Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1900-12-13 / 11. szám
10 MAGYAR PAIZS 1900. deczember 20. ségért folyamodik, mert a jelenlegi nemcsak alól áll minden tekintélyen, de felette egészségtelen is. A mostani helyiséget eladja a varmegye, s hivatali szállásbért fizet a főszolgabírónak. A vármegye a füredi Erzsébet szeretetház javára évenként adni szokott 600 koronát most a közművelődési alapból adja. A zalaegerszegi mértékhitelesítő hivatal kibővittetését elhatározta a vármegye, hogy ezután mindenféle mértéket és tárgyat hitelesítsenek, A 6. kerületi csendőrparancsnokság kéri a vmegyét, hogy Perlakon épittesen egy csendőrlaktanyát s évi 700 korona házbért biztosít az ott levő csendőrszakaszért. Az állandó valasztmány jónak látta ezt javasolni, de a közgyűlés megváltoztatta s azt határozták, hogy helyet ad ingyen a megye s építtessen rá az állam. Az 1898. 21. tczikk 8. szakasz a. b. pontja értelmében gyakorlandó közsegélyezés módjáról és mérvéről a megye legtöbb községében alkotott szabályrendeleteket jóváhagyta a közgyűlés. A mikosdi urodalom, egy iparvágányra kér engedélyt Endréd pusztától Zalabérig. Engedélyezik, de a kivitelre vonatkozólag részletes terveket kérnek s a szerződés megkötésére az ellenszolgáltatások határozott kikötése mellett bizottságot küld ki a törvényhatóság. Az eddigi 3o 0/o'^ o s vármegyei vasúti pótadót leszállítják 2.£°/ 0-ra, minthogy az egyenes adók annyival emelkednek. A vármegye katonabeszállasólási pótadót a házbér és házosztaly adóra 3.7°/ 0-ban, a többi egyenes adókra 3.3°/ 0-ban állapítják meg. A többiek kisebb jelentőségű s távolabbról érdekelt tárgyak, ha csak az nem érdekli e lap olvasóit, hogy a Magyar Paizs szerkesztője írásban jelentette a törvényhatóságnak, hogy lapot indított az ismert elvek védelmére s kérte rá a jóindulatot, annyira, a mennyire a lap megérdemli. A gyűlés tudomásul vette. Törvényhatósági és közigazg.itasi gyűlések végén a főispán és alispán megszoktál: vendégelni a biz. tagokai. Most is ügy vólt. " A zalavármegyei iparpártolás mozgalma Kolozsvárt. Igaz, hogy a «Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület» a három első hónapi mozgalmas felhívasain, alakuló közgyűlésén, s az alapszabály megkészítésén kívül édes keveset dolgozott ezen a czímen. De az ő elvét viszi keresztül ténylegesen a belőle született fogyasztók szövetkezete, mely ma már naponként határozott izmosodással fejlődik; ugyancsak az egyesület szellemében született a «Magyar Paizs». Mind a három tényező egybeszakad a nemzeti védelemnél. Sem együttesen, sem akármelyik külön-külön is nem lehet haszontalan. Ezt ki lehet mondani önérzettel. Ezt a zalaegerszegi egységes mozgalmat nagy kitüntetés érte Kolozsvárt a napokban. Nem kisebb kitüntetés érte, mint az, hogy az erdélyrészi iparpártoló szövetkezet egyik nyilvános gyűlésén jegyzőkönyvébe írta a zalamegyei szövetség iránti elismerését és köszönetét. Az erdélyrészi iparpártoló bizottság a napokban gyűlést tartott Kolozsvárt. Hosszas tárgyalásokat folytattak fontos komoly dolgokról: az iparpártolás külömböző módjairól, a fővárosi nagy határozatról, az önálló vámterületről, s egyik pontban Zalavármegyéről is. Szemérmetlen dolognak tűnhetik fel, hogyha a «Magyar Paizs» szerkesztője ama pontban foglalt határozatot átveszi és tovább kürtöli, mert az ő nevét emlegetik, sőt túlságos jelzőkkel is ellátják, holott a zalavármegyei mozgalomhoz igazában a dr, Kele Antal neve fűződik. Balvállán az egyesületet emeli, jobbvállán a szövetkezetet tartja, s mindakettőt hazafias szíve melegségével ápolja. Magam pedig, igaz, hogy némileg részese vagyok a mozgalomnak, de hitvány szónoki tehetségemmel még szóbeli társa sem, csupán érzelembeli társa vagyok. Ez az igazság. Hanem azért én csupán a szerénykedés kedveért nem hagyom említés nélkül, s átírom a « Magyar paizs»-ba szószerint a kolozsvári határozatot, úgy a mint az «Ellenzék» napilapban írva találom. A bizottsági gyűlésen a következők voltak : Gámán Zsigmond elnök, Sándor József orsz. képviselő társelnök, előadó, Balogh Károly jegyző, Hory Béla, Magyary Mihály szerkesztő, Gámán József, Pákey Lajos, Kovács Géza, Kuszkó István, Bak Lajos, dr. Weisz József, Zatler Sándor, Havas Lázár, Reil Dániel, Merza Gyula, Eőry Ernő, Hegyi Gyula iparfelügyelő, Ferenczy Gyula, Sárkány Lajos, Héderváry Lehel, Magyar Endre, Hirschfeld Sándor és mások. Az «Ellenzék»-nek a gyűlést ismertető nagyczikkében egyik alezím alatt a következők vannak írva : <íBorbély György akcziója Zalavármegyében. Az erdélyi iparpártoló szövetség egyik tagja előadja a gyűlésen, hogy egy lelkes és nagy tevékenységű férfia került a székelyföldről Zalamegyébe. Borbély György állami gimnáziumi tanar. E férfiú az EMKE érdekében is, melynek alapító tagja, de hazarészünk kulturális és közgazdasági fejlődése érdekében is, míg közöttünk élt 1885-től 1896-ig tudással, ritka energiával, mindig önzetlen munkával rendkívül hasznos szolgálatokat tett. Borbély zalaegerszegi őrhelyéről is lelki szemeivel az erdélyi részek érliiktetését figyeli. A mit itt lát, ott értékesíteni törekszik. így történt, ho»y iparpártoló szövetségünk törekvését meglátta Lelkesített ennek érdekében új otthonában is. Tájékoztatása, búzdítása és lelkegítése nyomán ott is keletkezett egy iparpártoló szövetkezet. E szövetkezetnek tagja minden megyebeli lakós (Jóvolna! M. P. ) Nagy raktáruk is van a már hazai termékekből. (Ez egészen a dr. Kele Antal erős vállán van «M. P.») Ez akczión kívül «Magyar Paizs czím alatt a hazai ipar fellendítését és védelmét szolgáló lapot is indított, a mely magas színvonalon áll, s melyről elismeréssel nyilatkozott Bartha Miklós is, s mely az egész országban terjeszti a hazai ipar pártolását, védelmét. Indítványozza 41 fogva, hogy ezek az örvendetes tenyelP a'l'gyV.őkönyvbe foglaltassanak, s a szövetség elismerését és köszönetét fejezze ki mind Borboly György gimnáziumi tanárnak, mind a zalamegyei ipar pártoló szövetségnek. A gyűlés ezt altalanos helyeslés mellett egyhangúlag elfogadja.» Ezeket az «EUenzék» írja, s nem a «Magyar Paizs*. — Kolozsvárt ha nem is jobb, de talán más szemmel nézik a mi mozgalmunkat, mint sokan Zalamegyénkben. Heti hirek. Gyűjtsünk a Vörősmarty-szoborra. A zalaegerszegi szövetkezet nemcsak a közpénztárából, de egyes tagjainak a zsebéből is megkívánta, hogy áldozzon a «Szózat» költőjének emlékére. A mai névsorban látunk teljesen szegény embereket is, a munkás egylet tagjait, kiket nem lehetett meghatottság nélkül nézni, mint hozzák filléreiket sorban, mert ők is ismerik a Hazádnak rendületlenült, nekik is imádságuk a nemzet Miatyánkja. A következők adtak: Dr. Kele Antal ügyvéd szövetkezeti elnök 3 K., A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet 5 K., Kasznár Márton czipész-mester 1 K., ifj. Kleinhempel Károly szöv. üzletvezető 2 K., Nagy Károly szöv. könyvelő 1 K., Cs. Péterffy József áll. gazdasági szaktanító 1 K., Lónyay Ferencz szöv. segéd 1 K.., Farkas Dani szöv. bolti szolga 20 f., Tóth Kálmán szöv. tanuló 20 f., Bedö Vendel fbirtokos 1 K., Németh Elek v. főjegyző 1 K., Magyar Lajos v. pénztárnok 40 f., Bácsay János bognár 2 K., Lukács István kovács 1 K., Szűcs György munkás egyleti tag 40 f., s Kulc-ár Sándor 20 f. Meyer Rudolf 20 £., Köbli Antal 20 £., Tóth Isvtán 20 f., Szabó László 20 f., Tóth József 20 £., Vízsy József 20 £., Sipos János 20 f., Szabó István 20 £., Koll József 20 £., Horváth István 20 £., Tégi Miklós 20 £., Kertész József 20 f. munkás egyleti tagok. Továbbá Vida Kálmán Zkoppány 20 f., Csepeli Ferencz Nemesbükk 20 £., Senkó István Alibánfa 40 f. Összesen : 24 A', fío f. A mult számban kimutatott 88 K. 70 frel együtt a «Magyar Paizs. gyűjtése 113 K. 30 f. Vörösmarty Mihály -Zalaegerszegen. A mult héten tartott négyrendbeli Vörösmarty-ünnepélyhez méltóképen sorakozik ötödiknek a decz. 8-án tartott műsorozat, melyet a zalaegerszegi joghallgatók rendeztek a megyeház nagytermében. Nyomatékkal szólhatunk róla. A műsor gazdag volt, A rendezők és előadók komoly, érett, iskolázott ifjak. A hangúlat lelkes. Baján F. vezette a dalkört a szózat éneklésében s befejezésül a hymnúszszal, melyet a közönség állva hallgatott. UdvardyJenő átgondolt megnyitója útán Lachenbach Pál Szép Ilonkát szavalta, melyről néhai királynénk is azt szokta mondani, hogy Vörösmartynak ez a legszebb és legjobb költeménye. Mátyás királyról szól, az igazságosról. A melodrámát Udvardy Rafika kisasszony kísérte zongorán s az összevágó szép kíséretért egy hatalmas virágcsokrot és sok tapsot nyert. Udvardy Imre nem az életrajzokból, hanem az eredeti forrásból, a költő költeményeiből mutatott fel egy jellemző képet Vörösmartyról. Felolvasása olvasottságról és jártasságról tanúskodik. Eőry László a Vén czígányt S7avalta. Mihálovits Béláné úrnő Schill Imrének zongora kísérete mellett alkalmi énekeket adott elé. Virágbokréta és megújuló taps kísérte. Kaufmann Mátyás vmegyei aljegyző hatalmas beszédet dolgozott kí s szónoki hévvel adta elé. Kaufmann kilépve a frázisok hieroglifjéből bátor újjal rámútatott gyakorlati életünkre. Ezek a szalonok, azt mondja, «zsúrok», a fény, a pompa, a nagyzás hóbortja nem magyar természet, nem a mi fajunk túlajdonsága, nem Vörösmarty szelleme, nem a nemzetünk geniúsza. «A tehetetlen kor jött el. Puhaságra serényebb gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól.® Vissza Vörösmartyhoz ! az egyszerűséghez, a természetességkez : a régi dicsőséghez ! s végül a magyar nők szívéhez szól, hogy adakozzanak a költő szobrára. Ezután Bubics Tivadar vmegyei aljegyző magyar dalokat adott elő a zongorán. Ifj. Czukelter Lajos Gaál Mózesnek a «Vörösmarty szelleméhez» cz. szép költeményét szavalta már többször megdícsértszavaló tehetségével. Ifj. Tellmann Sándor dicsérendő egyszerű természetes előadásával tartalmas befejezőt mondott, Kaufmannak a nyomaba lépve. A Vörösmarty ünnepély fajerősítő, azt mondja s erre szükség van, mert a mai kort a léhaság, a stréberség és a servílismus jellemzi. Ez kitűnően van mondva uraim ! s a servilísmusnak kicsoda lehet tüzesebb ellensége mint a független érzelmű ifjúság? S ne haragudjanak meg, ha az előbbi magasztalásokhoz egy nem tetsző észrevételt is teszek. Vegyék őszintén, mint a hogy jön. Önök a költő ünnepélyét hivatalos rúhába öltöztették. A hivatalos gyűlésezéseken két tényező van: az elnök és a tagok sokasága. A kettő együtt teszi a gyűlést, de mégis rendjén van, ha udvariasságból külön megszólítást adunk mind a kettőnek. Hanem a Vörösmarty-űnnepélyen levő gyülekezethez s annak egyes tagjaihoz nem szükséges fokozatos megszólításokát intézni. Dr. Gróf Jankovich László főispán úr a saját nevében lehetett ott védnök, ha ugyan van szűkség védnökre, de nem a főispánságerejében. Akár Vörösmartynak, akármely más költőnek a szellemét sem egyik sem másik hivatal, sem bármelyik főispánság meg nem tudja védelmezni, ha mí emberek nem védelmezzük. Áthelyezés és megbizatás. A pénzügyminiszter Balássy Miklós komáromi kir. p. ü. titkárt saját kérelmére és költségén a z.-egerszegi kir. p. ü. igazgatósághoz helyezte át és megbízta az itteni pénzügyigazgató helyettesi teendők ellátásával. Jubiláló színigazgató. Szombaton este lesz Zoltán Gyula színigazgató jutalomjátéka, mely egyúttal az igazgatónak 30 éves színészi működése jubileuma is. Ez alkalommal színre kerül Dobsának egy kitűnő darabja V. László, Balaton Sándor vendégszereplő felléptével. Tekintve, hogy Zoltán városunkban tartózkodása alatt törekedett a közönség igényeit kielégíteni, az említett darabot ájánljuk a közönség és tanulóság figyelmébe. A mai számhoz gyűjtő ÍV van csatoiva s a Magyar Paizs barátainak a figyelmét felkéri a szerkesztő a legnagyobba buzgóságra. Csak minden megrendeli még egy új megrendelőt szerezzen. Nem a szerkesztő, az az ügy kéri, melynek ö is szolgája. A ki nem óhajtja járatni a lapot, legyen szíves elolvasás után a czimszalag visszaküldésével ezt jelezni, hogy a pénzbeli károsodástól mentve legyen, itt már neai az ügy, hanem maga a szerkesztő. Tizenegy mutatvány számból tájékozódást lehet szerezni a lap természetéről és értékéről. A kik pedig megtartják, szíveskedjenek januárius hónapja előtt elküldeni érte az egy koronát. A helybeliek a kihordónál levő nyugtára szíveskedjenek fizetni. Az előfizetőket a Magyar Paizs is nyugtatványozni fogja. A «Magyar Paizs» pályadíjára eddig bejött három költemény. Az első a Fóti dal versalakjára «Az iparos az anyagvilág költője, jeligével, a második «Védd Isten a magyar ipart l» s a harmadik «A magyar ipar nem volt, de lesz. jeligével. A Kaszinónak közgyűlése lesz decz. 14-én pénteken, s ha ekkor nem jelennék meg elég tag a határozathozatalra: decz. 22-én d. u. 6 órára van kitűzve a gyűlés. Tárgyhalmaz miatt igen sok czikk kimaradt.
