Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1900-11-15 / 7. szám
2 MAGTAR PAIZS 1900. november 15. Zalaegerszeg valahol a Majna mellett van. Vagy pedig tudjak a körmendiek, hogy Zalaegerszeg Magyarországon van, de talán a zalaegerszegi kereskedők kényszerítették eddig német levelezésre. Tan csak nem igy van a dolog ? A papirgyárosok tisztelgése. Gajári Ödön orsz. képviselő az Első Magyar Papíripar Részvénytársaságnak az elnöke, s az ő vezetésével 24 hazai papirgyáros tisztelgett a kereskedelmi miniszternél. A miniszter megígérte, hogy a magyar ipar érdekében ezután is fog tenni, mint eddig. — Hanem a gyárosok tisztelgése és köszönete akkor volna teljes, ha ők is, legalább ígérnének valamit, Ígérnék meg, hogy igenis versenyezni fognak, hogy a hazai fogyasztók, vásárlók, közvetítők ne mondhassák minduntalan az iparpártoló emberek ostromlásakor, hogy nem vehetek hazai papirost uram, mert a bécsi olcsóbb, s a bécsi pontosabban és gyorsabban is eleget tesz a megrendelésemnek. Dohos dió. A keresk. múzeum konzuli közleménye írja, hogy egy külföldi ügynök, nagy mennyiségű dohos diót vásárolt az üszkübi piaczon, s ezt aztán főleg magyarországi kereskedőknek új termés gyanánt ajánlja fel. Erre annál is inkább felhívjuk az érdekeltek figyelmét, mert a hazai czégek gyakran eszközlik dióbeszerzéseiket Üszkübben, pedig a dió még a szólásformában is a mi nyelvünkön szerepel, tehát jó magyarországi gyümölcsfa, s mégis rothadt üszkübit hoznak nekünk. Fogyunk-e, vagy szaporodunk ? Erre a kérdésre adja meg a feleletet a m. kir. központi statisztikai hivatal legutóbbi kimutatása, melyből levonhatjuk a szomorú tanúságot, hogy a közegészségügy állapota még mindig nagyon szomorú Magyarországon, s a tavaszi hónapokban különösen a gyermekhalandóság ölt megdöbbentő mérveket. A hivatalos adatok szerint 1900. május havában a magyar korona országaiban élve született 62.K70 gyermek, halva 1306. Hét évnél fiatalabb korban 22.198, hét évnél idősebb korban 25.124-en haltak el, úgy, hogy a halálozások összes száma 47.322, a népesség szaporodása tehát 15.548. Csupán a magyar anyaország népesedését tekintve, azt látjuk, hogy a folyó év május havában épen 3000-rel kevesebb a szaporodás, mint a mult év hasonló szakában. Selyemtermelés vármegyénkben. Zalamegyében a nép még jóformán meg sem igen kezdte a selyemtermelést, máris nagyon megcsappant az érdeklődés. Ugyanis míg a legutóbbi kimutatás szerint 1898-ban 727 család 4538.31 kg. selymet 3519.75 forint értékben termelt, addig 1899-ben ez a szám nagyot esett. Ebben az évben 281 csaléd foglalkozott csak a gubók tenyésztésével, a kik 1746.15 frtot kerestek. Bizony nagyon nehéz a népet a hasznos foglalkozásra is rászoktatni. Hazai és külföldi ásványvizek. A magyarországi ásványvizek sokkal kitünőbbek a külföldieknél. Ennél fogva a kolozsvári kereskedők köziil azok, a kik a hazai termékek fogyasztására súlyt helyeznek igyekeznek kiszorítani a külföldi vízeket. Egyik kolozsvári főtéri kereskedő évekkel ezelőtt évente 2000 liter gieshüblit adott el. Most alig ad el pár száz üveggel, mert ennek hasonmását a sokkal jobb minőségű borszéki vizet sürgette, és ebből .10 vaggon mennyiséget ad el évente. A karlesbadi vízből évente eladott pár év előtt 5000 üveggel. Ma elad a karlesbadi vízből 100 üveggel, s a karlesbadi víznek hasonmását, de ennél hatásra nézve sokkal jobb sztojkai vízből elad évente 5 vaggonnal. Könnyű lenne a külföldi vízeket kiszoríttatni a magyar vizekkel, de az a baj, hogy a magyar ásványvíz tulajdonosok csekély forgalom mellett nagy hasznot akarnak, s nem teljesítik a kiszolgálást gonddal és figyelemmel. Herczeg Metternich ujabban 80 ezer frtot áldozott arra, hogy Márienbád mellett lévő Königswerti Richárt forrás vízét a borszéki, sztojkai és a gieshübli helyett bevezesse. Ez ellen hazafias szempontból ájlást szeretnének foglalni egyes kereskedők, tötekvésük azonban megtörik a forrás tulajdonosok közönyén, ezek viszont küzködnek a hazai üveggyárosokkal, kik törékeny és nem kellő méretben készített üvegeket szállítanak. A harmadik Dampfmühle. Tetszik tudni, sok van, mert hires a magyar búza. «Csornaer Dampfmühle von Alexander Franki Csorna. Heutige Vorzugs-Preise per Cassa ohne Verbindlichkeit. Vertreter Feleki és Pankiewicz Szombathely* stb. Efféle ostoba ákombakumokat küldenek Zalaegerszegre és itt nagyobbrészt elfogadják, hanem a magyar ember utálattal fordul el az efféle útszéli hazafiatlan fráterektől. Jöjjön el a te országod fogyaszt, szövetkezet. Ezt-írják sokan a iM. P.» szerkesztőjének. Mert furcsa, így szólnak, hogy az iskolában milyen drákói szigorral verjük a gyermekekbe az enyém, tied különbségét, s az életben mégis milyen tág lelkiismeretű emberekkel van dolgunk. Kicsinyesnek látszó apró dolgok, de felette bosszantók azok az esetek, a miket itt-ott, kivált falu helyeken elkövetnek a fogyasztókkal. Nem mondom, hogy csak épen Hahóton történik meg, hogy a 6 krajczáros gyertyát 8-ért, s a 8-ast 10-ért adjak — megtörténik egyebütt is, de ez annál nagyobb baj. Vándor kiállítások. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a magyar ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében vándor kiállítások rendezését határozta el. Az első ily kiállítás a Mátyás-szobor leleplezése alkalmából Kolozsvárott fog rendeztetni, melyet Arad, Szeged, Debreczen, Pozsony s több más városok fognak követni. A világ ipari termelése. Az amerikai EgyesültÁllamok munkaügyei minisztériuma érdekes statisztikát bocsátott ki a világ nagyobb államai ipari termelésének értékéről. Ezen rendkívül tanulságos statisztika szerint, a nagyobb államokipari termelésének értéke így alakul: Egyesült-Államok 7.000.000,000 dollár, NagyBrittannia 4100 millió dollár, Németország 2.915.000,000 dollár, Francziaország 2245 millió dollár, Oroszország 1.815,000.000 dollár, Ausztria-Magyarország 1.625.000,000 dollár, Olaszország 605.000,000 dollár, Belgium 510 millió dollár,Spanyolország 425.000,000 dollár,Svájcz 160.000,000 dollár. A sJatisztikáhcDZ fűzött jelentés kiemeli, hogy az Égyesült-Államok termelése azért oly rendkívül nagy, mert az amerikai munkás munkaképessége jóval nagyobb, mint az európai munkásé, a mi egyrészt a jobb metódusnak, másrészt a sokkal tökéletesebb gépek használatának tudható be. Másik ok volna a nyersanyagok olcsóbb volta, miáltal a gyári tevékenység fokozódik. Egy amerikai munkás termelésének átlagos értéke 1888 dollár, míg Angliában 790, Németországban, Francziaországban és Belgiumban 59Ó, Svájczban 433, Oroszországban 381 és Olaszországban 265 dollár. Az átlagos bér a különböző államokban így alakul: Amerikai Egyesült-Államok 348 dollár, Nagy-Brittannia 204, Francziaország 174, Belgium 165, Németország 155, Svájcz 150, Osztrák-Magyar-Monarchia 150, Spanyolország 120 és Oroszország 120 dollár. — Ebből az adatokból tehát kitűnik, hogy az amerikai munkás bére a legnagyobb, mivel azonban munkaképessége is nagyobb, az amerikai ipar versenyképességét nem károsítja. De nem csak a munkások tetemesebb termelőképessége, hanem a gépek sokféle alkalmazása és tökéletesebb szerkezete is nagy előnye az amerikai iparnak. A gépek mn'ködési ereje az Egyesült-Államokban a legnagyobb és ott, valamint a többi államokban következőleg alakul: Egyesült-Államok 18 millió lóerő, Nagy-Brittannia 12.000,000, Németország 9.000,000, Francziaország 5.000,000, AusztriaMagyarország 2.500,000, Oroszország 2.500,000 Belgium 1.000.000 lóerő. A gyomor. Zalaegerszegen a mult hónapban 45 marhát vágtak le, 174 hizott disznót, 78 tejfogú marhát, 60 bornyút és 108 birkát. Hólabda. Pár hete láthatjuk már az újságok- ! ban, hogy hólabda, lavina szelvény stb. eltiltása. Mi az ördög lehet? Ha belemélyed az ember az újságezikkbe, hát látja, hogy a 6j krajezáros aranyórák lutrizásának az eltiltásáról van szó. Hegedűs Sándor miniszter eltiltotta ezt a lavina rendszert. Nem ismertetem itt, mert a iMagyar Paizs» ezelőtt öt héttel, október 11-én, a 2. számában írt már róla czikket, épen olyant, milyent érdemelt. Kettős hír. Az egyik igen közönséges, s hozzá még családi is, a «Magyar Paizs» családi ügye, s abból áll, hogy a szerkesztő három hét alatt négy lapiihordót fogadott. A három eUővel nem igen boldogult, mintha azok is ellenségei volnának a Paizsnak ; a negyedik egy jóképű 15 éves gyerek. Evvel tán megsegíti az Isten. Az előbbiekben vagy egy, vagy más hiba volt. Legügyesebb volt köztök egy 50 éves férfiú, a ki magas kora mellett is páratlanul gyors és élénk mozgá-ú, szegénysége mellett ritka becsületességü, s mint tősgyökeres zalaegerszegi polgár, mindenkivel ismarös és mindenben jártas, úgy, hogy a helyi viszonyokhoz mérten csaknem .versatus. és .literátus. embernek lehetne mondani. Egyetlen egy hibája volt, az, hogy nem tudta hol van a Kossuth-utcza, a melyik 25—30 méter széles, egy kilóméter hosszú, a városnak elfoglalja felerészét, s rajta közlekedik a város Európával. Ezt nem ismeri a mi polgártársunk. Ezzel összefügg az a második hír, a mi ugyan már elég régi, hogy a mi jő öreg Kossuth apánk ezelőtt már hét évvel meghalt. Akkor mozgolódtak, s dicsőségének a halhatatlanságára elkereszteltünk egy-egy utczát — a tanácsteremben. így tettünk Zalaegerszegen is. De a nagy utcza házain most is .Fehérkép-utcza. van kiírva .Kossuth-utcza. helyett. A szerkesztő levele. A kiket illet. Megvádolták a .Magyar Paizs»-t azzal, hogy a két utolsó lapon a honi ipartermékek hosszú névsorát csak azért közli, hogy a gyárosok fizessenek érte valamint. A melyik nem fizet, annak kimarad a neve gyárostól, mindenestől — így járt, azt mondja a vád, az Eitner-féle bőrgyár is, mert nem rendelte meg a lapot. — Tévednek a vádolók. Ha a névsor közléséné! úgy gondolkoznám, a mint ök képzelik, akkor a magyarországi gyárak névsorát csak fejér lappal mutathatnám fel. Abban igázok lehetne, hogy jó szívvel venném, ha a .Magyar Paizs.-t támogatnák, vagyis, ha megrendelnék évi 2 forinttal, de már abban botorkál a lelkiismeretük, hogy kihagytam volna valakit, azért, mert nem járatja a lapot. A hosszú névsort a * Magyarország*-ból vettem át, s úgy van most is. Az Eitner bőrgyárat nem hagytam ki a .Magyar Paizs»-ból, mert be sem vettem, minthogy a .Magyarország.-ban sem volt benne. Hogy az a névsor nem volt telje-, én kevé-bé lehetek felelős. Jegyzetben megkértem mindenkit, hogy segít-enek a kiegészítésben. Jöttek is új nevek, csak az Eitner bőrgyárról nem jött semmi említés mind ezideig, s most i-, ilyen ferdített és fordított rágalmazás alakjában. így is jobb, mint semmi. Most tehát beírom a névsorba azzal a megjegyzéssel, hogy a hazugságot elítélem, - a közlésért díjat nem kérek, mert a .Magyar Paizs. szerkesztője önkényt vállalkozott a magyar ipar terjesztésére. Vegyék tudomásul tehát, a kiket illet, hogy az előfizetők és megrendelők névsorát most nem néztem m»g, s így nem i< tudom, hogy az Eitner gyár benne van é vagy ninc-. lle minthogy ezzel semmi összeköttetésben nincs a gyárak névsorának közlése, a többi közé írom az Eitner gyárat is — senkinek sem a szép szemiért, hanem azért, mert elv, s azért, mert a .Magyar Paizs. szelleme, a mint utálja a léha feszelgöt, annal inkább meghajol a magyar munkáskéz előtt, akár Eitner gyárnak híjják ezt a kezet, akár másnak, s akár tetszik ez az Eitner gyárnak, akár nem. — T. J. Szathmár Fogadja Nagyságod hálámat és köszönetemet. Vagy a levél késett, vagy én siettem. Az utóbbiak még várnak a közlésre — H. Szentbalázs. Rómát sem egy nap alatt építették. Ha apránként is, csak törhetetlenül. Talán lesz alkalmam közvetlenebb köszönetre is. — N. P. Szóval majd bővebben. — Palánka. Tévedésből késett. — K. Szalapa. Hasonló dolgok szívességére igen kérem és mindeniket köszönöm. — K Bucsuszentlászló. Ugyanez. — K. Kolozsvár. Meghaltál e vagy a kezedet görc- bántja imádott — (nem Jankóm). Hol lakik Sz. M. poéta ? — M B Os. és két M. Torda. Mozoghatnátok egy kissé. — B. Vácz. Kaptam. Megy a levél, s a párizsi levelező-lap is. — Ismeretlennek. Ha az eredeti szalag, vagyis név nélkül jön vissza a lap, nem tudhatom, melyik nevet törüljem. Kérem tehát szíveskedjék ráírni a a lap szélére a nevet, ha a megszüntetést kell eszközölnünk. — Kjzö. Ez is boszantó, tévedésből késett. Országgyűlés. Tíz napig tárgyalták a trónörökös házasságáról szóin törvényjavaslatot. Thaly Kálmán azt mondta, hogy a javaslat elfogadása fejében hozassák haza Rákóczi Ferencz hamvait. Szilágyi Dezső és Pulszky Ágoston a javaslat mellett beszéltek. Csütörtökön a Rakovszky István beszédje kergette fel egy kissé a vért az emberekben. A nagy Szilágyival kelt csatára. Az ó-germán jognak volt az az alapja, azt mondja, hogy ha nemes ember vett el szolgaleányt, az útódok nem az apa, hanem az anya rangjat örökölték. Szívtelen vad törvény volt ez, melyet még a német jog is kidobott már magából. Csak nem akarjuk mi felszedni ? Pénteken azonban Pichler beszéde után hosszú záró beszédet tartott Széli Kálmán miniszterelnök, s a javaslatot a többség szavazata elfogadta. A veleje a dolognak pedig az, hogy Ferencz F. főherczeg ő fenségének, s majdan ő felségének a hitves felesége nem lesz egyúttal megkoronázott királyné is. Szombaton volt a részletes targyalás. Érdekes, hogy Ugrón Gábor nem ellenezte .a javaslatot. Mert az uralkodóház tagjai ki vannak véve köztörvényeink alól. Nekik házi törvényeik vannak. Mas kérdés, hogy miért van így. Még hétfőn és kedden is folytatták a részletes tárgyalást, most is folyt a viaskodás Rakovszky és nagy Szilágyi között. Széli Kálmán miniszterelnök maga ajanlott egj- kis pótlást a javaslathoz, aztán elfogadták részleteiben is.