Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-11 / 28. szám

1901. junius 27. MAGYAR PAIZS 7 jelentéktelen tényezőiként szerepelnek. Legif­jabb köztük Gerencsér Károly, ki a többieknek tanítványa volt, aztán nagyobb városokban is tanult, a szobrászatkoz is ért. Műhelye tele van fazékkal, kályhával, szobor és fal-diszitők­kel, szobor figurákkal. Van pedig a műhelye Wapperrel szemben a Kossuthutczai korcsma istállójának két termében az állami ménlovak kai együtt. A napokban kérdeztem, mit csinál. Felhagyott, azt mondja a szobordolgokkal, mert senki sem bolond, hogy az ő istállójából ve­gyen figurát, mikor az olasz utazóktól vehet­nek s vesznek is az emberek. Hát még az a sok apró edény és gyermekjáték figura, mely­lyekkel a szalonok asztalai tele vannak rakva! Azok egy szálig a bécsi bazárokból kerülnek ide! Gerencsér Károly szegény ember, kevés se­gédje van; reggeltől estig foly a viz róla, az izzadtságvize; bent találtam a lyukban, az égető kemenczében, amint rakosgatta az edényeket. Németh Gábor, Pitterman István és Bodó Zsigmond kályhások tekintélyes városi polgárok szorgalmas és értelmes munkájokkal megélhe­tésüknek már régebben alapot teremtettek, nem látnak szükséget; de az általános pangás pa­naszát hallatják. Az Újváros utczában laknak egymás szomszédságában s köztük általában nem tapasztaltam a latin közmondás igazságát, hogy figulus figulum odit (a fazakas nem sze­reti a fazakast). Békességben megférnek, sőt Pitterman a kollégákkal is, s a külvilággal szemben is nyilt bátorsággal közli, amitől má­sok tartózkodni szoktak: sem a forgalomnak, sem a külön edénymázok, festékek keverésének a titkát nem tartja titoknak. Ezeknek a mestereknek dúsan berendezett mühelyük van. A különböző szinü és minőségű agyagot Zalaegerszeg (sárga), a szomszéd Csonkahegyhát (kékes fekete) határából, a fejér vagy az u. n. festékagyagot a vasmegyei Kő­szegről, fejérmegyei, Csákberényből s a stájer Voitsbergből hozzák. A veresagyag is festék­anyagnak használva Sümegről és Nagyvázsony­ból jön. Nagyvázsonból és Urkutról (veszprém) kerül a festéknek megtörendő barna kő. A má­zat a kereskedők utján kapják részint Krajná­ból, részint Felsőmagyarországról. Itt is több a krajnai, mert a szállítása olcsóbb. (A mázok keverésének a módját mégsem irom ide). A következőt közlöm szószerint a kályhások meg­jegyzéseiből. Fazekasaink edény készítményeiket csakis a helybeli piaczon árusítják el, mert szomszéd falvaink és hely­beli zsidó kereskedőink elárasztják vidékünket a szom­széd (Siimeg) város készítményeivel, mely állítólag híresebb gyártmány, mint a mienk? Vásárainkat elárasztják a szomszéd falvakban levő fazekasok különféle fazekas árukkal, melyeKet igen olcsó árért árusítanak, például a kebeleiek (szomszéd Vasmegyéből), kik mázolatlan edényeikkel a legjobb vásárt csinálják és fekete korsóikkal, melyek ép azon agyagból valók, mint a veres színűek, csakhogy utolsó tiiz adásakor égető kemenczéj siket el ojtják, hogy a füst a tüzes edénybe bele egye magát, kiszedéskor pedig eqjy posztó darabbal kissé megdörzsölik, de a hit, mely a nép közt elterjedt, azt tartja, liogy a fekete sokkal jobb vizet tartana magában és hogy erősebb is, mint a veres korsó, pedig egy és ugyanazon agyagból valók, még a fekete gyengébb, mint a veres, mert a füst, mely bele ég, porhanyóbbá teszi és a szomszéd Sümeg város fazekasai és zsidó kereskedői, kik Süme­gen igen olcsón jutnak azon kikiáltott hires edényhez, mert Sümegen 60-70, vagy talán még több önálló fazekas mester van, kik tulhalmazban levő áruikon másként túladni nem tudnak, itt jól elárulják. Ezt a privát megjegyzést megtehetik ők ma­gok hetöknek a nevében. De ennél lényege­sebb s a közügyre kihatóbb, ha felhívjuk a közönség figyelmét, a távolabbi vidékek közön­ségének a figyelmét, ami kályhásaink diszmü­tárgyaira és remek kályháikra. A mely vidékün­kön nincs meg ez az iparág, a hazai ipar fejlesztésének s közgazdaságunknak tersznek szolgálatot, ha a külföldi helyett zalaegerszegi kályhásainkhoz fordulnak, ha már a költsége­sebb Zsolnay-féle készítményt nem érik fel. Zalaegerszegi mestereinknek is finom készítmé­nyeik vannak, virágtartók, faldiszek s különösen oszlopkályháik, 15, 20 frttól elkezdve több száz forintos értékkel, melyek diszbutorként is áll­hatnak a szobában, de a melyeket nem igen ismer a távolabbi vidékek közönsége. —- Mert Magyarországnak esyik vidéke távolabb van a másik vidékétől, mint akármelyik külföldi or­szágtól. B. Gy. (Folyt, köv.) „Zalaegerszegi közp, fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (39. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. Az egyszerű könyvvitel lényeges könyvei. Hogy a fogyasztási szövetkezeteknél a könyv­vitel biztos, világos, könnyen áttekinthető, a tartozási és követelési viszonyokat mindenkor feltüntető legyen : a következő könyveket kell vezetni: 1. Előjegyzék (Strazza) 2. Pénztárkönyv 3. Napló (Journal) 4. Főkönyv 5. Panaszkönyv 6. Kivánalom-könyv 7. Masolati könyv. (Rendelések, levele­zések.) 8. Al'omány-könyv, s ennek kiegészítő részét képező számla-könyv. 9. Bolti könyv. 10. Leltár-könyv. 11. Leitárpótlék-könyv. 12. Hitel-könyv a betüsorossal. 13. A hitelkunyv részletes feljegyzési se­gédkönyve, illetőleg a tag bevásárlási könyve. Ennek kiegészítő részét képezi a fiókok rész­letes feljegyzési könyve. 14. A nagyban való eladásról szóló fel­jegyzési könyv. 15. Lejárati könyv. 16. Bizományi könyv Már fentebb kifejtettem, hogy a szövetkeze­teket ugy kell vezetni, hogy váltóra ne szo­ruljon, se váltót ne kérjen. Kétséget nem szen­ved, hogy kellő körültekintéssel a legkiterje­dettebb szövetkezeteket is lehet igy vezetni, folyó számla alapján. Amennyiben azonban a vezetés erre képes nem lenne, s a változást venné igénybe, ekkor még a következő könyvek vezetendők: 17. Cselekvő valtókat uyilvántartó könyv. 18. Szenvedő valtókat nyilvántartó könyv. Ha az áruk a kettős könyvvitelnek megfe­lelőleg árusittatnak, s minden, mi a boltban elárusittatik, akár készpénzfizetés mellett, akár hitelben, tételenkint és részletesen feljegyezte­tik, ez esetben még a következő könyvek ve­zetendők : 19. Napi bevételi és feljegyzési könyv. 20. Napi gyűjtő. 21. Áruraktár-könyv. 1. Előjegyzék (Strazza). Az előjegyzék a boltban előforduló összes események nyilvántartására szolgál. Ezeket időrendben, hézaghagyása nélkül, röviden, vi­lágosan és szabatosan ugy kell bejegyeznünk, hogy azokból az üzletben történt minden dolog világosan kitűnjék. A fejvonal fölé irjuk az évet és hónapot. t\ lefelé menő rovatok közül az elsőbe az el­könyvelési számot, masodikba a napot, har­madikba a tételt, negyedikbe az egység árát: K f. Minden tételt egymástól vízszintes vonallal kell elválasztani. Az átvitelezés felesleges, mert különböző természetűek az összegek, s igy az összeadás­nak nem volna semmi jelentősége. Az előjegyzéket (Strazzát) minden hónap végén lezárjuk következőleg : A/, utolsó tétel alatt a vonalat végig huzzuic, két ujjnyi távol­ságban még egy vonalat huzuutc és ezek közé felírjuk a következő év és hó nevét. 2. Pénztár-könyv. A fogyasztási szövetkezeteknél kétféle pénz­tárt különböztetünk meg : a) a bolti- és b) a szövetkezeti pénztárt. A bolti pénztárba csak az jön bele, mi a boltban történt elárusitás folytán jön be, míg ellenkezőleg a szövetkezeti pénztárba belejön a fogyasztási szövetkezetnek bárhonnan jövő jövedelme. — Ez utóbbi, vagyis a szövetkezeti pénztár vezetéséről az alabbi pontban (pénz­tári kezelés czim alatt) részletesen szólunk. A bolti pénztár feloszlik : 1. Sajátáru-pénztárra, 2. Bb :omanyi-pénztarra, továbbá 3. Dohány- és bélyegeladási pénztárra. Ha a boltban az elárusitás a kettős könyv­vitelnek megfelelően történik, s minden, mi a boltban eladatik, tételenkint és részletesen feljegyeztetik, s az áruraktár-könyvben napon­kint kivezettetik, akkor nem szükséges külön bolti pénztáros, mert ez esetben az elárusító üzletvezető is szedheti a boltban bejövő összes bevételeket; ha azonban az elárusitás csupán szelvény-rendszer alapján történik, hol csak az eladott áruk arai jegyeztettek fel, ez esetben a pénz beszedésével külön egyén : akár a pénzbeszedő napibiztos, akár a bolti pénztáros bízandó meg. Ebben az esetben is azonban a dohány- és bélyeg-pénztárt az üzletvezető is vezetheti, mert ezeknél ugy az ár, mint az elárusitási százalék előre meghatározva lévén : az ellen­őrzés minden fönakadás nélkül gyakorolható. Ez esetben egy bizonyos meghatározott összeg adandó át nyugtatvany mellett az üz­letvezetőnek, ki ezen összeget állandóan do­hány, szivar, bélyeg és váltóürlapokban köteles elhelyezni. Ennél a pénztárnál legalább minden negyedévben pénztár vizsgálat és rovancsolás tartandó, mikor is hozzáadva az adott összeg­hez az elárusitási százalékot : a pénztár állaga könnyen megállapítható. Ha a fogyasztási szövetkezet bizományi áruk eladásával is foglalkozik, az ezen árakból be­folyt összeg külön kezelendő, mely összegből a szövetkezetet illető rész a szövetkezeti pénz­tárba utalandó, a többi pedig a bizományba, adónak atadandó, vagy elküldendő. A napi elárusitásból befolyó összeg a napi zárlat alkalmával a napibiztos altal összeadandó a helyesnek talált összeg a pénztár-könyvbe betűkkel és számokkal a dátum megjegyzésé­vel bejegyzendő, a napibiztos által aláírandó, s a szövetkezeti pénztaros által átveendő, lei az átvételt aláírásával elismeri. Az összeszámítás helyességéről az üzletve­zetőnek és bolti pénztárosnak naponkint meg­győződést kell szereznie azért, hogy e miatt utóbb kifogással ne élhessen. Szigorú elvként alkalmazandó, hogy fogy. szövetkezeti boltban — kivéve a dohányt, szivart, bélyeget és valtóürlapot — szelvény, vagy eladasi (bevásárlási) jegyzék nélkül semmi el nem adható. Ha az eladás szelvényekkel történik, a bolti pénztáros a napi jegyzékre a blockok értékét sorrendben egymás alá írja számokkal, hogy a napi zárlat alkalmával az összeszámítás könyebben és gyorsabban esz­közölhető legyen. A blockok zarlat után össze • füzendők s elteendők. A bolti pénztár-könyvbe Csupán a készpénz­bevétel jegyeztetik. — A kiadásokat a szövet­kezeti pénztáros könyveli el pénztári naplójába ; a hitelben eladott áruk értéke a hitelkönyvben, illetőleg feljegyzési segédkönyvben jegyezte­tik fel. (Folyt. köv). Dr. Kele Antal, Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Örömmel igtatta tagjai közé az igazgatóság nagymélt. FESTETICH MÁRIA grófnő, csillagkeresztes hölgyet, dicsőült Erzsébet király­nénk udvarhölgyét, söjtöri lakost, ki 3 üzlet­részt jegyzett, s azt azonnal ki is fizette. Kövessék mások is szép példáját. Rendkívüli közgyűlésünkre, mely f. hó 14-én d. e. 11 órakor tartatik meg a helybeli elemi ; iskola helyiségében, e helyütt újból felhívjuk a szövetkezeti tagok, s az ügy iránt érdeklő­dők figyelmét. — Jelenjenek meg ott minél nagyobb számban. Felszólítjuk azon szövetkezeti tagtársainkat, kik üzletrészeikre nézve még hátralékban van­nak, hogy kötelezettségüknek mielőbb eleget tegyenek. A szövetkezetek lényege, hogy min­den tagja önkényt, minden kényszerítés nélkül eleget tegyen elvállalt kötelezettségének, ezért kerültünk eddig minden kényszerítő eszközt. Minthogy csupán a névleges tag semmit sem ér, s ilyenekre szükségünk sincs, ezért felszó­lítjuk azon tagokat, kik nem akarnak hü tagjai i lenni a szövetkezetnek, az alapszabályokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom