Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-17 / 42. szám
2 MAGYAR PAIZS 1901. október 17. nek figyelmen kivül hagyása mellett ások virágzásra nem juthatnak Már pedig jól meg kell jegyeznünk magunknak azt, hogy e téren vagy jót és életképeset alkossunk, vagy semmit se. Ne kompromittáljuk helytelen intézkedések által a szövetkezeti intézményt, mert az ily eljárás sokkal többet árt ezen ügynek, mint használ. Arra nézve pedig, hogy ezen a téren jót és életképeset alkossunk, sok mindenféle tudásra van szükségünk. Azon voltam, hogy a kik munkámat jól megtanuljak, ne csak megkedveljék a szövetkezetek minden nemét, de ebből maguknak a szükséges ismereteket is megszerezzék. Csudálatosnak, egyúttal veszedelmesnek is tartom azt az eljárást, hogy hazánkban mindsürübben és sűrűbben keletkeznek a szövetkezetek a nélkül, hogy szövetkezett utmutatónk volna, mely útbaigazítással szolgálná. Munkámnak czélja, hogy ezen hiányt pótolja, s a szövetkezeti ügyet előmozdítsa, hogy megismertesse és megkedveltesse a kis-emberekkel a j különféle szövetkezeteket, kézzel-foghatólag feltárja az ezek altal elérhető hasznot, figyel- j meztesse az illetőket mindazon akadalyokra, | melyekkel számolnunk kell, s melyeket le kell győznünk. Közli mindazon ismereteket és törvényeket, gyakorlati példákkal és mintákkal felvilágosítva, melyekre a szövetkezet vezetőinek, igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjainak és a napibiztosoknak szükségük van. Többféle alapszabálymintát is közöl, ügyviteli és üzletrend szabályzattal együtt. Szóval ut- | mutató akar lenni a szövetkezetek minden terén, melyet mindaz, ki a szövetkezetek iránt érdeklődik, haszonnal tanulmányozhat. A szövetkezeteknek egyik-másik terén való fejlődését, vagy hátramaradasat tanulságosan és érdekesen világosítja meg az általam a «Központi Értékesítő* alapján közölt, eddig még sehol meg nem jelent, s a magyarországi összes bejegyzett szövetkezeti czégekre vonatkozó j statisztikai kimutatás. Alapnak és legfontosabbaknak tekintem a fogyasztasi és értékesítő szövetkezeteket. Ezekkel kell az akcziót megkezdenünk, s ezekre kell a többit is alapitanunk; miért is ezeket részletesen és kimentően tárgyalom és elő- ; adom példakkal és mintákkal felvilágosítva, I hogy milyen legyen az értelmi kereskedői, \ könyvelői, pénztái i vezetés és az ellenőrzési Ki a szövetkezetek ezen ágaban tökéletesen jártas, az bármely más szövetkezetet is minden nehézség nélkül elvezethet, s a magának szükségeseket könnyen kiválaszthatja; s ha a közönség megkedvelte egyik, vagy másik szövetkezetet: a megalakitasa nehézséggel nem jár s tanácsokért nem kell több helyre fordulni. Az eddig e téren megjelent munkák többnyire csak hangulatkeltés czéljából adattak ki, s a legfontosabb része, vagyis hogyan kell a szövetkezeteket szervezni, vezetni és ellenőrizni, súlyt egyáltalában nem fektettek s igy szolgalatot véltem tenni ezen humánus intézménynek, midőn e munkámat többnek kérése, s úgyszólván közóhaj folytán, könyv alakban is a nyilvánosságra bocsájtom. Ha ezen sok tekintetben úttörő munkám nem volna minden részében tökéletes, legyünk azon, hogy közös jóakarattal és igyekezettel tökéletessé tegyük. Bárhonnan jövő jóindulatú felvilágosítást köszönettel veszek, s azt a legközelebbi kiadásnál fel fogom használni. Ha a szövetkezeti intézményt az egész országban elterjeszteni akarjuk, első dolgunk, hogy egy megbízható utmutatónk legyer. Az ily munka sok botlástól, kártól, veszedelemtől óvhatja meg a kezdőket és számos életképes szövetkezetnek vetheti meg az alapját. Ha bármily kis mértékben is közreműködhettem ez által arra nézve, hogy a szövetkezeti intézményt megkedveltessem, az eziránt való érdeklődést a legkiterjedettebb mérvben fölkeltsem, s annak ügyét jobb útra tereijem, s ha felvirágzását előmozdíthatom és az életképes szövtkezeteknek alapjat megvethetem: fáradozásom bőven jutalmazva leend, s az évődésekkel pedig nem törődöm. Alakítsunk minél több erős és életképes szövetkezetet, mert ezeké a jövő. Szövetkezzünk! Igy lesz a sok porszemből szikla, a sok csepp vízből tenger, a sok kis emberből hatalmas tábor, s végeredményében : boldog, megelégedett ember, család, s virágzó és hatalmas Magyarorszag! Zalaegerszegen. 1901. szeptember 29-én. Dr. Kele Antal, ügyvéd ; a Zalavármegyei magyar iparvédő egyesületnek és a Zalaegerszegi központi fogyasztási és érték, szövetkezetnek elnöke. A honi mészárosoknak hazai iparpártolása. A budapesti mészáros ipartestület október 9-én Varga István elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott- A közgyűlés a faggyugyár létesítése dolgában hatósági szerződések megkötését tárgyalta. Három ajánlat érkezett be: Kettő hazai gyártól s a harmadik egy bécsi gyártól. Az égyik magyar gyár 43,5000 koronát kér a berendezésért, a másik magyar gyár 44,500 koronát; a bécsi gyár pedig kér 48,500 koronát. Nyilván azért volt a verseny ajánlat és kell tartanunk, hogy liczitácsión veszítjük el Magyarországot, s hogy a legdicstelenebbül pusztulunk el . . • Mert nem közömbös dolog, hogy a föld kinek a kezében van ; a megbízható magyar elem kezében-e, vagy másjokéban ? S ha a megbízható magyar elem kezében van is, vájjon azt teherrel megrakva, vagy anélkül birja-e? s vájjon a tőkék után fizetett rengeteg kamat az országban marad-e, vagy a külföldre vándorol ? A megdönthetetlen statisztikai adatok minden kétséget kizárnak arra nézve, hogy hazánk gazdaságilag szomorú viszonyok közt van. Az is kétségtelen, hogy a bajokon addig kell segíteni, mig nem késő. A bajok oly nagyok és sokoldalúak, hogy azoknak orvoslasára apró gyógyszerek már nem elégségesek : itt már szükség van ugy a kormanynak.mint a törvényhozásnak az intézkedésére, valamint minden egyes polgárnak, nem különben az össztársadalomnak jóakarátu okos és czéltudatos tevékenységére is szükség van. Hogy minők legyenek az állami intézkedések, jelen munkám keretébe ez nem tartozván, azokkal e helyütt nem foglalkozom, csupán azokról a teendőkről szólok inkább, miket a társadalomnak kell mielőbb keresztül vinnie. Ezek: 1. a versenyképes hazai ipar és termelés pártolása, a hazai kézmű- és gyári ipar emelése, fejlesztése, tökéletesítése, virágzasra juttatása, a gyári ipar megteremtése, a kereskedésnek, s mindannak, mi ezzel összefügg, magyarrá tétele. Ilyesmire máshol oktatni sem kell a polgárságot, magától is megteszi; nálunk azonban mások a viszonyok. Itt még nevelni kell erre a népet. 2. Az egészséges és életképes szövetkezeteknek minél nagyobb számban minden teren és formában való létesítése. Munkámnak legfőbb tárgya ez. A dolog természetéből következik, hogy minden egyes magyarnak arra kell törekednie, hogy testileg és anyagilag erős, önérzetes, saját szakmájában müveit, takarékos és munkás legyen, mert csak akkor lehet az állam erős, hatalmas, ha egyes polgárai is erősek, s czéltudatosan mindegyik arra törekszik, hogy a versenyben helyünket becsülettel megallhassuk. A humánus szövetkezeti intézmény nálunk még csak gyermekkorát éli. Az embereket még nevelni kell erre. Kevesen vannak, kik tisztában vannak ezeknek lényegével, az ezek által elérhető nagy erkölcsi és anyagi haszonnal, még kevesebben vannak, kik ismerik azoknak minden ága-bogát és tudjak azt, mikép kell atokat szervezni, vezetni, ellenőrizni stb. Mindennek a világon, ugy a szövetkezeteknek is megvannak a maguk alapfeltételei, melyeká%ntónius hattyú-dala.*) Nem Actium jáj, nem az elbukás, A csillagnak sem fáj a lefutás, De fáj, hogy égett, fénynek született, S átkozza azt a véges kezdetet, Mely létesült, hogy semmivé legyen. Ki kell aludni egy vak éjjelen . . . S mig annyi millió tovább ragyog, Ki sajnálná ezt as egy csillagot ? Hullása olyan mindennapi látvány . : , Tölts egy pokár bort, édes Kleopátrám\ A rút hízelgés tán napnak nevez, Melynek letűntén a föld éjbe vess, Melyet mig egyik félgömb megsirat. Tapsolni hallod rá a másikat . . . Óh, nem lesz még éj— ne gyászoljatok! Ott sem virrad még — ne tapsoljatok! Nem voltam nap, ha fény is, csak maga A szerelemnek hulló csillaga, Egy tündöklő, de múlékony szivárvány.. Tölts egy pohár bort, édes Kleopátrám 1 Mi fájhat mégis ? mert hisz fáj nagyon, 'Ián légióim vesztét siratom 1 Gyáva futásuk marja lelkemet ? Vagy ez a seb, mely holnap eltemeti Dicsőségemnek romja mit nekem! A véres jogart büszkén elvetem. As fáj, hogy tőled igy eltéptenek A szerelmünkre irigy istenek. •) Mutatvány az 1 koronás köutből. S mámortalanság hideg sírja vár rám . .. Tölts egy pohár bort, édes Kleopátrám ! Fáj, hogy e hold-ezüstös ablakon, A hajnalt kelni már nem láthatom, S bár kiürítem ezt a poharat: Még annyi serleg színültig marad, Bár virág-tenger less ravatalom: Még újakat szül róna, völgy, halom; Bár jéghideg lesz fáradt tetemem: Lángolni fog még milljó szerelem, De egy se szórhat egy picziny sugárt rám .. Tölts egy pohár bort, édes Kleopátrám! Bolond, ki izzad, mint Octávián. Kaczagnék a szerencse e fián, Ha elbújhatnék koldusként veled Ember-kerülte, nem ismert helyett, Hol vig szerelem lenne életünk, S ki sem törődne többé mi velünk Mi sem törődnénk senkivel tovább . . . E sors tejében én a koronát A bámész fórum szemetjébe vágnám . . . Tölts egy pohár bort, édes Kleopátrám t De itt a vég, az ébrenlét rohan, S as álmoknak örökre vége van. Miért is éltem ? Ó, feleljetek Tt tovább élő, bűnös istenek! Én csak szeretni vágytam végtelen . . . Ti polcsra toltatok fel véresen, Majd ledobtatok, lelkem összetört, Látván jutalmát, egy mély sirgödört. Est érdemelte annyi bűnök árán ? . . . Tölts egy pohár bort, édes Kleopátrám / Aztán bocsásd le ágyad függönyét, Hadd élvezem még ajkad gy önyörét! Tudom, mire a holnap-est leszáll, Téged as ellen sátrában talál. Tán Róma zsarnokát ölelgeted, Hogy megmaradjon bukott életed . . . Históriánkat feljegyzi Klió, Követni fogja még sok millió, Mit nem őriz meg semmiféle márvány ... Virrad . . . Jójszakát, édes Kleopátrám ! FARKAS ANTAL. Khazár földön. Irta: Bartha Miklós. XXVIX. A lelkészek. Külön fejezetet szentelek a vidék gör. kath. lelkészi karának. Ha ez a kis mü ugy marad fönn, mint a ruthén-akezió egyik szerény emléke : akkor ennek az emléknek a dísze Darányi miniszter, az erősége Egán Ede és a talapzata a lelkészi kar legyen. A lelkészek buzgósaga nélkül nemhogy sikerekről beszélhetnénk, de még megmozdulni sem lehetett volna. Ezt a hazafias, czéljában tiszta, eredményében nemzeti akcziót Ftrczák Gyula gör. kath. püspök tartotta a keresztvíz alá. ő dajkálta kezdettől fogva az uj szülöttet. Bátran el lehet mondani, hogy az Egán gazdasági és nemzeti törekvéseit ő avatta föl és szentelte meg.