Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-10-15 / 12. szám

6 Magyar jövő 1947 GKTŐBEít 15« Egy-zgy kórterem munkaközös séggé agakul. Nem kerül ki innen asszociális jeliem, a gyerek nem marad. le. A Nemzeti Segély törődik a szülővel va'ó kapcsolattal is, szü­lői értekezleteket tartanak, a gyerek nem szakad el az otthonától a sza­natóriumban sem. Az egészséges gyereket akkor is segítik, ha kike­rült innen. Orvos, ápolónő, taní­tónő vállvetve együtt dolgozik ebben a közösségben. III. Bölöni György elnök megköszön­te az üdvöz ő szavakat és elmondta,. hogy ezt a saanatóriumot az édesipa­­rosok á'dozatkészsége tartja f<.nn nagyrészt. Abból a csokoládéból, meyet a gazdag gyerekek elszopo­gatnak, a haszon egyrésze .a beteg szegény gyerekeknek jut. Schück István az a cukros bácsi, aki a beteg gyerek életét nemcsak csokoládéval, de egészséggel is megédesíti. Az ünnepség a Szózat hangjai met-ett ért véget. A gyerekek szá­mára az ünnepségből a legkelleme­sebb volt az a csokoládé, amelyet a MKP jóléti irodája osztott szét kö­zöttük. Általában, amikor régen miniszterek és előkelő uraságok végig­jártak egy ilyen intézményt, a kellő szónoklatok után a merevség és az unalom melle.t, mindenki, aki gondolkózott, azt érezte, hog^ az intézményeknek nem e z az igazi arca, melyet a leereszkedő miniszter lát, ez egy „kisuvickolí“ kép, amely retusálja a hétköznapok való­­diasságát. Most, mikor Olt Károly népjóléti miniszter meg-mcgállt a gye­rekek ágya mellett cs leüli' az ágyak szélére játszani, mikor meg hegyezte az egyik síró kisfiú eltörött ceruzáját, azt éreztük, hogy a miniszter maga feledkezett el arról legjobban, hogy hivatalos sze­mély. A miniszter most családapa volt csupán, három gyerek apja, aki, elfeledkezve a »prezentálásról, otthon érezte magjjt és eljátsza­dozott ilt. mint a saját gyerekeivel. A demokrácia érdeme, hogy kiölte az ilyen ünnepségekből a „íaksznikat“,a nagyképűsködést és a repre­­zentálást. Még a gyermekek is éreztek, hogy ez más, mert nem riadoztak a felnő.t inváziótól, hanem vidáman énekeltek, egyik rosszalkodott is. Olt Károly mentette meg al büntetéstől. Bár azt hiszem, a Nemzeti Segély szana óriumában a büntetés maximuma az lehet, hogy két tábla csokoládé helyett a delikvens egy táblát kap. Furcsa, hogy beteg, nagyon beteg kicsi gyerekek között nem a baj, nem a terheltség, nem a nyomor, nem a rossz lakások, a prolo tár kínlódás jutott az ember eszébe, mely ezeket a gyerekeket ide juttatta, hanem a szépség, a jóság, a lélek derűje tört fel. Mert ez az első intézmény, amely nemcsak a j ó r a gondol, hanem a szépre is. A gyerekeken állat- és játékmintás szép flaneilpizsamák, a falakon a lelkes és tehetséges Tedesco Anna vidám képei, csupa virág és kép. A gyerekek maguk is rengeteget rajzolnak és festenek, minden ágy fölött ott van a „művész“ müve. Akad köztük igen tehetséges is. * Járjuk az épületeket. Világosság, levegő, hófehér ágyak. Olyan -ez, mini a mennyország, melyről, sok egészséges gyerek a fertőzött, túlzsúfolt proletárlakásokban álmodik. A táplálkozásuk is olyan", mintha mesekönyv elevenedett volna meg. Kakaó, vajas-lekváros ke­nyér, rengeteg gyümölcs. Délben sülthús, háromféle körítéssel, csoko­ládés kuglóf, délután kávé, teasütemény, este tojás, tejberizs, gyümölcs. Akadt olyan felnőtt, aki szívesen vállalna egy kis betegséget ennyi jó falatért. A nyitott terraszon feküdtek a gyerekek, napnyugtakor viszik be őket a szobába. Ezek az épületek valamikor gazdag emberek nya­ralóhelyei voltak. A sok tágas teremben egy két unatkozó felnőtt tén­­fergett. Mos százával kapnak új életet tündérszép beteg gyerekek. Talán még a demokrácia ellenségei is megértik és megérzik, hogy ez így van jól, ennek így kell lenni és ha bármennyi nehézség is van a jelenben, a jövőt itt építik, reklám és dobszó nélkül. Dr. Villányiné, a szanatórium védangyala, rámosolyog egy-egy gyerekre. Fáradt ez a mosoly. hosszú hónapok napi hűszórás munká­jának az eredménye, amit itt most bemutattak. Kárász főtitkár hevesen magvarázza: Nem kell alamizsna! Nem megyünk a régi vonalon! A társanalmi közösségnek kell vállalni névtelenül az adakozást. Semmi alamizsna sem kell. Házbért fizetünk, állami szubvenciót sem kapunk, fenntartjuk a 40 főnyi személyzetet Ezt a közösségnek vállalnia kell. Az „Otthon“ igazi otthonná lett... Látogatás Nyuszi, Mackó, Cica birodalmában Csepel a gyárak váróra. Sok gyárké­­mény, komoly épüle4 minden lépésnyi terület a munka szolgálatában, itt több ezer ember dolgozik, a nap minden percé­ben, énei és nappal folyik a munka. ' A szürke, poros füstös városon kérész ül visz utunk Az AllomáB-u ca 1. szám alatt valóságo-s oázis vár bennünket: a Nemzeti ßegely Petőfi Sándor gyermekotthona. A Nemzeti Segélvnek ez az otthona egv tízszobás villában van, s a régi nyupatos v;l atuln/donos helyett 34 3—6 eves korú gyermeknek ad boldog otthont. Mikor bélépünk a villa kapuján, kedves 6-zi kép fosad bennünket: aránylanak a lombok, de láttuk més a nváron sok örö­méi nyújtó hatalmas fürdőmedencét, a nagy homokozói, hintát, s egyéb gyermek­örömeket. A villa kívül-belül ragyogó épület, jóleső látvány a szemünknek lalán hirtelen íei sem sorolhatom, hoev mi tet­szett jobban. A parketta fénylik, szép­mintájú tarka szőnyegek díszítik a szobá­kat, remek kis bútorok állnak a helyi­ségekben A hálószobákban pompás fehér csőágyak. Minden ágvacskán kartontábla jelzi a boldog kis tulajdonos nevét, azon­kívül — az írni, olvasni nem tudó kicsi­nyek kedvéért — kis kép jelzi: nyuszi, cica, mackó, csillag, hogv a gyermek mi­lyen becenévre hallgat, erről a jelről is­mer rá ‘a kis tulajdonos minden holmijára. Ezek a jelek szerepelnek azután a törül­közőiken, poharukon és egyéb ha^nálati tárgyaikon. A. fürdőszobában is kö.ülné­­,zünk, a pohárpolcon minden kis bentlakó­nak ott a pohara, fogkeféje, kis keféié s itt is szerepelnek a kis ie'ek. Délután, már a korai órákban vidáman dorombol p tűz hogy az esti fürdéshez a sok kis kádban meleg víz várhassa a gyermeke­ket. Az esti fürdés a nap egyik fény­pontja. Két nagy játszószobája van a gyermekek­nek. Amikor az egyikbe belépünk, hatal­mas indián csatakiáltás fogad bennünket. A nagyszerű nevelés eredménye, hogv a gyermekek boldogan és nyugodtan fogad­ják az idegeneket is, nincs riekik mit fél­niük, itt az otthonban azt tanulják, hogy a felnőttek értük dolgoznak, őket kíván­ják boldoggá tenni. A hangok áradata körülölel, de ugyan­úgy körülfognak a gyermekek s azt hi­szem maj-dnem olyan kiváncsiak rám, mint én rájuk. „Gyere néni“ hallom ki a sok. kis hangból az egyik fiúc kát. Szá­lai János szólít így meg. s elmeséli, hogv a gépet hajtja a papája a gyárban. Eszek Szaniszló így beszél: ,,apú a gyárban esi. nál.a a ‘kéményt“. Látok egv kisleányt, olyan gyönyörű, szőke, kékszemű, mint gyermekkorom vágyva vágyott hajasba­­bája, 3 éves. . . Fekete Évának hívják. Amennyire a gyermekhadtól lehetséges, körülnézek a teremben. Rengeteg va já­ték, fából és egyéb anyagból; a gyerme­keknek játékra már csak azért is szük­ségük van mert itt rakódik le későbbi doigos életük alapja. Ha egy gyermek nem akar játszani, az kéőbb dolgozni sem akar majd. Szerencsére az ilyen gyermek ritka. ->i Szórakoztató látvány a falakon végig­tekinteni: őzikék, gombák, mókusok, virá­gok. pillangók és még sok minden díszíti a falakat, s ragadja meg a gyermekek szemét, ha éppen szemlélődni ruccan ked­vük. Ezeket a falra' fe tett. látványosságo­kat a kicsinyek mutogatják nekünk, s szépen sorban elmagyarázzák, hogy me­lyik kép mit is ábrázol. De ők nemcsak * mutogatni szeretnek, hanem beszélni is. Szabó Kató elmondja, hogy a marná'’a gyárban do’gozik, paoáia hadifogoly és o a kistestvérével, a három és féléves Sanyikávaj lakik itt. Bányai István mu'atia, hosv merrefelé van a , Wéem“ gyár, ahol apukája villanyt ciinál. Mondja, hogy anyukáia sokáig be­teg volt, nemrég e’ment örökre, mert meghalt. Van egy kistestvére a két és fél­éves Mártlkft. Az ötéves roppant értel­mes István még elmondja, hogy a j.Wéem-müvezető“ bácsi örökbe akarta fo­gadni a Mártikat, de apuka csak kölcsön­adta pár hónapra a tes*‘vérét, de nem vált meg- lőlük, s esténként apuka főzött nekik és mosott rá^uk. , . Van itt olyan gvermek, akir vizsgálatra hozott be az anyja, s közben megszökött, magára hagyva a gyermeket. A naplóból lát'-'m. hogy az anva hónannktg nem je­lentkezett, keresték és körözték. Körül­belül négy hónap ufán megjelent az anva, s anV^ta látja a b^idog é»- t gyermekét, rendszeresen felkeresi, érdek­lődik a fia után. Az otthon vidámmá, bol­doggá tette itt a permeket és az anvát is. A jáfszószobák után megnézzük az ebédlőt Éde-s kicsi adtaink, székek, a gyermekek kodnak meg^ele’ő nagyságban. Ar ú*ínunk tóduló pvermek^ereg büszkén magyarázza, hogy nr kor mit esz.nek. A reggel tei volt és kétszersült. délelőtt al­mát és kenyeret ettek, az ebéd — közös véleményük szerint — nagvon finom volt: becsin átleyes, rántottesi^ke és almáspite; u-’^nrián kakaót kantsk. Ezek után megérdeklődtem a konyhán hogv mi lesz a vacsora? Ec é~e s^a^dm^át «<5 tjWtát ksnnak. Meg is la'szik a gyerekseregen. horfr be^sü’et­te! esTnek. A maguk közű! választott kis pincéreknek nem kell sokat kínálni tár­saikat: ha odaviseik a teli tányérokat. — ami komoly nagy feladat Samukra, s lel­kes ndraadó figyelemmel végzik, — üresen vihetik vissTa. A gyermekek kiszolgálják egymást az ét­kezésnél. főleg a nagyobbak a kisebbeket, s ezenkívül a közösségi szellemnek más tanúié!ét is adják. Segítenek a kicsiknek, vagv ügyetlenebbeknek az ö’tözésben, s akinek sikerült a cioőbefözést megoldani egyedül, hozzálát, hogy mást is beavasson e komolv tudományba. Az épület betegszbáia szép világos A gyermekek mindennapi sTórakozás-ai kö öt tomá°7^s foglalkozás; mesemondás, ének és szabadban való *áték szerepel. A mesét ők maguk mondják el. A W. M., a Posztógyár és a Neményi papírgyár a’kalmazottainak gyermekei az otthon bentlakói 34 boldog kis ember, akiknek szülei nyugodtan végezhetik mun­kájukat. mert gyermekeik megkapják m'ndazt, amire szüségük van. hogy egész­séges kiegyensúlyozott, közösségi érzéstől áthatott, hasznos tagjai legyenek a társa­dé "nnak. Még sok ilyen otthonra volna szükség! Kürschner Ilona. N..S. HÍREK A Nemzeti Segély vidéki szerve~ zcteinek vezetői szamszérint IGO an négynapos értekezletet tartottak Bu­dapesten a szervezet központjában. Megbeszélték a Nemzeti Segély munkájának fejlesztését, különös te­kintettel a 3 éves tervben vállalt kötelezettségekre. Határozatot hoztek, mely szerint köszönetüket fejezik ki Molnár Erik­nek, a lelépő népjólé'i miniszternek, a Nemzeti Segélynek nyújtott mesz­­szemenő támogd fsáért és megértő jóindulatáért- Ugyancsak felirattal fordulnak az úi népjóléti min:s: iír­hez, Olt Károlyhoz, melyben iidvöz- Hk hivatalbalévése alkalmából és kérik, hopv támogassa, a Nemzeti Seciéki munkáiét úgjj, mint a múlt­ban Molnár Erik. % * ' A Nemzeti Segély Központja öszr szes munkatársai részére e hó 19 én, vasárnap kirándulást rendez a Ke­­vélynyeregre. Találkozás reggel lU9 órakor a HÉV. Pálffytéri végállomásán- Élel­miszert mindenki hozzon magával,--------f----------------------------------­s. Örökbefogadás 12 éves teljesen árva fiút örökbe­fogadásba a cinának. özv. Hubek Gézáné, Budafok, Szikla-u. 8. 5-| ^ VII.1 T'-o -1 ?■ ö.

Next

/
Oldalképek
Tartalom