Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-11-22 / 8. szám

1900. november 15. MAG-TAR PAIZS 3 Meghívó. A zalaegerszegi önk tűzoltó tes­tület részben a zene-alap és részben a segély­alap javára f. é. deczember hó 1-én, a «Korona>­szálló nagytermében sorsjátékkal egybekötött zártkörű «KataIin-estélyt» rendez, melyre a közönséget tisztelettel meghívja a Rendezőség. A belépő-jegy ára személyenként 1 kor. 60 fillér, családjegy 4 kor. Felülfizetéseket köszö­nettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Szí­veskedjenek a hölgyek minél egyszerűbben megjelenni. Belépő-, valamint sorsjegyek előre válthatók : Fángler Mihály, Kaszter Sándor és Breisach Sámuel uraknál. Tudni valók: 1. A csapat ünnepélyes felvonulása este 7 és fél órakor zenekar mellett. 3. Az egyleti zenekar hangversenye válogatott műsorral 8 és fél óráig 3. 8 és fél órától táncz az egyleti és Csicseri József zenekarok zenéje mellett. 4. Szünóra alatt nyereménytárgyaknak kisorso­lása. ő. Táncz kivilágos kivirradtig. A sümegvidéki vöröskereszt-egyesület választ­mánya a szegény iskolás gyermekek felruhá­zására deczember 1-én a sümegi Kaszinóban 1 koronás belépővel «tombola-estélyt» rendez. A Zoltán Gy. színtársulata lapunk zártakor kezdte meg előadásait városunkban. Tanügybarát. Gróf Festetics Tassiló a Fe­nék pusztán 9000 korona értékű elemi iskolát építtetett saját költségén, s a fentartáshoz is évi 1100 koronával járul. Az áldozatkészség­ért a közoktatásügyi miniszter köszönetet mon­dott. Az iskolát a napokban avatták fel. Dr. Dunszt Ferencz keszthelyi apátplébános tar­totta az egyházi beszentelő szertartást, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő lelkes beszédben méltatta a Gróf érdemét, dr. Jankovich László gróf főispán a vármegye ne­vében adta át köszönetét az alapítónak. Kinevezés. A pénzügyminiszter Gergely János ideigl. nyugdíjazott kir. adótárnokot a sümegi kir. adóhivatalhoz kir. adótárnokka nevezte ki végleges minőségben. Kinevezés. Vérth Józsefet a zalaszentgróthi járási Írnokká kinevezte a főispán. Papi kinevezés. Bődy István paksi segéd­lelkészt, Bődy József zalaegerszegi tanár fiát, megyés püspöke pécsváradi vikáriussá ne­vezte ki. A nagy adakozó. Gróf Pállfy János szép szavú taviratban köszönte meg a zalaegerszegi gimnáziumi tanári karnak üdvözletét. Hegedűs Sándor keresk. miniszter e hó 15-én Temesvárt járt az újonnan épült fa- és fém­ipari szakiskola felavatásán. Meglátogatta a temesvári gyárokat. Kísérete és környezete tüntetett a magyar ipar mellett — még a la­komák alkalmával is. A hölgyek sorompóba lépnek. A szegedi jó­tékony nőegylet felhívást bocsátott ki, s fel­kér a városban mindenkit, hogy a szükségletek vásárlásánál csak olyan termékeket s ipari készítményeket vásároljanak, melyeket nálunk állítanak elő, s csak olyan kereskedőktől vá­sároljanak, kik a magyar ipart támogatásban részesítik. A tél folyamán iparkiállítást rendez­nek, arra kérik az egyeseket, hogy barátot és partfogót szerezzenek a magyar ipar pártolás nagy és hatalmas eszményének, hogy tegyük túl magunkat az idegen hajhaszáson, legyüuk magyarok minden ténykedésünkben, külsőleg úgy mint belsőleg, s ha egymáson segítünk, az Isten is megsegít. A ruthen nép hálája. Ismeretes dolog a föld­művelési miniszternek az az atyai gondosko­dása, melylyel az északkeleti népnek teljes tönkre jutását megállította. Ezért a vereczkei egyházkerület papsága és tanítósága gyűlést lést tartott a napokban Halaszkovics esperes elnökletével, s a következő távirattal üdvö­zölték Darányi I.-földm. minisztert: Excellen­cziádnak ruthén népünk iránt tanúsított sze­retetéért és boldogító segélyezéséért hálás kö­szönetet mondunk. Adja Isten, hogy az a ne­mes szív, mely oly sok jót tesz hazánk föld­jét mívelő népével, ennek boldogítása czéljá­ból még igen sokáig dobogjon. A kereskedelmi Muzeum Írja, hogy a Török­országbaszállított áruküldeményekre vonatkozó származasú bizonyítványoknak török konzuli láttamozási díját 40 piaszterről leszállította a török kormány 20 piaszterre. Félbenmaradt esküdtszéki tárgyalás. Simon György csonkahegyháti 56 éves töpörödött ember furcsa iszákosságban szenvedett, napon­ként 10—15 liter bort is megivott, s vagyo­nából több ezeret elpazarolt. Ezért a fia gond­nokság alá helyeztette. Az felgyújtotta a fia pajtáját, Mattersdorfer korcsmáros és Tuboly Zs. gazdának kazaljait, s megint több ezerre menő kárt csinált. Ebben az ügyben kellett ítélkeznie e hó 19-én Zalaegerszegen az es­küdtszéknek, mely következőkből alakult meg: Vastagh János, Lendvay László, Jusztus Izi­dor, Kukorelly Pal, Dervarits János, Graner Lajos, dr. Lembheimer Oszkár, Vörös János, Szetrenszky Gyula, Takáts Jenő, Mattisz La­jos, Racz Béla. A törvényszék Sztaniszlavszky Alajos elnökből, Skoday Aurél és Rohonczy István birákból állott. Csiszár Sándor jegyzett. Közvádló Schneider Gábor kir. ügyész, védő dr. Berger Béla. A tanuk kihallgatasa után orvosi véleményt kér a törvényszék dr. Háry István és dr. Gráner Adolf orvosoktól, kiknek véleménye nem egyezett meg teljesen arra nézve, hogy a Simon György bűncselekménye beszámítható é, vagy nem. A kir ügyész ja­vaslatára elrendelte a kir. törvényszék, hogy a vádlottat felküldik Budapestre a megfigyelő osztalyba, s míg onnan leérkezik a vélemény, addig az ítéletet felfüggesztik. Törvényszék. Fáj az embernek a Jelke. ha olyan jóravaló embert kell megbüntetni, mint ifj. Bődi István boldogfai juhász, kit a neve­letlenség, rossz körülmény, s az ital vitt rá, hogy Vajda Károly társába ütötte a kést. Bődi őszinte nyílt ember, s inkább csak szerencsét­len, mint gonosz. Vajda meghalt, s Bődit a törvénynek masfélévi börtönre kellett büntet­nie. Dr. Kele Antal erős védője volt, de még maga dr, Révffy a közvádló is enyhítő körül­ményeket emlegetett inkább. A büntetésből a két hónapi letartóztatást beszámították, s az ítéletben mindnyájan megnyugodtak. A bika. Kétszeresen komoly ez a história. Csendes József tapolczavidéki gazda vásárolt Tárnokból egy bikát. Tudta, hogy a rendesnél is vadabb természetű ez az allat. Intézkedett is a cselédségnél, ho/jy mint bánjanak vele: holmi szem-ellenzőt tegyenek neki stb. De mikor a gazda otthon sem volt, a cselédség nem tartotta meg a rendelkezést. A többi állat közé csapták. A bikának nem tetszett a többi állattársa, hanem Nagy Józsefnek rontott, a földre gyúrta, s ott megölte. November 12-én tárgyalta ezt az esetet a zalaegerszegi kir. törvényszék, s a gazdát gondatlanság miatt elítélte, s minthogy a meghalt Nagy József­nek családja is volt, az özvegyi kárterítéssel együtt 1400 koronát kell fizetnie. Várni kell. A mult heti 7. számban átírtam a «Kis-Czell és Vidéke» ez. lapból egy czik­ket, melynek a tartalma Reisinger Adolf és Zollner Béla jánosházai lakosok ellen irányul, mint, a kik egy adóstól igen nagy kamatot szedtek, s hogy Zollner Béla néha Ferencz­nek írja a nevét. — A megjelenés után Rei­singerék a «M. P.» szerkesztőjének közvetve tudtul adták, hogy ez egyoldalú felfogás, s figyelmeztették a «Vasvármegye» cz. lapban megjelent nyílttérre is, hol a kisebbítő czik­kel szemben az ők szempontjok van kifejtve. — A mi igaz, igaz. Sajnálom, hogy a « Vas­vármegyé-»-nék. — noha csak nyílttéri czikkét is, nem láttam hamarabb, mert akkor a *Kis­Czell és Vidéke» felfogását összehasonlítottam volna a «Vasvármegyés-jével. A dolog úgy áll a szóbanlevők nyilatkozata szerint, hogy Zollner Béla nem hamisította a nevét Ferenczre, hanem az apja nevét használta, a mi szokásban van az üzleteknél. A nagy kamatra nézve azt mond­ják, hogy arra nekik joguk volt. Ezt azon­ban már sem ők, sem a sKis-Czell és Vidéken sem a «Vasvármegye», sem a cMagyar Paizs» nem dönti el, hanem meg kell várnunk, a mint ők is mondják, a bűnvádi feljelentésnek tör­vényes módon való befejezését. Azután ők is megteszik a kisczelli lap czikkírója ellen a bűnvádi feljelentést. Várjuk meg ezt is tehát, addig pedig kíméljük meg az egyéni tisztes­séget kétely támasztása nélkül. — A mi he­lyes, az helyes. ' Hadkötelesek. A kik 1878, 79, s 80-ban születtek, azok 1901-ben hadkötelesek, s azok tartoznak a községi elöljáróságnál minél előbb jelentkezni. Az idő. Az öreg Muszty János 75 évet élt, s tegnapelőtt szép csendesen nyugalomra hajtotta fáradt fejét. Csabren­deken szép életéhez méltó temetést rendeztek neki. A porszemekből szikla alakul! Szilner József zalatárnoki plébános egy koronát köldött az iparvédő-egyesületnek. Átadtam a pénztárnok­nak. A kik arczképes vasúti igazolván - akarnak nyerni, folyamodásaikat nov. 2r be a vármegye alispánjahoz. Semmiféle feg yvert és hadi^ not nem szabad Khinába vinni, sem I\ országról, sem azon keresztül. A belügyminiszter rendeli. Szegény Öreg. Csóka Anna 75 éves volt, egy kicsit az elméje is gyenge volt már. sok­szor próbált már szerencsét a halállal, de nem sikerült : végre az egerszeghegyi tokába ugrott, s belehalt. Névváltoztatás. Kiskorú Schwarcz Lajos, Sán­dor, László és Imre keszthelyi lakósok veze­téknevének «Szemere», Ivochimsthal Ignácz valamint kiskorú gyermekei Margit, Ferencz, Lajos, Lujza és Aloyzia nagykanizsai lakósok vezetéknevének «Jászai»-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. Községi aljegyzői pályázatot hirdetnek Csák­tornyára 12Ö0 koroua évi fizetéssel. Nov. 25-ig kell beadni a folyamodást. Hesseni hír. Az U. O. Tudósító útján jutunk ehez a hírhez. A hesseni zsidók azt kérelmez­ték, hogy ők is lehessenek birák. De hát mi­ért is nem neveztek ki eddig bíráknak zsidókat? Kérdi a bizottság Dittmar igazságügyminisz­tertől. A miszter még nem felelt. Érdekes le­het majd a felelete. Mérges pálinka. Kutnyák István 66 éves ráczkanizsai lakós, azt mondják, hogy patkány­mérget (erzenikumot) kevert a pálinkájába, s meghalt. Elégett gyermek. Ruzsmán Zsófia IV. hegy kerületbeli ö 1/^ éves gyermek égő lámpa niel let a szobában magára hagyatva, a lámpátó a ruhája meggyúlt, a gyermek elégett. Agyonütötte egy kivágott fa Bozse János zala­vári lakost a mint a berekben gondatlanul sürgölődött a favágás körül. Kanyaró. Alsórajk községben, az iskolás gyermekek között fellépett kanyarójárvány miatt az iskolát a járvány tartamáig bezárták. A mérlegek dolgában a városi rendőrkapi­tány vizsgálatot tart városszerte. A hitelesítet­len üvegeket halomszámra összegyűjtöttek. Az igazságosztó mérlegek közül is bizony több hamisat találtak. Ezeknek a kezelőit megbün­tetik. Jó, ha figyelnek erre a mérlegek keze­lői, mert a bűnt nem csak közigazgatásilag, de bűnügyileg is tárgyalni fogják. Betörök. Fischer Mór kereskedőnek a bolt­jában nagy mértékben fogyott a pálinka és a rum. Bizonyos, hogy álkulcscsal jártak be némely éjjeli emberek. Ellátta vashevederrel az ajtókat. Mégis fogyott a pálinka. Domo­kos Ferencz rendőr lesbe állott, s 18-án éjjel megcsípte Marton György és Sípos József cselédeket, kik a padlást szaggatták fel, hogy pálinkára tegyenek szert. Átadták őket az ügyészségnek. TÜZ volt P.-Szt-Lászlón 13-án. Szilvás Gá­bor kazalja égett le ismeretlen okból. Ruhatolvaj. Felner zalaegerszegi szabómes­ter a mint jött haza a vásárról, Pozván egy Kósa Márta nevű botfai czellengő a szekér­ponyvát kivágta, s egy öl ruhát ellopott. Még több ruhát is találtak nála, melyeket a sü­megi vásárról emelt el. Érzi, hogy jön a tél. Postalopás. Zalaszentbalázsról irja a «M. P.» levelezője, hogy az ottani postahivatalból 100 koronát ellopott valaki, de nem tudják, hogy kicsoda. A pálinka. Vindornyalakon a Hertelendy Jó­zsef birtokán Vraszlanek János tót munkás, ki nem állhatta a munkafelügyelőt, Druga Andrást. De a mit józanul nem mert meg­tenni, megtette egy kis pálinka iváz után: beleszúrta a bicskát Drugába, s ez meghalt. Pap Bélát a ki pénzért meggyilkoltatta a rokonját, ma akasztották fel Szatmárt. Pusztaszentlászlót a sertésorbancz megszűn­tével feloldották a zár alól. Öngyilkosság. Németh Gábor nemesnépi 25 éves ember fölakasztotta magát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom