Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-11-15 / 7. szám

2 MAGTAR PAIZS 1900. november 15. Zalaegerszeg valahol a Majna mellett van. Vagy pedig tudjak a körmendiek, hogy Zala­egerszeg Magyarországon van, de talán a zala­egerszegi kereskedők kényszerítették eddig német levelezésre. Tan csak nem igy van a dolog ? A papirgyárosok tisztelgése. Gajári Ödön orsz. képviselő az Első Magyar Papíripar Részvény­társaságnak az elnöke, s az ő vezetésével 24 hazai papirgyáros tisztelgett a kereskedelmi miniszternél. A miniszter megígérte, hogy a magyar ipar érdekében ezután is fog tenni, mint eddig. — Hanem a gyárosok tisztelgése és köszönete akkor volna teljes, ha ők is, le­galább ígérnének valamit, Ígérnék meg, hogy igenis versenyezni fognak, hogy a hazai fo­gyasztók, vásárlók, közvetítők ne mondhas­sák minduntalan az iparpártoló emberek ost­romlásakor, hogy nem vehetek hazai papirost uram, mert a bécsi olcsóbb, s a bécsi ponto­sabban és gyorsabban is eleget tesz a meg­rendelésemnek. Dohos dió. A keresk. múzeum konzuli köz­leménye írja, hogy egy külföldi ügynök, nagy mennyiségű dohos diót vásárolt az üszkübi piaczon, s ezt aztán főleg magyarországi kereskedőknek új termés gyanánt ajánlja fel. Erre annál is inkább felhívjuk az érdekeltek figyelmét, mert a hazai czégek gyakran esz­közlik dióbeszerzéseiket Üszkübben, pedig a dió még a szólásformában is a mi nyel­vünkön szerepel, tehát jó magyarországi gyü­mölcsfa, s mégis rothadt üszkübit hoznak ne­künk. Fogyunk-e, vagy szaporodunk ? Erre a kér­désre adja meg a feleletet a m. kir. központi statisztikai hivatal legutóbbi kimutatása, mely­ből levonhatjuk a szomorú tanúságot, hogy a közegészségügy állapota még mindig nagyon szomorú Magyarországon, s a tavaszi hóna­pokban különösen a gyermekhalandóság ölt megdöbbentő mérveket. A hivatalos adatok szerint 1900. május havában a magyar korona országaiban élve született 62.K70 gyermek, halva 1306. Hét évnél fiatalabb korban 22.198, hét évnél idősebb korban 25.124-en haltak el, úgy, hogy a halálozások összes száma 47.322, a népesség szaporodása tehát 15.548. Csupán a magyar anyaország népesedését tekintve, azt látjuk, hogy a folyó év május havában épen 3000-rel kevesebb a szaporodás, mint a mult év hasonló szakában. Selyemtermelés vármegyénkben. Zalamegyé­ben a nép még jóformán meg sem igen kezdte a selyemtermelést, máris nagyon megcsappant az érdeklődés. Ugyanis míg a legutóbbi kimu­tatás szerint 1898-ban 727 család 4538.31 kg. selymet 3519.75 forint értékben termelt, addig 1899-ben ez a szám nagyot esett. Ebben az évben 281 csaléd foglalkozott csak a gubók tenyésztésével, a kik 1746.15 frtot kerestek. Bizony nagyon nehéz a népet a hasznos fog­lalkozásra is rászoktatni. Hazai és külföldi ásványvizek. A magyar­országi ásványvizek sokkal kitünőbbek a kül­földieknél. Ennél fogva a kolozsvári kereske­dők köziil azok, a kik a hazai termékek fogyasztására súlyt helyeznek igyekeznek ki­szorítani a külföldi vízeket. Egyik kolozsvári főtéri kereskedő évekkel ezelőtt évente 2000 liter gieshüblit adott el. Most alig ad el pár száz üveggel, mert ennek hasonmását a sokkal jobb minőségű borszéki vizet sürgette, és ebből .10 vaggon mennyiséget ad el évente. A kar­lesbadi vízből évente eladott pár év előtt 5000 üveggel. Ma elad a karlesbadi vízből 100 üveggel, s a karlesbadi víznek hasonmá­sát, de ennél hatásra nézve sokkal jobb sztojkai vízből elad évente 5 vaggonnal. Könnyű lenne a külföldi vízeket kiszoríttatni a magyar vizek­kel, de az a baj, hogy a magyar ásványvíz tulajdonosok csekély forgalom mellett nagy hasznot akarnak, s nem teljesítik a kiszolgá­lást gonddal és figyelemmel. Herczeg Metter­nich ujabban 80 ezer frtot áldozott arra, hogy Márienbád mellett lévő Königswerti Richárt forrás vízét a borszéki, sztojkai és a gieshübli helyett bevezesse. Ez ellen hazafias szempontból ájlást szeretnének foglalni egyes kereskedők, tötekvésük azonban megtörik a forrás tulajdonosok közönyén, ezek viszont küzködnek a hazai üveggyárosokkal, kik töré­keny és nem kellő méretben készített üvege­ket szállítanak. A harmadik Dampfmühle. Tetszik tudni, sok van, mert hires a magyar búza. «Csornaer Dampfmühle von Alexander Franki Csorna. Heutige Vorzugs-Preise per Cassa ohne Ver­bindlichkeit. Vertreter Feleki és Pankiewicz Szombathely* stb. Efféle ostoba ákombakumo­kat küldenek Zalaegerszegre és itt nagyobb­részt elfogadják, hanem a magyar ember utá­lattal fordul el az efféle útszéli hazafiatlan fráterektől. Jöjjön el a te országod fogyaszt, szövetke­zet. Ezt-írják sokan a iM. P.» szerkesztőjé­nek. Mert furcsa, így szólnak, hogy az isko­lában milyen drákói szigorral verjük a gyer­mekekbe az enyém, tied különbségét, s az életben mégis milyen tág lelkiismeretű embe­rekkel van dolgunk. Kicsinyesnek látszó apró dolgok, de felette bosszantók azok az esetek, a miket itt-ott, kivált falu helyeken elkövet­nek a fogyasztókkal. Nem mondom, hogy csak épen Hahóton történik meg, hogy a 6 kraj­czáros gyertyát 8-ért, s a 8-ast 10-ért adjak — megtörténik egyebütt is, de ez annál na­gyobb baj. Vándor kiállítások. Hegedűs Sándor keres­kedelemügyi miniszter a magyar ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében vándor kiállítások rendezését határozta el. Az első ily kiállítás a Mátyás-szobor leleplezése alkal­mából Kolozsvárott fog rendeztetni, melyet Arad, Szeged, Debreczen, Pozsony s több más városok fognak követni. A világ ipari termelése. Az amerikai Egyesült­Államok munkaügyei minisztériuma érdekes statisztikát bocsátott ki a világ nagyobb álla­mai ipari termelésének értékéről. Ezen rend­kívül tanulságos statisztika szerint, a nagyobb államokipari termelésének értéke így alakul: Egyesült-Államok 7.000.000,000 dollár, Nagy­Brittannia 4100 millió dollár, Németország 2.915.000,000 dollár, Francziaország 2245 millió dollár, Oroszország 1.815,000.000 dollár, Auszt­ria-Magyarország 1.625.000,000 dollár, Olasz­ország 605.000,000 dollár, Belgium 510 millió dollár,Spanyolország 425.000,000 dollár,Svájcz 160.000,000 dollár. A sJatisztikáhcDZ fűzött je­lentés kiemeli, hogy az Égyesült-Államok ter­melése azért oly rendkívül nagy, mert az amerikai munkás munkaképessége jóval na­gyobb, mint az európai munkásé, a mi egy­részt a jobb metódusnak, másrészt a sokkal tökéletesebb gépek használatának tudható be. Másik ok volna a nyersanyagok olcsóbb volta, miáltal a gyári tevékenység fokozódik. Egy amerikai munkás termelésének átlagos értéke 1888 dollár, míg Angliában 790, Németország­ban, Francziaországban és Belgiumban 59Ó, Svájczban 433, Oroszországban 381 és Olasz­országban 265 dollár. Az átlagos bér a külön­böző államokban így alakul: Amerikai Egye­sült-Államok 348 dollár, Nagy-Brittannia 204, Francziaország 174, Belgium 165, Németország 155, Svájcz 150, Osztrák-Magyar-Monarchia 150, Spanyolország 120 és Oroszország 120 dollár. — Ebből az adatokból tehát kitűnik, hogy az amerikai munkás bére a legnagyobb, mivel azonban munkaképessége is nagyobb, az amerikai ipar versenyképességét nem káro­sítja. De nem csak a munkások tetemesebb termelőképessége, hanem a gépek sokféle alkalmazása és tökéletesebb szerkezete is nagy előnye az amerikai iparnak. A gépek mn'kö­dési ereje az Egyesült-Államokban a legna­gyobb és ott, valamint a többi államokban következőleg alakul: Egyesült-Államok 18 millió lóerő, Nagy-Brittannia 12.000,000, Németország 9.000,000, Francziaország 5.000,000, Ausztria­Magyarország 2.500,000, Oroszország 2.500,000 Belgium 1.000.000 lóerő. A gyomor. Zalaegerszegen a mult hónapban 45 marhát vágtak le, 174 hizott disznót, 78 tejfogú marhát, 60 bornyút és 108 birkát. Hólabda. Pár hete láthatjuk már az újságok- ! ban, hogy hólabda, lavina szelvény stb. eltil­tása. Mi az ördög lehet? Ha belemélyed az ember az újságezikkbe, hát látja, hogy a 6j krajezáros aranyórák lutrizásának az eltiltá­sáról van szó. Hegedűs Sándor miniszter eltil­totta ezt a lavina rendszert. Nem ismertetem itt, mert a iMagyar Paizs» ezelőtt öt héttel, október 11-én, a 2. számában írt már róla czikket, épen olyant, milyent érdemelt. Kettős hír. Az egyik igen közönséges, s hozzá még csa­ládi is, a «Magyar Paizs» családi ügye, s abból áll, hogy a szerkesztő három hét alatt négy lapiihordót fogadott. A három eUővel nem igen boldogult, mintha azok is ellen­ségei volnának a Paizsnak ; a negyedik egy jóképű 15 éves gyerek. Evvel tán megsegíti az Isten. Az előbbiekben vagy egy, vagy más hiba volt. Legügyesebb volt köztök egy 50 éves férfiú, a ki magas kora mellett is páratlanul gyors és élénk mozgá-ú, szegénysége mellett ritka becsületességü, s mint tősgyökeres zalaegerszegi polgár, mindenkivel isma­rös és mindenben jártas, úgy, hogy a helyi viszonyokhoz mérten csaknem .versatus. és .literátus. embernek lehetne mondani. Egyetlen egy hibája volt, az, hogy nem tudta hol van a Kossuth-utcza, a melyik 25—30 méter széles, egy kilóméter hosszú, a városnak elfoglalja felerészét, s rajta közlekedik a város Európával. Ezt nem ismeri a mi polgártársunk. Ezzel összefügg az a második hír, a mi ugyan már elég régi, hogy a mi jő öreg Kossuth apánk ezelőtt már hét évvel meghalt. Akkor mozgolódtak, s di­csőségének a halhatatlanságára elkereszteltünk egy-egy ut­czát — a tanácsteremben. így tettünk Zalaegerszegen is. De a nagy utcza házain most is .Fehérkép-utcza. van ki­írva .Kossuth-utcza. helyett. A szerkesztő levele. A kiket illet. Megvádolták a .Ma­gyar Paizs»-t azzal, hogy a két utolsó lapon a honi ipar­termékek hosszú névsorát csak azért közli, hogy a gyárosok fizessenek érte valamint. A melyik nem fizet, annak kima­rad a neve gyárostól, mindenestől — így járt, azt mondja a vád, az Eitner-féle bőrgyár is, mert nem rendelte meg a lapot. — Tévednek a vádolók. Ha a névsor közléséné! úgy gondolkoznám, a mint ök képzelik, akkor a magyar­országi gyárak névsorát csak fejér lappal mutathatnám fel. Abban igázok lehetne, hogy jó szívvel venném, ha a .Ma­gyar Paizs.-t támogatnák, vagyis, ha megrendelnék évi 2 forinttal, de már abban botorkál a lelkiismeretük, hogy ki­hagytam volna valakit, azért, mert nem járatja a lapot. A hosszú névsort a * Magyarország*-ból vettem át, s úgy van most is. Az Eitner bőrgyárat nem hagytam ki a .Magyar Paizs»-ból, mert be sem vettem, minthogy a .Magyaror­szág.-ban sem volt benne. Hogy az a névsor nem volt telje-, én kevé-bé lehetek felelős. Jegyzetben megkértem mindenkit, hogy segít-enek a kiegészítésben. Jöttek is új nevek, csak az Eitner bőrgyárról nem jött semmi említés mind ezideig, s most i-, ilyen ferdített és fordított rágal­mazás alakjában. így is jobb, mint semmi. Most tehát be­írom a névsorba azzal a megjegyzéssel, hogy a hazugságot elítélem, - a közlésért díjat nem kérek, mert a .Magyar Paizs. szerkesztője önkényt vállalkozott a magyar ipar ter­jesztésére. Vegyék tudomásul tehát, a kiket illet, hogy az előfizetők és megrendelők névsorát most nem néztem m»g, s így nem i< tudom, hogy az Eitner gyár benne van é vagy ninc-. lle minthogy ezzel semmi összeköttetésben nincs a gyárak névsorának közlése, a többi közé írom az Eitner gyárat is — senkinek sem a szép szemiért, hanem azért, mert elv, s azért, mert a .Magyar Paizs. szelleme, a mint utálja a léha feszelgöt, annal inkább meghajol a magyar munkáskéz előtt, akár Eitner gyárnak híjják ezt a kezet, akár másnak, s akár tetszik ez az Eitner gyárnak, akár nem. — T. J. Szathmár Fogadja Nagyságod hálámat és köszönetemet. Vagy a levél késett, vagy én siettem. Az utóbbiak még várnak a közlésre — H. Szentbalázs. Ró­mát sem egy nap alatt építették. Ha apránként is, csak törhetetlenül. Talán lesz alkalmam közvetlenebb köszönetre is. — N. P. Szóval majd bővebben. — Palánka. Tévedés­ből késett. — K. Szalapa. Hasonló dolgok szívességére igen kérem és mindeniket köszönöm. — K Bucsuszent­lászló. Ugyanez. — K. Kolozsvár. Meghaltál e vagy a keze­det görc- bántja imádott — (nem Jankóm). Hol lakik Sz. M. poéta ? — M B Os. és két M. Torda. Mozoghatná­tok egy kissé. — B. Vácz. Kaptam. Megy a levél, s a párizsi levelező-lap is. — Ismeretlennek. Ha az eredeti szalag, vagyis név nélkül jön vissza a lap, nem tudhatom, melyik nevet törüljem. Kérem tehát szíveskedjék ráírni a a lap szélére a nevet, ha a megszüntetést kell eszközölnünk. — Kjzö. Ez is boszantó, tévedésből késett. Országgyűlés. Tíz napig tárgyalták a trónörökös házassá­gáról szóin törvényjavaslatot. Thaly Kálmán azt mondta, hogy a javaslat elfogadása fejé­ben hozassák haza Rákóczi Ferencz hamvait. Szilágyi Dezső és Pulszky Ágoston a javaslat mellett beszéltek. Csütörtökön a Rakovszky István beszédje kergette fel egy kissé a vért az emberekben. A nagy Szilágyival kelt csa­tára. Az ó-germán jognak volt az az alapja, azt mondja, hogy ha nemes ember vett el szolgaleányt, az útódok nem az apa, hanem az anya rangjat örökölték. Szívtelen vad tör­vény volt ez, melyet még a német jog is ki­dobott már magából. Csak nem akarjuk mi felszedni ? Pénteken azonban Pichler beszéde után hosszú záró beszédet tartott Széli Kál­mán miniszterelnök, s a javaslatot a többség szavazata elfogadta. A veleje a dolognak pe­dig az, hogy Ferencz F. főherczeg ő fenségé­nek, s majdan ő felségének a hitves felesége nem lesz egyúttal megkoronázott királyné is. Szombaton volt a részletes targyalás. Érdekes, hogy Ugrón Gábor nem ellenezte .a javaslatot. Mert az uralkodóház tagjai ki vannak véve köztörvényeink alól. Nekik házi törvényeik vannak. Mas kérdés, hogy miért van így. Még hétfőn és kedden is folytatták a részletes tár­gyalást, most is folyt a viaskodás Rakovszky és nagy Szilágyi között. Széli Kálmán minisz­terelnök maga ajanlott egj- kis pótlást a ja­vaslathoz, aztán elfogadták részleteiben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom