Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. január 10. hogy a magyar kereskedők egynémelyike annyira érdemetlen arra, hogy vásárlási czélból átlépjed küszöbét. Bizon-bi/.on jó magyarom, ma-holnap még pipázni sem lesz érdemes, mert a pipád is Bécsben készült »selmeczi«. Az uj elnök. Az országos iparegyesület iparpártolasi szakosztálya a mult héten tartott ülésében az Atzél Béla báró halalával megüresedett szakosztályi elnöki állásra gróf Széchenyi Imrét választotta meg, a ki beköszöntő beszédében körülbelül azt mondta, hogy az iparpártolás terén sokat lehet tenni. Az iparpártolas eszméjének megvalósításához két föltételt tart szükségesnek. Az egyik az, hogy a magyar közönséget rábírjuk arra, hogy egyforma föltételek mellett azt az iparczikket vegye, a mi magyar. A másik föltétel az, hogy oly magyar iparterméket kell termelni, a mely megallja a helyét. Az első föltételnek a közönségben, a másik föltételnek az iparosokban kell meglenni. Örömmel vállalja el ezt az állást még azért is, hogy ő, a ki az agrárius táborhoz tartozik, megczáfolja azt a ráfogast, hogy az agrariusok ellenségei az iparnak ; mert meg van róla győződve, hogy az összes termelési tényezők érdekei közösek és csak valamennyi tényezőnek összetartása teremtheti meg az ország gazdasági fölvirágzásat. Különfélék. Ábrányi-estély. Kereskedő ifjúságiink dicséretére legyen mondva, minden évben valami meglepetésben, még pedig kellemesben részesiti városunk közönségét. Estélyeket rendeznek mint kívülük senki nagy költséggel óriási fáradozás és utánjárással, ügyes rendezéssel, s mindig kellő tapintattal, hogy azzal is meghálálják közönségünk ama jó akaratát s szives támogatását, melylyel a keresk. ifjúságot az önképzés nemes utján haladva támogatja. — Az idei müvész-estély felülmúl minden várakozást. A műsor minden pontja művészi magaslaton áll, Abrányiné Wein Margit operánk kedvelt alakja, Ábrányi Emil, Szávay Gyula, Schnürmacher Zsigmond, Dr. Révffy Zoltán, Bischcizky Milán zenetanár — mindmeganyian művészek a maguk nemében. El is kapkodják a jegyeket, ugy hogy üres hely alig marad. Felhívjuk olvasó közönségünk figyelmét az érdekes estélyre. Nagy csatát vívott karácsonyban a Kummerkávéház a rendőrséggel. Arról volt szó, hogy a tűzoltó zenekar fuhat é vagy egy nótát a Kummer-kávéházban, vagy nem ? Lévén karácsony másodnapjának estéje, nem is egészen estélye. A rendőrség nem engedte meg. Az igazság érdeke lótott futott, s felzaklatta a vármegyének összes jogtudományát. Persze a Verbőczi idejében még nem volt Zalaegerszegen sem tűzoltó zenekar, sem Kummer-kávéház, s igy nem is lehetett írásban megtalálni rá a törvényt, De a vármegye megadta könyv nélkül is az igazságot, hogy igenis szabad zenélni a záró óráig. S igy történt, hogy karácsony másodnapján a Kummer-kávéházban a tűzoltó zenekar erősen becsukott ajtók és ablakok megett egy zárt fülkében nótázott. A Kummer-kávéház erősen csudálkozott, hogy a német zángerájok milyen akadály nélkül dolgozhattak ! s milyen nagy háborút kell viselni ezért a zenekarért, a melyik legelőször is a hymnust tanulta meg. — Ugyan minek csudálkozik f A legszegényebb szövetkezeti tag Horváth Vendel andráshidai zenész és napszámos. Ő azonban nemcsak arról nevezetes, hogy a legszegényebb, hanem arról is, hogy a legpontosabb. Felvállalt kötelezettségének, tagsági dija részletes lefizetésének a legszigorúbb pontossággal ő felelt meg leginkább. Most már a részjegye is ki van váltva. A szegénység tehát nem akadálya a lelkiismeretességnek. A brassói tiszti orvost nem szükséges tudni, hogy hivják, elég róla annyit tudni s ez egészen bizonyos, hogy valamelyik ősapját nagyon régen egyik magyar király telepitette volt be Németalföldről, hol a tenger elnyeléssel fenyegette volt őket. Talán azért is kaptak hazánk egyik legmagasabb vidékét, a délkeleti felföldet, hogy ezután sohase bánthassa őket a tenger, A biztonságon kiviil az a földrész a legszebb és leggazdagabb Magyarországon. Szebennek és Brassónak a vidéke ez. A nagyapjával tett jótéteményt a mostani unoka, a brassói tiszti orvos azzal hálálja meg, hogy ahol csak teheti, rug egyet országunk hivatalos nyelvén, a magyar nelven. Valami pedellus ügyben németnyelvű okiratot küldött Zalaegerszegre a főgymnasium igazgatójához. Medgvesi Lajos főgymn. igazgató visszaküldte avval az üzenettel, hogy a hivatalos okmányt mégis csak tessék a hivatalos nyelven irni. S richtig ! a tiszti orvos kiállította az írást magyarul. S nem került semmi fáradtságába. A ruthén akczió kiterjesztése Beregben. A földmivelésügyi m. kir. miniszter, a hegyvidék földmivelő nép felsegéiyezésére a vármegye szolyvai jarásaban három év előtt megindított állami tevékenységet Beregvarmegye egyéb hegyvidékére is kiterjesztvén, a szolyvai járásra nézve annak idején szervezett véleményező bizottságnak egyelőre érintetlenül hagyása mellett a varmegye egész hegyvidékére kiterjedő hatáskörrel a vármegye főispánjának, akadályoztatása esetén, Egán Ede miniszteri megbízottnak elnöklete alatt véleményező bizottságot szervezett, a melynek czélja lesz az akczió érdekében szükséges intézkedésekre véleményt adni s a megbízottját tanácscsal és útbaigazítással tamogatni. Magyarság ellen agitáló diákok. Az eperjesi ágostai evang. kollégiumból 7 drb pánszláv theologust a kik alavaló módon rejtőzködve izgattak a magyar állameszme ellen, a kollégium igazgatósaga kizárt az ország üsszes agost. evangelikus theologiai iskoláiból. A kizárt theologusok névsora ez : Vanicsck Emil, Skrovona Ottó, Tschotz Pál, Csohrda Vladimír, Berek János, Porubják János és Jánoska György. A cseh lapok kiáltványt közölnek kereskedőikhez, hogy minden erejökből védjék a cseh nyelv jogait. Mekkorát kellene kiáltani, hogy a magyarországi kereskedők is védjék a magyar nyelv jogát ! Azok a „tanbetyárok", ugyancsak nem betyárok. Láthatja ezt a 'Pesti Hirlap» esti levelezője, mert a mikor elnevezte őket tanbetyároknak, s rájok zúdította a közönséget, elég szép csendesen viselték magokat az országban. Most már a rájok zúdított közönségből fel fel rohan egy-egy apa az iskolába, s pofon veri a tanítót. A tanítók erre is esendesen és illedelmesen viselik magukat. Lam, lám, az esti levél le van pipalva ! Az a bizonyos takaró. Lukács László pénzügyminiszterhez is elmentek a tisztviselők, hogy segítsen a bajon, adjon fizetésemelést. A miniszter azt mondta, hogy : baj, baj, sok baj van a világon, a takaró sem igen nagy, de egyik legnagyobb baj mégis az, hogy tovább nyújtózkodunk, mint a meddig a takaró ér, Olaszországból 1900-ban 259ezer hektoliterrel vittek ki kevesebb bort. mint 1899-ben, Vagyis 6 millió 635 ezer 510 lírával (valamivel több mint a korona) vett be kevesebb pénzt ebben az esztendőben. Csak a mi országunkba is 159 ezer 565 hektoliterrel hozott kevesebbet. Tes-sék hamisítani. Háziipari tanfolyamok Szatmármegyében. A földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásából kifolyólag a szatmármegyei gazdasági egyesület négy községében : Nagy-Arbán, Dobrács-A pátiban, Szamos-Korodon, ésKrassón rendez háziipari téli tanfolyamokat, a melyek iránt a földmivelő kisgazdak körében máris nagy érdeklődés mutatkozik. A Magyarországból való be- és kivándorlásról szóló törvényt Széli miniszterelnök ismételve megígérte. A tengerentúli országokba kivándorolt népességben való veszteségeink mai állása mellett ez a törvény most már égetően szükségessé vált. Az U. O. T. mondja, hogy legközelebb interpellálnak ezért. A keletázsiai hajórajhoz tartozó egyének magán-levelezésének portómentessége — a sKaiserin und Königin Maria Theresia«, i »Kaiserin Elisabeth«, Aspern és «Zenta» hadihajókból álló keletázsiai hajórajhoz tartozó egyénekhez intézett s levelezőlapokhoz portómentesség engedélyeztetett. — Az egyes levél súlya a 70 grammot meg nem halladhatja. — A magyar korona országaiból eredő ily leveleken és levelezőlapokon a czimzett nevét, szolgálati rangját, vagy szolgálati alkalmazását, valamint a hadihajó nevét, melyhez a czimzett tartozik, pontosan ki kell tenni, azonfelül a czimoldalra «Tábori posta* szót kell szembeötlően följegyezni. Párbeszédek : Jegyző: Itt a nyugta bíró ur 207 koronáról, mert az adóhivatalba még ma, be kell szállítani. Biró. De megtisztölöm jegyző urat, a tegnapi adófizetéskor csak 78 korona jött be. ' JegyzS: Hát nem tegnap adott el egy tinót? Mii Vigccz : (A csizmadia műhelyben) Kérem alázattal ilyen beretvát Magyarországban nem tudnak előállítani, mert . . . Csizmadia segéd: Ne beszéljen annyit, hanem vegye le a kalapját, mert tisztességes . . . Vigécz: (Közbevág) Kérem alázatosan Uraságodat, ez épen az Ön fejére való . . . Valóságos gyapjú, elegáns kivitelű, s nagyon olcsó árban fogom számítani. A Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület története. (Folytatás.) A fogyasztási szövetkezetre szóló felhívást hárman bocsátották ki : Dr. Kele Antal, Dr. Csák Károly és Borbély György. Erre rögtön megjött a kereskedők nyílt levele, melyben a többek között azt az épületes dolgot is mondják, hogy ők pártolják a hírlapokat s csodálatos, mégis két ujságiró is van a három szövetkező között — vagyis, hogy ez a kettő háládatlan. Az újságíróknak ebből meg kell tanulniok, hogy nekik legalabb is nem illik fogyasztási szövetkezetet csinálniok, mikor a a kereskedők a hírlapnak előfizetői. Nyomasztó egy Állapot, — annyi szent igaz. Erre aztán Dr. Csák Károly vissza is lépett a szövetkezet eszméjétől, A más két, bűnben maradt tag pedig a Nyilt levélre ugyancsak nyílt I levélben a következőleg fele t : Magánérdek a közérdek ellen. JelSZÓ : Frázi< és mü-hazafiság tettek és áldozatkészség nélkül semmit sem ér I . . . A zalaegerszegi kereskedők nevében 12 zalaegerszegi kereskedő nyilt levelet nyomatott ki és osztatott szét, azon alkalomból, hogy a hazai ipar és termelés, de meg a nép közvetlenebb érdekében is felhívást bocsátottunk ki az iránt, hogy a zalaegerszegi fogyasztási szövetkezet létesíttessék, s hol erre a hely alkalmas, a megyében minél több fogyasztási szövetkezet alakuljon részint, hogy a hivatalnokok és szegény nép nyomorán enyhítsen, részint, hogy a hazai ipart és termelést tőle telhetőleg pártolja. A szövetkezet épen azért akar felállni, hogy a honi ipart tekintetbe vegye minden körülmények között, még akkor is, ha a szomszédjára, komajára, vagy magyar sógorára haragszik. Másodszor, hogy tekintetbe vegye a szegény emberek megélhetését. Ezt nem akarják önök megérteni ?! Ezt nevezik önök ötéves törekvésnek,'« — És azt tartják, hogy mi a kereskedők ellen léptünk fel. Ebben »csalódnak * ucaim, nem a mi munkálkodásunknak jó irányában, — Valamint a magyar iparpártolás nem azt teszi, hogy gyűlöljük és utáljuk az osztrákot, németet, olaszt, francziát, hanem csak azt teszi, hogy szeretjük és szeressük a magyart; épen ugy a fogyasztási szövetkezet sem azt akarja, hogy tönkre tegye, elpusztítsa a kereskedőt, hanem azt akarja, hogy tudjon megélni a nép, az ezerszerte nagyobb nép. A nép megélhetése, csak nem jelentheti a kereskedőnek a bukását ? ! Ezt tanítja a kereskedelmi encyklopedia?! Aki ezt nem tudja megérteni, az nem akarja megérteni ! A kereskedők állásfoglalása magánérdekük szempontjából érthető, de a közérdek szempontjából nem jogosult, s korunk sülyedésének legszólóbb bizonyítéka ! A mit az iparvédő-egyesület elméletileg hirdet, azt a gyakorlatban a fogyasztási szövetkezet van hivatva megvalósítani. — Ha nem teszik ezt a kereskedők jószántukból; meg kell azt tenni a közönségnek, saját jólfelfogott érdekéből. Zalaegerszegen van körülbelül 80 kereskedő, a megyében néhány ezer; s ebből az iparvédőegyesület alakuló közgyűlésen jelen volt 4—5. s az egyesületnek tagja eddig 10—12 kereskedő, Azt pedig, hogy programunknak megfelelőleg rendezi be ezután üzletét, s felhatalmazza az elnökséget, hogy erről okmányok, könyvkivo-