Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-10-15 / 12. szám

scat 19».« 2 Magyar jövő 1947 OKTÖBEK 15. mas segé’'/szervezeté*: a CARS-ot és az APARAREA PATRIOTICA-t él­jenezték meg. Michail jonescu ezredes és a helyőrség asszonyai magyjar-román bált rendeztek a Nemzeti Segély kiküldői fei tiszteletére. Ezen a szí­nes, hangulatos összejövetelen — Kárász Győző, a Nemzeti Segély fő­titkára is felszólalt. Leszögezte, hogy a magyar és román nép érde­kei közösek. Hiszem, hogy a két n'pnek nem lesz többé szüksége arra. hogy mentő akciókkal siessenek az éhező gyermekek segítségére; a hatalma an nekilendülő terme* lés és dolgozónk erőfeszítése, mely évről-évre javít a gazdasági állapotunkat, el fogja oszlatni a fasiszta háború utolsó ám át, a fmyege 5 éhínséget is. A gyer­mekcsere-akciókat mé sem fog­juk lezárni. Mert ezek a kicsi­nyek megannyi apró d ploma­­tát jelentenek, akik mosolyuk­kal, szeretetükkel s a fogadó szülőkre való boldog vissza :m­­lékezéssel építik és erősítik a két nép barátságát. A buklanesti fogadtatás igen je­lentős ál omása romániai irtunknak. Az Apararea Pa.riotica sajtófoga-, dásán úgyszólván az összes iap^k vezető publicistái jelentek meg, majd a legme egebb elismerés hang­ján írtak akciónkról, a magyar szü­lők áldozatos gesztusáról, valamint Romániában tett nyilatkozataink­ról, melyeikből a dunavölgyi szoli­daritás és őszinte közeledés hangja csendül ki. Kedves, megható élményben volt részünk — mondja informáto­runk — midőn ImZcs János udvar­helyi képviselő az udvarhelyiek üdvözletét tolmácsolta Bucareut­­ben. A képviselő úr székelyfö d jellegzetes iparművészeti remekeit: pompás kőkorsót és ezerszínű kézi­munkát hozott ajándékba. A szé­kely asszonyok küldték, hogy ígv fejezzék ki hálájukat a Nemzeti Segély önzetlen dolgozói iránt. — Hogy él odaát a magyarság? — vesszük át a szót. — A csikvármegyei főispán infor­mációja szerint — hangzik a válasz — a megye negyvenhat tiszt­viselőjéből — negyvenöt magyar. Eb­ből a számadatból kidomborodik az a tény, hogy a magyarlakta terűle­tek valóban magyar tisztviselői kart kapnak. — Van-e Erdélyben elegendő ma­gyar iskola? — A magyarságnak mindenütt önálló magyarnyelvű iskolája van s ami ezzel talán egyforma fontos­ságú — egyre szaporodnak a ma­gyar színházak is. — Ezek szerint a kormány ki­mond ttan magyarbarát! — Igen. Dr. Groza Péter kormá­nya őszinte magyarbarát politikát fo-ytaí. Ennek az orientációnak Luca Vasil főtitkár az egyik él­harcosa. — A reakció nem kovácsol ebből politikai jegyvert? — Szórványosan előfordul még, hogy reakciós szellem irányítja va­lamelyik közfunkciönárius cseleke­deteit. A magyar népi szövetség azonban résen ál, képviselői azon­nal panasszal élnek s az ügyeket mindig sikerül tökéletesen orvo­solni. — Hogy áll egyébként az összees­küvők ügye? — Bűnperük most veszi majd kezdetét, de a nép már a pert meg­előzően hatalmas gyű éseken köve­ted a demokrácia ellenségeinek leg­szigorúbb' megbüntetését. — Milyenek Románia terméskilá­tásai? — A multévi szárazságot az idén a bőség esztendeje váltotta fel. Sem az erdélyi, sem a. regáti pa­rasztok nem emlékeznek hasonló jó termésre. Legfeljebb a zsiradékkal van némi baj, mert az aszály .ide­jén a takarmány nélkül síny-ődő állatokat le kellett rágni. Ismerve Románia hatalmas erőforrásait, nyugodtan állíthatom, hogy a hús és zsiradékhiányt is hamarosan pó­tolni fogják. *— Hogy sikerült Romániában a stabilizáció? — A stabilizációt — csakúgy mint nálunk — fgyik napból a má síkra hajtották végre. Ez a nagy­­jelentőségű pénzügyi „hadművelet“ természetesen óriási károkat oko­­zotf a spekulációnak. *A do’gozók é’etszínvonalát viszont felemelte, s így a román nép egységesen áll a kormány mögött, mely minden tá­madás, aknamunka ellen megvédi a stabilizációt. — Milyen a Nemzeti Segély ro­mániai tost vérszervezeteinek jnun­­kája? — A CARS 1400 népkonyhát ál­lított fel az aszá'ysu t>!+a vidéke­ken, ahol egy tál étellel látták el az ínséges lakosságét. Hatvanezer gyermeket a Szerencsésebb termésű területekre helyeztek át, de töhb­­ezret juttattak ki Bulgáriába, 2000 gyermeket magyarorszáqi befogadó szülőknek adtak át. Lengi/el :r zág­­ba pedig közel ezer ayermeket utaz­tattak ki. *Fölvették a kapcsolatot a francia, csehszlovák és magyar demokratikus segélyszervezet ekkel. Magyarország például 10 vagon hü­velyest és 5 vagon cukrot küldött, A CARS — hála a jó termésnek — a legközelebbi jövőben befejezi munkáját. — Szeretnénk hallani valamit az Apararea Pa;rio,icáróL — Ez a szervezet Romániában körülbelül azt a munkát végzi, mint Magyarországon a Nemzeti S gély- Ebben a, szerveze ben résztvesz ez egész társadalom és az összes koalí­cióba tömörült pártok. Óriási appa rátusával, rengeteg intézményével .a legkülönbözőbb szociális akciókat bonyolítja le. — Milyen tervekkel jött haza Ro­mániából, a Nemzeti Segély? — Az Apararea Pa'.rioti ca ve­zetőivel. de elsősorban dr. Mezin­­cescu Eduard főtitkárra1 megegvez­­tünk abban, hogy olyan társadalmi akciókban, melyek mindkét nép ér­dekét szolgálják, a legszorosabb kapcsolatot építjük ki, hogy a jövő­ben is együtt dolgozhassunk mind­két nép érdekében és a dunavölgyi szolidaritás jegyében. De mindeze­ken a terveken túl azzal a szilárd meggyőződéssel tértünk haza, hogy a két szomszédnép barátsága a de­mokratikus fejlődés logikus és kí­vánatos következménye. Ha demo­kráciánkat erősítjük, erősítjük a jó szomszédságot V! A me-értő,' szívé­lyes román-magyar barátság ápolása viszont a d:mok. áciánok — s ami ezzel egyértelmű — a fejlődésnek nyit új perspektívái. G. Gy. S A NEMZETI SEGÉLY LEVELESLÁDÁJA TONALIT RÁDIÓ, ELEKTROTECHNIKAI Budapest, 1947. augusztus 10. ÉS VEGYIPARI K. F„T. BUDAPEST, VII,, ROTIEHBIUER-U. 31 Nemzeti Segély VII. kér., Központ • Budapest, Ruhaakciójuk során Vállalatunk dolgozói részére juttatott ruha­­neműkért, alulírott üzemi bizottság — a Vállalat dolgozói nevében — ezúton fejezi ki 'köszönetét. Szabadság! Barátság! güncz László Gábor imre üb. elnök. üb. elnök h. CSILLAG JÁNOSNÉ üb. tagja. ENGEL KÁROLY fcLtKTROMDS SZERELÉSI ANYAGOK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA Budapest, VII., Vöíösmar}y-ufc:i* lé 1947 szeptember 1. Nemzeti Segély Központjának, ^ - Budapest. Az Engel Károly elcktromosgyár üzemi bizottsága ezúton is köszönetét mond a Nemzeti Segélynek és a VII. kér. központnak a részünkre juttatott szereietadományokért és főképen szimpátiáját kiváltotta Weisz Jenőné és özv. Balassa Lászlóné munkája, akik nem­csak a mostani, hanem minden egyes segélyakció alkalmával segítő­­kezet nyújtanak az elesett sorsú munkásainknak. Mégegyszer hálás köszönetünket kifejezve, vagyunk elvtársi üdvözlettel: ENGEL KAROLY ELEKTROMOS GYÁR ÜZEMI BIZOTTSÁGA ' Budapest. VII., Vörösmarty-u. 16. , Markos György: Ők már tudják Tanítók, pedagógusok felkérésére el­mentem egy iskolába előadást t”-»--t a hároméves tervről. Nem tudom mi volt a íontoáabb, az, hogy a gyerekek tanuljanak, vagy *érr. Azt, hoey a gyermekek mit tanultak, nem tudom, — de é-n rengeteget. * Tulajdonkénen^ ez Is volt a cél, mert előzőié" óbban állapodtunk meg, hogy könyve' írok a gyermekek számára a hároméves tervről. Egy könyvet, ami­ben megmagyarázom, mi a háromév rí terv, mi a tervszerűség, miért pusz­tult el az ország, mit kell felép:teni, milyen lesz az életszínvonal, mikor iesz újra jóvilág Magyarországon, úgy véltem, nem lesz könnyű dolog ezt gyermekeknek megmagyarázni, amikor még a felnőttek is olyan nehezen ér­tik meg ezeket az igazságokat. Bár már hajlandó vagyok azt hinni, hogy a közgazdaság valami hét lakattal le­zárt misztikus titok, amelyet csak a beavatottak értenek meg és a kívül­állók csak élvezik annak áldásait, vagy nyögik átkait, de sem megér eni, sem aszerint cselekedni nem képesek. Az előadásból beszélgetés lett- Mindjárt az elején fel ettem a kér dést, mire' is keli a hároméves terv? — és rögtön záporoztak a feleletek. — Azért, hogy a munkásoknak job­ban menjen a dolguk, — hogy igazság legyen az országban és ne legyenek gazdagok és szegények, — azért, hogy fel tudjuk építeni az országot, — hogy mindenkinek több pénze legyen, — rend legyen az országban, nem pedig rendetlenség. — Házat sem lehet terv nélkül építeni. Ilyenek voltak a nagy hangzavarbán ■ kivehető válaszok. Persze az első feladat volt a vála szók, kiabálások, vélemények zűr­zavarában egy kis rendet és tervszerű­­‘séget teremteni. A tízéves gyermekek megértették, hogy nem lehet össze­vissza kiabálni, hanem egyik a másika után mondja el véleményét. Ezek után —r hogyan is mondják a nagy diplomáciai eseményeknél a vi­lág lapok? — „szívélyes és közvetlen légkörben“ folyt le a csevegés. Föl­vetődött az a kérdés, hogy tervnek lennie kell, mert ez a rendje és módja a dolognak. Ha országot akarunk épí­teni, úgy kell eljárni, mintha házat -akarnánk építeni- Először el kell ké­szíteni közös megbeszélés alapján a tervet, azután a legügyesebb meg­csinálja a rajzot és az is lehetetlenség, hogy az egyik oda hordja a téglát, ahova akarja és a másik oda akarja rakni a csöveket, ahova éppen eszébe jut és nyilvánvaló az is, hogy nem a tetővel kuli kezdeni, hanem a pincével. Eí?y másik gondolat a puszta sziget képét idézte fel, ahol mintegy 30 gyér. m:k véletlenül odavetődik, megpróbál társadalmat teremteni Itt is nyilván­valóvá vált, ha valakinek van egy bicskája, egy tűje, cérnája, gyufája, azt a közösség érdekében kell felhasz. nálni. Némi vita volt a körül, hogy vájjon az illető kölcsön adja-e, vagy hogy úgy mondjam, elvileg kell-e ki­mondani, hogy ne az ő jóságától függ­jön, hogy k nek és mikor adja kölcsön, szóval a fontos „term: 15 eszközöktt" köztulajdonba kell venni. Tervszerűen ' kell eljárni mindenkinek, alá kell ren­delni magát a közösség ügyének, men­nél nagyobb a szükség, a veszély, an­nál inkább, de mindehhez még nem elég a szervezettség, vezetők is kelle nek. / Én nagyon keveset beszéltem, a gye­­rekek annál többet-Utána már nem is volt olyan nagy probléma a harminc gyerek helyett kilenc és félmillió magyart és a puszta sziget helyett a háborúban tönkrement országot behelyettesíteni. A gyerekek megértették a ház hasonlatát, sőt nem­csak megértették, hanem rögtön rend­­szerezték a kérdéseket. A felnőttek, akik ma megértik eze­ket a kérdéseketr a maguk jelenét ad­ják az ő jövőjükért. A gyerekek meg­­ért.k, de miért értik meg olyan nehe­zen a felnőttek? Nem akarom azt hinni, hogy vár­nunk kell addig, amíg ők majd a helyünkre állnak. Már előbb termé.. kénnyé kell tennünk a puszta szigetet és fel kell építenünk a lerombolt há­zat és hazát még akkor is, ha pillanat­nyilag nélkülözéseket, új áldozatot kő. vetel, önkéntes alárendelést, alkalmaz­kodást, lemondást, magunk és a ma­gyar jövő érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom