Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1900-12-13 / 11. szám
10 MAGYAR PAIZS 1900. deczember 20. Az 1897. év behozatala és kivitele országok szerint a következő : Érdekes, hogy Svájczba, Francziaországba, Angliaba s különösen Németországba ebben az esztendőben több értékűt vittünk ki, mint a menynyit behoztunk, de aztán a többiből, különösen csak Szerbiából (17) és Ausztriából (16) 33 millió értékűvel hoztunk be többet. A behozott és kivitt czikkeknek, tárgyak szerint, a következő képét nyerjük. 4. Magyarország kivitele és behozatala. nyersanyagok és gyártmányok szerint 1897-ben: Behozatali összeg: A. Nyersanyagok: 60,905.009 — 11.0 71,947 000 — 12.0 47,061.000 — 8.50 12.577.000 — 2.27 152,074.000 — 27.46 22,697.000 — 4.10 I. Ipari segédanyag II. Élelmezési és használati tárgyak B. Gyártmányok: 1. Élelmi és fogy. czikkek 2. Fonó szövő ipari készítmények : a) Fonalak b) Szövetek c) Ruházatok és fehérnemű 3. Bőr és bőripari áru: a) Bőr b) Bőráruk 4. Papíros és papírárúk 5. Fa- és csontárúk 6. Vegy. ip. term. és félgy. 7. Különféle készítm. szarvasanyagból 8. Kő-üveg-és agyagárú 9. Fémek és fémárúk: a) Vas-, vasárúk b) Egyéb fémek és fémárúk 10. Gépek, eszközök és műszerek 11. Irodalmi és műtárgyak összesen: A. Nyersanyagok: 132,832,000 — 23.99 B. Gyártmányok: 4.20,867.009 — 76.01 553.7iy.000 — 100.00 Kiviteli összeg: A. Nyersanyagok: I. Ipari segédanyag 76,097.000 — 14.07 II.Élelmezési és használati tárgyak 246,517.000 — 45.57 B. Gyártmányok: 1. Élelmi és fogyczikkek 138,109.000 — 25.52 16,347.000 — 14,420.000 — 8,721.000 — 12,018.000 — 22,891.000 — 19,249,000 — 11,736.000 — 28,601.000 — 22,828.000 — 21,073 000 — 8,574.000 — 2. Fonó szövő ipari készítmények: a) Fonalak 1,476.000 — 0.27 b) Szövetek 14,275.000 — 2 64 c) Ruházatok és fehérnemű 4,704.000 — 0.87 3. Bőr és bőripari árú: a) Bőr 5,092.000 — 0.94 b) Bőráruk 1,626.000 — 0.30 4. Papiros és papir. árúk T654.000 — 0.31 5, Fa- és csontárúk 3,892.000 — 0.72 6. Vegy. ip. term és félgy. 12,129.000 — 2.24 7. Különféle készítm. szarvasanyagból 5,2-6.000 — 0.98 8. Kő-üveg-és agyagárú 1,846.000 — 0.34 9. Fémek és fémárúk: a) Vas-, vasárúk 9,966.000 — 1.84 b) Egyéb fémek és fémárúk 7,657,000 — 1.42 10. Gépek, eszközök és műszerek 8,653,000 — 1.60 11. Irodalmi és műtárgyak 2,004.000 — 0.47 isszesen: A. Nyersanyagok: 322,614.000 — 59-64 B. Gyártmányok: 218,366.000 — 4036 2.95 2.60 1.57 2.17 4.14 3.48 2.12 5.17 4.12 3.81 1.55 540,980.000 — 100.00 több behozatott 12.739.000 frt értékkel. Ez egy évnek a statisztikája. De gondolkozzunk rajta, ha minden esztendőben 12 millióval, de nem is, csak ha 4, 5 millióval megy ki több pénz az országból, mint a mennyi bejön, hogy lesz aztán a vége ? Ha többet semmit sem szólnék, akkor is átlátná ebből mindenki az okát annak, hogy miért indult meg országszerte a magyar ipar pártolásának a mozgalma, s hogy miért indítottuk meg mi is Zalaegerszegen legalább Zalavármegyére kiterjedőleg. A mai mozgalom. Ha gáncs vagy dicséret akarna illetni érte: egyiket sem érdemeljük. A mult őszön nov. 28-án, az országházban a kereskedelmi miniszter rámutatott a nagy közönségre, a társadalomra, s mintegy felhívta, hogy segítse ő is a magyar ipart. Csak egy követ dobott a tóba. A belügyi és földmívelésügyi miniszterek, meghagyták hivatalnokaiknak, hogy szükségleteiket inkább honi ipbrczikkekkel fedezzék. Egy némelyik törvényhozás az akták közé dobta a felhívást, s megszüntette a hangot mint a holt kútba dobott kő, mások, mint a győrvárosi törvényhatóság, tovább adták a szót, mint a hogy a tó vízébe dobott kő hullámgyiirűt ver. Kolozsvárt a függetlenségi párt gyűlésezett és határozatot hozott a honi ipar pártolására. Mintha a felemelt quóta miatt tette volna, de nem azért tette. Hiszen csatlakozott hozzá a kormány párt is, az országos Emke, s az egész közönség. Az ott megjelenő «Ellenzék* cz. lap azóta naponkénti rovatot tart fön erre a czélra. Igen sokat tett az ügyre Hegedűs Sándorné, a kereskedelmi miniszternek a felesége, ki egy rendkívüli szép levélben írta meg, hogy milyen buta a magyar ember: külföldre megy vásárolni, pedig itthon olcsóbban szebbet, jobbat kaphat. A levél a ^Pesti Napló» 1899. decz. 10. számában jelent meg. Nyomban megindította Bari ha Miklós is az ő gyújtó czikkeit az 1 Ellenzéke-ben 1899. decz. 14., 19. nyílt levélben és «Hol a magyar kereskedelem ?» s a «-Magyarországi>-ba.n 1900. január 24. «Esdő szó a sajtóhoz* stb. czímek alatt. írt még egynéhány ember: Thék Endre a 1 Pesti Napló%-\>a.x\ decz. 20. és Kossuth Ferencz a «Magyarország* decz. 29. számában stbben. Zalaegerszegre is jöttek miniszteri leiratok a honi ipar pártolása ügyében. Vármegyénk törvényhatóságához jött a belügyminiszteri leirat, s Győr város átirata. A iZalamegye» 1899. decz. 31. és 1900. január 7. számában ismertette Bartha Miklósnak és Hegedűs Sándornénak leveleit, 1 s a Kolozsvárt megindult mozgalom példájára óhajtotta, hogy itt is alakuljon valamelyes szövetség. Dr. Kele Antal ügyvéd a gyakorlati térre lépett, s másodmagával egy nagy 1 Lásd a «Magyar Paizs» 3. és 4. számában. értekezletet hívott össze. Zalaegerszegnek mintegy 300 polgárát hívtak meg, ez évi január 14ére. Az értekezletre a zalaegerszegi kereskedő ifjak önképző köre engedte át nagy termét, a központi kávéház emleti szobáját. A terembe mintegy kétszázan fértek be. Dr. Kele Antal hatásos beszédben ismertette közgazdaságunkat, s rámutatott köz és magán elszegényedésünknek az okára: a külföldi, s különösen az osztrák iparnak betolakodására, s e miatt hazai termelésünk és iparunk elnyomására, s minden szegénységünk mellett a fényűzésre. Ha nincs közöttünk — úgymond — angol lord, a ki gyárakat alapítson, akkor nekünk szegény embereknek kell hozzálátnunk a baj orvoslásához, még koczkaztatással is, mert a hazáért mindenünket koczkáztatnunk kell, de a hazát semmiért sem szabad koczkára tennünk. Felhívja a gyűlést, hogy az értekezlet vezetésére válasszon elnököt, jegyzőt. Elnöknek egyértelemmel és lelkesedéssel dr. Kele Antal ügyvédet kiáltja ki az értekezlet, s a jegyzői teendőkkel megbízták Borbély Györgyöt és dr. Csák Károlyt. Az értekezlet kimondja, hogy meg kell alakítani egy életerős honi iparvédő egyesületet vármegyénkre kiterjedőleg; a leendő alapszabáy tervezetet is k'órvonalozza, hogy a létesítendő egyesület három irányban terjessze ki erkölcsi hatalmát: gyakoroljon hatást a közönségre, hogy ez a kereskedőtől hazai portékát kérjen, a kereskedő pedig a mennyire a lehetőség megengedi hazai gyárosoktól és kereskedőktől szerezze az árűczikkeit, s ezeknek adjon előnyt, s a vevőközönségnek ezeket kínálja elsősorban; végre alkalmas úttal-móddal gyakoroljon hatást az egyesület az iparos világra is, hogy ez jó munkát készítsen és ne csigázza fel az árakat. Kimondja az egyesület, hogy sürgetni kell a házi ipar meghonosítását. Kilátásba helyezik továbbá iparcsarnok építését, kiállítás rendezését, gyarak segélyezését, esetleg újaknak felállítását stb. Fischer Miksa felszólalására az értekezlet köszönetet mond dr. Kele Antalnak a magasztos eszme felkarolásáért, s a bátor kezdeményezését, s elhatározzák, hogy lehetőleg még ez évi februárban közgyűlést kell tartani az egyesület végleges megalakítására, alapszabályt kell készíteni, felhívást kell kibocsájtani a tagság gyűjtésre, az előleges kiadások fedezésére addig is segélyt kell kérni a különböző egyletektől, s az eszme terjesztésére fel kell szólítani a helyi lapokat. Az intézkedések végrehajtására a három tisztviselő mellé megválasztották még Duzár Istvánt pénztárnoknak, s Balassa Benőt ellenőrnek és bizottsági tagokul még a következőket: Dr. Czinder István, Udvardy Ignácz, Kovács László, Klo^ sovszky Ernő, Schütz Frigyes, Breisach Sámuel, Vörös Gyula, Fenyvesi Simon, Preszler Gyula, Nóvák Mihály, Cs. PéterfTy József, Horváth János, Záborszky Kálmán, Gombás István, Pap Alajos, Bencze György, Balaton Sándor, Kovács Mór, Farkas Ignácz, Domokos Ignácz. Az értekezleten felszólaltak : Dr. Kele Antal, Fischer Miksa, dr. Czinder István, Stern Miksa, Farkas Ignácz, Deutsch Miksa, dr. Csák Károly, Vörös Gyula, Nóvák Mihály, Borbély György stb. A kiküldött bizottság a megbízatás minden pontjának tőle telhetőleg igyekezett megfelelni. Egyelőre a «Zalamegyé*-ben és «Zalavármegyei Hirlap»-b3.n terjesztette a mozgalmat. Az előleges kiadások fedezésére mintegy 100 egylettől kért segélyt, melyre a helyi ipartestület azonnal át is nyújtott 20 koronát. A kereskedelmi miniszterhez feliratot intézett a bizottság, egy törzskönyvet, útmutatást kért arra nézve, hogy az országban hol minő gyárak és iparvállalatok vannak, s mely honi iparczikkek ajánlandók, hogy a közönséget tájékoztathassa, s felvilágosíthassa. Ugyanilyen értelemben írt az országos ipartestülethez, a kolozsvári bizottsághoz, Emkéhez, s az iparkamarához. Innen-onnan meleg elismerő válaszok és utasítások jöttek. Szétküldött a bizottság megközelítőleg hatezer példány felhívást az ország összes hírlapjaihoz, vezető férfiaihoz, s a megye csaknem minden írni-olvasni tudó lakosához. 1 A felhívás részletesen tárgyalja a mozgalom okát, czélját és eszméjét, s csatlakozásra szólítja fel az embereket. Ez ered1 Lásd a «Magyar Paizs» 6., 7. és 8. számában. behozatal : kivitel : kevesebb vagy több a behozatal : 1. Ausztr ia 428,756.000 412,113.000 több 16,6 43.000 2. Németország 27,665.000 50,956.000 kevesebb 23,39L000 3. Szerbia 22,415.000 4,437.000 több 17,978.000 4. Olaszország 15,689.000 "97244,000 több 6,445.000 5~Ro máni a 13,353.000 10, 043. 000 töb b 3,3 10.0 00 6. Bosznia-Herczegovina 7,690.000 8,445.000 kevesebb 755.000 7. Nagybritánia 5,025.000 11,115.000 » 6,090.000 8. Oroszország 3,426.000 1,950.000 több 1,476. 000 9. Törökország 37335.000 27157.000 több Í7 Í7S.I XjO 10. F ranczi a ország 1,992.000 10,491,000 kevesebb 8,499.000 11. Svájcz 995 000 4,084.000 » 3,089.000 12. Hollandia 712.000 1,977.000 » 1,265.000 13. Belgium 587.000 2,062.000 » 1,475.000 14. Bulgária, Kclet-Rumelia 416.000 1,701.0(K) » 1,285.000 15. Más álla mok 21,763.000 10, 205.00 0 több ll,r>.->S.O(K) s így az eredmény : Behoztunk összesen 1897-ben 553,719.000 ; kivittünk 540,980.000; többet hoztunk 12,739.000 frt értékkel .
