanság kell ide. Persze ők hivatkoznak a magyar lojalitásra; magokban pedig lónak tartanak bennünket. A ki nem hiszi, nézze meg, itt az irás : *An der lóblichen Sladlgemeinde Vorstandt Zalaegerszeg. Die ergebenst gefertigten wagen es an ihre bei uns sehr berühmte Lojalitát zu appeliren und erge­benst eine Bitté zu unterbreiten. Mit grossen Opfern habén wir eine arme und kleine Gemeinde einen Schulbau in Angriff genommen, Zur ganstlich Ausführung derselben versagen uns nun die Mittel und müssen uns heute an einigen hervorra­genden Gemeinden unterer benachtbarten Comitate zu wenden und erhoffen uns auch von einer hoch­löblicher Grmeinde eine gütige Unterstützung. Hochachtungsvoll Gemeinde Lindgraben, Comitat Odenburg, Wirker Johann, der Vorstand, Gradwohl Johann, Geschworene.» A nevek elé van nyomtatva a pecsét »Sopron Hárs falva község pecsétje 1895» körirattal, magyarul, s melléje irják tintával, hogy Öden­burg, Lindraben. — Zalaegerszeg város tanácsa megbotránkozással vette ezt a kérő levelet, s azt irta vissza a hazafiatlan honfitársaknak, hogy nálunk a magyar nyelv a hivatalos nyelv s ne kívánják, hogy Zalaegerszeg város a ke­rés teljesítésével hazafiatlanságát bizonyítsa. — Kíváncsiak lehetünk, hogy a többi közsé­gek mit felelnek. A pécsi Engel. Régi dolog ez már. A Ma­gyarország hirei között van, hogy a belügy­miniszter a főkapitány ítéletét mogváltoztatta s most már véglegesen elitélte Engel Károlyt (van-é, ki e nevet nem ismeri ?) három heti fogságra és hatszáz korona pénzbüntetésre. A fogságbüntetés pénzbüntetésre nem változ­tatható. A vizsgálat anyagát képező nagy­mennyiségű bort megsemisitik. — S azt mond­ják, hogy ez szigorú ítélet. En nem tudom, hogy a Rudnay főkapitány Ítélete szigorúbb volt-é, vagy enyhébb? Tudom, hogy miért mondják szigorúnak. Mert hát az érzékenv szemérem kegyetlenül meg van büntetve avval a három heti tömlöczczel, Csak nem értem az okoskodást. Ha nekem olyan vastag bőröm volna, hogy a magyar bor hirnevét megron­gáljam, a nemzeti becsületet bepiszkoljam, száz meg ezer polgártársamnak az égészségét koczkáztassam. ezer meg tízezer polgártár­samnak a pénzét érdemetlenül elkívánjam s ilyen módon százezreket zsebre vágjak ; nő, akkor én bizony Isten, kutyába se venném azt a néhány heti tömlöczöt. Azt hiszem, az a pár száz forint sem csinál nagy zavart az Engel ur háztartásában. Sokkal keservesebben gúbázom én ki azt a 30 krajczár borravalót a pedellusnak. — Végre megjegyzem, hogy ez a legújabb Engel-féle hir nem elkoptatott hir. A Magyarországon kivül nem igen lehe­tett látni a pesti lapokban. Mintha szégyel­nék kiírni. A kisipar jövője. A Szegeden megjelenő «Kézműiparosok Lapjá»-ból olvasom, hogy a kereskedelmi és iparkamarakezer korona palya­dijat tűztek volt ki egy pályamű megírására, melynek ez a czime : A kisipar jövője. Mond­ják hogy irtak is már s nyertek is pénzt szé pen : Gester Miklós, Sugár Ignácz s Edvi Illés László. — Csak azt nem lehet tudni, hogy hova tették azokat a müveket ? Berak­tak a muzeumba a 21 század számára ? A ki tud ezekről a müvekről, jelentkezék. Ta­nulni akarunk belőle. Iparosok otthona. Az altalános pangás, mely különösen a kisiparosok körében észlelhető, a társadalmat sorompóba szólítja, hogy a mig az ipar emelésén az országos faktorok fára­doznak, az emberbarátok addig is a kisipa­rosok nyomorúságán segítsenek. Ilyen humá­nus mozgalomról értesítenek Csáktornyáról, a hói a kisiparosok helyzete némely rétegében annyira nyomasztó, hogy maholnap egyesek­nek nem lesz betevő falatjuk. Ez indította az ottani ipartestületet, hogy az iparosok részére Otthont állítsanak, mely a társadalom nem iparos elemeinek bevonásával is, a megszo­rult iparosokat egyelőre anyagilag támogassa, majd utóbb lehetővé tegye, hogy a rokkantak az Otthonban menedéket találjanak. Az agi­táczió az eszme megvalósítására folyik s már a szervezés stádiumába is hozta. Az alapsza­bályok megerősítése czéljából már föl vannak terjesztve s a város képviselőtestülete is ma­gáévá tette annyiban az ügyet, hogy elha­tározta, hogy állandó anyagi segélyben része­siti a jótékony intézményt. A hazai czipö-ipar érdekében. Nemcsak a fővárost, hanem az ország minden nagyobb községét is elárasztják élelmes kereskedők az Ausztriából vagy Csehországból behozott si­lány kiállítású, állítólag «karlsbadi czipő-áruk­kal», amivel hazai iparosainknak igen nagy károkat okoznak. Pedig Karlsbadból nem is adnak el külföldre czipőket. Ezt mutatja a karlsbadi ipartestület, illetőleg a karlsbadi kerületi rendőrkapitányság, mint iparhatóság 9047. számú átirata, amelyet a budapesti czi­pész-ipartestülethez intézett, mely szerint a karlsbadi czipesz-iparosok az ottani ipartes­tületnél tett kötelező nyilatkozat s az e tárgy­ban hozott ipartestületi határozat értelmében külföldre senkinek sem adnak el czipőket, sem elárusitás végett bizományba ki nem ad­nak, ugy hogy a ^karlsbadi czipő», vagy lábbeli név alatt bárhol, ezentúl árusított czipő-készitmények nem karlsbadiak, hanem a nagyközönség és az ipathatóság félreveze­tésére szolgáló hamisítványok, mely tény en­nélfogva, mint iparkihágás, üldözhető az ipar­hatóságok részéről. Ezek szerint ezután nem lehet Magyarországban többé «karlsbadi* czí­pőt venni, amig a föntemlitett elhatározás meg nem fog változni. Jó ezt tudni ugy a közönségnek, mint az iparosságnak is, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom