Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-10-04 / 1. szám

I. év. o i'! i y c v \ \ '* o 900. október 4. / 1. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. MAGYAR PAIZS Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 23. /I rJfJ Szerkeszti és kiadja. BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Tájékoztató! Hogy minden esetleges és esetlen megjegyzésnek előre útját vágjam, megjegyzem, hogy a paizs hadi szerszám ugyan, de csak védő eszköz és nem támadd fegyver. Ilyen a < MAGYAR PAIZS» is. A < MAGYAR PAIZS» közlönynek önkényt elvállalt kötelessége a következő pontokban látható. 1. A Zalaegerszegen megalakult magyar iparvédő-egyesületnek szószólója, az egyesület tagjainak mintegy heti levelezője lesz. 2. Epen így, az iparvéelő-egyesület szellemében Zalaegerszegen megalakult központi fogyasztó és értékesítő szövetkezetet is pártolja mindaddig, míg ez el nem tér ama két sarkalatos elvétől, hogy t. i. először a hazai ipart tevőlegesen pártolja, másodszor a közönség megélhetésének kónnyebbítésére mindent tisztán és minél olcsóbban közvetít. A mint tehát az említett egyesületnek, úgy ennek a szövetkezetnek is közli hétről-hétre minden ügy ét-dolgát. j. A mint a zalavármegyei iparvédő-egyesület és szóvetkezet hullamgyürűt vetve, tovább-tovább is akar hatolni, akként a nMAGYAR PAIZS» sem maradna csupán egy vármegye határán belől A hazai iparvédő u -izgalmaknak és ilyen irányú szói'etkezetekiíek a szellemet általában, nagyobb kórben is terjeszteni akarja. 4. Az iparvédő mozgalmat nem csupán az iparosok javára találtak ki, hanem a kczökben levő nemzeti szellem fejlődésére, a nemzeti közműveltség bővítésére, a közönség egyes tagjai elszegényedésének a megakadalyozására, vagyis a nemzeti vagyonosodás emelésére, vagy a mi mindegy: az önérzetnek, az ónállóságnak és a szabadságnak ápolásara. Ennél fogva a huni ipar emelésere nézve szóba áll a «MAGYAR PAIZS» mind a három tényezővel: az iparossal, a kereskedővel és a fogyasztó közönségge l. 5. Szóba áll a «MAGYAR PAIZS» a földművelővel, az iparossal és kereskedővel, azért is, mert ennek a háromnak együttesen kell haladnia, s szóba elegyedik főképen a kézi munka emberével, mert ezek tartják csontos vállukon és kérges tenyerükön az országot. 6. A hazai ipar elhanyagolásával sok pénz kimegy az országból, s a mennyi kimegy, mi ugyanannyival szegényedünk. Az elszegényedés után pusztulás következik. Akármicsoda miatt van a sorvadás es pusztulás, csak pusztulás az. Ezért szólani jog a «MAGYAR PAIZSu a maga módja szerint a munkátldnságröl és a munkásságról, a fényűzésről és a józan életmódról, a pazarlásról és a takarékosságról, a közgazdaságról és az egészségügyről. 7• Hogy az egészséges testbe fi egészséges lélek lakjék, hozzá kell járulnia az iskoláztatásnak is, mert nem oknélkiil mondták, hogy «elvész a nép, mely tudomány nélkül való*. A nevelésügy népszerűsítésén szanaszét még va?i mit dolgoznunk. 8. Azt azonban nem sokat kell védelmezni, a mi márfokozatos haladásnak és erősödésnek indult. A szerzett és szerzendő tudománynál van egy féltettebb kincsünk, a mit örököltünk, a mi a vérünkben gyökeredzik: ősi tulajdonságufik, nemzeti hajlamunk, magyar jellegünk. Ezt az ősi természetet, mely a miénk, s mely nélkül nem is lehetnénk mi, a micsodák, ezt kell védelmezni a viseletben, szokásban, gyermekjátékainkban, tánezban, zenében, dalban, beszédben és írásban, társalgásban es irodalomban, tanításban és tankönyvekben, életben és művészetben, s legeslegjőkepen a nyelvben ; mert *.nyelvében él a nemzett, s hiába! nem lehet tagadni, hogy itt-ott rányomulva, sarokba szorítják a magyar nyelvet, vagy megtámadva néha játékból is, vagy érzéketlenségből, meg-megtépászszák. A v-MAGY A R PAIZSd a magyar vérnek ezt a kincsét, a magyarságnak az iparnál ezt a drágább kincsét is szándékozik védelmezni. Terjeszti a magyar nyelv használatát s a használatban sürgeti a magyarosságot. 9. Ezekből látható, hogy e közlöny %>élein etiyt mond a közélet nyilvánulásairól arra nézve, a mi a magyarosságot illeti, s a mi a magyarsag megerősödését jelenti. Mert bírálat vagy ítélet nélkül sem a szónak, sem az írásnak nincs értéke. Egyesek érzékenységet megkíméli a * MAGYAR PAJZS*, de tétovázás nélkül beleszól a közérdekbe. A megye és város igazgatásáról, a törvénykezésről, társadalmi gyűlésekről rövidebb értesítéseket közöl. A vallásosságot általánossagban ápolja. Egyéb vallási es politikai dolgokrol legfeljebb rövid krónikákat sorol fel, távol minden véleményezéstől. Vagyis a «MAGYAR PAIZS» nem politikai lap. 10. A «MAGYAR PAIZS* egyszerű nyelven beszél; nincs hü lön beszédmódja a miivé/,- j szamára, s httieerőlködik a népusre, mert csak egy magyarnyelv van : az egyszerű, világos, érthető magyarnyelv. 11. A % MAGYAR PAIZS» olyan, mint a munkás ember tenyere: minél többet dolgozik, annál inkább keményedik es erősödik; minél több es erősebb ellensége van, annál jobb; annal több erőt tud kifejteni. Szívesen veszi, megköszöni és közli az ellenfeleknek legélesebb kritikáit és támadásait is, bírva a jogot, hogy védekezhetik. 12. Igyekszik a «.MAGYAR PAIZS» a közélet elsőrendű emberei közül szellemi támogatókat nyerni. A «MAGYAR PAIZS» irányát leghathatósabban és legérvényesetben támogatják szó- és írásbeli oktatásban, s a gyakorlati életben is a magyar nők es a népiskolák tanítói. Előkelő helyekről már is igen jóindulatú válaszok érkeztek a megindulandó közlönyhöz. Elég ezek közül, ha csupán Bartha Miklós úrnak és Jászay Mari asszonynak a levelét említem. A szerkesztőnek a felkertek közül igen kevés a személyes ismerője, inkább a «MAGYAR PAIZS»nak a barátjai. így : Jászay Mari (Bpest), Gyarmathy Zsigáne (Bánfi-IIunyad), Ilarmath Lujza (Maros- Vásárhely'), Kuszkóné, Tokaji Irma (Kolozsár), Németh Elekné, Andaházy Irén (Zalaegerszeg) írónők, Bartha Miklós (Bpest), Szabolcska Mihály (Temesvár), Ke le György (Kotor), Török Ernő (Muraszombat), Kuszkó István, Jékey Aladár (Kolozsvár) írok; Dr. Kele Antal (Zalaegerszeg) ügyvéd; Kun Vilmos zalaegerszegi, Józan Miklós bpesti papok, Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Borbély Sándor váczi igazgató, Eülep Imre, Kereskedő László, Mihálovics Béla zalaegerszegi, Balogh Károly kolozsvári, Buday József miskolczi főgymn. tanárok, Kováts Gyula légrádi körjegyző. Különben azt hiszem, hogy segítségemre lesznek tanár és tanító társaim mindnyájan, mert egy irányban kell nekünk törekednünk a <MAGYAR PAIZS*-zsal; s munkatársak lesznek a lap olvasói mindnyájan — szóban, írásban és cselekedetben, mert van egy kötelesség, mely mindnyájunkkal közös ebben az országban : a közjóiét előmozdítása. OzJ A «MAGYAR PAIZS» megindulásának első igazi oka az, hogy az ezelőtt egy évvel kezdődött magyar ipar pártolás mozgalma itt-ott már kezd csendesedni, s az a czélja, hogy ne csendesedjék és ne alugyék el, a mint elszokott aludni a szalmaláng. Epen ezért nem is jog szemérmeskedni a «MAGYAR PAIZS» abban, hogy úgynevezett eredeti czikket közöl, vagy már használtat. Ha czélját elősegítheti vele, ismétli a más lapokba?i már megjelent nyomatékosabb czikkeket, s végig vezeti a zalaegerszegi iparvédő-egyesületben tartott beszédeket és felolvasásokat, ha azok már megjelentek volna is itt vagy amott, mert a «MAGYAR PAIZS» nem szépelegni, hanem használni akar. A közlöny hetenként mai alakjában, legkevesebb nyolez oldalon fog megjelenni. Három hónapra 1 korona, egy évre 4 korona az ára; egyes példány 8 fill. A hazai termények és iparczikkek hirdetésének az ára az eddigi szokáshoz mérten felényi. Két sornyi kis hirdetésnek az ára az előfizetés árában már benne van. Lehel, hogy vakmerőség volt ilyen olcsóra szabni a lap árát, de hitem és reményem van rá. hogy gazdagon meg lesz jutalmazva, ha olyan becsülettel hídja folytatni pályajutását, mint a milyen becsületes a szándéka. Zalaegerszeg, 1900. október 4. Szerkesztő és kiadó. A „Magyar Paizs" barátaihoz. Vaszary Kolos történettudós és Magyarország első papja azt mondta, hogy kard szerezte, kereszt tartja jónn a hazát. Nem lenne pórias akkor sem, ha úgy mondanók, hogy paizs tartja fönn — a háromszögű paizs: a vallással, a munkával és a hazaszeretettel. Még a kereszt is tehát csak egyik része a védelemnek. Szent István királylyal bevégződött a kard szerepe. Azóta paizsra van szükségünk. Csaknem egyszerre jött a kereszt és az ekevas. A hazaszeretet csak később jött még. A hogy a magasra tartott kereszt összekötött bennünket az éggel, s a földbe akasztott ekevas lebilincselt ehez a földhöz: ez összeköttetésekből született a hazaszeretet. Vagy más szókkal, őseink szellemi életének a finomabb része volt a hit, mely jövőt igért nekik azzal a feltétellel, ha munkához fognak. Durvább, de nem lényegtelenebb része szellemöknek az a készség és ügyesség, melylyel akarták és meg is tudták fogni a kapa nyelét. S mikor látták, hogy nemcsak füvet terem a rét, nemcsak vadhúst ad az erdő, s nemcsak a folyó vize oltja a szomjat,