Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-10-15 / 12. szám

1147 OKTOBER-15. Magyar Jövő A GYERMEK ÉS A MŰVÉSZ A NPm/pfl lSpO’pIv a ma8'yar irodalmi és művészeti élet re­­iX i'tlu/jtH prezentánsait megbeszélésre hívta meg. hogy a szellem fegyverével legyenek segítségükre nagy gyermekmentő munkájukban. Családi uzsonna közben e sorok írójának felköd ölt az a mondás, hogy a gyerekek és a művészek hasofi’.ók. Mikor a Nemzeli Segé y hölgyei szeretette] kínál ;ák a megjelent művészeket, mindenkinek az jutott eszébe, hogy szívvel-'élekkel segítenünk kell, mert a Nemzeti Segély mint a gyer­mekekért, úgy a művészekért is sokat tett. 1 (ÍJ lll4l‘t‘lim ' Az ostrom után testileg megfogyva, le’kieg jl • 7 íim ' jiioi kifosztva, idegileg szétrombolva» a 'eg többen gyászo'va, mert halottja mindenkinek volt, hátizsákká] a rozzant vál akon, a Nemzeti Segélynél igen csendes sereg él dogált minden héten egyszer. Au ogramkérő diák szeme csillogott volna, hisz ez a szomorú, erongyo ódott, kiéhezett kis sereg a magyar sze lemi éle; színe-java volt. Éhen haltunk vo’na, ha a Nemzeti Segély — mint az elesett gyermek melté — nem állt volna me lénk. Liszt, 7zsír, cukor, tojás, Szappan; az ée e; jelentette. És az a szeretet, amellyel adták, az anya keze volt: az örök gyerek, a művész íe é. (% ir 0 7 111(110 mit jelent, a gyereknélkülözés, akinek ‘ gyereke 1 il( van. Meleg ruha, cipő, emberi été’, gyógyszer! Milyen nehéz megszerezni annak, akinek nincs miből. A művészben több a lélek talán és ezért, mint az anya, megérti, hogy a gyerekér; mindent el kell követni.- *iL.* . -- # Furcsn szervezet ez a Nemzeti Segé y: ha kér is ad. Kérni jö't a művészekhez és mielőtt kapott vona, magasnívójú koncerttel szórakoztatta és üdvözötte az ő kedves gyerekeit, a művészeket. 0;í ül ünk az asztal körül, már jó kondícióban, jó ruhában és vissza­gondoltunk 1945 márciusra. Adtak és nem kértek! Most vissza il ik adni azt, amit kaptunk tőlük. . A művész azért jött a világra, hogy örömet, szépséget, mosolyt adjon. Meg kell mutatni a legnagyobb művésze £t; segíteni, örömet, moso yt vará­zsolni az é el legszebb alkotására; a gyerek arcára. Mi művészek szeretettel ái'unk oda a Nemzeti Segély mellé: az együt'érzés és a há’a ,emberi kötelezettségével. .Anyai szeretet , (Tedesco Anna eredeti rajza) Dr. Beimer ©dón: A szociálpolitika S éves tervé „A falu egészségügyének feljavítására 10U egészségügyi közpor.t„t létesítünk vidéken, megfelelően feiszere ve (tüdő­­beteggondozo, lumibiteggoridozó, szülő­­ottnori, sto.). — A hatósági orvosok ezámát a jelenlegi 173U-roi 1930 ra fog juk felemelni. A falu anya- és csecse­­móvedeime érdekében a falusi tgé.z­­séghazak háiozatat építjük ki- — A fiuu egészségügyi kultúrájú..ak ermlé Rére a hároméves terv — első Lépés­ként — 50 községben mintanépfurdö létesítését irányozza elő. Betege.látást minden do gezónak!“ Meg a nyáron terjesztette elő dr. Momár Erik népjóléti imn.sztír tör1- vényt »rvezet ét, melynek a na. z.sét — múltkori tanulrhányúnk foiytatásakép — most továbbépítjük.- ■ j i I. Jól ismert tényt hogy furcsa módon, innak e.ienere, hogy a gumoKorus -mlgbeteg.aeseK szempontjából Europa, ban vezccone.yen a.iiunK, a szanató­riumok szama a keverne. is kevaseob vo.t. A vmi tüdőgondozók számat isi­ről 173 n emeljük. Érdemes kissé közelibbről szem­ügyre. vonni, mu tett, h-^yestbben^m.t nem tett, a regi un Magyarország a tuoerku.ozis elhárítására es gyógyítá­sára. Békében hazánkban kerekszámban 60.000 ember szinveaet aktív gürno­­koroan, vagyis -vo.t objckt.ve (orvosi­lag) és szuojektive is beteg, munka keptehn vagy munkaképességében csökkent-Gümökórban Magyarországon béké­ben át.ag 12 000 ember halt m:g. Ha másban nem, de a gümőkórhaiálozás statisztikájában vezettünk Europa a.ia­­mamak sorában. Nézzük m g ezekután, hány meg­felelően felszerelt kórház állt a tüdő­­vészes betegek keze.ésére, m.nnyi volt tere a célra a berend:zrtt ágyak száma? Ha számba vesszük az összes olyan intézményikit, — közkó^házakat, ál­lami és magánszanatóriumokat — ame­lyek tüdőbetegeket felvettek, akkor alig 6700 ágyat számolhatunk. — Te­hát már a reakció által paradicsommá dicsőített régi, „jó“ békeldöo.n 5000 ágy hiányzott ahhoz, hogy a legsú.yo­­saob, fertőző, önmagukra és a közre veszelyis betegek egya talán kórházi elhelyezést nyerjenek. Ha ezekhez az a.apvctő tényékhez hozzávesszük a iasiszta háború okozta rettenetes pusztítást, akkor hozzávető­leg kép.t alkothatunk magunknak azokról a viszonyokról, amelyekneK örökségét a demokrácia átvette-A békebeli 6700 ágyból eddig he'yre­­é lítottunk közel 5D0U ágyat, ami óriási eredmény, ha tudjuk, hogy a felszaba­dulás után alig 400 ágy állt a tüdő gümökórban szenvedő betegek rendel­kezésére. Itt kell megjegyezni, hogy a fel­szabadulás utáni 28 000 kórházi ágyat ma már közel 40000-re sikerült fel­­eme'ni. Még a fénőtteknél is mostohább volt a tüdőbeteg gyermekek ellátása. Legalább-4000 ágyra litt vo na szükség és a békeidőben összesen alig volt több 700 ágynál-Ilyen vigasztalanul sötét volt a kép a gyermektuberkulózis területén. Ma — alig hárem évve. a f-tlszaba­­dulás után — körűibe ül 5—600 ágy áll a tüdőbeteg gyermekek r.ndelke­­zésére. Tudjuk, hogy legalább még 200 ágyra volna szükség. De ez is nagy eredmény a fentebb vázolt előzmények után-A legnagyobb és egyúttal a legmeg­felelőbb helyen berendezett szanató­riuma a Nemzeti Segélynek van a Szabadsághegy n. A fe szabadu ás után ^0 áagyal kezdtük » ma már 180 ágyas intézményünk van. A valóság azonban az, hogy a gümő­­kór el'eni küzdelem igazi eszközét még ma is nem annyira az orvosi vo­nalon, mint a nép szociális helyzeté nek, az általános jólétnek a megterem­tésében kel keresnünk. « Ezzel korántsem szabad a jól beren­dezett és megfelelő helyen épített tüdőbetegintéz, t-.k jelentőségét alá­becsülni. (Üjabban sokat várhatunk a B. C- G. o tűsöktől.) Ezt tartja sa.m előtt a hároméves terv, amikor a Mecsekben új tüdő­­szanatóriumok építését, a vidéki földes­úri kast éy ok egy részének munkások és parasztok számára üdülőtelepeké való átalakítását v.szi fel program­jába. II Mit tett a régi úri Magyarország a gyermekekért, a jövőért? Milyen volt j a Horthymagyarországban a gyermek­­védelem? Komoly, ősz.nte . szándékot ezen a téren épp úgy nem -áttunk. m-nt sok más terület.n sem. Az igazi gyermekvédelemnek az alapja a prevenció, a .ejiőreju.ás meg­előzése: a hároméves terv ezért a születésnél kezdi meg a gyermek­­védelmet. Az igazi embervcdelmet a Szovjetunió valósította n.eg, amikor gondoskodik az emberről a bölcsőtől a sírig- Enn.k a felfogásnak a szel.-emé­­b.n dolgozta ki a Magyar Kommunista Párt a hároméves terv keretében a gyermekvédelemre vonal kozó szociái­­politii^ai elgondolását. Ezer és ez. r bölcsőde, napköziotthon felállításával akarja a népi demokrácia a dolgozók gyermekei testi és szellemi fej'ődésé­­nek alapját biztosítani A hároméves terv utolsó Ivében a csecsemő ottho­nokban „15 ezer csecsemő számára tesz férőhely, a napköziotthonokban 170 ezer gyermeket és 13-500 iskolás gyért meket fognak gondozni“. Ma 9U U00 gondozott gyirrrftk van és három év mu-va számuk felemeíked.k 239 ezerre. A hároméves terv megvalósításával még korántsem érjük el azt a jóiétH, amire törekszünk, de felszámoljuk a mai nélkülözésektől megrontott életű ép eljutunk a minimá.is jó-ét küszö­bére. A testileg egészségesebb, lelkileg kiegyensú yozottabb és szellemileg ma-­­gasabbr. ndü, szociális erkölcsű ember­típust fogunk felneve.ni- Mit ez a hároméves terv csak kezdet, indulás Megvalósítását újabb, szélesebb, na­­ti/obb táv.atú tervek foajas. kovr-tn . És majd, a második, vagy utána jövő terv. k, szívós tervsz:rű, céltudatos: munkája után anyagi jólétben és szel !emi ku túrában virágzó Magyarorszá­got fogunk felépítem A bekötött szemű igazság Az Igazságot a rómaiak bekötött szemű istennőként ábrázolták. Erre a bekötött szemű Igazságra gondolok, mikor a napilapot olva~ som a NOT ítéleteivel kapcsolatban- Két népellenes bűntettben hozlak ítéletet az elmúlt napokban. Az egyik a kiskunhalasi vérengzés, a másik a hírhedt f éhéi terrorista tábori püspök UzdóczyZadravetz ügye. 1944 tavaszán a kiskunhalasi állomáson, csak 200 munkaszolgála' tost mészáro.tik le az ott állomásozó SS brigantik- Uzdóczy-Zadravdz pedig „eszmei értelemben“ — a szó­székről tartó t uszító beszédeivel se­gítette elő száz és százezer ember pusztulása1. A NOT ítélete mindkét esetben feltűnően enyhe volt. Az SS brigantik nagyobbrészt pár évi bcr'önt, a keresztet nyíllá torzító Zadravetz büntetését pedig mind" össze két évi fegyházban állapította meg a NOT, A másik újság arról ad hírt, hogy nyurgáról 33 új háborús főbű' nőst kér ki Magyarország, köztük Szálasi kúriájának elnökét, Szemák Jenit. Szemák — van, aki e nevet nem ismeri? — a Horthy rendszer hű osz.álycselédje, csakúgy, mint Töreky, azt a jogot fejlesztették'tö~ kélyre, melyet Werbőczy fogtad pa­ragrafusokba a főnemesek, földes~ urak birtokainak védelmére — az el­nyomás, a kizsákmányolás jogát. Míg a Krisztusi eszmét meggyalázó 2adravetz a szószékről mét'elyeze t, Szemák és Töreky a hírói emelvény­ről ítélt és formáit olyan „igazságot“, melyet csendőrszuronyok erdejével védelmezett az úri Magyarország. 1947- októberében (!) jobboldali­­lapok arról számolnak be, hagy „el­lenzéki“ képviselők együttes k roha­násra készüknek a dolgozókból á-ló bíróságok felállítása ellen. Nincsenek véletlenek, hiszen ezzel az ellenzék urai nem egyebet akar­nak meggátolni, minthogy a magyar munkás és paraszt lelkTt’en vámsze­dőit — az árdrágí’ókat és spekulán­sokat — abban az arányban érje ntól megérdemel büntetésükmint amilyen arányban még mindig szi polyotzák átdolgozó magyar népet. AAindezek a jelenségek igen el' * g-rxdolkoztatók ma, amikor tör' fent azért egy és más a demokrácia, — azaz a nép jogainak ki^zélrsí*ése őriekében. — A Werbőczy paragra­fusai által gúzsbavert paraszt ma már megszabadult az „úri gvz<tíl“ és saját ■ földjét műveli, a munkás pedig a romokból álala felépített gyárak vezetéséből kér részt... Vasvári István Ha vo&A*iit 'ízik Hiúidig, enúidcn&ci a íegjoBSai/ A per it iu ? MECSEKI ITÓKÁI Brandy? DÉKÁHY-NAPCLEON! Pezsgő? LITTKE for ENCLAND LETTKE CASIH0! Forgalomba hozz9: Zala Károly cél Budapest, V., Vadász-u.l3.T:lI>3 9f>-%

Next

/
Oldalképek
Tartalom