Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-11 / 28. szám

6 MAGTAR PAIZS 1901. julius 11. és dr. Berényi Ármin, kik «Békésmegye> czi­men lapot is indítottak, melynek egyik rovata állandóan a magyar iparral foglalkozik. Az egylet megalakítása előtt felszólításukra a zalaegerszegi magyar iparvédő egyesület adott irományokat, adatokat, s általán a megalakí­tásnál, amint a felhívásuk mutatja is, a zala­egerszegi és kolozsvári iparvédő egyesületek szolgáltak mintául és buzdításul. Tisztviselők. A perlaki állami tisztviselők folyó évi julius hó 1-én tartott értekezletükön a tordai tisztviselők mozgalmához csatlakoz­tak, az állandó bizottságot megalakították, melynek elnökévé Horváth Csongor János kir. járásbiró, intéző elnökévé Horváth Géza adó­hivatali ellenőr s jegyzőjévé Dr. Kobilicz Elek kir. járásbirósági albiró megválasztattak. Egyút­tal elhatározták, hogy kongresszus tartását szükségesnek vélik, országgyűlési képviselő­jükhöz a mozgalom támogatása végett kére­lemnek fordulnak. A Zalaegerszegi ipartestület az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok alaptőkéjének gyarapítására, s részben az épülő testületi székház berendezési költségeinek fedezésére, augusztus 4-ikén a Baross-Ligetben sorsjáték­kal egybekötött zártkörű nyári tánczmulatsá­got rendez, belépti-dij 1 korona. Egy sors­jegy ára 20 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kez­dete délután 4 órakor. Tekintettel a jótékony­czélra felkérik az érdeklőket hogy a sorsjá­tékhoz bármily értékű nyereménytárgyat Brei­sach Sámuel ur könyvkereskedésébe küldeni szíveskedjenek. Kedvezőtlen idő esetén a mu­latság augusztus hó 11-én fog megtartatni. Gazdák és kereskedők védelme. Darányi Ig­nácz földmivelési miniszter rendeletet adott ki, hogy a levágásra szánt szopós állatokat vasúton vagy hajón való szállításkor nem kell allatorvosi vizsga alá vetni. Nagy különbség, mert eddig megvizsgálták s fizetni kellett éret­tök a felszállásnál is, a leszállásnál is. Elég, ha a levágás előtt megvizsgálják. Zalaegerszeg polgármestere a szépészet és egyéb szükségesség érdekében nem régen ren­deletet bocsátott ki többek között az utczara nyiló alacsony ablakok megváltoztatására. Igen helyes és szükséges intézkedés; azonban a tu­lajdonosok közül sokan fölebbeznek a rövidre szabott idő miatt. Es itt a tulajdonosoknak méltánylandó a fellépésök. A vörösmarty-szobor. Tisztelet Rákosi Jenő­nek, aki nemcsak összegyűjtötte a szoborra való pénzt (200.000 kor. felé), hanem fel is akarja állítatni a szobrot, (nem ugy, mint ahogy a Kossuth szoborral vagyunk). Lázasan tanacs­koznak és sürgősen intézkednek. Kérik a fő­város tanácsátó' a Gizella tért s tárgyalnak a szobrászokkal, s a hírlapokat s az egyes gyűjtőket is felszólítják, hogy küldjék bc a gyűjtött összeget. Városunk is érdeklődik a Vörösmarty-szobor iránt. Annak idejében több ünnepélyt tartottunk a Vörösmarty emlékére s a szoborra is küldöttünk pénzt. A «Magyar Paizs» 113 kor. s néhány fillért küldött fel. Zaiamegyei diákok, kik a keszthelyi főgym­nasiumban végeztek, pályázhatnak egy 400 koronás évi ösztöndíjra. Iskolai alapítvány. Keszthely város junius 22-iki gyűlésén 1. Ferncz József koronázási ala­pítvány czimen 1000 koronát ajánlj fel egy keszthelyi illetőségű s kath. gymnázista jó tanuló számára, mely 1901. szeptemberben már érvényesül. Felgyújtotta a villám jul. 5. Bessenyőn a Farner János pajtáját s beleégett 35 szekér széna és egy cséplőgép. A kár 6800 korona. A gazdának általános biztosítása volt. Tanítók érdeke. Az a hír, hogy az évek óta vesződséges iskola gondnokságot ezután nem engedik az iskola beléletéhez nyúlni, csupán az anyagiakhoz, pl. fát venni, vágni, tüzet csi­náltatni stb. Arról is van hír, hogy a jövő évre már rendezik a tanítók fizetését, vagyis a leg­félreesőbb faluban is íoookorval fog kezdődni a fizetés s idővel emelkedik. — Ha lehetséges, Atyánk nyújtsd már ezt az édesebb poharat is. legyzö választás. Füzessy Gusztáy h. kör­jegyző folyó hó 8-án szentmáriai körjegyzővé megvalasztatott. — Sédy Sándort orosztony­baksaházi anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki a belügyminiszter. Nagykanizsa város közigazgatási kerületei­nek, utczái és tereinek elnevezéséről és a há­zak számozásairól alkotott szabályrendeletet a belügyminszter jóváhagyta. Névváltoztatás. Auslánder Lázár zalaegerszegi lakos vezetéknevének «Aranyos * -ra kért átvál­toztatását a belügyminiszter megengedte. Elküldötték nekünk a csabrendeki elemi fiu­és leanyiskola Értesítőjét, melyben Sümeghy József tanitó értekezik a gyermek gondolkodó tehetségének a fejlesztéséről, azt kívánva, hogy hajoljunk le, ha a gyermeket fel akarjuk emelni. Az értesítőt Farkas Sándor igazgató állította össze. 11 tanerő működött. Tanult 205 fiu-, 219 leánygyermek és 62 ismétlő. Megküldötték szerkesztőségünkbe a keszthelyi kath. főgymnasiumnak az évi értesítőjét, me­lyet Dr. Burány Gergely igzgató szerkesztett. A szép kiállítású vaskos könyv élén Dr. Ha­raszti Sándor tanárnak van komoly tanulmá­nya Róma társadalmáról s főként Horatiusról és Maecenásról. Az iskolában pár híján 300 gyermek tanult. A perlaki fiu és leányiskola, gazdasági ismétlő iskola és kisdedovodák XVIII. évfolyamának értesítőjét Tóth Sándor igazgató állította össze. 279 fiu, 255 leány tanuló, s 230 fiu és leány gazd. ism. 141 ovodai, összesen 905 gyermek. Megjutalmazott tűzoltó. A belügyminiszter Horváth Károly zalaegerszegi lakos tűzoltó részére 52 korona 50 fillér életmentési jutalom­dijat engedélyezett, melynek a történetét meg­említettük mar, hogy t. i. a Becsali hegyen egy gyermeket mentett ki a tűzből. Nagy lármát csaptak tegnapelőtt, hogy a i határ búzában találtak egy holt leányt, pedig hát nem holt, csak egy elájult leány volt. Névváltoztatás. Kiskorú Baczkó Imre csák­tornyai lakos vezeték nevét «Ba!tavari*-ra vál­toztatta. Posta. A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur folyó évi junius hó 13-an 34342. sz. alatt kelt magas rendelete alapján vasárnapokon, újév napján, húsvét hétfőjén, áldozó csütörtökön, pünkösd hétfőjén, űrnap­ján, karacsony első és masodnapján, továbbá április 11-én és aug. 20-an a hivatalos órak következőleg vannak megallapitva : Postánál délelőtt 9—12-ig, távirdánal délelőtt b s o—ll 3 0-ig délután 2—-3-ig. Vasárnap és a kijelölt ünne­peken kézbesítés csak egszer, reggel történik. Irodalom. Művészet. • Magyar Szövetkezik Lapja» czimen £. é. julius hó 1-én Laptólikavkán Janovczik István szerkesztésében és kiadá­sában egy i'j havi lap indult meg, a hazai fogyasztási-, tej-, termelő- é> értékesítő szövetkezetek érdekeinek elő­mozdítására. Előfizetési ára egész évre 6 kor. Megjelenik minden hó elején. Szerkesztése gondos. Ajánljuk a/, érdek­lődők figyelmébe. Törekvése arra irányul, hogy a lap tartalma érdekes és tanulságom legyen ; üres frázisok kikerülésével csupán aktu­ális kérdésekkel foglalkozik, nevezetesen a szövetkezetek és tajjainak ügyes-bajos dolgaival, melyek rájuk nézve és végeredményben mindnyájunkra károsak lehetnek, ha ideje korán el nem hárittatnak. E lap csak a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ré­szére készül. Üdvözöljük e lapot, s működéséhez sikert kívánunk. Kívánatos volna, hogy e lap ezen árért többször jelen­nék meg, mi álial nagyobb elterjedése is lenne. Továbbá megjelent: „Takarékpénztári kettős könyvvi­teltan", különös tekintettel a gyakorlati követelményekre. Irta Balassa Benő, a zalaegerszegi áll. felső kereskedelmi iskola rendes tanára. Ára 4 kor. 40 fill. Megrendelhető szerzőnél Szerző a takarékpénztári kettőskönyvvitelt elmé­letileg és gyakorlatilag, részletesen és kimerítően tárgyalja, melyet takarékpénztári tisztviselők, igazgatósági- és fel­ügyelő-bizottsági tagok kiválóan használhatnak. még az állatoknál is. Göcsej egyik fővárosá­ban (mert sok van, s mindenik falu főváros) el akarta adni bornyát a gazda s elébb meg­mérte, de ugy, hogy a bornyut felvitte a pad­lásra, mert ott volt a tizedesmérő. A bornyii­nak nem tetszett ez a <szekatura», de csak eltűrte. Innen magyarázzák némelyek, hogy következő alkalommal, mikor az igazi piaezon alkudoztak a bőrére, usdi! vesd el magad, ugy elszaladt, hogy 24 óra múlva találták meg —- s ezt azért tette volna, mert félt, hogy újból megmérik. A heti piaczi árak a mult hét óta nem vál­toztak. Nyári vasúti menetrend. Érvényes 1901 május l-től. Indul J Különfélék. Van-e joga? Nincs. Egy ember elment Szom­bathelyre, hogy ott a fölebbvalójánál elpana­szolja néminemű baját. A fölebb való azt fe­lelte hogy önnek nincs joga keresni az igaz­sagot. — De ez nem mese. — Pártoljuk a honi ipart. Felhívjuk a figyelmet a hirdetésben levő «Ideál» czipőre, melyek a Weiser Sidonia boltjában kaphatók Zalaeger­szegen. Az okos bornyu. Már a falusi emberek is szeretik a pontos mérték szerinti adást vevést Csáktornya felé Í 1 Kisczell (elé ! Kanizsa—Bécs felé Zalaegerszeg o. p. p. 4 59 5 52 5 9 4 6 11 2 9 15 8 24 8 39 5 45 9 4 7 Érkezik Kanizsa—Bécs felöl Az aláhúzott számok az éjjeli időt jelzik este 6 órától reggel 5 óra 59 perczig. „Zalayármegyei magyar iparYédö-egyesület." A föld ipara. A föld adja nekünk a kenyeret és a sót, a vizet és a bort; a föld adja a fát, a miből sze­keret csinálunk, házat építünk és tüzet rakunk; a föld termi a gyümölcsöt eledelül,- a lent, kendert és a csalánt ruházatul; a föld táplálja füvével az állatokat, hogy nekünk is legyen, mit együnk s mivel táplálkozzunk, — mindent a földtől nyerünk. S önmagától vagy tudomány, mesterség, művészet közbelépésével akárhány­szoros változáson megy át valami: mindent vissza kell vezetnünk a földre. A földtől nyerjük a papírgyártás anyagát, s a csizmatalpot is. Az ipar-anyagok között legközvetlenebbül a földből való maga a föld, s a darabos kő, melyekből műtárgyakat csinálnak az emberek. A vas a földből kikerülve már keresztül ment egy munka-folyamaton, mig a kovács kezébe jut. Ipari feldolgozásra első a föld és a kő, mint legközvetlenebb anyag. Hogy kis városunkban hogyan foglalkoznak ez anyaggal, arról kell levelet írnom. Üveggyár nincs, ami a követ dolgozná fel, de nincs is itt neki való kő. Van kőfaragás. Wapper Ignácz a mestere, a Kossuth Lajos utczában. Csinos udvara tele van kikészített és készitetlen temetői emlékkő­vel. A műhelyben hárman négyen dolgoznak. A mester külsején nem látszik meg a szegény­ség, de az ellenkezővel sem dicsekszik. A helyi temetőt ellátja s noha itt nem ritka az emlékkő állítás, dus jövedelmet nem, hozhat neki, mert távolabbra ritkán visznek követ. A nyers anya­got a szomszéd Keszthelyről és Gráczból hozza. Igen szép márvány müvei vannak s helyben nem drágábbak, 4 mint máshol a közönséges mészkövek. A vasutszállitás kétszerezi meg az árt. Jó volna, ha Grácz helyett hazai bányák­ból szerezhetné össze minden nyers anyagját. Vagy jó volna, ha a Gráczból hozott nyers anyag helyébe ugyanannyi készített müvet szál­líthatna ő is oda ki. A sárral többen foglalkoznak. Csak téglagyár négy van Zalaegerszegen. Egyik a Kiserdő mel­lett a városi téglagyár, másik a Mellés József téglagyára az Alsó erdőnél, a Braunstein test­vérek és Bilisits Józsefné téglagyáraik az And­ráshidai ut mentén. — Ez a foglalkozás keve­sebb művészetet, inkább jó adminisztrácziót kivan. Mindenik jó karban van s elegendő a forgalma. Van Egerszegnek négy értelmes, tekintélyes kályhásmestere, kik a város iparágainak nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom