Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-11 / 28. szám

1901. junius 27. MAGYAR PAIZS 7 jelentéktelen tényezőiként szerepelnek. Legifjabb köztük Gerencsér Károly, ki a többieknek tanítványa volt, aztán nagyobb városokban is tanult, a szobrászatkoz is ért. Műhelye tele van fazékkal, kályhával, szobor és fal-diszitőkkel, szobor figurákkal. Van pedig a műhelye Wapperrel szemben a Kossuthutczai korcsma istállójának két termében az állami ménlovak kai együtt. A napokban kérdeztem, mit csinál. Felhagyott, azt mondja a szobordolgokkal, mert senki sem bolond, hogy az ő istállójából vegyen figurát, mikor az olasz utazóktól vehetnek s vesznek is az emberek. Hát még az a sok apró edény és gyermekjáték figura, melylyekkel a szalonok asztalai tele vannak rakva! Azok egy szálig a bécsi bazárokból kerülnek ide! Gerencsér Károly szegény ember, kevés segédje van; reggeltől estig foly a viz róla, az izzadtságvize; bent találtam a lyukban, az égető kemenczében, amint rakosgatta az edényeket. Németh Gábor, Pitterman István és Bodó Zsigmond kályhások tekintélyes városi polgárok szorgalmas és értelmes munkájokkal megélhetésüknek már régebben alapot teremtettek, nem látnak szükséget; de az általános pangás panaszát hallatják. Az Újváros utczában laknak egymás szomszédságában s köztük általában nem tapasztaltam a latin közmondás igazságát, hogy figulus figulum odit (a fazakas nem szereti a fazakast). Békességben megférnek, sőt Pitterman a kollégákkal is, s a külvilággal szemben is nyilt bátorsággal közli, amitől mások tartózkodni szoktak: sem a forgalomnak, sem a külön edénymázok, festékek keverésének a titkát nem tartja titoknak. Ezeknek a mestereknek dúsan berendezett mühelyük van. A különböző szinü és minőségű agyagot Zalaegerszeg (sárga), a szomszéd Csonkahegyhát (kékes fekete) határából, a fejér vagy az u. n. festékagyagot a vasmegyei Kőszegről, fejérmegyei, Csákberényből s a stájer Voitsbergből hozzák. A veresagyag is festékanyagnak használva Sümegről és Nagyvázsonyból jön. Nagyvázsonból és Urkutról (veszprém) kerül a festéknek megtörendő barna kő. A mázat a kereskedők utján kapják részint Krajnából, részint Felsőmagyarországról. Itt is több a krajnai, mert a szállítása olcsóbb. (A mázok keverésének a módját mégsem irom ide). A következőt közlöm szószerint a kályhások megjegyzéseiből. Fazekasaink edény készítményeiket csakis a helybeli piaczon árusítják el, mert szomszéd falvaink és helybeli zsidó kereskedőink elárasztják vidékünket a szomszéd (Siimeg) város készítményeivel, mely állítólag híresebb gyártmány, mint a mienk? Vásárainkat elárasztják a szomszéd falvakban levő fazekasok különféle fazekas árukkal, melyeKet igen olcsó árért árusítanak, például a kebeleiek (szomszéd Vasmegyéből), kik mázolatlan edényeikkel a legjobb vásárt csinálják és fekete korsóikkal, melyek ép azon agyagból valók, mint a veres színűek, csakhogy utolsó tiiz adásakor égető kemenczéj siket el ojtják, hogy a füst a tüzes edénybe bele egye magát, kiszedéskor pedig eqjy posztó darabbal kissé megdörzsölik, de a hit, mely a nép közt elterjedt, azt tartja, liogy a fekete sokkal jobb vizet tartana magában és hogy erősebb is, mint a veres korsó, pedig egy és ugyanazon agyagból valók, még a fekete gyengébb, mint a veres, mert a füst, mely bele ég, porhanyóbbá teszi és a szomszéd Sümeg város fazekasai és zsidó kereskedői, kik Sümegen igen olcsón jutnak azon kikiáltott hires edényhez, mert Sümegen 60-70, vagy talán még több önálló fazekas mester van, kik tulhalmazban levő áruikon másként túladni nem tudnak, itt jól elárulják. Ezt a privát megjegyzést megtehetik ők magok hetöknek a nevében. De ennél lényegesebb s a közügyre kihatóbb, ha felhívjuk a közönség figyelmét, a távolabbi vidékek közönségének a figyelmét, ami kályhásaink diszmütárgyaira és remek kályháikra. A mely vidékünkön nincs meg ez az iparág, a hazai ipar fejlesztésének s közgazdaságunknak tersznek szolgálatot, ha a külföldi helyett zalaegerszegi kályhásainkhoz fordulnak, ha már a költségesebb Zsolnay-féle készítményt nem érik fel. Zalaegerszegi mestereinknek is finom készítményeik vannak, virágtartók, faldiszek s különösen oszlopkályháik, 15, 20 frttól elkezdve több száz forintos értékkel, melyek diszbutorként is állhatnak a szobában, de a melyeket nem igen ismer a távolabbi vidékek közönsége. —- Mert Magyarországnak esyik vidéke távolabb van a másik vidékétől, mint akármelyik külföldi országtól. B. Gy. (Folyt, köv.) „Zalaegerszegi közp, fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (39. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. Az egyszerű könyvvitel lényeges könyvei. Hogy a fogyasztási szövetkezeteknél a könyvvitel biztos, világos, könnyen áttekinthető, a tartozási és követelési viszonyokat mindenkor feltüntető legyen : a következő könyveket kell vezetni: 1. Előjegyzék (Strazza) 2. Pénztárkönyv 3. Napló (Journal) 4. Főkönyv 5. Panaszkönyv 6. Kivánalom-könyv 7. Masolati könyv. (Rendelések, levelezések.) 8. Al'omány-könyv, s ennek kiegészítő részét képező számla-könyv. 9. Bolti könyv. 10. Leltár-könyv. 11. Leitárpótlék-könyv. 12. Hitel-könyv a betüsorossal. 13. A hitelkunyv részletes feljegyzési segédkönyve, illetőleg a tag bevásárlási könyve. Ennek kiegészítő részét képezi a fiókok részletes feljegyzési könyve. 14. A nagyban való eladásról szóló feljegyzési könyv. 15. Lejárati könyv. 16. Bizományi könyv Már fentebb kifejtettem, hogy a szövetkezeteket ugy kell vezetni, hogy váltóra ne szoruljon, se váltót ne kérjen. Kétséget nem szenved, hogy kellő körültekintéssel a legkiterjedettebb szövetkezeteket is lehet igy vezetni, folyó számla alapján. Amennyiben azonban a vezetés erre képes nem lenne, s a változást venné igénybe, ekkor még a következő könyvek vezetendők: 17. Cselekvő valtókat uyilvántartó könyv. 18. Szenvedő valtókat nyilvántartó könyv. Ha az áruk a kettős könyvvitelnek megfelelőleg árusittatnak, s minden, mi a boltban elárusittatik, akár készpénzfizetés mellett, akár hitelben, tételenkint és részletesen feljegyeztetik, ez esetben még a következő könyvek vezetendők : 19. Napi bevételi és feljegyzési könyv. 20. Napi gyűjtő. 21. Áruraktár-könyv. 1. Előjegyzék (Strazza). Az előjegyzék a boltban előforduló összes események nyilvántartására szolgál. Ezeket időrendben, hézaghagyása nélkül, röviden, világosan és szabatosan ugy kell bejegyeznünk, hogy azokból az üzletben történt minden dolog világosan kitűnjék. A fejvonal fölé irjuk az évet és hónapot. t\ lefelé menő rovatok közül az elsőbe az elkönyvelési számot, masodikba a napot, harmadikba a tételt, negyedikbe az egység árát: K f. Minden tételt egymástól vízszintes vonallal kell elválasztani. Az átvitelezés felesleges, mert különböző természetűek az összegek, s igy az összeadásnak nem volna semmi jelentősége. Az előjegyzéket (Strazzát) minden hónap végén lezárjuk következőleg : A/, utolsó tétel alatt a vonalat végig huzzuic, két ujjnyi távolságban még egy vonalat huzuutc és ezek közé felírjuk a következő év és hó nevét. 2. Pénztár-könyv. A fogyasztási szövetkezeteknél kétféle pénztárt különböztetünk meg : a) a bolti- és b) a szövetkezeti pénztárt. A bolti pénztárba csak az jön bele, mi a boltban történt elárusitás folytán jön be, míg ellenkezőleg a szövetkezeti pénztárba belejön a fogyasztási szövetkezetnek bárhonnan jövő jövedelme. — Ez utóbbi, vagyis a szövetkezeti pénztár vezetéséről az alabbi pontban (pénztári kezelés czim alatt) részletesen szólunk. A bolti pénztár feloszlik : 1. Sajátáru-pénztárra, 2. Bb :omanyi-pénztarra, továbbá 3. Dohány- és bélyegeladási pénztárra. Ha a boltban az elárusitás a kettős könyvvitelnek megfelelően történik, s minden, mi a boltban eladatik, tételenkint és részletesen feljegyeztetik, s az áruraktár-könyvben naponkint kivezettetik, akkor nem szükséges külön bolti pénztáros, mert ez esetben az elárusító üzletvezető is szedheti a boltban bejövő összes bevételeket; ha azonban az elárusitás csupán szelvény-rendszer alapján történik, hol csak az eladott áruk arai jegyeztettek fel, ez esetben a pénz beszedésével külön egyén : akár a pénzbeszedő napibiztos, akár a bolti pénztáros bízandó meg. Ebben az esetben is azonban a dohány- és bélyeg-pénztárt az üzletvezető is vezetheti, mert ezeknél ugy az ár, mint az elárusitási százalék előre meghatározva lévén : az ellenőrzés minden fönakadás nélkül gyakorolható. Ez esetben egy bizonyos meghatározott összeg adandó át nyugtatvany mellett az üzletvezetőnek, ki ezen összeget állandóan dohány, szivar, bélyeg és váltóürlapokban köteles elhelyezni. Ennél a pénztárnál legalább minden negyedévben pénztár vizsgálat és rovancsolás tartandó, mikor is hozzáadva az adott összeghez az elárusitási százalékot : a pénztár állaga könnyen megállapítható. Ha a fogyasztási szövetkezet bizományi áruk eladásával is foglalkozik, az ezen árakból befolyt összeg külön kezelendő, mely összegből a szövetkezetet illető rész a szövetkezeti pénztárba utalandó, a többi pedig a bizományba, adónak atadandó, vagy elküldendő. A napi elárusitásból befolyó összeg a napi zárlat alkalmával a napibiztos altal összeadandó a helyesnek talált összeg a pénztár-könyvbe betűkkel és számokkal a dátum megjegyzésével bejegyzendő, a napibiztos által aláírandó, s a szövetkezeti pénztaros által átveendő, lei az átvételt aláírásával elismeri. Az összeszámítás helyességéről az üzletvezetőnek és bolti pénztárosnak naponkint meggyőződést kell szereznie azért, hogy e miatt utóbb kifogással ne élhessen. Szigorú elvként alkalmazandó, hogy fogy. szövetkezeti boltban — kivéve a dohányt, szivart, bélyeget és valtóürlapot — szelvény, vagy eladasi (bevásárlási) jegyzék nélkül semmi el nem adható. Ha az eladás szelvényekkel történik, a bolti pénztáros a napi jegyzékre a blockok értékét sorrendben egymás alá írja számokkal, hogy a napi zárlat alkalmával az összeszámítás könyebben és gyorsabban eszközölhető legyen. A blockok zarlat után össze • füzendők s elteendők. A bolti pénztár-könyvbe Csupán a készpénzbevétel jegyeztetik. — A kiadásokat a szövetkezeti pénztáros könyveli el pénztári naplójába ; a hitelben eladott áruk értéke a hitelkönyvben, illetőleg feljegyzési segédkönyvben jegyeztetik fel. (Folyt. köv). Dr. Kele Antal, Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Örömmel igtatta tagjai közé az igazgatóság nagymélt. FESTETICH MÁRIA grófnő, csillagkeresztes hölgyet, dicsőült Erzsébet királynénk udvarhölgyét, söjtöri lakost, ki 3 üzletrészt jegyzett, s azt azonnal ki is fizette. Kövessék mások is szép példáját. Rendkívüli közgyűlésünkre, mely f. hó 14-én d. e. 11 órakor tartatik meg a helybeli elemi ; iskola helyiségében, e helyütt újból felhívjuk a szövetkezeti tagok, s az ügy iránt érdeklődők figyelmét. — Jelenjenek meg ott minél nagyobb számban. Felszólítjuk azon szövetkezeti tagtársainkat, kik üzletrészeikre nézve még hátralékban vannak, hogy kötelezettségüknek mielőbb eleget tegyenek. A szövetkezetek lényege, hogy minden tagja önkényt, minden kényszerítés nélkül eleget tegyen elvállalt kötelezettségének, ezért kerültünk eddig minden kényszerítő eszközt. Minthogy csupán a névleges tag semmit sem ér, s ilyenekre szükségünk sincs, ezért felszólítjuk azon tagokat, kik nem akarnak hü tagjai i lenni a szövetkezetnek, az alapszabályokban